Az Ojság, 1935 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-30 / 26. szám
Paksi operett a Király Színházban Paksy zene, paksi szöveg és paksi előadás Ezt a Szépségkirálynőt mintha már láttuk volna valahol. Nem baj, egy szépségkirálynőt megnézhet az ember többször is. Azt mondják, hogy az illusztris szövégi lónak ez a 36-ik operettje. A 35-iknél mintha elvágták volna. 36-ik Rácz Laczi jobban sikerült. Ez se baj, nyár van és ha egy Paksynak jó, egy Budapesty se szólhat semmit. Sei Geld, sei Guste. A zene Paksy József vezérigazgató első nagyobbszabású műve. A nagyobb szabás pompásan sikerült. Néhány száma egyenesen kitűnő, a Brassói Cellulózé igazgatóságának hamar a fülébe fognak mászni és a Nasiczi Tanin igazgatójának is dicséretére válnának. Jobb szöveget és jobb előadást érdemelt volna. De hát, sajnos, ma már az operettszövegeket sem érdem szerint mérik. A szereplők egytől-egyig a helyzet alacsonyságán állnak. Viszont a 36 tagú zenekar egész este úgy alszik, mintha álomport szedtek volna. A publikum mindezek dacára nagyon jól mulatott, a premier-közönség hangulata egyre emelkedett, szerzőt és szereplőket sokszor a lámpák elé hívták. Úgy értesülünk, hogy egy élelmes vállalkozó az egész előadást úgy ahogy van, ki akarja vinni Cellulos Angelesbe. TÁRNAI ERNŐ, a Vígszínház főrendezője, a múlt héten családostul kirándult és ebédelni egy zöld vendéglőbe tértek be. — Hozzon egy bécsi szeletet, — mondta a pincérnek. — Igenis. — De figyelmeztetem, hogy szép adag legyen, mert én egy ideges ember vagyok és minden kicsiség felizgat. © © RATAI MÁRTON a közeljövőben Amerikába utazik, de ez az utazás nincs összefüggésben sem filmmel, sem színházzal. Ellenben, ha, nagyon megkérik, esetleg játszani is fog. © ÜRES SZÍNHÁZAK. Ezidőszerint három üres színház van Pesten. A Fővárosi Operettszínház, a Royal Orfeum és a parlament. • A TATAI SZABADTÉR a Tannhäuser nagysikerű előadása alkalmával szűknek bizonyult, nem lehetett az összes igényeket kielégíteni, legalább kétszer annyi reflektáns volt, mint amennyi elfért. — Jövőre valami mást kell kispekulálni, — mondta sopánkodva Fellner Alfréd. — Legjobb lesz, — tanácsolta neki Stein Emil — ha a jövő évi előadástnagytatán rendezed. E HÉTEN kezdődtek meg Siófokon egy új film felvételei, melynek rendezésében élénk részt vesz Bródy István is. Persze ‚ćу el volt a felvételekkel foglalva, hogy fürödni nem is mehetett. — Pista, — mondta neki valaki — te itt vagy Siófokon és nem is fürdős? — Dehogynem, — szólt Bródai — hiszen egész nap lubitskolok. © RÓZSAHEGYI KÁLMÁN egyik növendéke a sikerült vizsga után megkérdezte: — Na és mester, most arra tanítson meg, hogy lehet bejutni a Nemzetibe? — Jaj, lelkem — mondta Kálmán bácsi — arra jobban meg tudnálak tanítani, hogy lehet onnan kijutni. © FILMEZŐ TÁRSASÁG érkezett a múlt héten Siófokra és a telepén helyezték el őket. Itt olyan jól éltek, hogy ebből a legnagyobb baj lett. Naponta olyan jól ettek, hogy az első felvételeket el kellett dobni, mert a végére mind feltűnően kövérebbek lettek. A NEMZETI SZÍNHÁZ évadzáró előadásán a kulisszák mögött megindító jelenetek játszódtak le, a távozó színészek búcsúztak művésztársaiktól és a Nemzeti Színház falaitól. Perczel Zitta, aki a Vígszínházhoz szerződött, sóhajtva mondta: — Én is olyan nehezen tudok elszakadni! • Megszólalt erre Pethes Sanyi: — Nem baj, majd a Vígnél. Két zsidó :2 Hjom — Mit vagy megint olyan felduzsogva, talán a feleséged ballábával keltél fel? — Aber lass mich a feleségemmel, valami más mászott az én májamra, egészen fel vagyok böszülve. — Még mindig jobb, ha böszülve, mintha a Markóban ülve vagy. De hát mi aludta meg a gyomrodat? — A választójog. — A választójog? Was hate Jid mit e választójog zu tun? Neked hálistennek van választójogod, a feleségednek, sie soll hundertundzwanzig Jahr alt werden, szintén van, mit fáj neked, hogy annak a sok gojnak nincs? — Aber, ezt te nem érted. Nekem nem a választójog fáj, hanem a mód, ahogy a Gömbös elütött minket a titkostó. — Elütött? Hiszen azt mondta, hogy megcsinálja. Megígérte. — Na ja, megígérte, hiszen éppen ez az. Megígérte, hogy azonnal megcsinálja és erre most azt mondja, igaz, hogy megígértem, hogy azonnal megcsinálom, de visszavonom az ígéretem, mert a nemzet érdekében valónak tartom, hogy csak négy év múlva csináljam meg. — Na, ha te egy ilyen kis csomón is kákát találsz. — Nagy dolog ez, barátom, te nem is tudod, hogy ennek milyen súlyos következményei lesznek. — Aber menj. Inkább azon törnéd a fejed, hogy megfizesd azt az ezer pengőt, amit kölcsön adtam neked. — Majd megfizetem. — Majd, majd, de hiszen elsejére ígérted. — Igen, elsejére ígértem, de most visszavonom. — Te, visszavonod az ígéreted? — Igen és csak négy év múlva fizetem meg. — És ha szabad tudnom, miért? — Mert így tartom jól a nemzet érdekében. Szervusz, ajánlom magam. — Na és mit mondott a Sándor gróf, mikor meghallotta, hogy a fiát kihúzták a Dunából ? — Bizonyosan azt mondta, hogy most már mind a ketten kinn vagyunk a vízből. Kohn és Grün találkoznak az uccán. — Szervusz, — mondja Kohn. — gratulálok, hallom, hogy megnősültél. — Köszönöm, — feleli Grün — a hír igaz. — Na és milyen a feleséged? — Mit mondjak, nem egy nyári operett. — Hogy értsem ezt? — csodálkozik Kohn, mire Grün lemondóan legyint. — Na, nem egy szépségkirálynő. A gróf a vízbe fut Szabadtéri előadás a Margitszigeten Idlegenforgalom Két német véletlenül összetalálkozik az autóbuszon. Nagy öröm, úgy látszik, régi barátok. — Was machst du hier? — kérdi az egyik. — Ich erhole mich, das ist eine Stadt, Freund! Und was machst du hier? — Esse und trinke, Freund; so gut essen, wie in Budapest, kann man nirgends auf der Welt. — Und was isst du? Erre a másik elővesz egy noteszt és olvassa: — Na hör zu. Ein Rák krém leves, aber fein; ein kelvirág Mornay módra, aber fein; ein Balatoni fogas tartármártással, aber göttlich; ein Sült jérce rizzsel, erstklassig; ein Nyárson sült Nimród-módra, wie Butter; ein Párolt cseresznye, überfein; ein Pálpusztai sajt, wie ein Parfüm und Wein und Bier, das beste, was es gibt. — So? Und wo kann man so gut und billig essen? — Wo? Du weisst es noch nicht? Na, wir fahren sofort hin. Adresse: Margitsziget, Piccadilly-étterem.