Az Ujság, 1905. április/2 (3. évfolyam, 108-121. szám)

1905-04-20 / 112. szám

10*_________________________ A mesterek panaszkodnak terrorizálásról, arról pedig hallgatnak, a­mit ők tesznek. Csak példá­nak hozom fel a fekete listát. Régebben erre a listára felírták a bojkott­ban résztvett munkások nevét és ha jelentkezett valahol munkára, nem adtak neki. Ez megtorlás volt. De a­mit most tesznek a fekete listával, az több az igazságtalanságnál. Most annak a mesternek nevét tartják nyilván, a­kinél bojkott volt és nem ad­nak munkát annak a munkásnak, ki ennél a mesternél a bojkott ideje alatt nem dolgozott. Már most meg­esik, hogy egy ilyen mester két helyen is épüttet és csak egyik helyen volt bojkott, a másikon nem. Az utóbbi helyen dolgozott munkás ekkor éppen úgy jár, mint a bojkott helyén dolgozott munkás. Ismétlem, nem hiszszük, hogy a munkaadók terve sikerüljön. Eddig még mindig a mi részün­kön volt az igazság, mely győzött is. Íme egy hivatalos kimutatás, hogy bérmozgalmaink 1908 és 1904-ben milyen szép haszonnal jártak ránk nézve : össz-kimutatás veszteségben. 5838 kőmives vesztett Budapesten 2 év alatt 69.394 nap x 3.30­0 229.000 korona. 13380 kőmives vesztett vidéken 1 év alatt 187.420 nap X 3.30­0. 511.486 korona. Összesen 18718 kőmives vesztett vi­déken és a fővárosban 256.814 nap X 3.30 . 747.486 koronát. Össz­kimutatás nyereségben: 1 kőmives az átlagos béremelésnél nyert na­ponként 55 fillért, ez egy évben kitesz 88­0 koronát. 18718 kőmives nyert egy év alatt napi 55 fillérrel 1.647.184 koronát. A munkaidő megrövidítésével na­ponként 3574 kőmives,sőt több kell, ez összeszorozva 3.30-al­ kitesz 11.794-20 koronát. A munkaidő megrö­vidítésével 18718 kőmives munkájánál időbeni nyere­ség 571.840 munkanapot, a­mely szorozva 3,80, kitesz 1,887.072 koronát. Hozzávéve a munkabér általi emelkedést 1,647.184 koronát. A haszon összesen ki­tesz 3,534.256 koronát. A veszteség összege 747.486 koronát. Levonva a veszteséget, marad haszon egy évi munka után 2,786.770 korona. Az Építőmunkások Országos Szövetségébe a Magyarországon levő nyolc­vanezer építőmunkás sorából huszonkétezer tartozik. Ez hatalmas szö­vetség, a­melylyel számolni kell! SZIKRÁZ, ZEKE. * Az ember tragédiája. Holnap, csütörtökön lesz a reprize a Nemzeti Színházban Madách Imre remekművének,­­Az ember tragédiájáénak, a­mely ezzel 169-ik előadását éli meg ezen a színpadon. A repriz alkalmából előadásra kerül a mű több oly része is, a­mely eddig még nem volt színre alkalmazva. Az új scenírozás követ­keztében a darab tíz képből áll. * A Bohémélet-et, Puccininek külföldön nagy sikert aratott dalművét mutatja be jövő héten az Operaház. E dalmű színrehozatalánál érvényesül nálunk először teljes mértékben a kettős szerep­­osztás elve, a­mennyiben az újdonságot egyidejű­leg kettős szereposztásban tanítják be s külföldi mintára, két külön szereposztásban mutatják be. A dalműnek e szerint tulajdonképpen két pre­­mierje lesz. Az első bemutató előadást e hónap 27-ére (csütörtökre), a másodikat 28-ára (pén­tekre) tűzték, ki. (páratlan, illetve páros számú bérletfolyamban). A kettős szereposztás az előadás sorrendjében a következő: Mimi — Szamosi Elza és V. Krammer Teréz, Musette — Szoyer Ilonka és Blatterbauer Gizella, Rudolf — Arányi és Gábor, Marczell — Beck és Takáts, Schaunard — Várady S. és Dalnoki V., Coliin — Erdős és Komár, Benoit — Hegedűs és Ney Bernát, Al­­cindor — Mihályi és Szendrei. A két bemutató előadásra jegyek már a mai naptól kezdve vált­hatók. * Serao Matild a színpadon. A híres olasz regényirónő nemrég készült el egy drámával, a­melyet Duse számára írt. A darabnak mindössze négy szereplője van: egy jegyespár, meg egy házaspár. A férj belészeret a menyasszonyba s azután megszökik vele, hogy rejtett helyen élvez­zék a tiltott boldogságot. A szerelem azonban el­párolog és három év múltán kiki visszatér a maga elhagyott párjához: a menyasszony a vőlegényé­hez, a férj a feleségéhez. A lelki konfliktus akkor kezdődik csak igazán. A két vezekelő bűnös nem képes elviselni a bocsánat megalázó súlyát és bár nem szeretik már egymást, mégis újra egyesül­nek. Csak azután nagy öröme teljék Dusénak híres honfitársa drámai kísérletében! AZ ÚJSÁG Csütörtök, április 20. * Massenet új operája. A párisi Opéra Comique-ban megkezdődtek már Massenet legújabb művének, a Mária Magdolna czimű opera próbái. Husvét vasárnapjára tervezték a bemutatóelőadást s a czimszerepet Galvé asszony énekelte volna. Calvé azonban megbetegedett s az uj opera be­mutatását el kellett halasztani. Helyette ugyan­csak Massenet-nek egy szintén újabb keletű ope­ráját, a Chérubin-t tanulták be hamarosan. A párisi víg-opera legközelebbi újdonsága ezután Dupont Gabriel kecskepásztorlány­a lesz. * Új színház Szombathelyen. Szombathely város tanácsa már évekkel ezelőtt foglalkozott egy új, modern színház építésének tervével. A szín­ház tervét és rajzát már akkor el is készítették s az oly pompásan sikerült, hogy a párisi világ­kiállításon aranyérmet nyert. A gyönyörű rajz azonban a polgármesteri irodában függ ma is, a színház telkén pedig, melyet a város legszebb pontján szemeltek ki, parkot létesítettek. Most — mint Szombathelyről jelentik — megint aktuális lett az új szinház kérdése. A városi képviselő­­testület legközelebb foglalkozik az uj szinház föl­­építésének kérdésével s remélhető, hogy az oly sokáig­ vajúdó színházkérdés végre megoldást nyer. Férfiruhabérlet Deutsch F. Károly Andrássy-ut I. FŐVÁROS. (Gő­zü­zemről villamos üzemre.) A kereske­delemügyi minisztériumban nemrég tartott ankét alkalmával kimondották, hogy a Budapesti Helyi­érdekű Vasúttársaság vasutjait villamosüzemre alakíttatja át. A nevezett társaság most arra kéri a tanácsot, hogy a budapesti haraszti helyiérdekű vasútjának Erzsébetfalváig terjedő részére adja meg a villamos üzemre való átalakítás czéljából a helyhatósági építési­­engedélyt. (Képviselő-választók névjegyzéke.) A köz­ponti választmány ma délelőtt befejezte az or­szággyűlési képviselőválasztók névjegyzékének össze­írására vonatkozó munkálatok felülbírálását. A végleges összeállítás szerint a választók száma a következőleg oszlik meg: I.kerület: 8781 VI. kerület: 12058 II.kerület: 3416 VII. kerület: 14076 III.kerület: 1989 VIII. kerület: 9884 IV.kerü­let: 3888 IX. kerület: 4783 V.kerület: 6227 X. kerület: 2264 " (A Népszínház tagjai az Orfeumban.) A Nép­színház néhány tagja fel akar lépni az Orfeumban s erre engedélyt kért a népszínházi bizottságtól. A bizottság ma tartott ülésén az engedélyt megadta.* • (Cselédek egyesülete.) A Cselédmunkások Szakegyesülete megalakult. Az új egyesület beter­jesztette a fővároshoz alapszabályait. Ez alapsza­bályok szerint czélja az egyesületnek: cselédtan­folyamok nyitása, tudományos előadások tartása, könyvtár, olvasótermek létesítése, hely nélkül levő cselédek segítése és utazási segélylyel való ellá­tása, cselédotthon alapítása, jogvédelem nyújtása és végül díjtalan helyközvetítés és e czélból a főváros több részében helyközvetítő intézetek fel­állítása. A tanács az alapszabályokat fölterjeszti a belügyminiszterhez. . (Ifjúsági országos torna-versenyek.) A kul­tuszminiszter ma érkezett leiratában tudatja a főváros hatóságával, hogy az ifjúsági országos torna-versenyek idei helyéül Budapestet jelölte meg, főleg azért, hogy a vidéki tanulóifjúságnak módjában legyen a székesfőváros közintézményeit, nevezetességeit megtekinteni. A miniszter arra kéri a fővárost, hogy a versenyek sikere érdeké­ben hozzon anyagi áldozatot 13. (Az építésügyi szabályzat revíziója) tárgyá­ban a főváros a szakkörök bevonásával értekez­letet hívott egybe, mely feladatának legsürgősebb részével, az épületek bevakolásának és használatba vételének kérdésével elkészült s azt a közmunka­­tanács is elfogadta. Az új intézkedések elejét veszik annak a pana­szolt anomáliának, hogy mivel a két és több emeletes házakat a tető alá jutás évében nem volt szabad használatba venni, az építési munkák a legalkalmat­­lanabb őszi időszakra torlódtak össze. A közegészség érdekeiről­ most úgy történik gondoskodás, hogy az épületeknek a betetőzés után bizonyos ideig vakolat­­san nyers állapotban kell maradniok. Ezek a határ­idők a falvastagságok és a szerint igazodnak, vájjon az épület minden oldalról szabadon áll-e, vagy*nem. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Vásárhelyi Pál emlékszobra. Vásárhelyi Pálnak, a Tiszaszabályozás nagynevű mérnökének emlékszobrot állítanak Szegeden. A szoborbizottság tagjai: Kvassay Jenő és Ney Béla miniszteri tanácsosok, Lázár György szegedi polgármester, Strobl Alajos, Bittler Kamill, Pompéry Elemér és­ Mihályi­ József főmérnök, szoborbizottsági jegyzői ma megjelentek az iparművészeti iskolában Mátrai Lajos szobrász műtermében, a­hol bírálati szemle alá vették a Vásárhelyi-szobor nagy mintáját, melyet Mátrai készített. A bizottság a mintát kiváló művészi alkotásnak ítélte és végleges ki­vitelre elfogadta. Ugyanekkor a szoborbizottság elnökévé az elhunyt Czigler Győző helyébe Kvassay Jenő miniszteri tanácsost választotta meg. Az állami képvásárlás. Az országos képző­művészeti tanács Forster Gyula báró elnöklete alatt ülést tartott a városligeti Műcsarnokban,­a­hol a nemzetközi műkiállításon kiválasztotta azo­kat a képeket és szobrokat, melyeket a Szépmű­vészeti Múzeum számára való megvásárlásra fog ajánlani a kormánynak. Hazai és külföldi művé­szektől körülbelül ötvenezer korona értékű műtár­­­­gyat jelöltek ki megszerzésre. Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszter, a­ki ismételten meg­tekintette a tárlatot, a napokban fog dönteni az állami vásárlás dolgában. KÖZOKTATÁS. *** Állami tanítók országos gyűlése. Az Állami Tanítók Országos Egyesülete ma délelőtt­ tartotta rendes évi közgyűlését Pest vármegye székházának tanácstermében. A közgyűlést Kozma László elnök nyitotta meg hosszabb beszéddel, a­melynek során felpanaszolta az állami tanítóság sérelmeit. Kiemelte, hogy állami tanítók egyen­jogúsítása az állami tisztviselőkkel még nem kö­vetkezett be, hogy a nyugdíjügyet még nem ren­dezték, a szolgálati idő beszámításának kérdése megoldatlan. Mindezek a sérelmek orvoslásra vár­nak s az elnökség nem adja föl a reményt, hogy lankadatlan kitartással mindezeket a függőben levő­ kérdéseket a sikeres megoldás felé fogja vinni. Öröm­mel emlékezett meg az elnök arról, hogy legutóbbi két állami tanítót tüntettek ki a Wodianer­­jutalommal, a­mi igazolja, hogy a határvidékeken működő kartársak hazafias lelkesedéssel teljesítik hivatásukat. Végül a kegyelet hangján emlékezett meg az elnök a nemrég elhalt Lakits Vendelről, a­ki a tanítóság ügyének valóságos apostola volt. Indítványára a közgyűlés Lakits emlékét jegyző­könyvbe iktatta és síremlékére száz koronát sza­­vazott meg. Ugyancsak jegyzőkönyvbe iktatták Garami Béla minap elhunyt választmányi tag emlékét is. Az éljenzéssel fogadott megnyitóbeszéd után Havas Pál főtitkár terjesztette elő évi jelentését, a­melyből kitűnt, hogy az egyesület elnöksége tavaly nagyrészt az adminisztratív ügyek rende­­zésével volt elfoglalva. Az elnökség néhány kéri­vényt is adott be a kultuszminisztériumhoz. A közös­gyűlés a jelentést tudomásul vette. A napirend következő pontja Bartha Pál előadása volt Népnevelés és szövetkezeti esz­m­özimen. Előadásában hangsúlyozza, hogy a magyar tanítónak meg kell ragadnia minden eszközt, a­mely alkalmas a magyar nemzet erejének fejlesztésére. A szövetkezeti eszmének felkarolása a magyar tanítónak egyik legszebb feladata, mert a szövetkezetek anyagi erejének felhasználásával megszüntethető volna a jótékony egyletek alamizsnaf osztogatása. Fogjon össze minden községben a tanító, lelkész és a jegyző és világosítsák fel a népet a szövetkezetek áldásos hatásáról. Havas Pál a fizetésrendezés dolgában tett előterjesztést és indítványozta, hogy a közgyűlés utasítsa az elnökséget, hasson oda a kellő időben, hogy az állami tanítók fizetése a velük egyenlő képesítéssel bíró állami tisztviselők fizetésével egyenlő legyen. Az indítványt elfogadták. Ezután Mihály Ferencz a nyugdíjügy rende­zése dolgában indítványozta, hogy az állami tag

Next