Az Ojság, 1935 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-10 / 45. szám

1Э35 !nv­­ember 10 . AZ О J S ÁG ■"»»«знввд ж»яайаряими(инвмимвямиад( Két pesti vicc 1. — Hogy hívják otthon szűk családi körben Göm­böst? — Na? — Gyulának. 2. — Miért hord a nég­y­ fekete nadrágtartót? — Na? — Hogy le ne essen a nadrágja. Beretvás-pasztulla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja Ф­ ­» РЕМАНАЖ М РЕМ Ма avagy i® vagy avagy avagy vagy avagy ЛГ az elcsen­gettyű áriával /A szegedi­­ „Szegedi Napló" október 27-iki szá­mában egy lelkes szegedi köztisztviselő propaganda-cikket irt a színház érdeké­ben és ebben olvassuk: Ily elgondolás mellett hetenként bér­­letszü­letten menne egy operaelőadás és egy Ъепшtatóelőadás. Az operaelőadásra, a bérlők ném­i kedvezményt kapnának. Ez hetenként kettő nap. Harmadik nap volna mondjuk a honvédség és az igazságügyi szervek színházi estje, negyedik nap­­az egyetem és a tanügyi szervek estje, ha­todik nap a MÁV és postaigazgatóság estje és így tovább. Vasárnap az előadá­sok bérletszünetben, mennének a máskor rá­ nem érő publikum, részére. A terv valóban kitűnő, csak attól fé­lünk, hogy a szervekkel lesz egy kis baj. Azért mi történik, ha más szervek is je­lentkeznek. Ahogy mi Szegedet ismer­jük, ott több szerv van, mint nap és mit csinál a máskor rá nem érő publi­kum, ha jön egy szerv és a vasárnapot is elveszi tőle? © EHRENTHAL TEDDY bemegy egy étterembe és menüt rendel. Hús után azt kérdi a pincér: — Tetszik mákos nudli? — Mi az, hogy mákos nudli, — kiált­ja Teddy — nekem hozzon egy Ri­­■mác-os nudlit. © A MÚLT HÉTEN egy jugoszláv mi­­niszterné érkezett Budapestre és a Bethlen téri Színházban szállt meg. A kegyelmes asszonyt nagy óvóidőval fo­gadta Budapest népe és naponta nagy mulatságot csapnak a tiszteletére. A miniszterné remélhetőleg sokáig ma­rad Budapesten.© B KOHN TANUL. Grün meglátogatja Kohnt, aki a szobában egy újsággal a kezében le-fel járkál és mormol. — Te, mit csinálsz? — kérdi Grün. — Tanulok. — Mit tanulsz? ■— Hogy mit kell tudni a Fővárosi Orfeum új műsoráról.­­— Na, és mit kell tudni? — Hogy a legnagyobb attrakciója a Rimac-jazzenekar, Nati Morales spa­nyol táncosnő és a Harmath-Márkus­operett. AZ ÚR KATONÁIBAN majdnem minden szereplő pap. Egyik kritikusunk a főpróbán végignézve a nézőtéren így szólt: _— A színpadon nyolc barát, a néző­téren ezer ellenség. _ A KRISZTIN élőad­sa után felsóhajt egy hitsorsos. — Dieb er fünfmal die Jüdin, wie einmal die Krisztin. © KARL FARKAST, a neves bécsi kon­feransziét, a magyar hatóságok eltaná­csolták Budapestről. Miközben Karl el­utazott, azt énekelték: — Nem kérünk a Farkasból, Farkas­ból, Farkasból.© ELSZÓLÁSAIRÓL ismert kedves ba­rátunk mondta: — Annak reggelig beszélhetsz a lyu­kas hasada ... De micsoda, Móric! A Chevalier Mond -i világ ked­venc Mórica! Jobb, mint otthon! Tudniillik jobb, mint az a Móric, aki otthon van! Szóval Móricunk és Merle Oberon lépnek fel a „Csalj meg, drágám“ című­ United­ Artist-filmben, melyet Buda­pesten a Tricolor mutat be. Pompa. Melódia. Vidámság. Világsiker. © Egy igazán megnyugtató hír. Arról értesülünk ugyanis, hogy Eggerth Márta nem marad sokáig­ Holly­woodban.© Rolfek Marika Mezőhegyesen filmezik és lóhátról be­szél mindenkivel. A paksi Jesivában vígan élnek a bóch­erek, esz­nek, isznak, tanulnak és Toronyi főrabi magyarázza nekik a talmudot.­ Két bócherben, Gonda Józsefben és Szakács Zol­tánban egy szép napon meginog a talmudba vetett hit. Szakács Zoltán egyre arra gondol, hogy ha nem lenne a jesivában, milyen jó partit csinálhatna, Gonda József pedig, hast e Sorg, zongorázni szeretne és emiatt mind a ketten el akarják hagyni a jesivát. De csoda történik. Reb Baló Elemér egy nagy valutaüzleten rajtavesztett és a valutaügyészség már nagyban érdeklődik, amikor dr. Földényi egy link fo­gással kimenti és Reb Bale megszabadul. — Csoda! Csoda! — kiáltják Gonda és Szakács és a Jesivában maradnak.­­ A csoda híre csakhamar elterjed, mindenki a­ csodáról beszél, csak Rabi Törzs nem hisz a csodá­ban, ő tudja, hogy a valutaügyészség nem enged ki valakit olyan könnyen a kezéből és hangosan kiáltja, hogy csoda nincs. — E zaj, — mondja. Toronyi fő rabi és a darab­bal együtt meghal.© Hát körülbelül ez a­ híres katonadarab története, amelyet nagy gonddal hozott ki a Magyar Színház. A szereplők mind új kaftánt kaptak és külön e célra, megmosakodtak.© Kitűnő volt a fiatal Hevesi főrabi szerepében Törzs Jenő. Timosa szerepében Baló Elemér jeleske­dett és Szigeti Jenő dr. Kohn püspök szerepében ennivalóén jidlizett. © ’ A Magyar Színháznak az a terve, hogy a 120-ike előadás után a darabot a Bethlen-téri Színházban, Csodarabi címen játszatja tovább.

Next