Az Ujság, 1905. december/1 (3. évfolyam, 334-348. szám)

1905-12-01 / 334. szám

Magyarországon és Ausztriában tetté váljon. Ellen­ben Kossuth Ferencz ma szintén feltétlenül szüksé­gesnek és többé fel nem tartóztathatónak mondja e reformot, de az e reform jegyében született kormány ellen tör és e reform halálos ellen­ségeinek táborát vezeti, tehát megtesz mindent, hogy az általános szavazati jog ne valósulhasson meg. Kossuth Ferencben áll, hogy e kétértelmű helyzetnek véget vessen. Tegye meg az általános választói jog érdekében azt, a­mit Kossuth Lajos annak idején az egyházpolitikai reformok érdeké­ben tett. Szakadjon el azoktól, a­kik az általános szavazati jog meghiúsításán fáradoznak , és vesse latba tekintélyét, hogy a parlament tegyen félre minden egyéb kérdést és oldja meg ezt a feltét­lenül szükséges, elodázhatatlan feladatát. Akkor meglesz a kibontakozás. (A pártok.) Budapesten kevés képviselő van s így azt a benyomást, a­melyet Kossuth czikke támaszt, ma még általánosságban nem állapíthatni meg. Ugron Gábor például ma több koalícziós poli­tikussal beszélgetve, így nyilatkozott a dologról: — Nagyon örvendek rajta, mert tíz év óta nyíltan hirdetett álláspontom. A fölirat nem zárja ki a választói jog általánosítását. A fölirat ezt a kérdést nyitva hagyta, mert a dolognak nem akart prejudikálni. Rakovszky István, a képviselőház alelnöke és a néppártnak alelnöke ezeket mondotta: — Mi, néppártiak rendületlenül a felirat alap­ján állunk, a feliratot tartjuk és álljuk. Kaas Ivor báró körülbelül ezeket mondotta: Ha a függetlenségi párt megszakítja a koalíczió alapját tevő paktumot, akkor ő is, és bizonyosra vehetni, hogy a néppárt is kilép a koalíczió köte­lékéből. Már­pedig, ha a függetlenségi párt el­fogadja Kossuth álláspontját, csakugyan pak­­tumszegést követ el. A néppárt nem áldozza fel a magyar nemzeti államot, se Bokányiért, sem a bozeni polgármesterért! Ha pedig Kossuth Fe­­renczczel szakít a koalíczió, előáll az új párt­­szövetség, a hatvanhetes koalíczió és­sz legyünk valamennyien, akár Tisza Istvánnal is«. Kossuth különben mindig paktált. A tavaszszal Tisza Ist­vánnal, most pedig Fejérváryval. Gulner Gyula, hír szerint, azt mondotta, hogy inkább az ellenzék hozza meg az általános vá­lasztó­jogot, mintsem a kormány. Olay Lajos kilép a koalíc­ióból is, a függet­lenségi pártból is, ha Kossuth mostani álláspont­ját a baloldali szövetség vagy a függetlenségi párt magáévá teszi. A függetlenségi pártban — legalább ama kevés képviselő között, a­ki Budapesten van s ma a pártkörbe ellátogatott — igen ellentétesek a véle­mények s ma nem állapíthatni meg, hogy Kossuth a saját pártjában nem marad-e kisebbségben ? Az új párt az egyetlen frakczió, a­mely Kossuth mai állásfoglalását osztatlan helyesléssel fogadta. Hire járt, hogy Kossuth Ferencznek mai fel­tűnést keltő czikke Andrássy Gyulával, mint a disszidensek vezérével tegnap folytatott meg­beszélés alapján készült. Ezzel szemben azonban konstatálták, hogy Andrássy Gyula gróf annál kevésbé tárgyalhatott Kossuth-tal, mert késő éjszaka érkezett Budapestre. (Széll Kálmán Budapesten.) Valahányszor Széll Kálmán rátóti birtokáról Budapestre jön, mindig megújulnak a kibonta­­tásról való kombinácziók. Ha pedig Széll Kálmán még a Nemzeti Kaszinóba is ellátogat, akkor »kész kibontakozási tervek« is jelentkeznek. így történt ezúttal is, hogy Széll Kálmán ismét Buda­pestre érkezett s tegnap este megjelent a Nemzeti Kaszinóban, a­hol »több kiváló vezérpolitikussal tanácskozott«. Mindenféle kibontakozási akc­iót emlegettek, holott Széll maga is több ízben kije­lentette már, hogy ebben a válságban vezető­­szerepet vagy közvetítő hivatást nem­ vállal. Budapestre jövetele kapcsán ma különösen a koalíczióban azt a hírt kolportálták, hogy tegnap este Lánczy Leónál a bankigazgatók értekezletet tartottak, a­melyen arról tanácskoztak, miként nyerhetnék meg Széll Kálmánt, Csáky Albin gró­fot és Wekerle Sándort a kibontakozás aktív elő­segítésének. A­mint értesülünk, ebből a hírből egyetlen szó sem felel meg a valóságnak. A teljesség kedvéért megemlítjük még azt is, hogy a koalíczió bécsi orgánuma, a Zeit, azt a hírt hozza ma, hogy a koalíczióban a helyzet­ről már nem nyilatkoznak oly sötét pesszimiz­mussal, mint eddig, mert azt hiszik, hogy a kép­viselőház dec­ember 19-iki ülése előtt újabb egyez­kedési tárgyalás lesz a király valamely megbízottja (talán Széll Kálmán) és a koalíc­ió vezérei között. E tárgyalásnak az volna a czélja, hogy ha a ki­bontakozás most még nem lehetséges is , legalább fegyverszünetet kössenek. A fegyverszünettől azt remélik, hogy a nemzet egy kissé lecsillapodnék. (A szabadelvűpárt.) A szabadelvűpártban élénk reszenzussal tár­gyalták ma este azt a hírt, hogy a párt több tagja bizalmas konferencziákat folytat hol itt, hol amott a végből, hogy a haladó párthoz való csat­lakozást előkészítse. Ma délután Gromon Dezső báró titkos tanácsosnál volt értekezlet, a­melyen a pártkörbe hozott hírek szerint tizenketten vol­tak jelen. Megállapodásra jutni nem tudtak, s a konferenczia egy része határozottan a kormány ellen foglalt állást. A párt több tagja sürgősnek találván, hogy a pártnak a saját tagjaival szem­ben való viszonya teljesen tisztázódjék, föl fogja kérni Tisza István gróf pártvezért és Podma­­niczky Frigyes pártelnököt, hogy pártkonferen­­cziát hivassanak egybe. (A belügyminiszter és a városok.) Kristály József belügyminiszter valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város ügy­kezelését fogja legközelebb felülvizsgáltatni. Har­ter Sándor dr. miniszteri osztálytanácsos a bel­ügyminiszter megbízásából egy titkár és egy számfejtő kíséretében tegnap Kassára utazott és megkezdte a város ügykezelésének felülvizsgálatát s a városi pénztár rovancsolását. (Mosonmegye felirata.) Moson vármegye hivatalos lapja közzéteszi a vármegyének a királyhoz intézett feliratát, mely a többi közt igy szól: »Arra nézve, hogy az adókat az állampol­gároktól kik vegyék át és kik szolgáltassák be az állam pénztárába, az 1883. évi XLIV. tör­­vényczikk rendelkezik, de e törvényczikk 86. szakaszában szó szerint kijelenti, hogy rendel­kezései a törvényesen megszavazott adókra vo­natkoznak. Daczára e rendelkezéseknek, a kor­mány minket és tisztviselőinket arra akar kény­szeríteni, hogy törvényesen meg nem szavazott adókat az állampolgároktól elfogadjanak és az állampénztárba beszállítsanak. Midőn tehát az állampolgár pénzét a jelen helyzetben az illető tisztviselőhöz elviszi és ennek önként lefizetett adó czímén át akarja adni ezt, az állampolgár törvényellenesen jár el, a tisztviselő pedig, a­ki ezt a pénzt elfogadja és az állampénztárba szál­lítja, szintén alkotmány- és törvényellenesen jár el, de ezenfelül esküjét is megszegi. Mivel pedig a kormány az önként lefizettetni szándékolt adót elfogadtatni és az állampénztárba szállíttatni rendeli, tudjuk, hogy minket ezzel törvény­­ellenes térre, tisztviselőinket pedig esküszegésre akarja szorítani.« A felirat így végződik: »Hall­gassa meg Felséged, mint alkotmányunk és tör­vényeink legfőbb őre és mint legalkotmányosabb fejedelem, atyai készséggel esdő szavunkat, te­gyen intézkedést arra nézve, hogy szentesített törvényeink által biztosított alkotmányunk ép­ségben megtartassék és védjen meg minket s különösen tisztviselőinket azon szomorú sorstól, hogy vagy a törvénynek, vagy a kormánynak engedelmeskedve, nekik esküszegés, vagy ke­nyérvesztés között kelljen választaniok.« (A vidék.) Liptó megye mai rendkívüli közgyűlésén Szmrer­csányi főispán bejelentette, hogy a belügyminisz­ter megsemmisítette azt a határozatot, a­melyet a vármegye augusztus havi közgyűlésén a rezisz­­tenc­ia ügyében hozott. Élénk vita után a köz­törvényhatóság 61 szavazattal 15 szavazat elle­nében kimondotta, hogy a katonai behívók kéz­besítése s a katonai belépési bizonyítványok ki­állítása ellen akadályt nem gördít, valamint az önként befizetett állami adókat a községi köze­gek ezentúl is elfogadni és azt az állam pénztárába beszállítani tartoznak. Szeged város ma közgyűlést tartott, melyen Pittich Kálmán következő indítványát fogadták el. Ha a polgármester vagy helyettese felfüg­gesztésük miatt nem elnökölhetnek, akkor a közgyűlés elnöke a tanács tagjai közül választ­ható meg és a közgyűlés 20 tag kérelmére is összehívható. Wegman Ferencz indítványára e határozatot birtokon kívül hozták meg. Tóth Pál főjegyző fölolvassa a kormány bemutatkozó leiratát s azután a tanács következő javaslatát terjesztette elő : Szeged város közönsége az újon­nan kinevezett kormánynyal szemben bizalommal nem viseltetik s azt nem támogatja. A közgyűlés a tanácsi javaslatot elfogadta. Egyhangúlag mel­lőzték Wimmer Fülöpnek az általános választói jogot sürgető indítványát. A közgyűlés a Kossuth­­nóta éneklése közben oszlott szét. Debreczen városának Kovács József polgár­­mester elnöklete alatt ma tartott közgyűlése a belügyminiszter megsemmisítő határozatával szem­ben fentartotta előbbi határozatát s a póttarta­lékosok behívásáról szóló rendeletet irattárba helyezte s kimondotta, hogy az esetleges kineve­zendő főispánt nem installálja. (A horvátok és a válság.) A horvát országgyűlés mai ülésének vége előtt — a­mint Zágrábból jelentik — rendkívül viharos jelenet játszódott le, melyre a magyar politikai helyzetről való vitatkozás adott okot. Thomas, Szarcsevics-párti képviselő felszólalásá­ban többek között idézte egy lengyel politikus nyilatkozatát, ki azt mondotta, hogy a magyarok az osztrák császár birodalmának megrontására törekszenek. — Ezt mi is akarjuk! — kiáltotta közbe Tuskan. — Én mindjárt fegyvert ragadnék Bécs ellen. Harambasics: ügy van! Hisz ez az állam valóságos szörnyszülött! Vinkovics: Ma nem találkozna közöttünk új Jellasics. E közbekiáltások nagy kavarodást idéztek elő s a mikor Thomas befejezte a beszédét, nyomban fölemelkedett Pejacsevich gróf horvát bán és egy papírlapról a következő nyilatkozatot olvasta föl: — Az imént elhangzott közbekiáltások oly tendencziát árulnak el, mintha a felséges uralkodó és a monarchia egysége ellen lenné­nek irányítva ... Harambasics közbekiált: Ez így is van! Nincs mit szépíteni a dolgot. Pejacsevich folytatja nyilatkozatának föl­olvasását : — Én, a bán, mint a lojális horvát nép hivatott képviselője, visszautasítom az ilyen nyilatkozatokat és kijelentem, hogy az ilyen áramlatokkal szemben, bárhonnan is eredjenek azok, minden törvényes eszközzel állást foglalok. A nemzeti-pártiak erre azt kiáltották: Zsiv­o kral! (éljen a király !), a­mire az ellenzék padjairól viharos felkiáltások hangzottak. AZ trggAQ Péntek, deczember 11 Flottatü­isetés. A szultán engedékenysége eltűnt, akár a szappanbuborék. Mai konstantinápolyi jelen­téseink szerint újból az ellenállás szelleme kerekedett fölül. A szultán megint hallani sem akar a mac­edóniai pénzügyi kezelés nemzet­közi ellenőrzéséről. A szombati ajánlat való­színűleg csak kísérlet volt annak kipuhatolá­­sára, hogy a hatalmasságok eredeti tervüket mennyiben volnának hajlandók módosítani.­­ Sajnálatos mellékkörülménye a flottatü­n­­tetésnek az a heves izgatás, a­mely Olasz­országban folyik Magyarország és Ausztria balkánfélszigeti politikája ellen. Állítólag Iranc

Next