Az Ujság, 1907. október (5. évfolyam, 233-244. szám)

1907-10-01 / 233. szám

4 este vagy holnap reggel érkezik Budapestre. A miniszterek az Angol királynő-szállodában rendeltek lakást. Az osztrák miniszterek itt tartózkodása három napra van tervezve. Holnap délután előértekezlet lesz, az érdemleges tárgyalások pedig­ szerdán és csütörtökön fognak lefolyni. Aerenthal báró közös külügyminiszter szer­dán, október 2-án érkezik Budapestre és a Hungáriában száll meg. A szegedi Erzsébet-szobor. — Távirati tudósítás. — Szeged, szeptember 30. Felejthetetlen Erzsébet királynénk szobrát vasárnap leplezték le Szegeden országra szóló ünnepség keretében. A nagy alföldi metropo­lisban már évekkel ezelőtt, a szörnyű genfi merénylet után fölvetették azt az eszmét, hogy szoborral örökítik meg a lélekben is magyarrá vált királyasszony emlékét, Évekig tartott, míg az eszme megvalósult. Vasárnap végre Szeged városának legszebb terén lehull­hatott a lepel a pompás márványszoborról, Ligeti Miklós sikerült művéről. A nagyszabású ünnepségen a király József királyi herczeggel, a kormány pedig négy miniszterrel képvisel­tette magát. A külső fényre és a hangulat lelkességére egyképpen impozáns ünnepségről tudósításunk itt következik . (A királyi herczeg érkezése.) Erzsébet királyné szegedi szobrának leleple­zési ünnepélyére a város lobogódíszt öltött és a lakosság már kora reggel óta ünnepi hangulatban hullámzott fel s alá az utczákon. Az ég borús volt ugyan, de eső nem zavarta meg az ünnepet. Az ünneplést a helyőrség nyitotta meg : zenés ébresztő volt, a 46. gyalogezred zenekara reggel hat órakor a Rákóczi-induló hangjai mellett járta be az ut­­czákat. Délelőtt tizenegy órára volt jelezve József kir. herczegnek, a király képviselőjének megérkezése. Erre az alkalomra a szegedi pályaudvart szépen felékesítették. A perionon, a­hol a katonai fogad­tatásnak kellett lefolynia, Jahl Gusztáv altábor­nagy, honvédkerületi parancsnok jelent meg ; ki­vonult továbbá a cs. és kir. 46. gyalogezred dísz­­százada Balogh István százados parancsnoksága alatt zászlóval és zenével. Ugyancsak a pálya­udvaron várták a kir. herczeget Mészöly Ödön honvédszázados, Anselm Károly utászszázados és Planner György közös százados, a­kik parancs­­őrtiszti szolgálatra voltak kirendelve. Ugyancsak a perronon várta a királyi herczegi vonat érkezését Steiczel Frigyes üzletvezető. A polgári hatóságok részéről való fogadás színhelyéül a pályaudvar előtti hatalmas tér volt kiszemelve, melyet e czélból a közönség elől a Boldogasszony-sugárúttól kezdve elzártak. E téren piros bársony disz­sátort emeltek, mely körül Apponyi Albert gróf, Günther Antal dr., Zichy Aladár gróf és Josipovich Géza miniszterek, Bolgár Ferencz államtitkár, Návay Lajos, a képviselőház alelnöke, Gerliczy Ferencz báró főrendiházi tag, Bánff­y Dezső báró és Becsey Károly dr., Szeged város országgyűlési képviselői, Simkó József és Reöck Iván országgyűlési képviselők, Kállay Al­bert volt főispán, továbbá a városi és a vármegyei törvényhatóság képviselői, valamint az itteni egyéb hatóságok fejei és számos más előkelőség sorako­zott, köztük több hőig­'. Pontban tizenegy órakor berobogott a kir. herczeg különvonata. Mikor a kir. herczeg daliás alakja a kocsi ajtajában tisztelegve megjelent, kíséretében Fráter honvédhuszárszázadossal, a zenekar rázendütett a Gotterh­alte-ra és a díszszázad parancsnoka tisztelgést vezényelt, József kir. her­czeg mindenekelőtt Jahl altábornagy tisztelgését fogadta, átvette a díszszázad parancsnokának je­­lentését és ellépett az arczvonal előtt. A katonai fogadtatás befejezése után Kelemen Béla főispán és Lázár György polgármester fel­mentek a perronra, bemutatkoztak a kir. herczeg­nek, a­ki kíséretükben a délszaki növényekkel és drága szőnyegekkel ékesített várótermen és lépcső­házon át lement a pályaudvar előtti térre és el­foglalta helyét a díszsátorban, a­mely előtt fél­körben gyülekeztek a miniszterek és a többi meg­jelentek. Ekkor előlépett Kelemen Béla dr. főispán és e szavakkal üdvözölte a kir. herczeget: Császári és királyi fenség ! Szeged szabad királyi város törvényhatósága és összes lakossága nevében mély hódolattal és legteljesebb tisztelettel üdvözlöm fenségedet, a midőn ezen ősmagyar város falai között először van szerencsénk örömteljesen tisztelhetni. Az apos­toli magyar király iránt hűséges érzelmekkel visel­tető ezen maniczipiumnak alkotmány- és törvény­tisztelő szinmagyar lakossága szobrot emelt Erzsé­bet királyasszony, a mi nagyasszonyunk iránt érzett kegyelete élő kifejezéséül és igaz, benső örömmel fogadta ő császári és apostoli királyi felségének, a mi legkegyelmesebb urunknak és királyunknak azon magas elhatározását, hogy a szobor leleplezésének lélekemelő ünnepségén kép­­viseltetésével fenségedet méltóztatott legkegyel­mesebben megbízni. Alattvalói hódolattal s tisz­telettel s a mindannyiunk lelkében ,élő hagyo­mányos h­űségérzettel mondok köszönetet fel­séges urunknak és királyunknak ezen elhatáro­zásáért és fenségednek körünkben megjelenéséért és a város polgárságának igaz bensőséggel át­érzett azon óhaját tolmácsolom, hogy császári és királyi fenséged itt tartózkodásának ideje alatt a nagy magyar Alföld metropolisában ma­gát kellemesen érezze. Isten hozta, Isten éltesse fenségedet ! József kir. herczeg erre csengő, messze hall­ható hangon igy válaszolt: — Nagyon megtisztelt felséges urunk amaz elhatározása, hogy e lélekemelő szép ünnepélyre engem szemelt ki és küldött ki. Hálás köszönetet mondok e szép és meleg fogadtatásért, a melyben engem részesítettek és nem fogom elmulasztani, hogy felséges urunk előtt ragaszkodásuk ezen újabb megnyilvánulását tolmácsoljam. Szentül meg vagyok győződve, hogy nagy Alföldünk eme színmagyar metropolisában minden tekintetben jól fogom magam érezni és szép emlékekkel fogok innen eltávozni. Lelkes éljenzés fogadta e szavakat, a­melyek­nek elhangzása után Kelemen főispán bemutatta a kir. herczegnek Kállay Albert titkos tanácsost, a­kit a fenséges úr hosszabb társalgással tüntetett ki, azután Kun László kanonokot, a Csanádi egy­házmegye képviselőjét, továbbá Seyfried József ítélőtáblát, Hamzsa Géza törvényszéki elnököt, Trajber Vincze főügyészt, valamint a szegedi ható­ságok egyéb fejeit és a megjelent képviselőket, mire a kir. herczeg hosszabb megszólítással tün­tetvén ki Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatás-­­ ügyi minisztert s üdvözölvén a kormány többi tagjait, a város díszhintajában, balján Kelemen főispánnal, kisérve a miniszterek és a többi nota­­bilitások kocsijaitól, a lakosság lelkes éljenzése között a Stefánia-sétányra hajtatott. (A leleplezés.) A Stefánia-sétány közepén levő szabad téren áll a szobor, a­melyet nemzetiszínű és fehér-kék (a Wittelsbach-ház színe) zászlólepel­e borított. Szemben vele volt a kir. herczeg virágokkal díszí­tett piros bársony sátora. Jobbra és balra foglaltak helyet a város törvényhatóságának tagjai és más városi kiválóságok, valamint a küldöttségek, köz­tük Kun Gyula tanácsnok a székesfőváros és Kiss pápai prelátus a budapesti tudományegyetem kép­viseletében. Megjelentek a szobor alkotójának, Ligeti Miklósnak művészbarátai is, Feszty Árpád, Nyilassy Sándor, Vajda Zsigmond, Endrey Sándor és Tolnay Ákos festőművészek és Lányi I. Dezső szobrász, hogy szerencsét kívánjanak művész­társuknak. Ott voltak a szegedi előkelő hölgyek is : báró Gerliczy Ferenczné, dr. Kelemen Béláné, Lázár György­né stb. Egyre közeledő lelkes éljenzés jelezte a menet érkezését; pár percz múlva kibukkant a sétatér fái közül a kir. herczeg katonás alakja. Újabb lelkes éljenzés hangzott fel. Utána elsőnek érke­zett Apponyi Albert gróf és sorban a többi ven­dégek. A kir. herczeg elfoglalta helyét a díszsátor­ban és felszólítására ugyancsak a sátorban, a kir. herczeg mögött félkörben állottak föl a miniszterek, Bolgár Ferencz államtitkár, Návay Lajos, a kép­viselőház alelnöke, és Jahl Gusztáv altábornagy. A dalárda rázendített a Himnuszra, a­melyet kalaplevéve hallgattak végig. Most előlépett Erdélyi Béla vasúti felügyelő, a szobor eszméjének egyik megpendítője és a szegedi Képzőművészeti Tár­sulat megbízásából, a­mely az eszmét valóra vál­totta, nagyszárnyalású beszédben kérte a kir. her­czeg engedelmét a szobor leleplezésére és Szeged városát a szobor átvételére. Vergődő lelkünk, úgy­mond, vivődik a kétséggel, hogy képesek voltunk-e megközelíteni e mű alkotásában azt a nemes, tiszta eszményiséget, a­mely Magyarország megdicsőült nagyasszonyának egyéniségéből felénk sugárzott, a­kihez hasonlót az élők között időtlen­ időkig hiába keresnénk. Remény­em, hogy kétségünk tovafoszlik a föllebbenő lepellel és megtaláljuk az ő hasonmását az istenáldott művész lelkéből fakadt mesterműben. Erre József kir. herczeg a következő, mély hatást keltett beszéddel adott engedelmet a szobor leleplezésére : — Mély meghatottsággal, fájó szívvel tekin­tünk fel mindnyájan nagyasszonyunk, Erzsébet királyné oly népszerű, magasztos alakjára. Egy fohász rebben el mindnyájunk szivéből . Nagy lelked eszményi ihlete legyen a jövőben is azon törhetlen kapocs, mely összefűzi e nemzetet sok keserű megpróbáltatáson átment hitveseddel, a mi szeretett urunkkal, királyunkkal! Maradj továbbra is őrző angyalunk te, ki áldást osztottál ez élet­ben ! Áldott legyen a neved, magasztos emléked ! A meddig széles c hazában magyar szív dobog, a te nemes alakod tovább él nemzedékről-nemze­dékre, mert halhatatlan a te neved ! Ő császári és apostoli királyi felsége nevében elrendelem, hogy hulljon le a lepel. E szavakra fölemelkedett a szobrot takaró három zászló és ott lebegett tovább a szobor felett, közepén a kék-fehér, jobbról-balról pedig a magyar nemzeti szin. (Koszorúk.) A kir. herczeg és a közönség meghatva néz­ték a szobrot. Lázár György dr. polgármester lendületes beszéd kíséretében Szeged város nevé­ben átvette a szobrot. E beszéd elhangzása után fehérruh­ás kis leányok virágot szórtak a díszsátortól a szobor­hoz vonuló szőnyegre a kir. herczeg elé, kecsesen meghajolva a kir. herczeg előtt. Közben a dalárda a Szózatot énekelte, a melyet kalaplevéve hallgat­tak végig. Mikor az utolsó akkordok is elhang­zottak, József kir. herczeg kilépett a sátorból és fogadta Ligeti Miklósnak, a szobormű alkotójának bemutatását, majd a szoborhoz ment és azt min­den oldalról megnézve, elismerését fejezte ki a művész iránt. A kir. herczeg a sátorhoz vissza­térvén, megkezdődött a koszorúk letétele. Elsőnek Návay Lajos, a képviselőház alelnöke helyezte el a képviselőház koszorúját a követ­kező szavakkal : — Magyarország képviselőházának nevében és megbízásából mély hódolattal teszem le e koszo­rút, mint jelképét azon örökzöld babérnak, a mely felejthetetlen királynénk homlokát a magyar nép hálájában és kegyeletében időtlen időkig fogja ékesíteni. A kormány koszorúját Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter tette le. AZ ÚJSÁG Kedd, október 1.

Next