Az Ujság, 1907. március (5. évfolyam, 65-78. szám)
1907-03-16 / 65. szám
o zás volna Nagy-Britannia részéről, amit sem Perzsia, sem Oroszország nem néznének zsebredugott kézzel. TAZIRATOK. A német birodalmi gyűlés. Berlin, márczius 15. A vasúti teheráru-forgalomra vonatkozó nemzetközi egyezmény tárgyában létrejött pótegyezményt harmadik olvasásban vita nélkül elfogadják. A választási befolyásolásokra vonatkozó interpelláczióra Posadowski gróf államtitkár kijelenti, hogy a birodalmi kancellár nem válaszol arra, hanem utal február 25. és 26-iki kijelentéseire. Ha a mandátumok vizsgálata során beigazolást nyerne az, hogy egyes alantas hivatalnokok jogtalanul jártak el, a birodalmi kancellár kellő intézkedést fog tenni. (Mozgás.) Az államtitkár és a szövetséges tanács tagjai erre elhagyják a termet. Schadler czentrumpárti: Arról van szó, hogy a választások alkalmával a nép, nem pedig a kormány akarata érvényesüljön, mert különben a kormány kinevezhetné a képviselőket. (Helyeslés a czentrumpártban.) Fischer szocialista képviselő az interpellácziók tárgyalása során kijelenti, hogy magasabb hivatalnokokról és magáról a birodalmi kancellárról van szó. (Helyeslés a szocziáldemokratáknál.) A birodalmi kanczellár újévi levelében arra szólítja fel a választókat, hogy a szocziáldemokraták, a centrumpárt, a welsek és a lengyelek ellen szavazzanak. Ez határozottan befolyásolás. Különben is hivatalos pénzeket használtak fel a választásoknál. (Ellentmondás a jobboldalon.) Rheinbachen miniszter annak idején 50.000 márkát osztatott ki a rendőrség között a közúti vasút sztrájkja alkalmával tanúsított magatartásuk megjutalmazására. E pénz a tőzsdéről jött (Nagy zaj.), innen magyarázható a tőzsdereform. Putkammer 12.000, Keller 30.000 márkát kapott. A birodalmi irodában röpíratok kibocsátására központot szerveztek, amelynek élén kitanult választás-hamisító áll. (A szónokot rendreutasítják.) A Liebert ellen irányuló bizalmatlanság teljesen indokolt, mert az saját zsebe érdekében dolgozott. (Zaj: Szemtelen! Fischer: Szemtelen az, aki azt mondja! Szónokot újra rendreutasítják.) Az összes birodalmi hatóságok befolyásolták a választásokat. Ha az igazolóbizottság egy csepp érzékkel bír, az összes mandátumokat megsemmisítik. (Derültség.) Breisky lengyel képviselő a nagy zajban nem beszélhetett. Elnök ismételten csendet kér. A nyugalom helyreálltával szónok számos panaszt és vádat emel a német hivatalnokoknak lengyel vidéken tanúsított magatartása ügyében. A ház azután holnapra halasztotta ülését. A likai vasút, Zágráb, márczius 15. Este a következő kommünikét adták ki: Megállapítható, hogy a Fiuméba vezető második vasúti vonal kérdése semmiféle összefüggésben nincs a likai vasút kérdésével, ellenkezőleg az utóbbi a legkedvezőbb stádiumban van. Erről a napokban a horvát-szerb koalíciónak Budapestre küldött tagjai is meggyőződést szerezhettek. A közös minisztériumban most foglalkoznak a fiumei második vasúti összeköttetéssel is, amelynél figyelembe fognak vétetni a horvát tengerpart kikötői is, de ennek a tervnek semmi köze sincs ahhoz a vasúti vonalhoz, mely Likán át déli Horvátország átvágásával a dalmát határra vezet. Ez a likai vasút ma már nincs a terv vagy tanulmányozások stádiumában, hanem teljesen érett dolog, melynek finanszírozása teljesen biztosítva van, épp úgy mint az építés megkezdése is csak a legrövidebb idő kérdése. E vasút építésének költségei 80 millióra fognak rúgni, amihez Horvátország közvetve vagy közvetlenül 6,7 millióval járul hozzá. Ha figyelembevétetnék, hogy ez a vasút Ausztriának közvetlen hasznot hoz, legalább addig, amíg az Adria mellett a mostani közjogi viszonyok uralkodnak, akkor egészen érthető, hogy e czélból Ausztriától forgalmi és gazdasági és politikai tekintetben bizonyos koncessziók követeltetnek, amelyek Ausztriának jóformán semmibe sem kerülnek, de Horvátországra és Magyarországra, illetőleg Horvátország kivitelére nézve nagy horderővel és haszonnal bírnak. AZ ÚJSÁG Szombat, márezius 16. Márezius 15-ike. — Saját tudósítónktól. — Leírhatnék a megszokott frázist: a tavaszodó évvel (dehogy tavaszodik !) újból eljött márezius idusa, melyet nagy lelkesedéssel ültek meg mindenütt. Le nem írjuk ezt, mert nem volna igaz. Az ország szívében, a fővárosban nem láttuk azt a nagy lelkesedést, azt az ünnepi hangulatot, mely egyedül méltó a szabadság napjához. Hiszen igaz, az egyetemi ifjúság, az iskolák ünnepeltek, de a nemzeti kormány és a koalíciós parlament teljesen kivonta magát az ünneplésből. Egyébként is az utczákon alig hirdette nemzetiszínű lobogódísz a nagy napot; fáradtság, elkényszeredettség ülte meg a lelkeket. Akik belelátnak a nemzeti politika kulisszatitkaiba, és itt a fővárosban sokan vannak ilyenek, ugyan hogyan lehetne kedvük a lelkes ünneplésre ? A vidéken, ahonnan nem látni annyira a hétköznapi, kijózanító valóságot és ahol még nagyobb a hagyományok ereje, fényesebb volt az ünneplés, ünnepibb volt a hangulat. A márcziusi ünnepekről tudósításaink itt következnek : A fővárosban. (Az egyetemi ifjúság.) A főváros egyetemeinek és főiskoláinak hallgatói a márcziusi ifjak emlékezetére matinét rendeztek a Vigadó termeiben, amelyeket egészen megtöltött az ünneplő közönség. A lépcsőházban az egyetemi hallgatók Iisányi László szobrára gyűjtöttek, följebb pedig ur leányok a Petőfi-ház javára adóztatták meg a közönséget. Tíz órakor kezdődött az ünnep, amikor a közönség orgonakísérettel elénekelte a Himnuszt. Azután Németh Tibor megnyitóbeszédet mondott, mire az énekkar elénekelte Petőfi, csatariadóját. Az ének után Lukács Béla elszavalta a Talpra magyart, mire Vértes Vilmos István a márcziusi eszmék követésére hívta föl az ifjúságot. Most Mezey Gyula lépett az emelvényre és tárogatón több gyönyörű kurucznótát és népdalt játszott. Az egyetemi ifjak pálmaágból kötött bokrétát nyújtottak át Mezeynek, akit a közönség zajosan megtapsolt. Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, nagy hatással szavalta el Maday Gyula Magyar Ifjúság czímű szép költeményét. A közönség addig tapsolt, míg a művésznő ráadásul elszavalta Petőfi Egy gondolat bánt engemez kezdetű költeményét. A szép szavalatért sok tapsot és bokrétát kapott. Kóczé Antal czigányprimás játszott azután kurucznótákat őszinte érzéssel. A közönség hatalmas éljenzésbe tört ki és a czigányprimásnak ismét és ismét játszania kellett. Mikor leszállt a dobogóról, összeölelgették és hatalmas babérkoszorút adtak át neki. Ezután Lázár Pál műegyetemi dékán mondott ünnepi beszédet. Utána Komlósi Emma, a Népszínház tagja elénekelte a Nagy Bercsényi Miklós . . . kezdetű kurucz nótát, énekét Kóczé Antal kísérte hegedűn. A nagy tapsra még Fáj, fáj, fáj a szivem . . . kezdetű dalt és a Kossuth-nótát énekelte el. Majd Bogdányi Aranka bölcsészettanhallgató Lipcsey Ádám Márczius 15. czímű költeményét szavalta el, mire Kubinyi Sándor zárószava után az egész közönség elénekelte a Szózatot, mire az ünnep véget ért. Az ifjak a Kossuth-nótát énekelve hagyta el a Vigadót. A kora délutáni órákban ismét nagy számban kezdett gyülekezni az ifjúság az Egyetem téren, hogy az első délutáni ünneplést az egyetem előtt rendezzék. Az Országos Kossuth Szövetség délután két órakor a Reviczky-téren gyülekezett és turulos lobogója alatt az Egyetem-térre vonult. Ott Fehérváry Jenő joghallgató elszavalta a Talpra magyart, Uhlaurm Ödön, a Menza Akadémika elnöke pedig az egyetem erkélyéről mondott beszédet a márczius 15-iki hagyományokról. Ezután az ifjúság menete a Kecskeméti-utczán és Muzeumkörúton át a Nemzeti Múzeum lépcsőzetéhez vonult, ahonnan 1848-ban Petőfi Sándor elszavalta a Talpra magyart. A polgárság is nagy számban lepte el a Muzeum-kertet. Járossy Jenő joghallgató elszavalta a Talpra magyart, utána pedig Tolnay István, a Műegyetemi Kör elnöke beszédet mondott. Az Országos Kossuth Szövetség részéről Kováts László bölcsészethallgató mondott a Múzeum lépcsőiről nagyhatású beszédet. A kertben összegyülekezett ünneplő közönség ezután az ifjúsággal élén a Múzeum-körúton, Kossuth Lajos-utczán, Eskü-uton és Kötő-utczán át a Petőfi szobrához vonult. A Petőfi-Szobor környékét is nagy közönség lepte el, amikor az ünnepi menet odaérkezett. Jakabfalvy Árpád gyógyszerészhallgató alkalmi szavalata után Almássy Károly bölcsészethallgató mondott beszédet. Az Országos Kossuth Szövetség részéről Zaymusz Illés tolmácsolta az ifjúság hazafias érzéseit. Karsay Gyula joghallgató a Talpra magyart szavalta, mire az ünnep befejeződött s a tömeg a legnagyobb rendben szétoszlott. (Iskolák.) A m. kir. állatorvosi főiskola ifjúsága a főiskola dísztermében tartotta ünnepélyét, melyen jelen volt Hutyra Ferencz dr. rektor, udvari tanácsos, a főiskola tanári kara, nagyszámú közönség és a főiskola ifjúsága. A Himnusz eléneklése után Czinder J. Ferencz ifjúsági elnök lendületes beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Azután az ifjúsági énekkar magyar dalokat énekelt, mire Balogh Lajos ifjúsági főtitkár nagyhatású ünnepi beszédet mondott. Balázs Gyula Váradi—Kun : »Petőfi a Hortobágyon« cz. melodrámáját adta elő Teplai Herezka József zongora- és Hoffmann Aladár hegedü-kísérete mellett. Pásztor Kálmán Lampérth G. : »A magyar ifjúsághoz« cz. költeményét szavalta el, végül Löblovitz Béla hegedü-művész nagy hatás mellett játszotta el Hubay : »Csárdás jelenet«-ét, majd Hubay »Carmen« ábrándját, amelyeket Teplai Ilerczka József zongoraművész kísért. Az ünnepélyt László Árpád ifj. alelnök zárószava rekesztette be és az egybegyűlt közönség a »Szózat« eléneklése után széjjel oszlott. A II. kerületi községi polgári leányiskola ma délelőtt nagyszámú közönség előtt, lelkes hangulatban ünnepelte márczius 15-ikét. A hazafias dalok elhangzása után Kozma Gyula igazgató magas szárnyalást és gyönyörű hasonlatokkal ékesített beszédben méltatta a nap históriai jelentőségét. A nagy szónoki lendülettel elmondott beszédeket zajos tapsok követték. Az ünnepélyt a növendékek szavalata és az énekkar produkcziója rekesztette be. A IV. ker. polg. leányiskola, a következő műsorral ünnepelte meg márczius 15-ét. 1. Ágh Géza dr. igazgató megnyitót tartott, ezután az iskolai énekkar Bellovics Imre zenetanár vezetése alatt elénekelte a Himnuszt. Taksonyi József tartott ezután ünnepi beszédet . Friedmann Olga növendék elszavalta Taksonyi József »Márczius 15.« czimű költeményét. Az énekkar a »Talpra magyar«-t adta elő, melynek zenéjét Bellovics Imre szerzette. Madari Ella elszavalta Petőfinek »A magyarok Istene» czimű költeményét. Végül a »Szózat« eléneklése rekesztette be a lelkes ünnepélyt. Az V. ker. állami főreáliskola önképzőköre ma délelőtt sikerült matinét rendezett. Az ünnepi beszédet Brand Hugó VIII. o. tan. tartotta, míg szavalattal szerepeltek : Wolkenstein Imre és Lengyel András. A Fi. ker. községi felső kereskedelmi iskolában a megnyitó beszédet bozóki Lengyel Sándor igazgató tartotta, az ünnepség többi pontjait szavalatok és felolvasások töltötték be. A Kazinczy-utczai elemi iskolában Ábrányi— Horváth Mi a haza ? czímű melodrámáját adták elő Mandl István, Blum Lajos, Badal Rezső, Zlinszky János, Neumann Ernő, Trommer Miksa és Schwarz Lajos növendékek. A VII. ker. polgári fiúiskola is lelkesen ünnepelte meg márczius 15-ét. Hochrein Lajos igazgató megnyitó beszédet tartott. A dalárda Kontor Elek énektanár vezetése mellett »Imá«-t énekelt. Taksonyi József tanár ünnepi beszédet tartott. Ezután a dalárda a Kossuth-nótát énekelte. Koszorú Ferencz IV. o. t. Taksonyi József : »Márczius 15.« cz. költeményét szavalta. Szavaltak még : Győry Sándor, Stampfenberger Károly tanulók. Az énekkar közben és az ünnepély végén hazafias dalokat énekelt. A kilenczedik kerületi felső kereskedelmi iskolában Fillinger Károly igazgató és Bámló Lajos tanár mondottak ünnepi beszédet, méltatván abban márczius 15-ikének jelentőségét. A kilenczedik kerületi polgári fiúiskolában Vaszkó György igazgató beszéde nyitotta meg az ünnepet, míg az ünnepi szónok Böngérfi János tanár volt, aki a márcziusi ifjúság egyik kimagasló alakjáról, Jókai Mórról emlékezett meg