Az Ojság, 1936 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-28 / 26. szám

. AZ ÚJSAG A tisztelt Főváros Szendy polgármester pontosan a pénz­ügyi bizottság ülésére érkezett meg kül­földi útjáról, hogy jelen legyen a zár­­számadási jelentés tárgyalásánál. Mert egyre különösebb egy ilyen tárgy­alás. Min­dig ugyanaz a két bajvívó áll ki. Az egyik Láng Lajos, a másik dr. Deményi Aladár. Ők ketten tanulják meg ezt a leckét és ahogy a fiuk ki szoktak állni párbajra vén édesapjuk helyett, úgy állnak ők ki a párt­juk nevében. A különös pedig az, hogy amit Deményi elmond ezen az ülésen, azt mondja el Láng a következő ülésen és amit Láng kifogásol ma, azt kifogásolja Deményi holnap. Ez azt jelenti, hogy egy­formán tudják a témát mind a ketten, vi­szont a pártok többi tagjai egyformán nem tudják. Nagy munkájukat csak Szendy és Lamotte tudják igazán értékelni.­­ Hogy mi a különbség mégis Láng Lajos és Deményi Aladár között? Nagyon nagy. Láng Lajos azt szeretné, ha a fővárosnál is úgy könyvelnének, mint a kereskedőknél, a kettős könyvvitel szabályai szerint, vi­szont Deményi azt mondja, jó a „kamerá­­lis“ rendszer is, ahogy a főváros eddig könyvelt. A publikumnak pedig eszébe jut a régi történet: Kohnnak szép kis vagyona, üzlete, háza, földje volt egy vidéki kisvárosban, igazga­tósági tagja volt a helyi takarékpénztár­nak és hitközségi elnök is volt. Egyszer meghallotta, hogy Pesten a kereskedők mérleget szoktak csinálni. Hozatott ő is egy könyvelőt, hogy csinálja meg a mérle­get. A könyvelő heteken át dolgozott és végre a hosszú munka után kijelentette: — Herr Kohn, Sie sind insolvent. — Was heisst, dass ich insolvent bin? — Nu, Sie haben mehr Schulden, wie Aktiven. Kohn kétségbeesve ment haza és elsírta a feleségének, hogy ő inzolvens. — Mi az,­­hogy inzolvens vagy, — kér­dezte az asszony — az nem lehet, ki mond­ja azt? — A mérleg. Azelőtt volt üzletem, há­zam, földem, takarékpénztári igazgatósá­gom és hitközségi elnökségem és a mér-I­­eg szerint most nincs semmi. Erre az asszony kétségbeesett és egész éjjel álmatlanul hánykolódott az ágyon. Hajnal felé azonban egy ötlete támadt és megbökte az urát: — Te Samu. — Na, mi az? — Én mondok neked valamit. Reggel dobd a tűzbe a mérleget és megint lesz üz­leted, házad, földed és továbbra is takarék­­pénztári igazgatósági tag és hitközségi el­nök maradsz.­­­ A pénzügyi bizottság üléséről fel kell még jegyezni Ernszt Sándor egyik kijelen­tését: Kétféle ember lakik Magyarországon: aki a szekéren ül és aki a szekeret húzza. Bölcs mondás, de Ernszt Sándor megfe­ledkezett a harmadik kategóriáról, akik autón ülnek.­­ Új dolog. Díjazni fogják a főváros üzemi választmányának a tagjait. Nagyon helyes. Ingyenmunkát senkitől sem lehet követelni. És ha az országgyűlési képviselők állandó díjazást kapnak azért, hogy nem jelennek meg az üléseken, kaphat a szegény bizott­sági tag is pár pengő jelenléti díjat, ha megjelenik. Samu legyen a neve, aki irigyli tőlük.­ A főváros közgyűlése fiúi kegyeletét rótta le Bárczy Istvánnal szemben abból az alka­lomból, hogy most van 30 éve, hogy Bárczyt polgármesternek választották. A főváros megvette a Bárczy rózsadombi villáját és felajánlotta neki örökös lakását. A legkeve­sebb, amit ,,Budapest apja“ a főváros kö­zönségétől kaphat. Jellemző, hogy mikor a közgyűlés a ne­mes javaslatot megszavazta, a Wolff-párt egyetlen tagja sem volt a teremben. — A kívülszeretők — mondta erre Büch­­ler József.­ A szerdai közgyűléssel egyébként befeje­ződik a szezon, a városatyák is mehetnek fürödni, miként az első oldalon levő ábránk mutatja. — És­ennek a háború és a béke között kellett választani. — És mit választott? — Hogy ő maradjon a külügymi­niszter. — Sa­ját főrendezőnktől — Miben különbözik az idei nyár a többiektől? Semmiben. Szabadtéri előadás épen olyan sok lesz most is, mint tavaly, sőt, ez idén még sokkal több is lesz. A tervbe vett szabadtéri előadásokról alább számolunk be: „Az ember tragédiája“ szabadtéri előadása számára a berlini téri hurokvá­gányt fogja egy tőkecsoport kibérelni. A rabszolga-statisztéria az átszállásra váró villamosutasokból fog kikerülni. A „Csoda a hegyek közt“ szabadtéri előadása a Citadellán lesz, ezzel egyidő­­ben a Gellérthegy feljáratánál az operaháziak a „Hegyek alján“-t fogják ját­szani. A „Mackó“ szabadtéri előadása természetesen az Állatkertben fog lejátszódni, míg a „Házasság“-ot a Sdősök­ terén rendezik meg.­­ A fent említetteken kívül bizonyos tőkéscsoportok tárgyalásokat folytatnak a Filatori-gát, a Dob­ utca 40. számú ház teteje, az Oktogon-téri reklámtranszpa­rensek és a paksi birkaúsztató kibérlésé­re. Ezzel kapcsolatban a színházi világban óriási feltűnést keltett egyik vállal­kozó bizarr ötlete: az illető ugyanis színházhelyiségben akar előadásokat rendezni. Lapzártakor értesülünk, hogy egy élelmes vállalkozó a „Téli rege“ szabadtéri előadása céljára nagymennyiségű talajmenti fagy vételére tett ajánlatot a Meteoro­lógiai Intézetnek. Box-ü­tések 1. — Én tudtam, hogy a fehér Schmeling legyőzi a fekete Louist. — Honnan tudta? — Tekintve, hogy egy fehérről és egy feketéről volt szó, schwarz auf weiss kiszámítottam. 2. — Schmeling legyőzte Louist. — Melyik az a Louis? A Joe? — úgy látszik, nem Joe. 3. — Schmeling kiütéssel győzött, Louis ellen. — Csodálom. — Mit? —■ Hogy egy ragályos betegségben szenvedd em­bert boxolni engednek. — Segítsen rajtam, doktor úr, éjjelenként rosszul alszom, s a testem tele van piros foltokkal. — Felírok, barátom, magának egy eredményes orvosságot: a M­EZEY VACUUM. Jól fog aludni és nem lesznek piros folt­jai. (Mezey ciánozó, VI., Jókai­­tér 9. Tel.: 13­0-75.) STEUER GYULA AB­BAZI A K Á V­É H Á Z Cégalapítás 1869 1936 június 28. Ihtbderú a ^Míekd­á­ ейш avagy Hullanak az ajánlólevelek Pesti Köztisztviselő találko­zott egyik bar­áttjával és elkese­redetten panaszkodott neki: — Barátom, végem van. — Mi történt? — érdeklő­dött a másik. — A protekceió elleni kor­mányrendelet becsukta mögöt­tem az ajtót. — Hát mi a baj, mondd el. — Amint tudod, megjelent egy kormányrendelet a protek­­­ció ellen. A rendelet hangsú­­­­lyozza, hogy aki protekciót akar­­ a kinevezésénél igénybevenni,­­ hátrányba kerül a többiekkel­­ szemben, sőt vissza is vethetik a ranglétrán. — Eddig értem. — Természetesen nekem is van protezsám,­egy magasrangú úr, aki az érdekemben levelet ■irt a közvetlen főnökömnek. Szóval engem is protezsáltak és most megtörténhet, hogy éppen visszafelé sül el a kísérlet. — Ugyan kérlek, ezen nagyon könnyen segíthetsz. Azonnal menj fel a protezsedhez és kérd meg, hogy vonja vissza az ajánlólevelet. — Ezt nem tehetem. — Mért nem? — Kém ismerem személye­sen. — A protezsédet nem isme­red személyesen? — Kém. Őhozzá is ajánlóle­vél ment az érdekemben . . — Mit szól, Kohnné asz­­szony, a napfogyatkozás­hoz? — Irigylem. Uj film mmmiMu­mn sfeszes a nagirbaracskai pusztában Rendezte: gróf Teleki János — Nagy kunszt volt annak a Schmelingnek egy négert kiütni. Próbálná csak meg a Nep­pel ...

Next