Az Ujság, 1905. október/1 (3. évfolyam, 273-287. szám)
1905-10-01 / 273. szám
_______________________________ Hogy már most Apponyi Albert gróf miért nem adta elő a deklarácziót, azt megállapíthatni Bánffy báró tegnapi nyilatkozatából: azért, mert a király nem ültette le a vezéreket, hanem állva fogadta őket. (A titkos tanácsadók.) " Elmondtuk a magunk véleményét úgy a királyi deklaráczióról, mint a miniszterelnöknek a deklaráczió leginkább sérelmes harmadik pontját magyarázó nyilatkozatáról. Nem is szándékozunk ez alkalommal a dolog érdemére visszatérni, csak a deklaráczió és a magyarázat kapcsán a koalíció részéről előtérbe tolt ama kérdésre térünk ki: vájjon kik lehettek azok, akik a koronának, illetőleg a királyi nyilatkozat szerkesztőjének támpontokkal szolgálhattak. Fejérváry Géza báró miniszterelnök egy hozzá intézett kérdésre válasz helyett rámutatott a Derschatta-féle indítványra s néhány koalícziós vezérpolitikusnak az indítványról tett nyilatkozatára. A nyár elején az osztrák parlament is foglalkozott Derschatta osztrák képviselőnek azzal az indítványával, hogy — amint a deklaráczió szóban forgó harmadik pontja mondja — a Magyarország és Ausztria között való viszonyt érintő dolgok rendezése parlamenti bizottságok közbejöttével történjék. Kossuth Ferencz akkor egy újságíróval beszélgetve a következőket mondotta : Az osztrák parlament és a magyar parlament tagjaiból delegálandó bizottság eszméjét mindenesetre megszívlelendőnek tartom. Erre már volt is példa 1723-ban, amidőn a pragmatica sanctio szövegezéséről volt szó. A magyar rendek tárgyalni óhajtottak az osztrák rendekkel, hogy kölcsönösen szem előtt tarthassák nemzetük jogait és érdekeit. Ez a tanácskozás akkoriban a császár kívánságára elmaradt. De viszont ebből látható, hogy egy ilyen, a két parlament tagjaiból álló bizottság tanácskozása megfelel a magyar tradícióknak és nem ütközik a magyar közjogba sem. Derschatta indítványa ez idő szerint nem aktuális, mert a magyar parlament, habár törvénytelenül is, de el van napolva. Egy elnapolt parlament pedig nem küldhet ki sem delegátusokat, sem bizottságokat. Ha a ház az őszszel összeül, akkor szerintem okvetlenül vissza kell térnie e kérdéshez. Bolgár Ferencz képviselőházi alelnök azt hiszi, hogy ez volna az egyedül lehetséges módja a kibontakozásnak. Nagy akadálya azonban e tervnek az a körülmény, hogy nincs parlamentáris kormány, a tárgyalás pedig igen nehézkes volna, ha nem a kormány vezetné. Apponyi Albert pedig ezeket mondotta : Támogatásra méltónak tartom Derschatta indítványát s Magyarországon szívesen látnák a tanácskozás ilyetén módját. Első feltétele ennek az alkotmányellenes kormány eltávolítása, mert ez útját állja a tárgyalásoknak. Ha parlamenti alkotmányos kormányt kapunk s az országgyűlés ettől függővé tett munkálkodását megkezdi, szükségszerűen érintkeznie kell egymással a két parlamentnek, lehetőleg a kormányok részvételével. Nemcsak a kiegyezési törvény szövege közötti különbségeket kell eloszlatni, de ki kell küszöbölni a bizalmatlanság szellemét is, amely a monarchia két államát egymástól elválasztja. A tárgyalásoknak az alapja a magyar állam szuverenitása és teljes paritása kell hogy legyen. Meg vagyok győződve róla, hogy a lojális megértést nem lesz nehéz elérni. A monarchia két államának egymást támogatnia kell, hogy a monarchia közös védelméről gondoskodhassanak seffi csak akkor érhetik el, ha gazdaságilag is erősek. E tárgyalások előfeltétele azonban a parlamentáris kormányzat helyreállítása és alkotmányos kormány kinevezése marad. Ezek után nem soroljuk föl azokat a díszes jelzőket, amelyekkel a koalíció részéről az uralkodónak azokat a titkos tanácsadóit illették, akikre a deklaráczió e részének megállapításánál támaszkodhatott. (A vád alá helyezés.) A szövetkezett baloldali pártoknak a kormány ellen való vádindítványa a képviselőház legutóbbi ülésén szóba se került. Az október tizediki ülésen azonban az indítványt mindenképp sorra akarják venni akkor is, ha a kormány nem jelenik meg a Ház ülésén s most azon töprengenek, micsoda fogáshoz nyúljanak, lévén október tizedike ismét nem interpellácziós és indítványos nap. (Az új disszidensek.) Az új disszidensek a legnagyobb valószínűség szerint részt fognak venni a koalíció keddi együttes értekezletében. Ott azonban, amennyiben a csoport részéről felszólalás történik, világos preczizírozást nyer a csoportnak az a már több ízben is kifejezett felfogása, hogy az uj disszidensek nem akarnak a koaliczió pártjai közé sorakozni, hanem különállásukat továbbra is fentartják s csak a királyi deklaráczió tartalma és czélzata ellen való tiltakozás alkalmából fognak kezet a koaliczióval. (Tisztviselők állásfoglalása.) Több állami tisztviselő czélszerűnek látta eszmecserét folytatni arról, nem kellene-e valami eljárást megállapítani arra nézve, hogy a tisztviselők, mint választópolgárok, az őket érdeklő parlamenti kérdések diadalra juttatása érdekében állást foglaljanak. Több, főleg pénzügyminisztériumi tisztviselő nyomtatott felhívásokat küldött szét egy Budán tartandó értekezletbe, egyelőre csak ötven tagot kíván meg. Az értekezlet tegnap volt Csép József zálogházi főtiszt elnöklése mellett. Kardos Géza előadó ismertette a kérdést s ajánlotta, hogy a választásokra a tisztviselői kar szervezetten álljon a végből, hogy az esetben, ha a jelölt programjában nem volna benn a tisztviselői pragmatika sürgős megalkotásának követelése és a fizetésrendezés megoldásának sürgetése, őt ennek fölvételére rábírják, ha pedig megnyugtató választ nem kapnának, saját kebelükből állítsanak jelöltet. Az eszmét az értekezlet általánosságban helyeselte, s nagyobb vita csak annál a kérdésnél merült föl, várjon csak a fővárosban, vagy az egész országban indítsanak-e ily akciót. Vörös Kálmán, Szentiványi Gyula és mások hozzászólása után elhatározták, hogy egyelőre csak a budai választásnál fognak ugyan erőpróbát tenni, de minthogy kívánatos a tisztviselők nyomatékos fellépése országszerte, a módozatok előkészítésére szűkebb bizottságot küldtek ki. Futó Ferencz két pontban kíván világos nyilatkozatot tenni, illetve az értekezlet által létetni, éspedig először arra nézve, hogy ez a mozgalom nem azt jelenti, mintha az állami tisztviselők országos egyesülete központjának működésével nem volnának megelégedve, hanem csak azt, hogy a központ alapszabályainak keretéből politikai küzdelembe nem léphet ki; másodszor azt, hogy a tisztviselők semmiféle politikai párt szolgálatába nem állanak, s akciójukhoz semmiféle politikai utógondolatot nem fűznek. Az értekezlet a kijelentést helyesléssel fogadta és magáévá tette. Csép József kijelenti, hogy a kar sem pártokkal, sem személyekkel összeköttetésben nem áll, és szemei előtt csak a tisztviselőség jogos igényei lebegnek, a jelölést éppen ezért nem kívánják befolyásolni. Az előértekezlet ezután felkérte Futó Ferenczet, hogy egy nagygyűlés összehívása érdekében összegezze az elhangzott eszméket és az értekezlet nevében szövegezzen egy enuncziácziót, amelyet majd közzétesznek. Ez még a gyűlés alatt megtörténvén, az enuncziácziót elfogadták a következő szövegben : »Tekintettel arra, hogy az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének buzgón működő központja az alapszabályaiban meghatározott működése keretéből, az agitáczió terére nem léphet ki; tekintettel viszont arra, hogy különböző osztályok ma már agitáczió útján látható sikerrel működnek jogaik kivívása érdekében, az előértekezlet kimondja, hogy szükségét látja annak, hogy a tisztviselői kar jogos igényeinek gyorsabb kivívása érdekében az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával szervezetten működjék, hogy e működése, körébe a közigazgatási tisztviselőket bevonja és testületi képviselete útján a jelölteket kötelező ígéretekre bírja a tisztviselői igényeknek az országgyűlésen leendő követelése tekintetében, esetleg saját kebeléből jelöltet állítson. Ennek érdekében nagygyűlést fog egybehívni, annak előkészítésére és a mozgalom ideiglenes vezetésére pedig szűkebb bizottságot választ. A bizottság tagjai lettek : elnök : Csép József; alelnökök : Zapotek József és Bacsó József; jegyzők : Kardos Géza és Janszky Jenő; bizottsági tagok: Wohlfart Emilia, Klein György, Gyundi István, Neuhauser Sándor, Futó Ferencz, Pék Béla, Leszk Ödön, Spáda Gyula, Szilágyi József és Váradi János. (Törvényjavaslat a választójogról.) Markbreit Gyula dr. országgyűlési képviselő indítványt jegyzett be a képviselőház indítványkönyvébe a választójog reformjára vonatkozólag. Az indítványt, amelylyel kapcsolat fiait törvénytervezetet is készített, akkor akarjatárgyaltatni, ha parlamentáris kormány lesz. A törvényjavaslat az általános szavazati jog rendszerét megközelítő szavazatjog-kiterjesztést céloz s közvetett és közvetlen választó jogosultságot statuálna. Közvetlen választók volnának e szerint azok, akik az adóvagy értelmi czenzust megütik, továbbá a közvetett választójoggal felruházottak küldöttei, elektorai. Az írni-olvasni tudást a tervezet nem tekinti általános feltételnek, mindaddig, mig a kötelező állami ingyenes népoktatást be nem hozzák. A törvényjavaslat százharmincz szakaszból áll s terjedelmes indokolás fűződik mellé.?01 nő (A vidék.) Torda- Aranyosmegye — mint Toráésról táviratoztak — Bethlen Géza gróf főispán elnöklete alatt ma rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat elején a Fejérváry-kormány beköszöntőjére az állandó választmány javaslatával szemben Bethlen Bálint gróf indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy azt figyelembe nem veszik. A társtörvényhatóságok átiratával kapcsolatban tárgyalták Vertan Endre képviselő és 34 társa indítványát és pótindítványát, mely szerint a meg nem szavazott adókat és újonczokat rendelkezésre nem bocsájtja, a tisztviselőket az állami adók elfogadásától eltiltja és minden támadás ellen megvédi. Kívánja a nemzet és király közti kibékülést és az alkotmányos többségből felelős minisztériumot. Miksa Imre bizottsági tag indítványozta, hogy minden hónapban gyűlést tartsanak. Ezzel szemben az állandó választmány az indítványok fölötti napirendretérést javasolja, mivel a kormány leköszönt és bizalmatlansági felirat időszerűtlen volna. Törvénytelen adókat és pajonczokat a megye nem ad, de a törvény korlátai között marad. E javaslatot Bethlen Bálint gróf, Wertán Endre és Barta Lajos hevesen támadták, mig Betegh Miklós dr. alispán a törvényesség szempontjából védte. Zajos vita után, melyben a főispán a karzatot többször csendre intette, névszerinti szavazással 61 szóval 24 ellen az ellenzék indítványát fogadták el. Este fáklyászene volt Wertán Endre, Bethlen Bálint gróf és Miksa Imre tiszteletére. A város ki volt világítva, Komárom város függetlenségi köre ma este népes értekezletet tartott, melyen a legutóbbi politikai események képezték a vita tárgyát. Peredy Géza dr. ügyvéd, a függetlenségi kör elnökének megnyitója után Szász József, Komárom városának országgyűlési képviselője mondott tetszéssel fogadott beszédet. Beszédében Szász József rámutatott arra, a súlyos, megbántásra, amelylyel a szövetkezett ellenzéki pártok vezéreinek személyében a szombati kihallgatás alkalmával az egész magyar nemzetet érte, az a nézete, hogy mindazonáltal a magyar nemzetnek nem szabad csüggednie, hanem ősi alkotmányának épségben tartásáért az utolsó csepp vérig küzdenie kell a megkezdett után. Utána még Bódogy Gyula és Czirányi György beszéltek, amire a gyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel a következő határozatot hozta: -otetó A komárom városi függőnádszérkör hazafias , fájdalommal értesült arról a súlyos nyelbáptásról, amely a szövetkezett ellenzéki pártok vezéreinek személyében , a magyar nemzetet a bécsi Burgban érte és a legnagyobb megbotránkozással viseltetik azok iránt,, a tanácsadók iránt, akik a királynak a szeptember 23-iki lépést ajánlották, és azokat mint a nemzet ellenségeit hazaárulóknak bélyegzi. Egyúttal hazafias lelkesedéssel üdvözli a nemzet megbántott igaz vezéreit : Kossuth Ferenczet, Apponyi Albertet, Andrássy Gyulát, Bárfffy Dezsőt és Zichy Aladárt, amiért a nemzet akaratának megfelelően elutasították ama kormányzati programra elfogadását, amely alkotmányunkkal ellenkezik, sőt megsemmisítésére irányul. Felhívja továbbá a nemzet vezéreit és a többséget alkotó szövetkezeti ellenzéket, hogy a küzdelemben továbbra is tartsanak ki rendületlenül. ________AZ ÚJSÁG__________ Vasárnap, október 1. Az Újság telefonszámai: Szerkesztőség: 56—16. Kiadóhivatal: 64—01—02—03. Interurban (külföld és vidék): 57.