Az Ujság, 1907. március (5. évfolyam, 65-78. szám)

1907-03-16 / 65. szám

o­ zás volna Nagy-Britannia részéről, a­mit sem Per­zsia, sem Oroszország nem néznének zsebredugott kézzel. TAZIRATOK. A német birodalmi gyűlés. Berlin, márczius 15. A vasúti teheráru-for­­galomra vonatkozó nemzetközi egyezmény tár­gyában létrejött pótegyezményt harmadik olva­sásban vita nélkül elfogadják. A választási befo­lyásolásokra vonatkozó interpelláczióra Posa­­dowski gróf államtitkár kijelenti, hogy a biro­dalmi kanc­ellár nem válaszol arra, hanem utal február 25. és 26-iki kijelentéseire. Ha a mandá­tumok vizsgálata során beigazolást nyerne az, h­ogy egyes alantas hivatalnokok jogtalanul jár­tak el, a birodalmi kanc­ellár kellő intézkedést fog tenni. (Mozgás.) Az államtitkár és a szövet­séges tanács tagjai erre elhagyják a termet. Schadler czentrumpárti: Arról van szó, hogy a választások alkalmával a nép, nem pedig a kormány akarata érvényesüljön, mert különben a kormány kinevezhetné a képviselőket. (Helyes­lés a czentrumpártban.) Fischer szoc­ialista képviselő az interpellá­­cziók tárgyalása során kijelenti, hogy magasabb hivatalnokokról és magáról a birodalmi kanc­ellár­­ról van szó. (Helyeslés a szocziáldemokratáknál.) A birodalmi kanczellár újévi levelében arra szó­­lítja fel a választókat, hogy a szocziáldemokraták, a centrumpárt, a welsek és a lengyelek ellen sza­vazzanak. Ez határozottan befolyásolás. Különben is hivatalos pénzeket használtak fel a választá­soknál. (Ellentmondás a jobboldalon.) Rhein­­bachen miniszter annak idején 50.000 márkát osztatott ki a rendőrség között a közúti vasút sztrájkja alkalmával tanúsított maga­tartásuk megjutalmazására. E pénz a tőzsdéről jött (Nagy zaj.), innen magyarázható a tőzsdereform. Put­­kamm­er 12.000, Keller 30.000 márkát kapott. A birodalmi irodában röpíratok­ kibocsátására központot szerveztek, a­melynek élén kitanult választás-hamisító áll. (A szónokot rendreutasítják.) A Liebert ellen irányuló bizalmatlanság teljesen indokolt, mert az saját zsebe érdekében dolgozott. (Zaj: Szemtelen! Fischer: Szemtelen az, a­ki azt mondja! Szónokot újra rendreutasítják.) Az összes birodalmi hatóságok befolyásolták a választásokat. Ha az igazoló­bizottság egy csepp érzékkel bír, az összes mandátumokat megsemmi­­sítik. (Derültség.) Breisky lengyel képviselő a nagy zajban nem beszélhetett. Elnök ismételten csendet kér. A nyugalom helyreálltával szónok számos panaszt és vádat emel a német hivatalnokoknak lengyel vidéken tanúsított magatartása ügyében. A ház azután holnapra halasztotta ülését. A likai vasút, Zágráb, márczius 15. Este a következő kom­münikét adták ki: Megállapítható, hogy a Fiuméba vezető második vasúti vonal kérdése semmiféle összefüggésben nincs a likai vasút kérdésével, ellenkezőleg az utóbbi a legkedvezőbb stádium­ban van. Erről a napokban a horvát-szerb koalí­­c­iónak Budapestre küldött tagjai is meggyőző­dést szerezhettek. A közös minisztériumban most foglalkoznak a fiumei második vasúti összekötte­téssel is, a­melynél figyelembe fognak vétetni a horvát tengerpart kikötői is, de ennek a tervnek semmi köze sincs ahhoz a vasúti vonalhoz, mely Likán át déli Horvátország átvágásával a dalmát határra vezet. Ez a likai vasút ma már nincs a terv vagy tanulmányozások stádiumában, hanem teljesen érett dolog, melynek finanszírozása tel­jesen biztosítva van, épp úgy mint az építés meg­kezdése is csak a legrövidebb idő kérdése. E vasút építésének költségei 80 millióra fognak rúgni, a­mihez Horvátország közvetve vagy közvetlenül 6,7 millióval járul hozzá. Ha figyelembevétetnék, hogy ez a vasút Ausztriának közvetlen hasznot hoz, legalább addig, a­míg az Adria mellett a mos­tani közjogi viszonyok uralkodnak, akkor egészen érthető, hogy e czélból Ausztriától forgalmi és gazdasági és politikai tekintetben bizonyos kon­­c­essziók követeltetnek, a­melyek Ausztriának jó­formán semmibe sem kerülnek, de Horvátországra és Magyarországra, illetőleg Horvátország kivite­lére nézve nagy horderővel és haszonnal bírnak. AZ Ú­JSÁG Szombat, márezius 16. Márezius 15-ike. — Saját tudósí­tónktól. — Leírhatnék a megszokott frázist: a tava­szodó évvel (dehogy tavaszodik !) újból eljött márezius idusa, melyet nagy lelkesedéssel ül­tek meg mindenütt. Le nem írjuk ezt, mert nem volna igaz. Az ország szívében, a fővárosban nem láttuk azt a nagy lelkesedést, azt az ünnepi han­gulatot, mely egyedül méltó a szabadság nap­jához. Hiszen igaz, az egyetemi ifjúság, az iskolák ünnepeltek, de a nemzeti kormány és a koalíc­iós parlament teljesen kivonta magát az ünneplésből. Egyébként is az utczá­­kon alig hirdette nemzetiszínű lobogódísz a nagy napot; fáradtság, elkényszeredettség ülte meg a lelkeket. A­kik belelátnak a nemzeti politika kulissza­titkaiba, és itt a fővárosban sokan vannak ilyenek, ugyan hogyan lehetne kedvük a lelkes ünneplésre ? A vidéken, a­honnan nem látni annyira a hétköznapi, kijózanító valóságot és a­hol még nagyobb a hagyományok ereje, fénye­sebb volt az ünneplés, ünnepibb volt a han­gulat. A márcziusi ünnepekről tudósításaink itt következnek : A fővárosban. (Az egyetemi ifjúság.) A főváros egyetemeinek és főiskoláinak hall­gatói a márcziusi ifjak emlékezetére matinét ren­deztek a Vigadó termeiben, a­melyeket egészen megtöltött az ünneplő közönség. A lépcsőház­ban az egyetemi hallgatók Iisányi László szobrára gyűjtöttek, följebb pedig ur leányok a Petőfi-ház javára adóztatták meg a közönséget. Tíz órakor kezdődött az ünnep, a­mikor a közönség orgona­­kísérettel elénekelte a Himnuszt. Azután Németh Tibor megnyitóbeszédet mondott, mire az énekkar elénekelte Petőfi, csatariadóját. Az ének után Lukács Béla elszavalta a Talpra magyart, mire Vértes Vilmos István a márcziusi eszmék követésére hívta föl az ifjúságot. Most Mezey Gyula lépett az emel­vényre és tárogatón több gyönyörű kurucznótát és népdalt játszott. Az egyetemi ifjak pálmaágból kötött bokrétát nyújtottak át Mezeynek, a­kit a közönség zajosan megtapsolt. Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, nagy hatással szavalta el Maday Gyula Magyar Ifjúság czímű szép költe­ményét. A közönség addig tapsolt, míg a művésznő ráadásul elszavalta Petőfi Egy gondolat bánt enge­­mez kezdetű költeményét. A szép szavalatért sok tapsot és bokrétát kapott. Kóczé Antal czigány­­primás játszott azután kurucznótákat őszinte ér­zéssel. A közönség hatalmas éljenzésbe tört ki és a czigányprimásnak ismét és ismét játszania kel­lett. Mikor leszállt a dobogóról, összeölelgették és hatalmas babérkoszorút adtak át neki. Ezután Lázár Pál műegyetemi dékán mondott ünnepi be­szédet. Utána Komlósi Emma, a Népszínház tagja elénekelte a Nagy Bercsényi Miklós . . . kezdetű kurucz nótát, énekét Kóczé Antal kísérte hegedűn. A nagy tapsra még Fáj, fáj, fáj a szivem . . . kez­detű dalt és a Kossuth-nótá­t énekelte el. Majd Bogdányi Aranka bölcsészettanhallgató Lipcsey Ádám Márczius 15. czímű költeményét szavalta el, mire Kubinyi Sándor zárószava után az egész kö­zönség elénekelte a Szózat­ot, mire az ünnep v­éget ért. Az ifjak a Kossuth-nótá­t énekelve hagyta el a Vigadót. A kora délutáni órákban ismét nagy számban kezdett gyülekezni az ifjúság az Egyetem­ téren, hogy az első délutáni ünneplést az egyetem előtt rendezzék. Az Országos Kossuth­ Szövetség dél­után két órakor a Reviczky-téren gyülekezett és turulos lobogója alatt az Egyetem-térre vonult. Ott Fehérváry Jenő joghallgató elszavalta a Talpra magyart, Uhlaurm Ödön, a Menza Akadémika elnöke pedig az egyetem erkélyéről mondott be­szédet a márczius 15-iki hagyományokról. Ezután az ifjúság menete a Kecskeméti-utczán és Muzeum­­körúton át a Nemzeti Múzeum lépcsőzetéhez vo­nult, a­honnan 1848-ban Petőfi Sándor elszavalta a Talpra magyart. A polgárság is nagy számban lepte el a Muzeum-kertet. Járossy Jenő joghall­gató elszavalta a Talpra magyart, utána pedig Tolnay István, a Műegyetemi Kör elnöke beszédet mondott. Az Országos Kossuth­ Szövetség részéről Ko­­váts László bölcsészethallgató mondott a Múzeum lépcsőiről nagyhatású beszédet. A kertben össze­gyülekezett ünneplő közönség ezután az ifjúsággal élén a Múzeum-körúton, Kossuth Lajos-utczán, Eskü-uton és Kötő-utczán át a Petőfi szobrához vonult. A Petőfi-Szobor környékét is nagy közönség lepte el, a­mikor az ünnepi menet odaérkezett. Jakabfalvy Árpád gyógyszerészhallgató alkalmi szavalata után Almássy Károly bölcsészethallgató mondott beszédet. Az Országos Kossuth­ Szövetség részéről Zaymusz Illés tolmácsolta az ifjúság haza­fias érzéseit. Karsay Gyula joghallgató a Talpra magyart szavalta, mire az ünnep befejeződött s a tömeg a legnagyobb rendben szétoszlott. (Iskolák.) A m. kir. állatorvosi főiskola ifjúsága a főiskola dísztermében tartotta ünnepélyét, melyen jelen volt Hutyra Ferencz dr. rektor, udvari tanácsos, a főiskola tanári kara, nagyszámú közönség és a főiskola ifjúsága. A Himnusz eléneklése után Czinder J. Ferencz ifjúsági elnök lendületes beszéd­del nyitotta meg az ünnepélyt. Azután az ifjúsági énekkar magyar dalokat énekelt, mire Balogh Lajos ifjúsági főtitkár nagyhatású ünnepi beszé­det mondott. Balázs Gyula Váradi—Kun : »Petőfi a Hortobágyon« cz. melodrámáját adta elő Teplai Herezka József zongora- és Hoffmann Aladár hegedü-kísérete mellett. Pásztor Kálmán Lampérth G. : »A magyar ifjúsághoz« cz. költeményét sza­valta el, végül Löblovitz Béla h­egedü-művész nagy hatás mellett játszotta el Hubay : »Csárdás jelenet«-ét, majd Hubay »Carmen« ábrándját, a­melyeket Teplai Ilerczka József zongoraművész kísért. Az ünnepélyt László Árpád ifj. alelnök zárószava rekesztette be és az egybegyű­lt közön­ség a »Szózat« eléneklése után széjjel oszlott. A II. kerületi községi polgári leányiskola ma délelőtt nagyszámú közönség előtt, lelkes hangulatban ünnepelte márczius 15-ikét. A haza­fias dalok elhangzása után Kozma Gyula igazgató magas szárnyalást­ és gyönyörű hasonlatokkal ékesített beszédben méltatta a nap históriai jelentőségét. A nagy szónoki lendülettel elmondott beszédeket zajos tapsok követték. Az ünnepélyt a növendékek szavalata és az énekkar produk­­cziója rekesztette be. A IV. ker. polg. leányiskola, a következő műsorral ünnepelte meg márczius 15-ét. 1. Ágh Géza dr. igazgató megnyitót tartott, ezután az iskolai énekkar Bellovics Imre zenetanár vezetése alatt elénekelte a Himnuszt. Taksonyi József tartott ezután ünnepi beszédet . Friedmann Olga növendék elszavalta Taksonyi József »Márczius 15.« czimű költeményét. Az énekkar a »Talpra magyar«-t adta elő, melynek zenéjét Bellovics Imre szerzette. Madari Ella elszavalta Petőfinek »A magyarok Istene» czimű költeményét. Végül a »Szózat« eléneklése rekesztette be a lelkes ünnepélyt. Az V. ker. állami főreáliskola önképzőköre ma délelőtt sikerült matinét rendezett. Az ünnepi beszédet Brand Hugó VIII. o. tan. tartotta, míg szavalattal szerepeltek : Wolk­enstein Imre és Len­gyel András. A Fi. ker. községi felső kereskedelmi iskolában a megnyitó beszédet bozóki Lengyel Sándor igaz­gató tartotta, az ünnepség többi pontjait szava­latok és felolvasások töltötték be. A Kazinczy-utczai elemi iskolában Ábrányi— Horváth Mi a haza ? czímű melodrámáját adták elő Mandl István, Blum Lajos, Badal Rezső, Zlinszky János, Neumann Ernő, Trommer Miksa és Schwarz Lajos növendékek. A VII. ker. polgári fiúiskola is lelkesen ünne­pelte meg márczius 15-ét. Hochrein Lajos igaz­gató megnyitó beszédet tartott. A dalárda Kontor Elek énektanár vezetése mellett »Imá«-t énekelt. Taksonyi József tanár ünnepi beszédet tartott. Ezután a dalárda a Kossuth-nótát énekelte. Koszorú Ferencz IV. o. t. Taksonyi József : »Már­­czius 15.« cz. költeményét szavalta. Szavaltak még : Győry Sándor, Stampfenberger Károly tanulók. Az énekkar közben és az ünnepély végén hazafias dalokat énekelt. A kilenczedik kerületi felső kereskedelmi iskolá­ban Fillinger Károly igazgató és Bámló Lajos tanár mondottak ünnepi beszédet, méltatván abban márczius 15-ikének jelentőségét. A kilenczedik kerületi polgári fiúiskolában Vaszkó György igazgató beszéde nyitotta meg az ünnepet, míg az ünnepi szónok Böngérfi János tanár volt, a­ki a márcziusi ifjúság egyik ki­magasló alakjáról, Jókai Mórról emlékezett meg

Next