Az Ujság, 1907. április (5. évfolyam, 79-103. szám)

1907-04-27 / 101. szám

10 * Salome. A Király­ Színház május közepén be fogja mutatni a budapesti közönségnek Strauss Richard dr. híres operáját, Salomét. Loewe Tivadar dr., a boroszlói színházak jeles igazgatója késznek nyilatkozott, hogy Strauss Saloméját előadja. Tudvalevőleg a drezdai udvari opera után a bo­roszlói volt az első színpad, a­mely a Salomét a maga eredetiségében oly nagy hatással mutatta be, hogy ezen előadás után megkezdte útját a művelt világ körül azzal, hogy előadják majd az összes német, olasz és amerikai színpadokon, legújabban pedig a franczia színpadokon is. A zene­kar Prüwer­ karnagy vezetése alatt 82 tagból áll. Beöthy László, a Király­ Színház igazgatója a zene­kart tetemesen megnagyobbíttatja, hogy ez az óriási testület elférjen. Salomét Verbunk Franchette énekli, a­kit Strauss a Salome ideális alakítójának nevezett. Ő kívüle még Németország legjobb Salomei közül többen fogják énekelni e nehéz sze­repet, miután az operát 5 egymásután következő estén adják s a szerep az énekesnőre oly ének- és tánczbeli nehézségeket ró, hogy erre egy énekesnő két egymásután következő estén képtelen. A többi szerep is többszörösen van kiosztva. * A Rákóczi-hangversenyhez. Ma megjelent a Rákóczi czímű szimfonikus énekköltemény szöveg­könyve (ára 40 fillér); a Vigadóban lesz kapható vasárnap (e hó 28-án) délelőtt fél 12 órakor a Rákóczi-szoboralap javára adandó hangversenyen, mely a Budai Dalárdának ötszázadik nyilvános föl­lépése lesz. A lendületes, tartalmas, de formaszép­ség dolgában nem mindenütt kifogástalan szöveg Kováts Gyula műve s 23 lapra terjed. Hatását bizonyára hatványozni fogja Aggházy Károly zenéje s a már ismertetett előadók művészete. * Városligeti Színház. A Városligeti Színház vasárnap, április hó 28-án két érdekes előadást tart. Délután 1/24 órakor félhelyárakkal A két pisztoly, vagy Sobri lakodalma, énekes színmű és este 7 órakor rendes helyárakkal Egy katona tör­ténete, franczia dráma kerül szélire. * A Fodor-féle zeneiskola harmadik nyilvános hang­versenye (matiné) folyó hó 28-án, vasárnap, délelőtt f­ill órakor lesz a Royal-szálló dísztermében. A műsoron a zongora, hegedű, gordonka, ének és kamarazene tan­szak növendékei szerepelnek. Jegyek az intézet titkári hivatalában (Andrássy­ út 55.) kaphatók. * A szombathelyi színház, Szombathely város tanácsa és pénzügyi bizottsága tegnap foglalkozott a Szombathelyen építendő új kőszínház ügyével. Mindkét ülésen egybehangzóan azt határozták el, hogy a kedden tartandó közgyűlésnek ajánlani fog­ják az új színház megépítését és pedig 300.000 korona költségen belül, körülbelül 1200 személy befogadására. A kivitelhez szükséges tervek és költségvetések elkészítésével egy budapesti mű­építészt bíztak meg. * Zenei pályaművek. Hírt adtunk volt tavaly a párisi Gabriel Astric által kiírt nemzetközi zenei pályá­zatról ; a monacói herczeg védnöksége alatt álló pályá­zatra 244 mű érkezett be, köztük komoly opera és zenés­dráma 69, víg opera 12, ballet 36, trió 59, szonáta 68. Várjon magyar mű akad-e köztük a f­randumot behatóan fogja tanulmányozni. Ezután Némethy Károly miniszteri tanácsosnál, a fővárosi ügyek előadójánál tisztelgett a küldöttség s szí­vélyes fogadtatásban részesült. (Társasvacsora.) Az Első Kerületi Szabad­polgári Kör szerdán, Szent-György napján, társas­vacsorán ünnepelte Platthy György dr. székes­­fővárosi bizottsági tagot, a kör titkárját. Fel­­köszöntőt mondottak Hegedűs János dr., Ba­ransky Gyula dr., Kanter Károly, Baranyay Sándor. (A hatósági mészárszék.) A főváros 1905 októberében hatósági mészárszék berendezésével akart segíteni a húsdrágaságon. Két hónapig kísérleteztek a hatósági mészárszékkel, azután kénytelenek voltak becsukni. A tanács most be­számol a pénzbeli eredményről, a­mely szerint a kéthónapi kísérletezésre 1763 koronát fizetett rá a főváros. (Az automobil-bérkocsi.) A közlekedő-ügyosz­tály tudvalevőleg szabályrendeletet dolgozott ki a bérkocsi-ipar gyakorlásáról. A szabályrendelet intézkedik az automobil-bérkocsiról is. Hajdú Marczel dr. bizottsági tag ma nagyobb előterjesz­tésben kifogást tett a szabályrendelet több intéz­kedése ellen. (Adókivetés.) A kerületi adóki­vető-bizottságok hol­nap, szombaton, a következő helyrajzi számú házakban összeírt adóköteléeek III. osztályú keresetadó-javaslatait fogják tárgyalni: A III. kerületben 5124/9—6750. hrszá­­mig a külön meghívottakét; a IV. kerületben a külön meghívottakét; az V. kerületben az a) bizottság 876—903. hrszámig a külön meghívottakét; a b) bizottság 1324/5— 1501. hrszámig a külön meghívottakét; a VI. kerületben az a) bizottság 3592—3600/b hrszámig ; a b) bizottság 4020/3—4051. hrszámig a külön meghívottakét; a c) bizottság a külön meghívottakét; a VII. kerületben az a) bizottság 4927—4973. hrszámig a külön meghívot­takét; a b) bizottság 4467—4483/22. hrszámig a külön meghívottakét; a c) bizottság 2694/98—2823. hrszámig a külön meghívottakét; a VIII. kerületben az a) bizottság a külön meghívottakét és a b) bizottság 6416—6467/b stszámig a külön meghívottakét. FŐVÁROS. (A májusi költözködés.) A fuvarozó munká­sok elhatározták, hogy nem dolgoznak május elsején. A kisfuvarosok ipartársulalata azonban elhatározta, hogy május elsejére vállal költöz­ködést. Attól félnek azonban, hogy a munkások megakadályozzák a költözködést. Az ipartársulat küldöttsége járt ma Boda Dezső főkapitánynál s arra kérte, hogy a dolgozni akaró fuvarosokat a rendőrség védelmezze meg. A főkapitány meg­­ígérte, hogy gondoskodni fog a költözködés biztos­ságáról. (A fővárosi törvény revíziója.) A Józsefvárosi Népkör és a Tisztviselőtelepi Kaszinó negyventagú küldöttsége tisztelgett ma délután Havass Rezső dr. királyi tanácsos, a Népkör elnöke és Okoli­­csányi Gyula fővárosi bizottsági tag, a Tisztviselő­telepi Kaszinó elnöke vezetésével Andrássy Gyula gróf belügyminiszternél. A küldöttség a fővárosi törvény reformja érdekében memorandumot nyúj­tott át, a mely különösen a községi választásoknál követendő eljárással foglalkozik s javaslatokat tesz arra nézve, hogy miképpen lehetne a választások , s ez­által a közélet tisztaságát megőrizni. A memo­­rdum továbbá azt kéri, hogy a Tisztviselőtelep - Józsefvároshoz csatoltassék. S miután az így megnagyobbodott Józsefváros lakosainak száma 160.000-re tehető, a mai Józsefváros három kerü­letre lenne osztandó. A belügyminiszter szívesen fogadta a küldöttséget és megígérte, hogy a m­emo­ _________AZ ÚJSÁG__________ Szombat, április 27. A főváros közgyűlése. (Második nap.) — Saját tudósítónktól. — Budapest székesfőváros törvényhatósági bi­zottsága ma délután folytatólagos közgyűlést tar­tott Fü­lepp Kálmán főpolgármester elnöklése mellett, hogy letárgyalja a szerdáról fenmaradt ügyeket. (A szerdai botrány.) A közgyűlés megnyitásakor az elnök a követ­kezőket mondotta : — Nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlé­kezzem azokról a sajnálatos eseményekről, a­melyek a múlt szerdai közgyűlésen fordultak elő és a­melyekről csak utólagosan értesültem, mert távoznom kellett. Olyanok voltak azok a jelene­tek, hogy azok a törvényhatóság és egymás iránt való köteles tisztelettel össze nem egyeztethetők. Egyáltalában azt tapasztalta, — úgymond — hogy a közgyűlési teremben olyan izgatott modor és személyeskedés honosodott meg, a­mely az objek­tív munkát veszélyezteti és alkalmat ad arra, hogy a törvényhatóság tekintélyét diszkreditálja. Azt hiszi, elérkezett az ideje, hogy ennek véget vessünk. (Helyeslés.) Kéri, hogy a higgadt tárgyaló modort használják, hogy így a törvényhatósági bizottság akadálytalanul működhessék és meg­felelhessen azoknak a feladatoknak, a­melyek teljesítését méltán elvárhatják a választó­polgárok. Kéri a jövőre nézve mindezeknek a figyelembe vételét. (Helyeslés.) (Az új bizottságok.) A főpolgármester ezek után kihirdette a szerdán történt választások eredményét. E szerint a népszínházi bizottságban megüresedett tagsági helyekre beválasztották : Heltai Ferenczet, Hűvös Józsefet és Márkus Józsefet; az iparügyi bizottság tagja lett: Garai Samu; az állandó vízvezetéki bizottság tagja: Áprily János; a katonaügyi bizottságé: Schön Ignácz ; a számvevőség és köz­ponti pénztár működésére felügyelő bizottság tagjai: Ledermann Mór és Pintér Gyula. (A vízivárosi plébános.) Fölteszi az elnök a kérdést, hogy várjon a vízivárosi plébánosi állás betöltésének ügyéhez kíván-e valaki hozzászólani. (Fölkiáltások : Nem ! Senki !). Tihanyi Károly, ezzel a kérdéssel kapcsolato­san, sérelmesnek tartja a plébánosi állásra vonat­kozó bemutató oklevélnek azt a részét, a­mely azt tartalmazza, hogy a plébános fizetését havi utóla­gos részletekben adják ki. Kéri tehát, hogy változ­tassák meg a bemutató oklevélnek ezt a részét s akként módosítsák, hogy a plébánosok fizetése előleges részletekben adassék ki. (Általános he­lyeslés.) Az elnök kijelenti, hogy a változtatás ekként fog megtörténni. Fölemlíti az elnök, hogy Benedek Dezsőnek van egy függőben maradt indítványa a múltkor­­ról, a felől, hogy a bíboros herczegprímásnak a vízivárosi plébános-választás ügyében a főváros­hoz intézett leirata egész terjedelmében fölolvas­­tassék. Kérdi, föntartja-e, vagy sem az indítványt. Benedek kijelentette, hogy a békülékeny hangu­latra való tekintettel az indítványt visszavonja. (Általános helyeslés.) Az el­ök kijelenti, hogy a vízivárosi plébános­választás a legközelebbi rendes közgyűlésen lesz. (Helyeslés.) A további tárgyak során a közgyűlés hozzá­járult ahhoz, hogy a népszínházi személyzet se­gélyezésére 30.000 koronát fordítsanak. Elfogadta a közgyűlés a középítési ügyosz­tálynak arra vonatkozó javaslatát, hogy a légszesz­­világítási kérdés megoldása tárgyában meghallga­tott szakértők tiszteletdíját (egyenként 10.000 korona, tehát összesen 30.000 korona) pénzbelileg miként fedezzék. Hozzájárultak ahhoz, hogy az 1906. évben előirányzott, de fel nem használt hitelösszegeket az 1907. évre fentartsák. Nyitra- és Sáros megyék köriratban kérték a nemzetiségi sajtó izgatásainak meggátlása ügyében a képviselőházhoz intézett feliratuknak a párto­lását. A közgyűlés elhatározta, hogy ebben az ügyben szintén feliratot intéz a képviselőházhoz. Szeged és Sopron városok közönsége a sajtó­­szabadságnak törvény útján való biztosítása ügyé­ben intézett feliratot a képviselőházhoz. Ebben a tárgyban ma a közgyűlésen Bródy Ernő szólalt fel. Kossuth Lajos azt mondta : Vegyenek el min­dent, csak a sajtó szabadságát hagyják meg; ő variálja e mondást azzal, hogy ne vegyenek el semmit és hagyják meg a sajtó szabadságát is. Elfogadja a tanács javaslatát. Nyitra megye és Debreczen város közönsége a magyar czégfeliratok kötelező használatának törvényhozásilag való kimondását kérte. A fő­város közgyűlése hasonló tartalmú fölterjesztést intéz a képviselőházhoz. Több kisebb fontosságú ügy és a fedezeti és nyugdíjügyek elintézése után a közgyűlés este 6 órakor véget ért. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Mi az a szoczializmus? E czímen tartott ma délután nagyszámú előkelő közönség előtt szabad előadást Pikter Gyula egyetemi tanár a Magyar Nők Közművelődési Körében. Kifejtette, hogy a javak igazságosabb szétosztása a szocziáliz­mus programmjának csak egyik fele, a másik éppen olyan fontos része a termelés fokozása. E czí­men a szocziálizmus nemcsak a munkások és a szegények, hanem valamennyi ember érdekében levőnek vallja magát, a­milyen mozgalom volt például a múltban a jobbágyok felszabadítása. A termelés fokozását a szoczializmus mindenek­előtt a termelés lehető legnagyobb méretű köz­­pontosítása és legczélszerűbb lokalizác­iója által reméli elérni. Második eszköze az, hogy eltörli azokat a jogczímeket, a­melyek alapján ma a megoszlásban való előnyösítések nyugosznak. Ez odavezet, hogy míg ma az emberek nagy része az igazi legjobb termelés helyett annak csak látszatát nyújtja és a legjobb termelést megakadályozza, addig szoczializmus mellett az önérdek csak a termelés valóságos fokozása által érvényesül. Számos a mindennapi és különösen a nők életéből vett példával mutatta ki az előadó, mily rengeteg munkát fecsérel el ma a verseny. Az előadást a közönség mindvégig feszült figyelemmel és érdek­lődéssel hallgatta. Pikter Gyula előadását a jövő héten folytatni fogja. (-) Alkoholellenes előadás. Érdekes előadást tartott ma az Abstinens Nők Országos Egyesüle­tében Fischer Regina dr. fővárosi orvosnő az alkoholizmus etikai alapjáról. Sorba c­áfolta az alkohol mellett felhozott érveket, majd behatóan tárgyalta az alkoholizmus etikai alapját és ki­mutatta, hogy az alkohol mámorító, befelejtő, bánatfullasztó hatásával való visszaélés ellenkezik az etika törvényeivel. A fiatal orvosnő tartalmas, előadását hosszabb vita követte.

Next