Az Ujság, 1907. szeptember (5. évfolyam, 221-232. szám)

1907-09-17 / 221. szám

Kedd, szeptember 17. _________AZ ÚJSÁG__________ _ A horvátok: Starcsevics Milo dr., a horvát tartománygyűlés alelnöke, — mint Zágrábból jelentik — Moravában tegnap beszámolót mondott. Vele utazott Pavelics dr. képviselő is. A gyűlésen több ezer ember volt jelen. Starcsevics beszédében a többek közt azt mondta, hogy pártja, a­mely mindenkor a kiegyezés ellen volt, ellene van a bánnak is és pedig már azért is, mert ez a kiegyezés alapján áll. Állást foglal Rakodczay ellen, mert Rakodczay születésére nézve horvát ugyan, de teljesen megmagyarosodott. Ha a magyarok a kiegyezés összes pontjait a horvátok kivánsága szerint módosítanák és csak azt a jogot tartanák meg, hogy a bánt ők nevezzék ki, akkor se támo­gatná a kiegyezést, mert a bán mindig a magyar kormányok végrehajtója volna s az autonómia a bántól, illetőleg a magyar kormánytól függene. — A katonatisztek fizetése. A katonatisztek fizetésemelésének tervezete szerint — a­mint Bécs­­ből jelentik — a hadnagyok kezdőfizetése annyi lenne, mint most s az emelkedés három évenkint történik ; a főhadnagyok kezdőfizetése nagyobb lesz, mint eddig volt ; a századosok kezdőfizetése pedig megfelel a mostani elsőosztályú százados fizetésének; a századosok két osztályba sorozása elmarad és az őrnagy kezdőfizetése szintén emelkedik. A fizetésjavítások nyolc­vannégy szá­zalékát a századosi és alantasabb rangban levő tisztek fizetésének emelésére fordítják.­­ Polgármesterek gyűlése. A rendezett ta­nácsú városok polgármesterei ma Esztergomban országos gyűlést tartottak. . Tegnap résztvettek Esztergom városának Vak Bottyán emlékezetére tartott díszközgyűlésében, a­melyen Szinner pol­gármester, Földváry István dr. városi tiszti ügyész és Tátus János bizottsági tag mondott beszédet. A kongresszus ma tartott ülésén memorandum­tervet fogadtak el, a­melyet küldöttség utján ter­jesztenek Andrássy Gyula gróf belügyminiszter elé. A memorandum sürgeti az 1886. évi XXII. tör­­vényczikk reformját s az iparfejlesztési törvény­nek olyatén módon való kiegészítését, hogy állami támogatást ne adjanak az olyan iparvállalatoknak, a­melyek nem a városokban létesülnek. A szegény­ügynek a 1898. évi XXI. törvényczikk mintájára való rendezését s egy állami szegény alap létesíté­sét kéri, mert a városok szegényeiket tovább támo­gatni képtelenek. Sürgeti a memorandum, hogy a városokon keresztülvonuló közutakat vegyék ál­lami kezelés alá s a városokban ne vessenek ki törvényhatósági útadót. Sürgeti a memorandum a tisztviselői pragmatika létesítését. A képviselő­testületi tagok apasztását is kéri a memorandum, mert a 180—200 tagból álló képviselőtestületek kerékkötői a szabad fejlődésnek. Követelik végül, a községi törvény 138. §-ának olyan megváltozta­tását, hogy a községi pótadó fizetése alól senki se legyen mentes. Sürgeti végül az emlékirat a tűz­rendészetnek országosan való rendezését és annak lehetővé tételét, hogy minden város hivatásos tűz­oltóságot kapjon. A törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei Pécsett tartják országos kongresz­­szusukat, a­mely a városháza közgyűlési termében ma délelőtt indult meg. A polgármesterek közül ott voltak : Vajay Károly dr. (Szatmár), Juhász Mihály kir. tanácsos (Hódmezővásárhely), Varjassy Lajos (Arad), Bernády György dr. (Marosvásár­hely), Rimler Károly (Nagyvárad), Szalay Lajos kir. tanácsos (Újvidék), Hauke Imre (Zombor), Wennes Jenő (Győr), Telbisz Károly (Temesvár), Kovács József (Debreczen), Biró Károly dr. (Sza­badka), Szvacsina Géza (Kolozsvár), Fekete Nagy Béla h. polgármester (Kolozsvár), Rezucha István dr. (Versecz), Racz Lajos h. polgármester (Komá­rom), Szentlelky Gyula dr. h. polgármester (Kassa), Brolly Tivadar dr. (Pozsony), Lázár György dr. (Szeged), továbbá Ambrozovics Gyula bajai fő­ispán, számos főkapitány és tanácsnok. A kongresszust Brolly Tivadar nyitotta meg, a­ki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a törvényhatósági joggal­­felruházott városok pol­gármestereinek eddigi értekezletei a kitűzött c­é­­lokat még nem valósíthatták meg, ennek oka azonban nem a kormány magatartásában, hanem a politikai viszonyokban rejlik.­­­ Szerb püspöki konferenczia. Karlóczáról jelentik : Nikolics Miron pakráczi püspök elnök­lete alatt püspöki konferenczia volt, a­melyben Zmejánovics Gábor verseczi, Gruics Mihály károly­­városi, Bogdánovics Lucián budai, Levics Mitrofán bácsi és Letics György temesvári szerb püspökök vettek részt. A konferenczián a karlóczai szerb teológiai szeminárium igazgatása, a teológusok fel­vétele és a szent szinódus hivatalos lapjának a Srpski Sionnak az ügye volt napirenden. Nendtvich Andor, Pécs város polgármestere üdvözölte Pécs város nevében a kongresszust. Szvacsina Géza indítványozta, hogy a tör­vényhatósági joggal felruházott városok és rende­zett tanácsú városok polgármesterei és ország­gyűlési képviselői bevonásával a főváros polgár­mestereinek elnöklésével tartsanak három éven­ként kongresszust Budapesten, melyen a városok közös érdekeiről tanácskozzanak. Kéri, hogy az indítványt bizottságnak adják ki. Telbisz Károly, Bernády György, Biró Károly és Kovács József felszólalása után bizottságot küldtek ki, mely a javaslatot tanulmány tárgyává teszi. Szvacsina Géza indítványozta, hogy a városok közigazgatási reformja és ezzel kapcsolatban a pénzügyi helyzet szanálása kérdésében három tagú bizottságot küldjenek ki. Az indítványt Fekete Nagy Béla felszólalása után elfogadták. Rimler Károly és Lukács Ödön javasolta, hogy intézzenek felterjesztést a kormányhoz, a­mely szerint a városi képviselőtestület tagjai fele részben az összes választók, felerészben pedig a virilisták közül legyenek választandók. Biró Károly dr. indítványozza a kérdésnek a napirendről való levételét. Csáky Lajos dr. elismerését fejezi ki az indítványért. A kongresszus is így határozott és utasította az elnökséget, hogy juttassa a feliratot a kormány kezébe. A következő tárgy Pécs város polgármesteré­nek előterjesztése volt a községi megadóztatás reformjáról. Az értekezlet az ügyre vonatkozó adatgyűjtések szükségességét kimondotta. Tichy Ferencz dr., pécsvárosi h. tanácsnok a törvényhatósági városi alkalmazottak fizetés­rendezésének állami hozzájárulással való keresz­tülvitelét indítványozta. Biró Károly, Fekete Nagy Béla, Brolly Tivadar, Szvacsina Géza és Nendtvnch Andor felszólalása után a határozathozatalt hol­napra halasztották.­­ A szegedi bakák miatt. A Fejérváry Géza báró nevét viselő szegedi negyvenhatodik gyalog­ezred negyvenkét tartalékosa — a­mint jelentet­tük — két évvel ezelőtt Kossuth Ferencz, Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Bánffy Dezső báró és a többi koalicziós vezér felszólítására megtagadta a fegyvergyakorlatra szóló katonai behívó átvételét s e miatt most valamennyi két­­két heti fogságbüntetést kapott. A kormány lapjai szerint a függetlenségi párt néhány új tagja húsz aláírással még e hét végére összehivatja a képviselő­­házat, hogy kérdőre vonja Jekelfalussy Lajos honvédelmi minisztert.­­ Tótok és függetlenségiek. Hodzsa Milán tót nemzetiségi képviselő szeptember 22-ére nagy népgy­űlést hirdetett Zsolnára. A függetlenségi párt is népgyülést tűzött ki erre a napra s a városi elöljáróságtól megkapta a főteret. A tót nép­­gyülés megtartását pedig nem engedélyezték.­­ Beszámolók: Nagy Sándor doktor, a nagy­laki kerület képviselője tegnap kerületének több községében beszámolót mondott. Kíséretében vol­tak Kecskeméti Ferencz, Bakó József és Halász Lajos.­­ Burdha Szilárd képviselő tegnap Nándor­­hegyen és Ruszkabányán mondott beszámoló­beszédet.­­ Az esküdtbíróság új helyettes elnöke. Az igazságügyminiszter a nyilvános rendes egyetemi tanárrá kinevezett Doleschall Alfréd dr. helyére esküdtbírósági helyettes elnöki teendőkkel Sár­kány Lajos törvényszéki bírót bízta meg. Sárkány bíró már évek óta főtárgyalási elnöke az egyik büntető­tanácsnak és e minőségében igen bonyo­lódott ügyekben kiváló képességeinek és reáter­­mettségének jeleit szolgáltatta. Komoly, czél­­tudatos és igazságérzet, humánus gondolkodás által áthatott biró, a ki e kvalitásait új és szép hivatásában bizonyára értékesíteni fogja a jog­szolgáltatás érdekében. l¥Őfaem@lés. — A kiegyezési tárgyalások. — E pillanatban valóban nem tudjuk, újabb fordulatánál vagyunk-e a kiegyezési drámának, vagy a katasztrófához közeledünk ? Egyre ko­molyabban, sőt ma már úgyszólván c­áfolat nélkül, terjed és erősödik a hír, hogy a ma­gyar kormány letért a junkuim-ellenzés állás­pontjáról, sőt annyira belátta a kvótaemelés kényszerűségét, hogy már csak a kvóta szám­arányának 1—2 százaléka körül folynak a tár­gyalások. (Egy kormánylap 36 százalékot említ, mint a magyar kormány engedmé­nyét. Az osztrák kormány követelése 38 százalék). De magát a kvótaemelést biztosnak hirdetik. Ma még azzal leplezgetik a magyar kormány eredeti álláspontjának elhagyását, hogy a kvótaemelés fejében az osztrák kormány­nak kompenzác­iókat kell adnia, még­pedig olyanokat, melyek Magyarország politikai és gazdasági függetlenségének alapjait tartalmaz­zák. De ez roppant homályos kompenzác­ió. Hát adhat az osztrák kormány politikailag nekünk valamit ? A gazdasági függetlenségünk a saját kezünkben van, ha akad kormány, mely azt meg akarja valósítani. Itt tehát az esetleg 1917-ben elkövetke­zendő önálló vámterületnek valami formai deklarácziójáról lehet csak szó. S ezt nevezi a kormány függetlenségi félhivatalosa politikai és gazdasági kompenzációnak a kvótaeme­lésért ? Holott ugyanaz a függetlenségi esti­lap, mely ezt a hírt közli, vezérczikkében ne­vetségesnek tartja »kvótaemelésről«, vagy a »bankközösség fentartásáról« mint rekompen­­zác­ionális engedményekről a kiegyezésnél még csak beszélni is. Mi — úgymond — szerződést csak akkor köthetünk Ausztriával, ha a ma­gunkra vállalt anyagi kötelezettségeknek anyagi ellenértékét az ő ajánlataikban is meg­találjuk. De nem vagyunk hajlandók újabb áldozatokat hozni csak azért, hogy Ausztriá­val szemben lekötöttségünket újabb tíz évre meghosszabbíthassuk. Mennél egyszerűbb és világosabb lett volna kijelenteni, hogy kvótaemelést pedig nem szavazunk meg , mint a­hogy pl. a jegy­bankra vonatkozólag kereken kijelenti, hogy arról le nem mond. Egyébiránt kár lenne ezt a témát most tárgyalni. A kormány lapjain meglátszik a zavar és a tájékozatlanság ; azt hiszszük át­menetre készülnek a kormány elvfeladása esetére. Mi bevárjuk nyugodtan a döntést s majd csak akkor hiszünk a kormány vereségé­ben, ha látni fogjuk. (Minisztereink Becsben.) Wekerle Sándor miniszterelnök és Po­­povics Sándor államtitkár, továbbá Teleszky János tegnap érkeztek Bécsbe s egyenesen a magyar házba hajtattak. Ma délelőtt Wekerle Sándor miniszterelnök az egész napot a ma­gyar házban töltötte, a­hol Popovics Sándor­ral és Teleszky Jánossal pénzügyi kérdésekről tárgyalt. Délben tizenkét órakor érkezett meg Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter és Apponyi Albert gróf kultuszminiszter, a­ki Pozsonyban szállt fel, Szterényi József állam­titkár, továbbá Csatáry Frigyes máv. igazgató, Lers Vilmos osztálytanácsos és több szakrefe­rens. Délután két órakor érkezik meg Darányi Ignácz Bruckon át Koós Jenő titkár kísé­retében. (Wekerle Becknél.) Wekerle Sándor miniszterelnök, a­ki egész délelőtt Popovics Sándor államtitkárral dol­gozott, déli féltizenkét órakor az osztrák mi­niszterelnökségi palotába ment, hogy Beck báró osztrák miniszterelnökkel folytassa a tár­gyalásokat. 3

Next