Az Ojság, 1937 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-31 / 5. szám

1937 január 31. EPIZÓDOK HÍRES EMBEREK ÉLETÉRŐL ANEKDOTA-LEXIKON I­ii­rin Jakab bakonybüdösdi megyeskereskedő (szül. 1888-ban, sajtóper nélkül ide nem írható körülmények között). Unrein nagyobb vásárlást eszközölt egyik budapesti nagy­kereskedőnél aki egy három hó­nap múlva lejáró váltóval fi­zetett. Pár nappal a lejárat után tekintve, hogy Unrein nem fizetett — a nagykereskedő egy táviratot adott fel címére, amelyben ástak ennyi állt. Nü?­­ u­rein választó­ irata szintén csak egy szóból állt: M­nti: © James Blake, a liverpooli Hatvanéves Hajadonokat Gyá­­m­olító Liga főkönyvelője (szül. 1885-b­en, egy negyvenéves ha­­jadontól). Blake bekopogott a főnöké­hez, aztán alázatos hangon megszólalt: — Legyen szives ma délután szabadságot adni. — Már megint. — csóválta fejét a főnök — tegnap elké­­redzkedett, hogy a fiát viszi leeiratul. tegnapelőtt a felesége bízta meg valami elintéznivaló­val, öt nappal ezelőtt az anyó­sa temetésére kérte el magát. Most megint mi van? — Délután lesz az eskü­­­vöm. Betámi Móricka­, a Bétám! és Kingerimt szerskaszárító cég gyereke (szül. 1928-ban, a társaság megalakulása után hét hónappal). Beszéd- és értelemgyakorlat volt az iskolában és a tanító azt mondta Mórickának: — Mondj egy hangszert — A kassza. — felette rög­tön Móricka. — A kassza? — hiiledezett a tanító — mért terme az egy hangszer? — Ment hol stimmel, hol nem stimmel. — Szamárság, — mondta erre dühösen a tanító — majd mást kérdezek tőled. Mondj egy olyan mondatot, amelyben három égitest neve­le előfor­dul Mire Móricka habozás nél­kül : — Stern Jakabnak egy hold földje van.© Karl Brenner, az Első Linzi Egylyuku Teaszű­rőgyár isehb­ főbizományosa (szül. 1897-bem, a bécsi Práter csodakerekén). Brenner kaeeé ideges volt és ezért csak úgy félvállról be­szélt a kereskedővel: — Adjon nekem gyorsan egy kiló millástiettet. — Sajnálom, — felelte a ke­reskedő — nugáóliszttel nem szolgálhatok. — Akikor adjon két heringet. — Sajnos, hering nincs. — Nincs? — kiáltotta dühö­sen Brenner — akkor adjon hamar öt deka szalámit. — Az sincs, kérem. — Az sincs? — hördült fel Brenner — se liszt, se hering, se szalámi? Hát milyen fűszer­­üzlet ez, a kurtyafájá­t?! — Sémi­lyen, — feleibe csen­desen a keresetedé — ez ugyanis illatszertár.— Kerekes Nagy Mihály , Buda­sd s­zakarcs legnagyobb torkú kisgazdája (szül. 1895-ben, csép­lés közben). Kerekes Nagy Mihály Buda­pestre készült. Az állomáspénz- tárnál megváltotta a jegyet, az­tán tempósan kiballagott a per­ionra. — Jó lesz sietni, — szólt rá komája. * belefér — mert el­megy a vonat. — Na csak, — felelte csende­sen Nagy Mihály — majd csak lesz valahogy. Tényleg, mire a sínhez ért, a vonat már kiment az álló-­­ másról. Kerekes Nagy Mihály meg­ránt­o­t­ta a vállát: — Szaladhatsz, bolond, eltűn a jegy nálam . . . @ André Legris, a párisi „őszinte Harsona" zenekriri- Itusa és Vázollásrovat­ vezetője (szül. 1894-ben, a Szajna bal­partján). Egyik kisebb színházban ven­­dégművésznő szerepelt. Szünetben a színházigazgató odament Legrish­ez és megkér­dezte tőle: — Szerkesztő úr, mit szól a művésznőhöz? — Hát. — felelte Legris — a m­egjelenése rémes. Játszani nem tud, a hangja ellenben . . . — A hangja? — Olyan hangja van, hogy attól még a halottak is feltá­madnak — Ugye? — Igen Ezzel szemben az élők feltétlenül belehalnak. Ф Kohn Mór, a Kohn. Grün és társa madárkalitka-fényező rt. vezérigazgatója (szül. 1891-ben, anyja özvegységének harmadik évében). Kohn elég resszvil nősült. Az asszony nagyon csúnya volt és nagyon gazdag A pénzre pedig nagyon vigyázott. Egyszer az asszony megbe­tegedett. Pár napig igyekezett az orvosnak járó pénzt meg­spórolni, de mikor látta, hogy állapota nem javult, fájó szív­vel kénytelen volt a háziorvost elhivatni. A reaigálat után Kohnt fél­­rehívta az orvos és azt mondta neki: — Kohn úr, emberi köteles­ségemnek tartom közölni ön­nel, hogy feleségének meg van­nak számlálva az órái. — Nuná, — legyintett erre Kohn — majd az ő órái nem lesznek megszámlálva . . .­­ Bájfalvy Cunci, a pakskör­­nyéki vándorszinház naiv­á­ja (szül. 1899-ben, mint Krapulák Julianna). — Gyerekek. — mondta az öltözőben a primadonna — mi van a Médivel, aki a múlt sze­zonban nálunk játszott? Bájfalvy Cunci adta meg a választ: — Pesten él. — Játszik? — Nem. Közlekedési rendőr lett belőle. — Közlekedési rendőr? Hogy értsem ezt? — Tudniillik minden percben más felé tárja ki a karjait. — Alex Brown, a newyorki gomblyuk tröszt megalapítója (szül. 1888-ban Máramarosszi­­geten, mint Braun Salamon). Brown, aki mér Braun ko­rában sem volt fel­tétlenül szavahihető ember, legutóbb ezt a történeteit mesélte el klub­jában . — Tegnap éjjel valami lubic­kolásra riadtam fel. Nem tud­tam, hogy mi lehet az. A für­dőszoba távol esik a hálótól, az udvaron sincs víz. De foly­­ton hallottam azt a lubicko­lást. Végre kiugrottam az ágyamból, az ablakhoz léptem és megfejtettem a rejtélyt — Mit láttál? — kérdezték tőle. — Láttam, hogy fürdik a holdvilág az éj tengerében AZ ÚJSAG ARISZTID *s A­­GENOR Arisztid (a szolgához): Bap­tist, kéhem, telefonáljon egy szemorvosnak, mert nagyon fáj a fogam. Szolga: Talán egy fogorvos­nak, méltóságos úr? Arisztid: Nem, nem, kéhem, egy szemorvosnak, mert a szemfogam fáj, kéhem. Szolga: Igenis, méltóságos Ur, (El.) Agenor (jön): Arisztid: Szervusz, hogy jössz, kéhlek. Agenor: Valami baj van, kéhlek? Arisztid: Nem értem, kéhlek, azt a Csilléry nevezetű urat, mit akar az, kéh­lek, a kék kereszttel? Agenor: A bolsevizmus ellen harcol, kéhlek. Arisztid: Hol, kéhlek? Agenor: A Vigadóban, kéhlek. Arisztid: Épp ezt nem értem, kéhlek, hiszen a Vigadóban nincs bolsevizmus, kéhlek. Agenor: Ezért harcol ott, kéhlek, lek, Spanyolországba harcolni, ott több bolsevista van, kéhlek. Agenor: Mert ő testvérisé­get érez a Francoval, kéhlek, és a Franco kijelentette, kéh­lek, hogy nem ismer testvéri­séget. Arisztid: Aha, kéhlek, most, már kezdem nem érteni. Egy­általán, kéhlek, mostanában én sok dolgot nem értek. Agenor: Például mit, kéhlek? Arisztid: Azt olvasom, kéhlek, hogy most már mindenkinek szabad lapot indí­tani. Agenor: És mit nem értesz, kéhlek? Arisztid: Hogy mire kell, kéhlek, min­denkinek lap?­­ Agenor: Tényleg, ezt én sem értem, kéhlek. Én veszek, kéhlek, mindennap egy zsidó lapot és­ az nekem jó, kéhlek. Arisztid: Miért veszel te zsidó lapot, kéhlek? Agenor: Mert abban mindig olvas­hatom, kéhlek, hogy hány zsidó halt meg. Arisztid: Miért nem megy inkább, keh­édes Agenor, jó, I ф/vt/iyr 'ux.wmirm­in­T/SjrTr//' ■' 10 fillér Falus Ferenc riport lapja Lidiz­e-' Aj-A tanító felteszi a kérdést az mondja Móricka, a vasutasl­geti Újság ■япммнмма iskolában, hogy melyik a leg­fárasztóbb munka ? Móricka jelentkezik. — Na? — kérdi a tanító. — Legfárasztóbb munka, —­bolás. — Mért? _ Az én papám például há­rom napig dolgozik és egy évig ül utána. ÍX Axe/rftjvsxlit űxen&eL: Olvashatatlan aláírás: A Lublóváry-ügyben igaza van. Az Est: Január 20-iki számukban dideregve olvas­tuk a rigai jelentést, mely szerint Habarovszkban mí­nusz 61 fokot, mutatott a hőmérő a fagypont alatt. Vi­szont azt a hőmérőt is szeretnék látni, amely a fagypont felett mutat minusz 61 fokot. Bécsi színház: Tudtunkkal a rántott csirkét ezelőtt háromszáz évvel egy paksi zsidó szakácsnő találta fel, de elfelejtette az ötletet szabadalmaztatni és így az utódai most hiába perelnek. Pesti színház: Legjobb lesz, ha dramaturgnak Ka­bos Endrét, a kitűnő vivőt szerződtetik. Politikai színház: Nagyon természetes, hogy ha Csilléry és Friedrich egy pártba kerülnek, akkor Csil­léry is írhat cikkeket a zsidó lapokba. G. Andor: Hova gondol, hi­szen ez gyereklapba való. ■ K. Dezső: Na végre, csakhogy jelentkezett, már azt hittük, hogy egy poénlövés közli,a meg­sebesült. — Berreg: Nem vicces. — Falusi kislány: Nevetni fog, leközöltük. — Haragos: Nyu­godtak vagyunk, az idő behe­­geszt minden eset. — H. Béla: Tessék csak bátran be­küldeni, mi történhet, a leg­rosszabb esetben eldobjuk. — Seb. Zoltán: Majd ha fagy? Ez nagyon rövid terminus vol­na — Filadelfia: Rendelje meg Nagy Imre 5000 viccét, abban pontosan ötezer jó viccet talál. — Sanghai: Minden rendi ben, köszönet és üdv. — Z. Jenő: Nem nekünk való. — Költő: Nem használtatjuk. — H. V.: Min­ megérkezett, már romlott volt. — W. József: Ilyesmivel nem foglalkozunk, ez nem a mi kenyerünk. — Jósné: Köszönet, meg fog je­lenni. — Anadrom­enosz: Kö­szönet, a magunk szája ize sze­rint alakítottuk át. — Költő: Az Endre lászlóhoz irt ódát adja át néki személyben. — Kis Kohn: Nem hisszük, hogy felveszik. Talán próbálja meg a Kékmegendoridosoknál. NAGY IMRE VICCLAPJAAZ ÚJSÁG MEGJELENIK MINDEN VASARNAK . FelelSa szerkeszté­se kledé: NAGY imre Szerkesztőség és kisdéhivatal: VI., O­utfá 12. Telefon: 1-222—14. 7­p Párteg­yesülések tartják izgalomban a bel­politikát. Egyes pártok agy érezték, hogy célki­tűzéseik azonosak s ezért megállapodtak abban, hogy ezentúl egyesült erő­vel harcolnak a közös cé­lokért. Jól már hírt ad­tunk régebben e­gy ilyen­­vagy pártalakulásról, ami­kor megírtuk, hogy a legszélsőbb jobboldaltól a leg­félbő balig sikerült a pártoknak egy fontos kér­désben megegyezniük és közös határozatot hozniuk. A határozat azóta már szinte törvényerőre emel­kedett , minden párt tag­jai előszeretettel látogat­ják a Gundel éttermeket. Gelért­ téri éttermének rigán­­zenés vacsorái és táncos teadélutánjai, han­gulatos ligeti éttermei az igazi kellemes szórakozó­helyek.

Next