Az Ujság, 1906. június (4. évfolyam, 149-162. szám)
1906-06-01 / 149. szám
. (A póttartalékosok.) A póttartalékosok egy részét július elsején nem bocsátják haza. A tüzérségnél és a szekerészcsapatnál levő póttartalékosokat a lovak és a szerelvény rendben tartására júliusban is szolgálatban hagyják s csak augusztus elsejével szabadságolják. (»Gyomlálnak.«) Polónyi Géza igazságügyminiszter Várady Sándor debreczeni ügyésztől az ügyészi megbízatást visszavonta s a király az igazságügyminiszter előterjesztésére Váradyt az ipolysági törvényszékhez bíróvá nevezte ki. (Névszerinti szavazás.) A nemzetiségi párt tagjai — amint kire jár — az újoncz törvényjavaslatnál névszerinti szavazást kérnek a tavalyi harmadik korosztálynak az idén való sorozhatása kérdésében. A Ház érdemleges tanácskozásainak során előreláthatólag ez lesz az első névszerinti szavazás. (Zichy Nándor gróf és a néppárt.) A néppárt ma délelőtt köszöntötte a pártkörben Zichy Nándor grófot, a párt megalapítóját, tárnokmesterré történt kineveztetése alkalmából. Rakovszky István, a párt alelnöke mondotta az üdvözlő beszédet. — Alig egy pár beté, — mondotta Rakovszky — hogy fiadal, szeretett elnökünk, abból az alkalomból, hogy ő felsége őt azzal a nagy bizalommal tüntette ki, itt ünnepeltük, hogy itt állottam és a párt érzelmeit tolmácsoltam. Nem felejtem el azt a büszkeséget, amelyet a te arczódról leolvastunk akkor és ez az egyetlen büszkeség, amely más embert nem bánt, az atyának büszkesége, az atyának öröme a felett, hogy igaz érdem szerint a fiát ez a nagy kitüntetés érte, amely nemcsak a te családodé, hanem az egész párt kitüntetése is. Ma előtted állunk, ma téged ért egy nagy kitüntetés. Ez a kitüntetés nekünk nagyobb örömet okoz, mint neked. Azt kívánjuk, hogy az Úristen téged ezen új méltóságodban hosszú éveken át sokáig jó egészségben éltessen, hogy mindig példakép szolgálj, mutasd nekünk, hogy hogyan kell harczolni és hogyan kell elérnünk azt a czélt, amelyért mi valamennyien küzdünk, hogy boldog legyen ez az ország, boldog legyen ez ország népe és hogy a mi hitünket ért sérelmek elhárításával hitünk régi jogaiba visszahelyeztessék. Zichy Nándor gróf megköszönve az üdvözlést, a többek között ezeket mondotta : — A tárnoki méltóság mai nap úgyszólván egy történeti reminiszcenczia csupán, hanem azért mégis egyike a legmagasabb méltóságoknak és ennek következtében azt emberileg kicsinyeim nem lehet és nem szabad. Ami a dolgot magát illeti, azt nem az én kitüntetésemnek tartom, hanem a néppártra kell hárítanom. Ha nem lenne a néppárt, én semmi sem volnék. ( Közbeszólások : No, no ! Ellentmondunk !) Mindjárt felelek rá. Molnár János : Megfordítva : ha kegyelmes úr nem volna, nem volna a néppárt. (Éljenzés.) Zichy Nándor gróf : Én magamat e párttól elválasztani nem tudom s mindabban, ami történt, leginkább a néppártnak kitüntetését látom. Amit eddig elértünk, amióta sikerült, amiben nekünk is nagy részünk van, azt a szabadelvű pártot megsemmisíteni, amely ellen küzdenünk kellett, azóta csak annak lehetősége nyílott meg előttünk, hogy valamit megteremtsünk. Voltaképpen mi, a néppárt, vajmi keveset értünk el egyebet, mint azt, hogy az én szeretett fiam ő felsége személye melletti miniszter, továbbá azokat a kitüntetéseket, amelyek engemet is értek, azt a térfoglalást a parlamentben az elnöki széken és egyéb irányban, azt a rokonszenvet, melylyel mai nap minden oldalról találkozunk, holott azelőtt minden oldalról ellenszenvvel találkoztunk. Ezek etikus tényezők. Ezekből azután valóságos alkotmányos vívmányoknak kell válniok. Azonban mi türelemmel küzdöttünk, ha egy kissé fel is pezsgett a vér bennünk és az indulatok heve, az nem a mi pártunk jellegéből, hanem a mi magyar individualitásunk mivoltából fakadt és az indignáczió volt az, mely minden emberben felgerjed, amikor jogot, igazságot, hazájának érdekét, egyházának érdekét, hitének mivoltát megtámadva látja. Tulajdonképpen tehát, édes barátaim, most kezdődik majd a küzdelemnek az ideje , mert hiszen azok a sérelmek, amelyeket elszenvedtünk, még mai nap is nagyobbrészt fennállanak. Mire mutassak rá? Az első, a legfontosabb : a tanügy. Ott vagyunk ebben, ahol voltunk. A katolikus vagyon ? Hiszen az a kormány kezében van, a kormány pedig nem katolikus. Minden felekezet rendelkezik a magáéról, mi felettünk pedig mások rendelkeznek. (Úgy van!) Egyet értünk el, hogy — úgy hiszem — a mi katolikus iskoláink államosítása szünetel, örvendek a ti rokon szen veteknek és üdvözlésieknek ; azt melegen viszonzom és köszönöm. Minden jókivánatom a párt felé irányul, mégpedig azért, mert a hazának minden jót kívánok és hitünknek jobb voltát és viszonyai javulását ettől a párttól és ennek működésétől várom. Én csak azt kívánom, hogy, minthogy már öreg vagyok és csak a háttérben tudok néha-néha egy-egy szót ejteni, sohase szűnjetek meg ti állhatatos bajnokai lenni annak az ügynek, amelyért egyesültünk. A beszédet éljenzés követte; a tisztelgés ezzel végződött. (A fiumei kormányzó.) Nákó Sándor gróf fiumei kormányzó — amint Fiuméból jelentik — ma reggel a gyorsvonaton nejével együtt Fiuméba érkezett. A kormányzó a kormányzói palota berendezésére és a június huszonhatodikára kitűzött beiktatásra vonatkozó intézkedések megtétele végett utazott oda. Délelőtt Gál Tibor kormányzó-helyettes referált a kormányzónak. Nákó gróf Fiuméból Bécsbe utazik, hogy megköszönje a királynak kormányzóvá történt kineveztetését. (Szatmári Mór kibuktatása.) A pártkörökben pozitív formában elterjedt tegnap esti hírekre vonatkozólag Hammersberg László országgyűlési képviselő ma kijelentette, hogy neki Szatmári Mór kibuktatásában semmi része nem volt. Szatmári Mór országgyűlési képviselő ma délelőtt személyesen és írásban is bejelentette Justh Gyula képviselőházi elnöknek, hogy a mentelmi és munkásügyi bizottságban viselt tagsági állásáról lemond. Ugyanezt bejelentette Kossuth Ferencznek, mint a függetlenségi párt elnökének is. AZ ÚJSÁG Péntek, junius 1. A kereskedelmi — A közgazdasági bizottság ülése. — A képviselőház közgazdasági bizottsága ma délelőtt Batthyány Tivadar gróf elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tárgyalás alá került a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata a gazdasági és keresekedelmi viszonyok rendezéséről. Minthogy ellenzék nincsen, az ellenőrzést és kifogásolást természetesen azok gyakorolják, akik azután, mindent rendben találva, meg is szavazzák az előterjesztéseket. Ebben az ellenőrző komédiában itt is, mint más bizottságban, s nyílt ülésen is két motívum dolgozik. Az egyik, hogy ütik a javaslatok eredeti szerzőit, a múlt kormányt, a másik, hogy önmagukat szalválják a kényszerhelyzettel. Ezúttal is kidomborították, hogy noha ők csak azt csinálják, amit az előző kormány, az előző kormány mégis elárulta, ők pedig megmentik vele a hazát. Ilyen szemfényvesztésekkel azután elérik azt a látszatot, mintha önálló politikusok kritikával illetnék a kormány munkáját, pedig hát csak szolgailag engedelmeskednek a parancsnak, annál is inkább, mivel a bizottságban nincs titkos szavazás. Földes Béla előadó utal arra, hogy a nemzet akarata nem érvényesült azzal a súlylyal, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a nemzet érdekei hathatós védelemben részesülhessenek. Az előző kormány bizonyos tényleges állapotokat teremtett, amelyek előtt szemet hunyni nem lehet. Most az a feladat, hogy a tényleges állapotból átmenjünk a jogi állapotba. A leghelyesebb forma erre az volna, ha az összes, tényleg megkötött nemzetközi szerződések letárgyaltatnának. A törvényjavaslatnak nem is célja, hogy ezt megakadályozza, mivel azonban a helyzet gyors intézkedést igényel, ezt másként megtenni nem lehet, mint úgy, hogy a törvényhozás fölhatalmazza a kormányt a kötött szerződések érvényben tartására. Szóló ezután részletesen ismerteti a javaslat tartalmát. Nagy Ferencz némi aggodalmakat táplál a szóbanforgó javaslattal szemben. A törvényhozásnak a javaslat megszavazásával felhatalmazást kell adni oly szerződések életbeléptetésére, amelyeknek tartalmát nem is ismeri. Talán nem kellett volna okvetlenül ezen módhoz folyamodni, amely szerint a kormány elődjének intézkedését úgyszlován csak saját girójával látja el. Ilyformán a javaslat megszavazása tulajdonképpen igen jelentékeny bizalmi nyilatkozat a kormánynyal szemben, de,, mivel szóló bizalommal van a kormány iránt, kész a javaslatot elfogadni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter köszöni az előtte szóló bizalmát, szeretné azonban meggyőzni őt arról, hogy a kormány által követett eljárás helyes is volt. A kormánynak és a törvényhozásnak első kötelessége az országot kivezetni a törvényen kívüli állapotból minden kérdésben. Hogy a kormány az előző kormány intézkedéseit saját girójával látná el, az határozottan tévedés, ellenkezőleg a javaslat indokolása határozottan törvényteleneknek jelenti ki az előző korkormány intézkedéseit. Most éppen az a feladat, hogy az országot egy teljesen szokatlan állapotból kivezessük. Tárgyi okokból is helyesebb ezt az utat választani. Végül Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter kifejti, hogy ma ex-lex állapot létezik a gazdasági kérdések és a külkereskedelem terén, amelyet mentől előbb meg kell szüntetni. A javaslatban foglalt intézkedések szükségesek azért is, hogy a kormány a még be nem fejezett szerződéses tárgyalásokat jogszerűen folytathassa. A vámtarifa és a szerződések később a törvényhozásban tárgyalás alá kerülnek és a tárgyalás alatt levő javaslat elfogadása a törvényhozás állásfoglalásának ezekben a kérdésekben elvileg nem prejudikál. Többek hozzászólása után a javaslatot általánosságban elfogadták. A részletes tárgyalás során a 2. § bekezdését így állapították meg : »Fölhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a külállamokkal 1907. évi deczember 31-én túl, de legkésőbb 1917 deczember végéig terjedő hatálylyal is a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával kereskedelmi szerződéseket köthessen.« Nagy Ferencz aggodalmakat táplál az 1917-iki határidő fixírozásával szemben, mert ez a lejárattal nem bíró szerződések tekintetében kezeinket megkötné. E részben különvéleményt is jelent be. A 3. §-t egy stiláris módosítással elfogadták. A javaslat ezzel részleteiben is elfogadtatván, a bizottság a javaslatnak a pénzügyi bizottságban és a Házban való képviseletével Földes Béla előadót bízza meg. A tegnapi napon a kereskedelemügyi miniszter által beadott és a bizottsághoz utasított jelentésekre előadókal a bizottság Nagy Emil, Ság Manó, Laehne Hugó és Lázár Pál bizottsági tagokat jelöli ki. A vámtarifa előadásával a bizottság Laehne Hugót, a kereskedelmi szerződések előadásával Teleki Arvéd grófot és az állategészségügyi egyezménynek előadásával Szilassy Zoltánt bízta meg.* A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután 4 órakor Széll Kálmán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a kormány részéről Wekerle Sándor miniszterelnök, Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter és Popovics Sándor és Szterényi József államtitkárok vettek részt. Tárgyalás alá került a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről. A közgazdasági bizottság előadója, Földes Béla röviden ismerteti a javaslatot és a közgazdasági bizottság által rajta eszközölt módosításokat és a javaslatot elfogadásra ajánlja. Hoitsy Pál, a pénzügyi bizottság előadója, utal arra, hogy az 1899 : XXX. t.-cz. szerint a kormánynak mindaddig, míg a régi tarifaujjal helyettesítve nincs, még szerződési tárgyalásokba sem volt szabad bocsátkozni; daczára ennek azonban, az előző kormány a szerződéseket meg is kötötte. Ezzel kényszerhelyzetet teremtett, mert a szerződéseket most már törvényesen is életbe kell léptetni, ha nem akarjuk az országot kereskedelmileg elszigetelni. Ebben a kényszerhelyzetben szóló a javaslatot elfogadásra ajánlja. A bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja és a közgazdasági bizottság által e javaslaton eszközölt módosításokhoz hozzájáruló szerződések.