Az Ujság, 1906. november (4. évfolyam, 300-314. szám)

1906-11-01 / 300. szám

Csütörtök, november 1. AZ ÚJSÁG SZINHÁZ. ZENE.­ ­. * Kubelik hangversenye. Kubelik nyitotta meg a hangverseny-évadot. A kritika nem mond­hat róla újat; évek során át láttunk mesteri játé­kában fejlődést, ma csak pillanatfelvételt, vélet­len hangulatképet adhatunk róla. Ez a kép termé­szetesen »kedvező«, a­mint a fényképről szokás mondani, de nem olyan, hogy még kedvezőbbet ne lehetne róla venni. A még mindig nagyon fiatal virtuóz játéka ma mintha valami fátylon szűrő­dött volna át. Nem volt olyan fénye, melege, nem szólt úgy a szívhez, a hegedű fizikai hangja sem volt olyan telt, mint elvárható volt. Emile Lalo­­nak (eredetileg zenekari) Symphonie espagnol-ja zongora mellett nem volt az a magával ragadó, bűbájos darab, mint egykor ugyanitt, a Vigadó nagytermében, Sarasate szenvedélyes játékában. Spohr Adagio-ját szürkének, Wieniawski A-dur Polonaise-ét hosszadalmasnak találtuk, csak Saint- Saens Havanaise-jének különösségei — a japáni esetlen bájra emlékeztető, csonka dallamok és újszerű ritmusok — érvényesültek teljesen Kube­lik finorrs,­ tiszta, bravúros játékában. Az első ráadás (ilyesmit külföldön alig ismernek ; a mi közönségünk féktelen !) Bach egy ezerszer hallott prelúdiuma volt. A műsornak nem ugyan terje­delmére, hanem technikai követelményeire nézve legnagyobb darabja, Paganini Boszorkánytáncra (La stréghe) látszólag felvillanyozta magát a művészt , már bekezdő hangjai is fényesebbek, érc­esebbek voltak , s a különben üres, unalmas, semmitmondó darabra az előadóművészeinek annyi finomságát pazarolta Kubelik, annyi szeretettel dolgozta ki a rendkívüli nehézségekkel bővelkedő változatokat, hogy ujjai alatt szinte megnemese­dett a köznapi, étude-szerű mű. Vége-hossza nem volt aztán­­ az­­ ünneplésnek. A fáradt művész, a­ki cseh hazájának sok jeles zeneköltője közül egynek sem szokta műveit játszani, rászánta magát Hubay szép Zephyr-jének ráadására. A tomboló lelkesedésnek még egy háláját,­ Wie­­niawski-fé­le darabot, meghallgattuk,­ de lehet, hogy a telhetetlen közönség még többet is ki­csikart; sokan úgy érezzük, hogy ez ellenkezik a kulturközönség magaviseletének esztétikájával, a dísztelen szokás, a­melyről le is lehet és kellene szoknunk. Egy fiatal zongoravirtuózt is hallot­­t­unk közben Goll Edét, a­ki egy két évvel ezelőtt nálunk kezdte nyilvános pályáját. Scarlatti rococo­­hangulatú szonátáját és capricció­ját elsiette, Cho­pin Des-dur Nocturne-jét is finomkodón, felü­letesen játszotta, csak vége felé találta el az érzés melegét , a fo­ dur Etude-öt, ezt a valóságos költeményt, legépelte, a balkéz ellenpontjával sok­szor elnyomva a­ dallamos felső szólamokat. Liszt Hullám-legendája után azonban tőle is követel­tek — kárpótlást-e­ vagy ráadást ? nem tudjuk. A fényes közönség egyébiránt nem töltötte meg a termet egészen. (hty.) * Hírek a Nemzeti Színházból. Holnap, csütörtökön két előadás lesz a Nemzeti Színház­ban. Délután ,13 órakor a színház nyugdíjintézete javára Ohner legnépszerűbb színműve, a Vas­­gyáros kerül­ színre s a főszerepeit Török Irma, Vizváryné, D. Ligeti Juliska, T. Delli Emma, Mihályfy, Dezső, Császár és Vizváry fogják ját­szani. Este a Hamlet van műsoron, a czímszerep­­ben Beregivel és Ofélia szerepében Török Irmával. Pénteken Porzsolt Kálmán nagy sikert aratott színműve, az Asszony, a­melynek eddigi elő­­adásai az utolsó helyig megtelt nézőtér előtt folytak le, hetedik’ előadását éri meg. Szombaton lesz Somló Sándor ’ történeti színművének, a Thököly Imré­nek a­­ harmadik előadása. Főszerepeit ezút­tal is P. Márkus Emilia, Odry, Újházi, Náday, Gyepes, Dabonyi, Mihályfy, Dezső, Gál, Rózsa­hegyi, Pethes, Bónis, Horváth Jenő és Horváth Zoltán adják.­­ Sirom­ Irén fellépése péntekről szombatra marad a Magyar Színházban. A művésznő ugyanis a mai napon ,távirattal értesítette az igazgatóságot, hogy gyöngélkedik és csak szombaton léphet fel. A péntekre hirdetett műsor ilyenformán szom­baton érvényes, míg a második fellépés hétfőn, november 5-én este lesz. Az előreváltott jegyeket a pénztár péntek délig kívánatra visszaváltja vagy átcseréli. Pénteken a Sirom­-előadás helyett A milliárdos kisasszony kerül színre negyven­­negyedszer. * Az első filharmóniai hangverseny szerdán, november 7-én lesz Kerner István vezetése alatt, Bartók Béla zongoraművész közreműködésével. Schumann Róbert halálának ötvenedik évfordu­lója alkalmából (1856.) előadják I. (B-dúr) szim­fóniáját s a Filharmóniai Társaság megalapító­jának, Erkel Ferencz születésenapjának emlé­kére az ő nagy Magyar ünnepi nyitányát (E-dúr). Azonkívül előadják Liszt »Prometheus« czímű szimfónias költeményét e hangversenyek keretében először. Bartók Saint-Saens Kamill G-moll zon­­gora-hangversenyművét játszsza. Mivel az idei bérlet rendkívül nagy, napi jegyek már alig kap­hatók Mérynél (Andrássy­ út 12­). * A tengerszem tündére. A Magyar Színház idei első eredeti újdonsága A tengerszem tündére czímű zenés, tündéries színjáték lesz. A szöveg a nemrég elhalt írónak, Ihury Zoltánnak utolsó színpadi munkája. Tárgya a székelyföldi Szent Anna tavának legendája, a­melyet egy novellá­jában Jókai Mór is földolgozott.­­ Az újdonság zenéje Jacobi Viktor műve, a verses szöveget Heltai Jenő írta. Az­ újdonság bemutatóját a színház a jövő hétre tervezi. * A Vígszínházban szombaton, november 3-án mutatják be Pinero Artur négyfelvonásos sziá­mi ívét, a Tökéletes feleség-et (His house in order). A darab próbáit már teljes díszletezéssel tartják. Az újdonság cselekménye az angol társaságban játszik, a­melynek ecsetelését Sutro darabjában, a »Jericho falai«-ban­ is oly nagy érdeklődéssel sem fogadták nálunk. Pinero e társasági élet kitűnő megfigyelőjének bizonyult előző darab­jaiban is, de egyikkel sem ért el akkora sikert, mint éppen a Tökéletes feleség­gel. A darab hős­nőjét Varsányi Irén játszsza, a­kinek partnere egy diplomata nagyarányú­ szerepében Hegedűs Gyula lesz. A Tökéletes feleség elegáns milien­­jének megfelelően fényes kiállítás is készült az újdonsághoz. —­ Holnap, Mindszentek napján Rákosi Viktor nagysikerű történeti színművét, a Rákóczi fiát ismétlik. * Mozart mint opera hőse. Újabb olasz zene­szerzők szívesen választják dalművük hőséül egy­­egy fenséges pályatársukat: Cipollini »A kis Haydn«, Orefice »Chopin« czimű operájával ara­tott helyi sikert, egy római lap szerint pedig Pompi­­lio Sudessi »Hattyúdal« czímű operát írt, — Tra­­verti megható szövegére — a­melynek végjele­­nete körülbelül Munkácsy híres festményét viszi élőképül a színpadra : »Mozart halálát». A kétfel­­vonásos darabot a szerző egyidőben akarja olasz és német földön előadni, egyéb műveit a hír sze­rint. Grieg, Massenet és V­idor nagyra tartják. * Az Országos m. kir. Színművészeti Aka­démia november hó 3-án, szombaton, saját szín­padán (Uránia) Gál Gyula tanár vezetése mellett növendékeivel gyakorlati előadást tart. Ez al­kalommal színre kerül a­ »Fösvény«, Moliére öt felvonásos vígjátéka. A főbb szerepeket Harmat Ilona, Kiss Mariska, Lenkei Erzsi, Molnár Ilona, Abonyi Tivadar, Búza László, Gellért Lajos, Ihász Aladár, Kelemen Pál játszszák. * A Városligeti Nyári Színházban a Molnár és gyermeke az ünnepek alkalmával három félhelyáru elő­adásban kerül színbre csütörtökön délután és este és pénteken este. Vasárnap ismét két népies előadás lesz. * D’ Annunzio bukása. Megemlékeztünk arról a hallatlan botrányról, a­melylyel D Annunzio új drámájának bukása megpecsételődött. A bemu­tató előadás kudarcra el nem csüggesztette Zac­­conit s tegnap másodszor is előadatta a »Piu che l’amore-t. A Costanzi-színház hatalmas nézőtere csaknem üres volt a második előadáson. Magát a darabot jelentékenyen megrövidítették, kivált az első felvonását. Ennek volt köszönhető, hogy a függöny legördültével mégis felhangzott némi taps. A második felvonást azonban megint elte­mette a közönség méltatlankodása, a­mely sivitó füttyökben és zajos abbasso-kiáltásokban nyil­vánult. Az előadás végével zajos tüntetéssel ünne­pelte azonban a közönség Zacconit, így akarta bebizonyítani a nagy színésznek, hogy nem az­ ő művészetének szóltak a füttyök, hanem a da­rabbak.-'^dl '• ' ' ’C- • »Les Merveilleuses.« (Felix Hugó uj operetteje.) — Londoni levél. —• Az összes londoni színházi körök roppant érdeklődéssel várták a Daly’s Theatre szom­bati estélyét, mert azon nem csak egy nagyérdekű új operettének a sorsa volt eldöntendő, hanem Georges Edwardesé is, a londoni színházkirályé is, a­ki miután előbb milliókat szerzett hat londoni színháza révén, az utóbbi évek folyamán szeren­csétlen áramlatba került és a hatalmas férfiú, a­kinek kezében aranynyá Vájt minden, a­kinek minden beütött, muzsikusokat, színészeket, pro­madonnákat egyetlen szavával nagggyá, csodál­takká tudott tenni, lassanként letört. Szerencsére elhagyta, szik­házainak egy részét győztes­ riválisá­nak, Mr. Frohmannak volt kénytelen átengedni, versenyistállója, mely egyike volt a legnagyobbak­nak Angliában, kalapács alá került és diadalmas lovai immár Mr. Jersey szik­éiben­ futnak, a­mely álnév alatt Mrs. Langtry, az ism­ert színésznő futtat, a­kinek bár már közel van az ötven eszten­dőhöz, Edward király egyik legrajongóbb bá­­mulója. ■ ... V/tVi, ,-j Georges Edwardesnak alig maradt egyebe két eladósodott színháznál, a Gaitynél és Daly­nél és egy súlyos gyomorbaja, melyet évenként Kariel­badban kúrál régi meghitt barátnője , Miss Mary Halton társaságában, a­ki ezeket a sorokat az önök számára különösen aktuálisssá teszi. Mert itt­­úgy tudják, hogy Georges Edwardes segítségére a­­Buda­pesten is jól ismert amerikai szubrett sietett; az ő ajánlatára fektette minden reményét a szombati újdonságba, melynek Les Merveilleuses a czím­e, és a­melynek szövegét nem kisebb ember, mint Victorien Sardou írta, zenéjét pedig Félix tragédia, a bécsi születésű, nagytehetségű muzsikus® szer­zette, a­kinek Madame Sherry czímű operetteje az egész világon szenzácziós sikert aratott és ,a­mely Félix Hugót a modern fiatal zeneírók fölé helyezte. E diadala óta is megszólaltak Félix Hugónáli cso­dálatos melódiái s a Rhodope czímű víg operájá­val ráduplázott első sikerére. De a fiatal muzsikus, a­ki e két operettjével sok pénzt szerzett, minden tudását, lelkesedését beleöntötte új művébe...me­lyet javarészt flórenezi villájában komponált Sardou librettójára, melyet mesés áron iratott ma­gának. Sardou neve pompás hangzású Angliában és tudvalevő, hogy drámái közül némelyiket először Londonban és nem Párisban játszották. . _ Hát Sardou és Félix együttes művében,­össz­pontosult Georges Edwardes minden reménye­, ebbe verte bele utolsó pénzét és olyan kiállítást­ csinál­tatott, melyhez hasonlót színpadon még keveset, láttak. Aztán a személyzetét,teljesen újjászervezte Anglia legszebb leányait szerződtette a Merreih­leuseshöz és hónapok óta készítette elő az­ előadást. A nagy, a szenzácziós siker, melynek minden elő­feltétele megvolt a Daly’s Theatre új darabjához, talpraállíthatta volna a híres színházkirályt és őt és mindenki, a­ki a­ legkevésbé is volt­ érdekelve, biztosra vették, hogy a Merveilleuses-él újra ki­­gyúl George Edwardesnak letűnt szerencsecsillaga. Már négyszer volt kitűzve a Mervenrgase­s bemutatója, de az amúgy is végsőkig felkeltett érdeklődést még fokozandó, mindenkor elmaradt, míg végre szombatom bemutatták a darabot."Meg sem kísértem képet adni a Daly-színház nézőteré­nek, mely káprázott a pompától. A londoni nagy szezon voltaképpen ezen az estén kezdődött,-A­­ közönség, az egész angol high life, csak oly izgatott volt az Atkinson-féle divatos withe rose-parfüm illatában, mint a színpadon az egész személyzet, a szerzők, Mr. Georges Edwardes és Miss­ Mary Halton, a­ki szeptember eleje óta szintén Rt van, résztvett a próbákon és a maga értékes vélekedését elmondotta Edwardesnak és Félix Hugónak, a­ki iránt rajongó szeretettel viseltetik. Es­­ésszn meg !

Next