Az Ujság, 1904. július/2 (2. évfolyam, 196-211. szám)

1904-07-30 / 210. szám

10 átvonulását a tengerszoroson át nem enge­délyezheti. Diplomácziai körök nem hiszik, hogy az utóbbi események miatt a tenger­­szoros kérdését szőnyegre kellene hozni. London, Július 29. A felsőházban Lansdowne marquis külügyminiszter a miniszterelnöknek az alsóházban tett nyilatkozatainak megfelelő kijelentést tett. Szerinte a Malacca vitás esete el­vesztette élét, hogyha ugyan egyáltalán imminens volt. A kormány figyelmét más igen komoly kérdések foglalkoztatják és pedig az önkéntes hajóhad állományának kérdése és a Dardanellákon és a Bosz­­póruson való hajózásra vonatkozó nemzet­közi kötelezettségek. London, július 29. A Reuter-ügynök­­ségnek Pétervárról hivatalosan azt jelen­tik, hogy az angol nagykövet formálisan óvást emelt a Knight Commander elsülyesz­­tése miatt, mert annak jogosultságát a nemzetközi jog alapelvei szerint fentar­­tani nem lehet.­­Vladivostok, július 29. Az Arábia nevű orosz czirkálóktól lefoglalt német gőzöst, me­lyen amerikai szállítmány volt, idehozták. A keletázsiai háborútó Fort­ Arthur ostroma megkezdődött. Ezt je­lenti ma egyszerre két londoni újság Yoko­hamából. Az utóbbi hetek mélységes hallga­tása u­tán meglepően jön ez a hír, a­mely megerősítésre szorul. Tegnap ugyanazt újsá­golta­ a berlini Lökehanzeiger, hogy a japánok legközelebb 80.000 emberrel meg fogják ro­hanni és bármibe kerüljön, el fogják foglalni Port-Arthurt- De sem 80.000, sem 100.000 ember, a legnagyobb hősiességgel sem képes bevenni valamely várat, ha a roham nincsen megfele­leg előkészítve. Hogy ez az előkészítő munka mennyire haladt, arról olyan keveset tudnak, hogy egyáltalában nem ítélhetjük meg a helyzetet Port-Arthur előtt. "­ Haj csöng ma vagy holnap a H. japán sereg birtokában lesz. Ez azt jelenti, hogy az oroszok kénytelenek egész Liaojangig visszavonulni. Ott dől el a mandzsuriai orosz­­hadsereg sorsa. Liaojangnál át kell kelnie a Taifere folyón, a­mi álmatlan éjszakákat okoz­hat Kuropatkin generálisnak. Különben is rendkívülien kedvezőtlen viszonyok között végbemenő visszavonulásának ez lesz a leg­válságosabb fázisa. A Taitre-folyó jobbpartján szemben fogja várni az I. japán sereg, hátul­ról szorítani fogja az üldöző II. japán sereg, keletről támadni fogja a BH. japán sereg, és az egész akc­iót vezetni fogja Kuroki gene­rális, a­ki eddig fényesen bemutatta had­vezéri talentumát. Ha Kuropatkin generális itt nem képes átvágni magát, akkor Liaojang lesz a keletázsiai Szedán neve. (Port­ Arthur.) London, július 29. A Daily Mail je­lenti Yokohamából tegnapról, hogy meg­kezdődött az általános támadás Port- Arthur ellen. Hasonló jelentést közöl a Daily Thegraph Sanghajból, London, július 29. Csifuból jelentik a Reuter-ügynökségnek Port-Arthurból: 30 ide­gen érkezett ide, a­kik csütörtökön hagyták el a várost . Ezek azt jelentik, hogy kedden, szerdán és csütörtökön keleten és észak-keleten egy­séges harcz volt vizen és szárazon és azt hi­szik, hogy ezzel kezdetét vette Port-Arthur ellen az általános támadás. A várost csütörtö­kön­ a legerősebben bombázták. (Kuropatkin jelentései.) P­éter­vár, julius 29. (Hivatalos.) Kuro­patkin tábornok táviratozza Miklós czárnak tegnapi kelettel: 25-én két japán zászlóalj kezdett előbbre vonulni a Kunoho-völgy­ben. Ágyúink tüze és oldalról több gyalogszázad lövöldözése fogadta őket. Miután az ellenség jelentéktelen tüzeléssel telelt, visszavonult. Másnap reggel 5 órakor a japánok Sziapusan- Tusufanból két ütegből kezdtek lőni, de a lövést nemsokára abbahagyták. (Oku jelentése Kuropatkinról.) Tokio, julius 29. Oku tábornok jelenti, hogy elfogott orosz tisztek közlése szerint Kuropatkin részt vett a legutóbbi harcrokban, sőt, Szekulov és Kudradovics tábornokok a csata­téren meg is sebesültek. Az oroszok vesztesége kétezer, a japánoké egyezer ember. (A vladivosztoki czirkálók.) Frankfurt, július 29. A Frankfurter Zei­tung jelenti Tokióból. A vladivosztoki hajó­had a tokiói öböl közelében van. Aggódnak a Hotoumaru tengerésziskolahajó és a Korea amerikai postahajó sorsán. Több hajó nem érkezett még pontos időre. (Kuropatkin nem sebesü­lt meg.) Pétervár, július 29. A vezérkar megc­á­­folja azt a híresztelést, hogy Kuropatkin tá­bornokot megsebesítették és hozzáteszi, hogy Kuropatkin teljesen jól érzi magát. (Japán kémek.) Pétervár, július 29. Az orosz távirati ügynökség jelenti Mukdenből 28-áról. Meg­állapították, hogy sok japáni kínainak öltözve a hegyekről kíséri figyelemmel az orosz csa­patok mozdulatait és a maga csapatainak je­leket ad; parancsot adtak ki, hogy az ilyen kémekre lőjjenek. (Hajózás a Liaott.) Tokio, julius 29. (Reuter.) A Liao folyó megnyílott a semleges hajózás számára. AZ ÚJSÁG 1904. julius 36. TÁVIRATOK. Az örmények helyzete. Páris, julius 29. Estoumelles Deniscochin és Pressense képviselők kérésére Delcassé mi­niszter tegnap fogadta Sarabian­ Ajvadian ör­mény érseket, ki az örmény patriarkátus meg­bízásából festette az örmények szomorú hely­zetét. , A Dreyfus-per. Páris, julius 29. A párisi katonai kor­mányzó elrendelte Bollin parancsnoknak és a 2-ik zászlóalj három volt tisztjének ideigle­nes szabadon bocsátását, kik a Dreyfus-per vizsgálata folyamán letartóztattattak. Közgazdasági táviratok. A külföldi gabonatőzsdék mai és teg­napi árfolyamainak összehasonlítása: New-York, julius 29. Terménytőzsde. Gyapot New- Yorkban 10.70, jul.-ra •—,—, okt.-re 11.15. is ew- Orleansban 11*/,. Petróleum stand withe, New-York­ban 7.70, Filadelfiában 7.65, rafined in cases 10.40, credit balances of oil City 150. Zsir. Vestern Steam 7.40, Rohe testvérek 7.25. On 26.75—27,16. Réz 12.62—12.S7. Ms |T.r'ai>jKdidab. erég HARIS fra 26.83 21.30 ft'atik. 2120 2185 frank —0.35 -0.05> őzeptember—deciemberre .............1 21-55 2170 14 90 üfi -0-05 -0.15 —0.35 Rozs 15 25 14.40 14.90 1465 - 0.25 15.—­­0.10­­ . november—februárra ....4............... 15-1/­ 35 15 25 -0 23 ... s, -jő Liszt 29 A6 29 40 +04/5 29.15 ».15 29 40 - 0.25» november februárra ..................... 29.« i —0.20 Búza BERLIN márka márka ! 173 7.a i márka Rozs 140— 139— 139.25 +0.75 Zab 138— 1» szeptemberre...................................... 140.- 1139 25 1+0 75 Búza NEW-YORK cent 100 — 101 61 94 63 cent lei — 102.50 cent. -0.87 + 1.38 + 0.37 93 25 1 92-13­­ 93 50 I» májusra................................... CHICAGO cen t 97.88 9125 cept cent > szeptemberre......................... 89.13 +1.12 A pétervári bomba­merénylet. — Meggyilkolt orosz belügyminiszter. — A tegnapi megdöbbentő merényletről a ma érkezett táviratokból sem lehet tiszta képet alkotni. A pétervári rendőrség minden­képpen fukarkodik a merénylő személyéről való felvilágosításokkal. A fanatikus ember­nek sem a kilétét, sem a nevét­­eddig nem tudják. A merénylet elkövetésének módjáról is igen eltérők a hírek. Még a szemtanúk sem egyeznek meg egymással a részletekben. Maga a merénylet nem lepett meg sen­kit, a­ki figyelemmel kísérte, hogy az orosz­­országi forradalmi elemek mekkora propagan­dát fejtettek ki az utóbbi időben amaz el­viselhetetlen reakczionárius törekvések ellen, a­miknek legtipikusabb megtestesítője Plehve miniszter volt. Pályáját nagyon jellemző tet­tel kezdette meg. Elszegényedett livlandi protestáns családból származott. Később egy gazdag lengyel család adoptálta és felnevel­tette. A­mikor 1863-ban kiütött a lengyel felkelés és Muraviev grófot Vilnába küldöt­te, hogy minden áron elnyomja a felkelést, Plehve azonnal Muraviev embereihez sietett és demincztálta jóakaróit, a­kik neveltették. A­mikor pedig közvetlenül II. Sándor czár megöletése után az orosz államrendőrség fe­jévé nevezték ki, Plehve úgynevezett fekete kabinetet létesített, a­hol a miniszterek le­veleit felbontották és elolvasták. A­mikor 1902-ben elérte élete czélját és belügyminiszter lett, irtó harczot­ kezdett az akkor még mindenható Write pénzügyminisz­ter ellen. Witte, a­kinek tehetségét és állam­férfim belátását mindenki elismerte Oroszor­szágban, a­­zért figyelmeztetni merte a biro­dalom belső állapotainak tarthatatlanságára, és reformok haladéktalan keresztülvitelét ajánlotta neki. E végből Witte a czár bele­egyezésével úgynevezett gazdasági bizottságo­kat hívott össze, hogy szakemberektől meg­hallja, miképpen vélekednek Oroszország gaz­dasági helyzetéről és a népjólét emeléséről. Witte e bizottságok tagjainak teljes szólás­­szabadságot és büntetlenséget biztosított. A­mikor aztán a bizottságokban leplezetlenül han­goztatták, hogy minden falnak csak az abszo­lutizmus az oka és az egyetlen segítség csak az alkotmány életbeléptetése lehet, eledve a bi­zottságok bátor szónokait bebörtönöztette vagy száműzetésbe küldte, ő maga pedig Jal­tába sietett a czári udvarhoz, hogy Wittét, mint a forradalmi mozgalmak szitóját, denun­­cziálja és a bizottságok feloszlatását köve­telje. A czár engedett Plehve tanácsának, a­mi már megingatta Witte helyzetét. Tavaly, a­mikor Wiite Mandzsuország kiürítését sür­gette és rámutatott a kelet-ázsiai orosz poli­tika veszélyes következményeire, ismét Plehve volt az, a­ki a Korea annektálását követelő úgynevezett Korea-párttal együtt Wittét gya­núsította és elbocsátásának útját egyengette. A kisenevi vérengzéseket Plehve szintén jó szemmel nézte, sőt némelyek szerint elő is mozdította, mert ilyképpen akarta megbün­tetni a zsidó fiatalságot, mely az embertelen nyomás hatása alatt a forradalmi mozgalmak­hoz csatlakozott. Plehvenek ezt a gyászos szerepét hivatalosan is megállapították. A­mi­kor ugyanis a kijenevi zsidók panaszt tettek Raaben tábornok besszarábiai kormányzó ellen, akkor a pétervári szenátus a panasz vissza­utasításának megokolásában szó szerint ezt mondotta: " A szenátus nem tartja magát illeté­kesnek, hogy oly cselekedetekről ítéljen, a­miket a belügyek vezetője az állam­ raison okaiból követett el. Plehve legutóbb emberségesebbnek lát­szott a zsidókkal szemben, de ez csak csaló látszat volt. Elrendelte ugyanis, hogy a zsi­dókat a birodalom belsejében meg kell hagyni eddigi lakóhelyeiken. Titokban azonban elren­delte, hogy a zsidóknak lakóhelyeiken való megtűrése a hatóságok jó­voltától függ. Az örmény pátriárka is kellemetlen ta­pasztalatokat tett Plebvevel. A miniszter megígérte neki, hogy elhalasztja az örmény­ egyházi birtokok elkobzását és kieszközl­i, hogy a czár fogadja a pátriárkát. Ezt az ígé­retét be nem váltotta, hanem elkoboztatta az

Next