Az Ojság, 1937 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-15 / 33. szám
6 EPIZÓDOK HÍRES EMBEREK ÉLETÉBŐL ANEKDOTA-LEXIKON Krankblau Jakab, az Első Lob-utcai Hajókötelezmesítő Czeus tulajdonosa (szik. 1897- ben, szikér boldog elválása után két évvel). (Krankblau, Jakab életéből gordos munkával kiválogattuk a legérdekesebb epizódokat és azokat alant átnyújtjuk a hátán és nevetésre vágyó utókornak.) 1. — Róbi, — szólt hozzá egyik barátja — valamit nem értek. • — Mégpedig? — érdeklődött udvariasan Krankblau. . — Legutóbb együtt utaztunk egy hangos nyilassal és te is segítettél neki a zsidók bűneit felsorolni. Ez mire tekt jó? , — Te charner, segítettem, hogy hamarább kész legyen. — Egyik nap életének kétes öröme, a kis Mericka, azt mondta: * — Tója, én szeretnék Lanciául tanulni. — Szamár vagy, — förmedt rá Krankblau — a francia nem neked való! — Mért nem? — Mert tele van idegen szagukkal.Völlurati társasággal az utcán sétált. Szembejött velük egy elegáns, fiatal nő és Krankblau odaköszönt neki: — Szervusz, csókolom a kezedet. — Rokonod ez a hölgy '! — kérdezte egyik barátja. — Úgy szegről-végről. — Hogy-hogy? — A harmadik feleségem első férjének második barátnője. 4. A felesége új szobalányt készült felfogadni. — Mondja csak, fiam, — kérdezte az asszony — mert változtatja olyan gyakran a helyeket? — Nem tehetek róla, — felelte a lány — de ahova belépek, a nagyságom két-három hét alatt meghal. — Zálikám, — mondja erre csendesen Krankblau — ez a lány jó cselédnek ígérkezik. 5. Ebéd után újságot olvasott Krankblau, de nagyon idegesítette, hogy a felesége folyton hümmög. — Zálikám, — szólt rá végül — mi bajod van, miért idegesítesz ezzel a morgással? — Nem értek valamit, — felelte az asszony. — Mit nem értesz? — Azt, hogy mért esett úgy kétségbe Jákob ősatyánk, mikor meghallotta, hogy Józsefet eladták az ő testvérei? — Na, biztosan nagyon olcsón adták el. 6. Egy időben Krankblaunak az a mániája volt, hogy minden ismerősét meg akarta házasítani, így járt a Kohn is. — Kohnkám, — mondta neki egyszer Krankblau — egy ilyen csinos, jóképű ember, mint maga, ne legyen agglegény. — Nézze, — kezdte Kohn, de a másik félbeszakította: — Van a maga részére egy remek partié. Az illető lány.. . — Ugyan, — legyintett erre Kohn — menjen a mai lányokkal. — Téved, Kohnkám, ez nem mai lány, ez már egy jó negyvenes. 7. Fontos üzleti ügyben Paksra utazott. (Egy ottani üzletbarátjával a csődeljárásról akart beszélgetni. ) A kalauz bejött a jegyeket kérni, egy pillantást vetett Krankblau büdös szivarjára, aztán hivatalos hangon jelentette ki: — Ez nemdohányzó szakasz. — Stimmi, — bólintott Krankblau — én nem is vagyok dohányos. Nem szokásom a szivarozás. — Le mégis dohányzik. — Igen, de szokásom ellenére. .. Úgy látszik, hogy paksi barátjával hiába beszélgetett a csődeljárásról, mert hamis bukás miatt a bíróság elé került. A bíró pár másodpercig élesen nézte őt, aztán megkérdezte : — Mondja csak, maga az, aki tavaly több mint százezer pengőt sikkasztott? Krankblau nagyot sóhajtott: — Százezer pengőt? Leider, nem én vagyok az. AZ OJSAG 1937 augusztus 15. ARISZTID éS AGENOR Arisztid (a szolgához): Baptist, kérdem, miért hívják a töltött káposztát töltött káposztának ? Szolga: Azért, méltóságos úr, mert töltve van. Arisztid: Azt tudom, kérem, de miért hívják káposztának? Szolga (fejcsóválva el): ^ Agenor éjön). *Jl Arisztid: Szexvusz, édes Age 'Ж_______ nor, jó, hogy jössz, kédlek, nem tudnád nekem megmondani, hogy miért hívják a töltött káposztát töltött káposztának? Agenor: Azért, kédlek, mert káposzta. Arisztid: Azt tudom, kédlek, de miért töltött? Szeredted te a töltött káposztát, kédlek? Agenor: Ha nagyon odaégett, kédilek.Arisztid: Akkor szereted, kédilek? Agenor: Igen, mert akkor nem tálalják be, kédilek. De miről jut eszedbe, kédilek, a töltött káposzta? Arisztid: A japán-kinaiháborúról, kédilek. Agenor: Hát miben hasonlít, kédhlek, a japán-kinai háború a töltött káposztához? Arisztid: Azt nem tudom, kédhlek. De te miért vagy vadászruhában, kédlek? Agenor: Most a klubban el akarok, kédlek, egy viccet mondani és egész biztos, kédlek, hogy lelövöm a poént. ......... Arisztid: És miért van nála( az a szapanyi, kédlek? Agenor: Mert nincs fegyverviselési engedélyem, kédlek és ha Isten akarja, a kapanyél is elsül, kédlek. Na, de most megyek, kédlek. Arisztid: Hova mész, kédlek? Agenor: Megyek a Margitszigetre, kédlek, azt olvastam, hogy ott sok a patkány, lelövök egy párat, kédlek. Arisztid: Ezzel a kapanyéllel, kédlek? Agenor: Ah dehogy, kédlek, van nekem még egy, kédlek. Ne légy konzervatív s haladj a korral, Ruháidat tisztittasd ezentúl csak Tóth-tal. TÓTH ÖDÖN fest, tisztit Rudolf-tér 3. Telefon M70-68. 1-281-96 Horánszky-ucca 5. Telefon 1-430-36 natttár-p. 84. Tel.: 2-974-56. Ш — Zálikám, teljesítem ismét vágyát. Ma este a ragyogó Emke kávéházban vacsorázunk, ahol Farkas Béla nagyszerű cigányzenekara muzsikál. A hét leggonoszabb vicce Kohn boldogan újságolja a barátainak, hogy a fia megnősül: — A lány mindössze húsz éves és egy gyönyörű sarokháza van. — Tehermentes? — kérdi valaki. — Hogyne. A ház is. DISPUTA AMIT NEM KELL KOMOLYAN VENNI Nem vagyunk sem matematikusok, sem villamosvilágítási szakértők, így hát némi unalommal oldassuk két év óta, hogy egy Tröszt nevű vállalat pótszerződést akar kötni Budafokkal és ezért 130.000 pengőt ajánlott fel a városnak. Százötvenezer pengő sok pénz, de az a pótszerzőtlen se lehet kutya, ha ilyen temérdek pénzt ajánlanak fel érte. Nem csuda, ha a város végre belement. Ellenben most azt olvassuk, hogy az iparügyi miniszter nem ment bele, tehát mégse lehet az olyan sok pénz. Viszont erről eszünkbe jut egy igen kedves ki a történet. A falu földesura egy szombati napon betéved a kis falu zsidó templomába, ahol istentisztelet van. Éppen a tórához való felhive is rendkívül megtisztelő jogosultságát árverezik és Kohn, a falu árendása tiz pengőt ígéri Erre a földesur bekiabál: — Tizenöt pengő. Mindenki csodálkozással néz rá és egyik zsidó meg, kérdi tőle: — Hogy ígérhet nagyságos ur tizenöt pengőt, mikor nem is tudja, hogy miről van szó? A földesúr nevetve mondja: — Ha Kohn valamiért tiz pengőt ígér, az biztosam megér tizenötöt.a Chamberlain angol miniszterelnök levelét megírta s szerelmes könnyével szépen felcsirta. Vagyis prózában elbeszélve, levelet irt a Dacénak, melyben az európai megbékélést többek közt a kölcsönös bizalomtól is függővé teszi. Bizony a bizalom rendkívül fontos feltétel, még akkor is, ha nem kölcsönös, hátha még egy kis kölcsön is van mellette. Nem hinnék, hogy van kormány, amely egy kis kölcsönt bizalommal alá, nem ima. — Anyukám, úgy unom már a régi lemezeinket. A Kató mondotta, hogy vett a mamája Reich Miklósnál (VI., Vilmos császár út 45., Nagymező-utca sarok) remek slágellemezeket, darabját potom Pl.6D-ért, veel — Májusra készül Margithid. — Jó, jó, de melyik májusra? STEUER GYULA ABBAZIA KAVEHÁZ Cégalapítás 1890 — Mi van veled? — Az éjjel megkezdtem az öntözési hivatal munkáját. — Ki ez az ember? — Egy híres különc. Arról híres, hogy bár az összes barátai, sőt azok barátai is Gladiator pengével borotválkoznak, G juszt is összevagdalt, borostás arccal járkál, de nem próbálja ki ezt a ragyogó pengét. gyél te is."