Az Ujság, 1905. október/1 (3. évfolyam, 273-287. szám)

1905-10-01 / 273. szám

_______________________________ Hogy már most Apponyi Albert gróf miért nem adta elő a deklarácziót, azt megállapíthatni Bánffy báró tegnapi nyilatkozatából: azért, mert a király nem ültette le a vezéreket, hanem állva fogadta őket. (A titkos tanácsadók.) " Elmondtuk a magunk véleményét úgy a királyi deklaráczióról, mint a miniszterelnöknek a deklaráczió leginkább sérelmes harmadik pont­ját magyarázó nyilatkozatáról. Nem is szándé­kozunk ez alkalommal a dolog érdemére vissza­térni, csak a deklaráczió és a magyarázat kapcsán a koalíc­ió részéről előtérbe tolt ama kérdésre térünk ki: vájjon kik lehettek azok, a­kik a koronának, illetőleg a királyi nyilatkozat szer­kesztőjének támpontokkal szolgálhattak. Fejérváry Géza báró miniszterelnök egy hozzá intézett kérdésre válasz helyett rámuta­tott a Derschatta-féle indítványra s néhány koalí­­cziós vezérpolitikusnak az indítványról tett nyi­latkozatára. A nyár elején az osztrák parlament is fog­lalkozott Derschatta osztrák képviselőnek azzal az indítványával, hogy — a­mint a deklaráczió szóban forgó harmadik pontja mondja — a Magyarország és Ausztria között való viszonyt érintő dolgok rendezése parlamenti bizottságok közbejöttével történjék. Kossuth Ferencz akkor egy újságíróval beszél­getve a következőket mondotta : Az osztrák parlament és a magyar parlament tagjaiból delegálandó bizottság eszméjét minden­esetre megszívlelendőnek tartom. Erre már volt is példa 1723-ban, a­midőn a pragmatica sanctio szövegezéséről volt szó. A magyar rendek tár­gyalni óhajtottak az osztrák rendekkel, hogy köl­csönösen szem előtt tarthassák nemzetük jogait és érdekeit. Ez a tanácskozás akkoriban a császár kívánságára elmaradt. De viszont ebből látható, hogy egy ilyen, a két parlament tagjaiból álló bizott­ság tanácskozása megfelel a magyar tradíc­ióknak és nem ütközik a magyar közjogba sem. Derschatta indítványa ez idő szerint nem aktuális, mert a magyar parlament, habár törvénytelenül is, de el van napolva. Egy elnapolt parlament pedig nem küldhet ki sem delegátusokat, sem bizottságokat. Ha a ház az őszszel összeül, akkor szerintem okvet­lenül vissza kell térnie e kérdéshez. Bolgár Ferencz képviselőházi alelnök azt hiszi, hogy ez volna az egyedül lehetséges módja a kibon­takozásnak. Nagy akadálya azonban e tervnek az a körülmény, hogy nincs parlamentáris kormány, a tárgyalás pedig igen nehézkes volna, ha nem a kormány vezetné. Apponyi Albert pedig ezeket mondotta : Tá­mogatásra méltónak tartom Derschatta indítványát s Magyarországon szívesen látnák a tanácskozás ilyetén módját. Első feltétele ennek az alkotmány­­ellenes kormány eltávolítása, mert ez útját állja a tárgyalásoknak. Ha parlamenti alkotmányos kormányt kapunk s az országgyűlés ettől függővé tett munkálkodását megkezdi, szükségszerűen érint­keznie kell egymással a két parlamentnek, lehetőleg a kormányok részvételével. Nemcsak a kiegyezési törvény szövege közötti különbségeket kell elosz­latni, de ki kell küszöbölni a bizalmatlanság szel­lemét is, a­mely a monarchia két államát egymás­tól elválasztja. A tárgyalásoknak az alapja a ma­gyar állam szuverenitása és teljes paritása kell hogy legyen. Meg vagyok győződve róla, hogy a lojális megértést nem lesz nehéz elérni. A mon­archia két államának egymást támogatnia kell, hogy a monarchia közös védelméről gondoskod­hassanak s­effi csak akkor érhetik el, ha gazdasá­gilag is erősek. E tárgyalások előfeltétele azonban a parlamentáris kormányzat helyreállítása és al­kotmányos kormány kinevezése marad. Ezek után nem soroljuk föl azokat a díszes jelzőket, a­melyekkel a koalíc­ió részéről az ural­kodónak azokat a titkos tanácsadóit illették, a­kikre a deklaráczió e részének megállapításánál támaszkodhatott. (A vád alá helyezés.) A szövetkezett baloldali pártoknak a kor­mány ellen való vádindítványa a képviselőház legutóbbi ülésén szóba se került. Az október tizediki ülésen azonban az indítványt minden­képp sorra akarják venni akkor is, ha a kormány nem jelenik meg a Ház ülésén s most azon töprenge­nek, micsoda fogáshoz nyúljanak, lévén október tizedike ismét nem interpellácziós és indítvá­­nyos nap. (Az új disszidensek.) Az új disszidensek a legnagyobb valószínűség szerint részt fognak venni a koalíc­ió keddi együttes értekezletében. Ott azonban, a­mennyiben a cso­port részéről felszólalás történik, világos preczizí­­rozást nyer a csoportnak az a már több ízben is kifejezett felfogása, hogy az uj disszidensek nem akarnak a koaliczió pártjai közé sorakozni, hanem különállásukat továbbra is fentartják s csak a királyi deklaráczió tartalma és czélzata ellen való tiltakozás alkalmából fognak kezet a koaliczióval. (Tisztviselők állásfoglalása.) Több állami tisztviselő czélszerűnek látta eszmecserét folytatni arról, nem kellene-e valami eljárást megállapítani arra nézve, hogy a tiszt­viselők, mint választópolgárok, az őket érdeklő parlamenti kérdések diadalra juttatása érdeké­ben állást foglaljanak. Több, főleg pénzügyminisz­tériumi tisztviselő nyomtatott felhívásokat kül­dött szét egy Budán tartandó értekezletbe, egye­lőre csak ötven tagot kíván meg. Az értekezlet tegnap volt Csép József zálog­házi főtiszt elnöklése mellett. Kardos Géza előadó ismertette a kérdést s ajánlotta, hogy a válasz­tásokra a tisztviselői kar szervezetten álljon a vég­ből, hogy az esetben, ha a jelölt program­jában nem volna benn a tisztviselői pragmatika sürgős megalkotásának követelése és a fizetésrendezés megoldásának sürgetése, őt ennek fölvételére rá­bírják, ha pedig megnyugtató választ nem kapná­nak, saját kebelükből állítsanak jelöltet. Az esz­mét az értekezlet általánosságban helyeselte, s nagyobb vita csak annál a kérdésnél merült föl, várjon csak a fővárosban, vagy az egész ország­ban indítsanak-e ily akc­iót. Vörös Kálmán, Szent­­iványi Gyula és mások hozzászólása után elhatá­rozták, hogy egyelőre csak a budai választásnál fognak ugyan erőpróbát tenni, de minthogy kívá­natos a tisztviselők nyomatékos fellépése ország­szerte, a módozatok előkészítésére szűkebb bizott­ságot küldtek ki. Futó Ferencz két pontban kíván világos nyilatkozatot tenni, illetve az értekezlet által létetni, és­pedig először arra nézve, hogy ez a mozgalom nem azt jelenti, mintha az állami tisztviselők országos egyesülete központjának mű­ködésével nem volnának megelégedve, hanem csak azt, hogy a központ alapszabályainak keretéből politikai küzdelembe nem léphet ki; másodszor azt, hogy a tisztviselők semmiféle politikai párt szolgálatába nem állanak, s akc­iójukhoz semmi­féle politikai utógondolatot nem fűznek. Az érte­kezlet a kijelentést helyesléssel fogadta és magáévá tette. Csép József kijelenti, hogy a kar sem pár­tokkal, sem személyekkel összeköttetésben nem áll, és szemei előtt csak a tisztviselőség jogos igényei lebegnek, a jelölést éppen ezért nem kívánják be­folyásolni. Az előértekezlet ezután felkérte Futó Ferenczet, hogy egy nagygyűlés összehívása érde­kében összegezze az elhangzott eszméket és az értekezlet nevében szövegezzen egy enuncziácziót, a­melyet majd közzétesznek. Ez még a gyűlés alatt megtörténvén, az enuncziácziót elfogadták a kö­vetkező szövegben : »Tekintettel arra, hogy az Állami Tisztviselők Or­szágos Egyesületének buzgón működő központja az alap­szabályaiban meghatározott működése keretéből, az agi­­táczió terére nem léphet ki; tekintettel viszont arra, hogy különböző osztályok ma már agitáczió útján lát­ható sikerrel működnek jogaik kivívása érdekében, az előértekezlet kimondja, hogy szükségét látja annak, hogy a tisztviselői kar jogos igényeinek gyorsabb kivívása érde­kében az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával szervezetten működjék, hogy­ e működése, körébe a köz­­igazgatási tisztviselőket bevonja és testületi képviselete útján a jelölteket kötelező ígéretekre bírja a tisztviselői igényeknek az országgyűlésen leendő követelése tekin­tetében, esetleg saját kebeléből jelöltet állítson. Ennek érdekében nagygyűlést fog egybehívni, an­nak előkészítésére és a mozgalom ideiglenes vezetésére pedig szűkebb bizottságot választ.­ A bizottság tagjai lettek : elnök : Csép József;­ alelnökök : Zapotek József és Bacsó József; jegy­zők : Kardos Géza és Janszky Jenő; bizottsági tagok: Wohlfart Emilia, Klein György, Gyundi István, Neuhauser Sándor, Futó Ferencz, Pék Béla, Leszk Ödön, Spáda Gyula, Szilágyi József és Váradi János. (Törvényjavaslat a választójogról.) Markbreit Gyula dr. országgyűlési képviselő indítványt jegyzett be a képviselőház in­dítvány­­könyvébe a választójog reformjára vonatkozólag. Az indítványt, a­melylyel kapcsolat­ fiait törvény­­tervezetet is készített, akkor akarja­­tárgyaltatni, ha parlamentáris kormány lesz. A törvényjavaslat az általános szavazati jog rendszerét megközelítő szavazat­jog-kiterjesztést c­éloz s közvetett és köz­vetlen választó jogosultságot statuálna. Közvetlen választók volnának e szerint azok, a­kik az adó­vagy értelmi czenzust megütik, továbbá a köz­vetett választójoggal felruházottak küldöttei, elek­torai. Az írni-olvasni tudást a tervezet nem tekinti általános feltételnek, mindaddig, mig a kötelező állami ingyenes népoktatást be nem hozzák. A törvényjavaslat százharmincz szakaszból áll s ter­jedelmes indokolás fűződik mellé.?01 nő (A vidék.) Torda- Aranyosmegye — mint Toráésról táv­iratoztak — Bethlen Géza gróf főispán elnöklete alatt ma rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgy­­sorozat elején a Fejérváry-kormány beköszöntő­jére az állandó választmány javaslatával szemben Bethlen Bálint gróf indítványára egyhangúlag el­határozták, hogy azt figyelembe nem veszik. A társtörvényhatóságok átiratával kapcsolatban tár­gyalták Vertan Endre képviselő és 34 társa indít­ványát és pótindítványát, mely szerint a meg nem szavazott adókat és újonczokat rendelkezésre nem bocsájtja, a tisztviselőket az állami adók elfoga­dásától eltiltja és minden támadás ellen megvédi. Kívánja a nemzet és király közti kibékülést és az alkotmányos többségből felelős minisztériumot. Miksa Imre bizottsági tag indítványozta, hogy minden hónapban gyűlést tartsanak. Ezzel szem­ben az állandó választmány az indítványok fölötti napirendretérést javasolja, mivel a kormány leköszönt és bizalmatlansági felirat időszerűtlen volna. Törvénytelen adókat és p­ajonczokat a megye nem ad, de a törvény korlátai között marad. E javaslatot Bethlen Bálint gróf, Wertán Endre és Barta Lajos hevesen támadták, mig Betegh Miklós dr. alispán a törvényesség szem­pontjából védte. Zajos vita után, melyben a fő­ispán a karzatot többször csendre intette, név­szerinti szavazással 61 szóval 24 ellen az ellenzék indítványát fogadták el. Este fáklyászene volt Wertán Endre, Bethlen Bálint gróf és Miksa Imre tiszteletére. A város ki volt világítva, Komárom város függetlenségi köre ma este népes értekezletet tartott, melyen a legutóbbi politikai események képezték a vita tárgyát. Pe­­redy Géza dr. ügyvéd, a függetlenségi kör elnöké­nek megnyitója után Szász József, Komárom vá­rosának országgyűlési képviselője mondott tet­széssel fogadott beszédet. Beszédében Szász Jó­zsef r­ámutatott arra, a súlyos, megbántásra, a­melylyel a szövetkezett ellenzéki pártok vezérei­nek személyében a szombati kihallgatás alkalmá­val az egész magyar nemzetet érte, az a nézete, hogy mindazonáltal a magyar nemzetnek nem sza­bad csüggednie, hanem ősi alkotmányának ép­ségben tartásáért az utolsó csepp vérig küzdenie kell a megkezdett után. Utána még Bódogy Gyula és Czirányi György beszéltek, a­mire a gyűlés egy­hangúlag nagy lelkesedéssel a következő határo­zatot hozta: -otetó A komárom­­ városi függőnádszér­­kör hazafias , fájdalommal értesült arról a súlyos nyelbáptásról, a­mely a szövetkezett ellenzéki pártok vezéreinek s­zemélyében , a magyar nemzetet a bécsi Burgban érte és a legnagyobb megbotránkozással viseltetik azok iránt,, a­­ tanácsadók iránt, a­kik a királynak a szeptember 23-iki lépést aján­lották, és azokat mint a nemzet ellenségeit hazaárulóknak bélyegzi. Egyúttal hazafias lelkesedéssel üdvözli a nemzet megbántott igaz vezéreit : Kossuth Ferenczet, Apponyi Albertet, Andrássy Gyulát, Bárfffy Dezsőt és Zichy Ala­dárt, a­miért a nemzet akaratának megfelelően elutasí­tották ama kormányzati programra elfogadását, a­mely alkotmányunkkal ellenkezik, sőt megsemmisítésére irá­nyul. Felhívja továbbá a nemzet vezéreit és a többséget alkotó szövetkezeti ellenzéket, hogy a küzdelemben to­vábbra is tartsanak ki rendületlenül. ________AZ ÚJSÁG__________ Vasárnap, október 1. Az Újság telefon­számai: Szerkesztőség: 56—16. Kiadóhivatal: 64—01­—02—03. Interurban (külföld és vidék): 57.

Next