Az Ujság, 1907. október (5. évfolyam, 245-258. szám)

1907-10-16 / 245. szám

Szerda, október 16. AZ ÚJSÁG* kiterjesztéséről és a hatásköri összeütközési biró­­ságról szóló és az »alkotmánybiztosítékok« czime alá foglalt egyéb törvényjavaslatokat.­­. A szekularizáczió. Zichy János gróf czikket irt a szekularizáczióról a Blaskovich Sándor és lapunk kitűnő munkatársának, Ambrus Zoltán­nak szerkesztésében ma megindult a Uj Szemlédbe. Zichy János gróf czikkében a többi közt ezeket mondja : A nagy harczoknak és a majdnem végzetessé vált alkotmányválságnak egyik legértékesebb ered­ménye a felekezeti béke végleges megszületése és azoknak a válaszfalaknak a ledöntése, melyeket a revízió gondolatának alakjában közvetve a kulturharcz hozott létre hazánkban a különböző vallásfelekezetek között; ma nincsen támadó és nincsen szükség védekezésre, ma nem gondol senki revízióra, miért is fölöslegessé vált minden ellentállási akc­ió azok részéről, kik az egyház­­politikai alkotásokat féltették. A szekularizáczió sohasem volna végzetesebb, mint e pillanatban és a szekularizáczióra való felhívás sohasem izgatóbb, mint e perczben. Végzetes lenne a szekularizáczió, mert feltétlenül újból felizgatná a kialudt felekezeti szenvedelmeket és egy csa­pásra nemcsak megakasztaná, hanem teljesen lehetetlenné tenné a társadalmi és politikai kon­­szolidác­ió folyamatát. De a felhívás maga egy­úttal rettenetesen izgató és éppen most, a­mikor az általános választói jog felvetése által idegessé vált szocziáldemokrata törekvések egyszerre ér­vényesülni akarnak, mikor a munkásviszonyok a kedélyek felizgatottsága következtében is állan­dóan rosszabbodnak s a mik­or a munkásnép állítólag kereset hijján kivándorol. Igenis, szük­ségessé vált a református papság helyzetének gyökeres és gyors javítása, igenis, parancsolólag követeli a közszükséglet által befolyásolt köz­vélemény a megkezdett társadalmi reformoknak radikálisabb irányban való folytatását is, de óriási megrázkódtatással és ki nem számítható kárral járna az, sőt a református papság tekin­télyének ártana elsősorban, ha a szekularizáczió útján és árán változtatnának anyagi helyzetükön. Ma csak az állami természetű egyházi javak szekularizácziójáról szól a kívánság, de az étvágy evés közben keletkezik és ugyanaz a zsarnoki radikalizmus, mely ma Francziaország belbékéjét dúlja fel, ugyanez a törekvés, tápot nyerve a felizgatott szenvedelmektől, szukcresszive bizony­talanná teheti végre magát a tulajdon fogalmát is. Ez csak nem lehet czélja a református papság­nak és sohasem volt intencziója az 1848. évi — Képviselőválasztók ! — suttogta Józsi. — Verekedés lesz ! — dörmögtem én. Balázs nagy szemekkel néz Laukára, az meg ő rá. Aztán mind a ketten miránk. Végül mind a négyen a kupeczekre. — Mit akarnak ? — Uram, — rikolt az egyik — négy órája állunk a húsz lóval a vásártéren, már min­denki elment, csak mink lődörgünk ott. Mi lesz velünk ? — Mit akarsz ezekkel az emberekkel, Guszti ? — Mit! Hát a rendeletedre lefoglaltam az omnibusz-lovakat. Menydörgős menykő! Erről megfeledke­zett Balázs Sándor. A mozgás erősebb lett. A felhők tornyo­sultak, de ott volt a villámhárító Székely Józsinál. Megyei emberek értik a módját. — Jól van, atyámfiai. Hát csak jöjjenek velem, a megyeházára, a hivatalomba. Ott majd pontosan átnézzük a paksusokat, az állatorvos is ott van most, majd . . . Erre már a hátulsó sorból elillant a félig nyitott ajtón keresztül négy vagy öt. A többi összenézett, vállvonogatva dörmögtek, azzal immel-ámmal megindultak Székely, Balázs és Lauka után. Már az Újvilág-utcza sarkára értek, Ba­lázs megfordul, hogy nagy szorongattatásában egy engesztelő szót mondjon a dühödt ló­­kupeczeknek, de a­mint hátranéz, már nincs mögötte egy sem ! — Hja, a paksus ! — mond Józsi. — Gyertek ne fel hozzám egy kvaterkára ! A lótragédia tehát elintéződött. Hátra volt még a többi­ XX. törvényczikknek, melyet a legideálisabb szeretet hozott létre. A Püspöki konferenczia, Vaszary Kolos bí­boros herczegprímás elnöklésével a jövő csütörtö­kön, október 24-én püspöki konferenczia lesz a herczegprímás budavári palotájában. A meghívó­kat már szétküldtük az értekezletre, melynek sor­rendjén első­sorban és legfontosabb tárgyként a kongrua ügye szerepel. A legutóbbi püspöki kon­ferenczia ennek az ügynek előkészítésére Városy Gyula kalocsai érsek elnöklete alatt albizottságot küldött ki. E bizottság elkészülvén jelentésével, azt a mostani főpapi értekezlet elé terjeszti.­­ A horvátok, Rakodczay Sándor horvát bán tegnap és ma több miniszternél látogatást tett s délelőtt újra felkereste a miniszterelnököt, kivel hosszabb ideig tárgyalt. A bán — a mint a kor­mány egyik lapja jelenti — teljes bizalommal van a horvátországi fejlemények dolgában s azt hiszi, hogy a programja alapján, de még a horvát koalíc­ió ellen megnyilatkozó bizalmatlanság kö­vetkeztében is most már rövidesen sikerülni fog Horvátország unionista elemeit egy táborba sora­koztatni. Ma este a bán Josipovich Géza horvát mi­niszter társaságában ellátogatott a függetlenségi pártkörbe, a­hol Batthyány Tivadar gróffal és Apponyi Albert gróffal értekezett igen hosszú ideig. Rakodczayt ezután körülvették a párt tagjai s a bán elbeszélgetett velük. Azt fejtegette, hogy Horvátországban a helyzet javul, de a folytonos izgatásoknak valamely módon véget kell vetni. A bán erre az alkotmánypárt, majd a néppárt látogatására ment s este tíz órakor visszautazott Zágrábba. A horvát képviselők ma este érkeztek vissza Zágrábból Budapestre s értekezletet tar­tottak, de ismét azt határozták, hogy »várakozó álláspontra« helyezkednek. .. A Reichsrath. Bécsből jelentik, hogy a Reichsrath holnapi ülése délelőtt tíz órakor kez­dődik. Beck báró miniszterelnök mindjárt az ülés elején nagy beszédet fog mondani a kiegyezési javaslatok tárgyában. A legközelebbi ülés való­színűleg csak a jövő kedden lesz.­­ A delegácziók, Wekerle és Beck báró mi­niszterelnökök október huszonhetedikén értekez­nek az 1908. évi közös költségvetés és a delegá­­cziók üléseinek időpontja felől. A delegácziók valószínűleg csak deczember hó második felében ülnek össze, a­mikor azonban — félhivatalos jelen­tés szerint — csak költségvetési provizóriumot szavaznak meg, s a delegácziók főülésszaka csak a jövő év folyamán lesz.­­ Beszámolók: Farkasházy Zsigmond, az élesdi kerület országgyűlési képviselője vasárnap Élesden beszámolót mondott. Kijelentette, hogy a kvótafelemelést az ő nézete szerint a független­ségi párt nem szavazhatja meg; ha megszavazná, ő kilépne a párt kötelékéből.­­ Resiczáról jelentik, hogy Petrovics István, a nagytorlenczi választó­­kerület képviselője tegnapelőtt Resiczabányára népgyűlést hívott egybe, a­melynek keretében be­számolót tartott.­­ Tizenkét millió költségtöbblet. A kormány egyik hírlapja ma hírül adja, hogy a jövő évi állami kiadások, a kiegyezés okozta költségtöbbletet és a közös hadügyi költségek emelkedését nem szá­mítva, tizenkét millió koronával fognak növekedni az 1908. évi költségvetésben. A költségvetést no­vember végére készítik el és még novemberben a képviselőház elé is terjesztik.­­ Az exlex czímén. A kormány már a hét folyamán a Ház elé terjeszti a kiegyezési törvény­­javaslatokat s így a kvóta­kérdés, az állatforgalmi egyezmény stb., a kiegyezéssel egyszerre kerül tárgyalásra, míg a bankkérdésben a Reichsrashban és nálunk egyidejűleg nyilatkozik a két miniszter­­elnök. Ennek a deklarácziónak a lényege — a­mint félhivatalosan jelentik — az lesz, hogy a bank­kérdést csak akkor tárgyalják részletesen, ha az Osztrák-Magyar Bank szabad­almának meghosz­­szabbítását kéri, a­mi 1908 folyamán fog meg­történni és pedig az általános választói jogról szóló törvényjavaslat tárgyalása előtt. A kormány azon a c­ímen követeli a kiegyezés sürgős meg­szavazását, hogy az ország a költségvetésre nézve ismét exlexbe ne kerüljön, mert az exlex elkerülése »a koronával kötött paktumnak sarkalatos eleme«.. . Kossuth informál. Kossuth Ferencz ke­reskedelemügyi miniszter ma délután négy órára magához kérette a függetlenségi párt alelnökeit, eléjük tárta a kiegyezés egész komplexumát és arra kérte őket, hogy a kormánynak legyenek segítségére, a­mit meg is ígértek. Kossuth ezután Wekerle Sándor miniszterelnökkel és Szterényi József államtitkárral értekezett, a függetlenségi párt alelnökei pedig a pártértekezletre mentek. Csakhamar elterjedt a hír, hogy az Osztrák-Magyar Bank a bankszabadalom megújítását húsz évre fogja kérni (hogy a függetlenségi pártnak legyen miből lealkudni), továbbá, hogy a kvótaemelés igen tetemesnek ígérkezik, a­mire Földes Béla kijelentette, hogy ő a kvótaküldöttségben az elő­adói tisztet továbbra aligha vállalhatja, mert kvótaemelést, mint a függetlenségi párt tagja, nem kérhet. 6­.­i­s Kilépés a függetlenségi pártból. A függet­lenségi pártkörben ma este egész bizonyosra vet­ték, hogy Barta Ödön a kiegyezés képviselőházi előterjesztése után kilép a pártkör kötelékéből, úgy tudják, hogy Barta Ödönt többen fogják követni. p. A király betegsége. — Saját tudósítónktól. — Az orvosoknak nincsen okuk arra, hogy kedvezőtlennek lássák a király állapotát, ő felsége éjjeli nyugalmat lát egyáltalában nem, köhögés csak kevéssé zavarta meg. Igaz hogy délelőtt a láz ismét jelentkezett és köhögési inger is bántotta a beteget, de azért semmi­féle oly tünet nem mutatkozott, mely csök­kentené azt a reménységet, hogy a király betegségének lefolyását komplikácziók nem fogják megzavarni. Ma érkezett távirataink itt következnek: Bécs, október 15. A király állapotában ma könnyű javulás állott be, vagy a­mint ma egy illetékes személyiség mondta : állapota egy árnyalattal jobb volt, mint tegnap. De ugyanaz a személyiség még hozzátette, hogy ebben a pillanatban még nem lehet határozott fordulat kezdetéről beszélni. Mindenesetre örvende­tes jelenség, hogy a királynak nincsen láza, vagy ha van is, nem oly erős többé, mint az előző napo­kon volt. Abból, hogy a köhögés meglehetősen erős, nem kell következtetni a hurutos jelenségnek terjedésére, vagy a betegség rosszabbodására, mert az orvosok sokkal kedvezőbbnek tartják, ha a vála­dék bőséges és gyakori, semmint ha úgynevezett száraz hurut áll be. A király ma reggel ötödfél órakor hidegvizes ruhába göngyöltette magát s azután újra lefeküdt. Ez a hidegvizes göngyölgetés nagyon jót tesz a felségnek s nem akar róla le­mondani. Utána mindig nagyon friss és jókedvű. Bécs, október 15. A tőzsdetitkár a mai előtőzsdén a követ­kezőket jelentette a király állapotáról: A múlt éjjel jobb volt az előzőknél. A király nyugalmát kevésbé zavarta a köhögés, ő felségének nincs láza s a hurut örvendetesen oldódik. Bécs, október 15. Délelőtt tizenegy órakor a király környezeté­ből jelentik. A múlt éjjel annyiban nem volt kedvezőtlen, hogy a királynak nem volt láza, de álmát még mindig erős köhögés zavarta meg. A király ma reggel, miután a hidegvizes begöngyölés után az ágyat elhagyta, még lázmentes volt, csak tíz óra után emelkedett kissé a hőmérséklete. Kerzl 9­»

Next