Az Ojság, 1938 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1938-06-12 / 24. szám

avagy Was ist Intimes in Times? Uriszabók köréből kapjuk az értesítést, hogy nálunk is a színes frakk lesz a divat. Reméljük, hogy a színek po­litikai pártállás szerint fognak változni. A baloldal vörös frakkot, a szélső jobboldal zöld frakkot és a közép fehér frakkot némi zöld és vörös satuirunggal fog viselni. Egy hír von ugro­tt a Hazán keresztül és egy röpke hír­ben annyi fájdalom . . . Csík László visszavonult a politi­kától. Házasság. Mint halljuk, a svábhegyi Mátyás Király Üdülőnek az összes vendégek örök hűséget­ esküdtek. A héten visszament Pesten egy parti, mert az utolsó pillanatban kiderült, hogy az egyik nagymama p árja vol — Nyáron két világító forrásunk van. — És pedig? — Nappal a nap és este egy elegáns és olcsó Meteor-csillár. Elszólásairól ismert kedves barátunk mondta: — Mit szólsz a derecsere akciónkhoz? Esti ima A kis Pisti ma újra rosszul viselkedett, Ili mire este a mamája igy szólt:­­ — Pisti, ma, mikor lefekszel, imádkozz a jó Istenkéhez, hogy javítson meg téged. Pisti este igy imádkozik: — Édes jó Istenkém, arra kérlek, csinálj il­ belőlem egy jó gyermeket, de légy szives ,­ és ne felejtsd el megint. e tükör ^log^^^dolgokat^^figye^ humorista látja A lélekemelő ünnepségek után ránk­borultak a munkás hétköznapok, vissza­tértünk a boltba, a műhelybe, az iro­dába, az ekeszarvához, mert nemcsak ünnepségből él az ország, hanem mun­kából is. Lelkiekben megedzve folytat­juk ott, ahol elhagytuk. Június van, jön a nyár, négy-öt hét és aratunk. A parla­ment egyelőre csak a vetésnél, a költség­­vetésnél tart, de tudjuk, hogy ki mint költségvet, úgy arat. □ Egy kis pótü­nneplés volt a két nap pünkösd, de most aztán igazán Schluss. Mi pestiek kirándultunk ki ide, ki oda, visszaadtuk a vidéknek gyorsan a láto­gatást. A vidékiek látták, hogy milyen rendes ez a, Pest és a pestiek látták, milyen dolgos, szorgalmas a nép a vi­déken. Szokás mostanában mindent percent­tel mérni. A pénzügyminiszter is azt mondta, hogy a mezőgazdaságot kell se­gíteni, mert a lakosság 55 percentre foglalkozik mezőgazdasággal. Lehet az ember demokrata, sőt szélső­­demokrata és vallhatja, hogy a többség dönt, de akármilyen demokraták is len­nénk, nem találjuk olyan döntő több­ségnek az 55 percentet a 55 percenttel szemben. A percent percent, de a 55 percent is nagyon megbecsülendő, mert ebben van például nem is egy percent, csak egy ember, aki nem mező­gazdaság­­gal, h hanem­ a C. vitamin feltalálásával foglalkozik. Ha rajtunk állna, hogy melyik per­­cent tömegen segítsünk, mi mindegyiken egyformán szeretnénk segíteni. Valószí­nűleg a pénzügyminiszter úr is, aki csak azt mondta, hogy a 55 percent nem olyan fontos. )-( Több, mint szép a svábhegyi Majestic. Ha nem hivatalos jelentések monda­nák, hogy egy spanyol kisvárost úgy összebombáztak, hogy sok száz halott maradt a halpiacon, azt hinnék, hogy borzalmas mese az egész és egy régi Háry János kitalálása. Sajnos, a Háry Jánosok mostanában igazat mondanak.­­ T­ermészetes, hogy helyesléssel talál­kozott a belügyminiszter intézkedése, amellyel megszüntette a rendőri felügye­let alá helyezéseket, hiszen most má­r van törvény, amellyel a rend ellen vétő­ket fegyelmezni lehet. De nem mulaszt­hatjuk el, hogy ezzel az intézkedéssel kapcsolatban el ne mondjuk ezt a kis történetet. A Bölcs Király egyszer meglátogatta a fegyházat, ahol igen sok gonosztevő volt elzárva. Sorba megkérdezett min­denkit: — Miért csuktak ide? A fegyencek a földre vetették magu­kat és egl óbégattak: — Felség, ártatlanul vagyok elitélve. Mikor a­ kihallgatás végetért, a király észrevett a sarokban még egy rabot és megkérdezte: — Há­t te miért vagy elitélve? — Mert bűnös vagyok, Felség. A király azonnal kiadta, a rendeletet: — Ezt a bűnös embert azonnal szaba­­­don kell bocsátani, nehogy elrontsa itt ezt a, sok ártatlan embert. )—­ A statisztikai hivatal legújabb számada­tai szerint nagyjából megszűnt a galiciai bevándorlás. Kikkel fog ezentúl Petrovácz Gyula az utcán találkozni?­­ Kicsúfolják azt a szegény Szálasát, hogy rosszul fogalmaz magyarul. Mi­csoda beszéd az, hiszen ő nem író, vagy magyar irodalmár akar lenni, hanem a­­vezér. Egyebekben felhívjuk a figyelmet arra, hogy Napóleon még annyit sem tudott magyarul, mégis a világ ura lett.­­ Nagy az öröm a szélső és kevésbé szélső­jobboldali lapokban, hogy Len­gyelország is zsidótörvényt csinál. Erről jut eszünkbe ez a régi kis történet. Berlinben a Moltke-szobornál áll két pak­si zsidó. Arra jön néhány diák és mikor meglátják a zsidókat, elkezdenek csúf­olódni: — Hepp! Hepp! Az egyik zsidó erre azt mondja nekik: — Uns machen sie nach? Dem da machen sie nach! — mutatott a hős ka­tona szobrára. )­( Ischlben a zsidó fürdővendégek csak­ elkülönítve lakhatnak és gyógykezeltet­hetik magukat. Reméljük, hogy ez a hir olyan lelkesítőleg hat majd a zsidókra, hogy különvonatokat kell majd beállí­tani az Ischlbe tóduló zsidó vendégek számára. Ischl egyébként is régi zsidó üdülő­hely, ő volt Ausztriának a Siófoka. Er­ről tanúskodik ez a valószínűleg soha meg nem történt anekdota is. Egyik magyar miniszterelnök egyszer valami törvénytervezetet mutatott be Ferenc József királynak. A király meg­hallgatta az előterjesztést és így szólt: — Remélem, hogy Jomkipurig törvény lesz belőle. A miniszterelnök csodálkozva kér­dezte: — Felséged tudja, hogy mi az a Jom­­kipur? — Hogyne tudnám, — mondta a ki­rály — hiszen harminc éve nyaralok Ischlben.„ Van, aki bélyegeket gyújt, van, aki üres gyufaskatulyákat gyűjt és van, aki fogházbüntetéseket gyűjt. Szegény Flóra, a klasszikus jajgató énekes meghalt. De az Ajjajajj, sajnos, megmaradt. -Ф* Beretvás-pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja ф*- AZ ÚJSÁG 193­9 június 12.

Next