Az Ujság, 1906. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1906-02-01 / 31. szám
4 .kódolási álláspontjára helyezkedett volna, megváltoztatta eredeti felfogását és most már csak azoknak a bizonyítékoknak beszerzésére, összeállítására, törekedett, hogy a kibontakozás nem a vezérlő-bizottságon és a koalíción múlt. (A vezérlő-bizottság.) A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága ma délelőtt tíz órakor értekezletet tartott. Jelen voltak : Kossuth Ferencz, Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf, Darányi Ignácz, Sághy Gyula, Batthyány Tivadar gróf, Justh Gyula, Tóth János, Szederkényi Nándor, Gulner Gyula, Barabás Béla, Hadik János gróf, Holló Lajos, Molnár János, Rakovszky István és Polónyi Géza. A hiányzók közül csak Bánffy Dezső báróról esett sok szó a bizottsági tagok és a konferenczia iránt érdeklődő függetlenségi képviselők soraiban. Úgy magyarázták Bánffy báró elmaradását, hogy az Andrássy gróf részére készített előterjesztés szövegéből kimaradt az önálló vámterület dolga,a mihez Bánffy báró a megegyezés lehetőségét kötötte. A tanácskozásról, a mely egy órakor ért véget, ezt a rövid hivatalos közlést adták ki: ■— A vezérlő-bizottság végleg megállapította és formulázta azt a választ, amelyet Andrássy Gyula gróf a vezérlő-bizottság nevében a királylyal közölni fog. A konferenczia után Kossuth Ferencz, Andrássy Gyula gróf és Hadik János gróf együtt maradt még, azért, hogy a válasziratot letisztázzák. A letisztázott példányt Andrássy Gyula gróf magával viszi a királyhoz, a másik példány Kossuth Ferencznél marad. A válaszirat a három főpontra : a katonai kérdésre, a gazdasági és a király által teljesen érintetlenül hagyott belügyi dolgokra terjeszkedik ki és mintegy kormányzati programnját képezi a baloldali koalicziónak. A vezérlő-bizottság ülése után Andrássy Gyula gróf a kabinet-iroda utján táviratilag kért királyi kihallgatást, a melyen a vezérlő-bizottság válaszát közli az uralkodóval. (Andrássy góf a királynál.) Andrássy Gyula gróf holnap utazik Bécsbe s pénteken délben járul a király elé, hogy a koaliczió vezérlő-bizottságának álláspontjáról jelentést tegyen. körülöttem s kikkel valamennyivel ezen a helyen éltem együtt vagy találkoztam leggyakrabban. A hegyek alakzata, a nap szinjátéka rajtuk ugyanaz, mint régen, a folyó zúgása is ugyanazt a dallamot hallatja, az esti harangszó, a kolompok hangja sem változott ... és ráismerek minden régi fára, bokorra ; igaz, hogy néhány már elpusztult azok közül, amelyeket oly sokáig láttam, némelyik fölmagasodott és többet föd el most az égből, mint régen, némelyik elvénult s mintha már-már búcsúzni akarna, de e helyett van olyan, a melyet mint csemetét láttam, és a melynek most a törzse akkora, mint a derekam ... És épp úgy az emberek . . . vasárnaponként a templomban, mikor az »offera« után elvonulnak a padom mellett, egyenként ismergethetem az arczokat, ezt mint nyalka férfit ismertem, most reszketeg aggastyán, ezzel katonásdit játszottam, most kopaszodó telkesgazda, ki talán már kétszer is megjárta Amerikát, ezt az asszonyt, ki most felnőtt leányában mintha megifjednék, akkor ölében hordozta az édesanyja . . . Bizony sok változott meg itt is, de ezt a változást keresztüléltem magam is, s ezért hozzám itt most is minden a régi nyelven beszél, mert idegen élet, idegen akarat, idegen szellem nem férkőzött be közém és e hely közé. Megpróbálom leírni, a mit ennek a régi helynek régi nyelve beszél, mielőtt elmegyek magam is a többiek után és nem lesz többé senki, a ki ezt a nyelvet megérti... Berzeviczén, 1905. évi szeptember elején. (Az önálló vámterület.) A koaliczió részére küldött királyi üzenetnek katonai részét tegnap publikálta Ugron Gábor. Ma a vámszerződésre és az önálló vámterületre vonatkozó részt publikálja. A király üzenetének idevágó pontja e szerint úgy szól, hogy a német és olasz, meg a többi vám- és kereskedelmi szerződést 1917-ig meg kell kötni. Ausztriával szemben a vámszövetség szintén eddig feltartandó, 1917-től pedig Magyarország tárgyalhat Ausztriával a közös vámterület fentartásáról és egyezzenek meg az iránt, a mint tudnak ; a király sem egyik, sem másik félre befolyást nem fog gyakorolni.— A király üzenetének értelme az, — fejtegeti ezeknek előrebocsátása után Ugrón , hogy a meg nem újított szerződés hiányában is Magyarország kárára fennállandó közös vámterület, úgy a külfölddel szemben, akikkel szerződünk, mint Ausztriával, akivel nem szerződtünk. 1917-ben sem fog az elmúlni, mint más szerződésünk és mint törvényeink eztmegállapítják. Önmagától, hanem csak akkor lesz jogunk az önálló vámterületre, ha az iránt megegyezünk Ausztriával. Hátha Ausztria nem egyezik meg velünk, mi lesz akkor velünk? Az, ami most történik a király ellenmondásának okából, az fog akkor is megesni velünk, de Ausztria ellenzése következtében. A vámterület és szerződés kérdésében ma független Magyarország. Mihelyt elfogadja a király üzenetében foglalt feltételt, többet nem független ország, hanem Ausztriától függő tartomány. Ha Ausztria nem akarja prédáját elbocsátani, akkor az marad örökre hazánk. Bekövetkezik e téren a három faktor elmélete, amit egyszer Tisza Kálmán kifejtett és mindnyájan visszavertünk, mert Magyarország törvényeit, a közös ügyekről szólókat is, rendes útón hozta az országgyűlésen és szentesítette a király. Jövőre a nemzet és királyon kívül a harmadik tényező Ausztria lenne, ha az önálló vámterületetlétesíteni akarná a nemzet. A mai törvényes állapotból engedni nem szabad. Magyarország nem egyezett meg a vámterület közösségére nézve Ausztriával, szerződése nincs, amelyik kösse, de törvénye van, mely 1907-ben szabaddá teszi forgalmában Ausztriától. Ugrón Gábor tegnapi és mai nyilatkozatait a vezérlő-bizottság tagjai nagy megdöbbenéssel tárgyalták ma is, s azt hiszik, hogy Ugrón idő előtt tett kijelentései lényegesen megnehezítik a függetlenségi párt megnyerését a vezérlő-bizottság megállapodásainak egyhangú elfogadására. Ugron Gábor a vezérlő-bizottságban sem állott egyedül a vétóval, — Bánffynak is voltak erős aggodalmai — a függetlenségi pártban pedig Ugronnak már előreláthatólag néhány nap alatt számbavehető tábora lesz. (Közös miniszteri tanácskozás.) Fejérváry báró miniszterelnök holnap délután Bécsbe utazik, hogy jelen legyen pénteken a külügyminiszter elnöklete alatt a kereskedelmi szerződések dolgában tartandó közös miniszteri értekezleten. A kormányelnökkel utaznak Vörös László és Fenitzsch Artúr báró miniszterek is. (Kié a felelősség?) Andrássy Gyula gróf lapja, Az Ország Ugrón Gábornak a vezérlő-bizottságból való kilépéséről és támadó czikkeiről nyilatkozik és a következő igazán feltűnő megjegyzéseket fűzi ennek a szerinte »megtévelyedett politikusnak« akciójához : »Ha mi, a sajtó egyszerű munkásai az események forrásától jelenleg teljesen elzárt helyzetünkben is meg tudtuk sejteni és érezzük azt a hatalmas és szép alapgondolatot, mely az ország irányadó politikusait vezette azon elhatározásuknál, hogy a béketárgyalás alapjául szolgáló propozícziót nem utasították vissza, mennyivel inkább hazafias kötelessége lett volna és lenne Ugronnak, ki közvetlenül a forrásnál állva szerezte impresszióit, minden erejével közreműködni azon eszmének keresztülvitelében, hogy a békeakczió esetleges meghiúsulásáért a felelősséget minden körülmények között másnak kell viselnie s nem a koalicziónak. Leszámolt Ugrón a lelkiismeretével ?« (A horvátok és a koaliczió.) A koaliczió vezérlő-bizottsága s a horvát ellenzéki képviselők bizottsága közti első tárgyalást — mint Fiuméból jelentik — február tizennyolcadikára tűzték ki. A horvát megbízottak érintkezésbe fognak lépni a horvátországi és dalmácziai szerb párttal közös akció-programm megalkotása végett. A tárgyalást két napra tervezik. megyei ellenállás.) A megyei ellenállás szervezése és a megyei tisztviselők anyagi érdekeinek jogvédelme érdekében szerdán délután bizalmas értekezletet tartott a végrehajtó-bizottság, melyen Apponyi Albert gróf elnökölt. A tanácskozásban résztvettek Hadik János gróf, Dulner Gyula, Holló Lajos és Horváth József országgyűlési képviselők, továbbá Beniczky Lajos, Pest megye alispánja. A bizottság a »szervezés részleteinek kérdéseivel« foglalkozott és megtett minden előkészületet arra, hogy az esetleges bekövetkező abszolutisztikus uralom esetén a megyei tisztviselők jogsegély és támogatás nélkül ne maradjanak. A bizottság valószínűleg még ezen a héten újabb tanácskozásra ül össze, mert a folyamatban, levő béketárgyalások a bizottság szervező akcióját és előkészítő munkálatait egy pillanatra sem akaszthatják meg. A koalíció egyik beavatott tagja elvhez a következő kommentárt fűzte tudósítónk előtt: " A vezérlő bizottság ma befejezett tanácskozásainak kezdetén arról volt szó, hogy a megyei ellenállást nem szabad tovább szítani, nehogy a békének ez a feltétele akadályul szolgáljon a kibontakozásnál. Ugrón Gábor kilépése és nyilatkozatai azonban egészen más irányt adtak a vezérlőbizottság tanácskozásainak, már pusztán azért is provokált egy olyan momentumot, amely a »leszerelési« hajlandóság ellen bizonyít, hogy Ugrón Gábor vádja erejét veszítse. Más mód nem állván itt a Vezérek rendelkezésére, Apponyi gróf sürgősen nekilátott a megyei ellenállás továbbszervezésének, gondosan kerülve természetesen ebben a kérdésben a titokzatosságot. (Köcsön és a Dom.) A Budapesti Hírlap ma reggeli számában turóczszentmártoni tudósítás van, mely szerint Köcsön Lajos turóczmegyei főispán Szigethy pénzügyigazgató által a tótoknak a főispán beiktatáson leendő részvétele fejében, a tót nemzetiségi Dom-szálló részére, az eddig megtagadott itailmérési engedély megadását megígérte. Ezzel a hírrel szemben Köcsön Lajos főispán a következő helyreigazítás közzétételére kért föl bennünket: — Nem igaz, hogy a szucsányi kerületet Mudronynak ígérte. A Dom részére italmérési engedélyt nem ígért. Ezt Szigethy pénzügyigazgató sem tette az installáció alkalmából. Köztudomású tény, hogy Szigethy méltánytalannak találta, hogy a Dómnak ily engedélye nincs, és még a múlt év októberében e tekintetben jelentést tett a pénzügyminisztériumhoz. Turóczszentmártonban mindenki tudja, hogy Szigethy pénzügyigazgató a Dom engedélyét már régebben jogosnak tartotta. Az engedélyt Újhelyi Attila főszolgabíró ígérte meg Simkó községi bírónak azzal, hogy ha Köcsön főispán installáczióján a tótok nem vesznek részt, becsületszavára mondja, hogy az engedélyt márczius hóban, a jelenlegi kormány megbukása után a koalíció megadja.Nem igaz, hogy csupán a tótok installálták Köcsönt, mert az installáczión három magyar bizottsági tag is jelen volt. A tótok különben is már a december 30-ikán tartott közgyűlésben elhatározták, hogy a főispánt installálni fogják. (Ítélet a tisztviselői fizetések dolgában.) A vármegyék dotácziójának és ennek kapcsán a tisztviselők illetményeinek megvonása miatt több panaszt tettek a közigazgatási bíróságnál és az első négy ilyen közjogi perbem ma délelőtt döntött a közigazgatási bíróság első tanácsa Wekerle Sándor elnöklésével. A tanács tagjai: Jeszenszky Sándor, Szinnyei-Merse József, Garorfy László és Nagy János. Mészöly László dr. és több pestvármegyei AZ ÚJSÁG Csütörtök, február 1.