Az Ujság, 1907. november (5. évfolyam, 272-284. szám)
1907-11-16 / 272. szám
Szombat, november 16. AZ ÚJSÁG főunk, a keserves tapasztalat. Igaz, hogy ezt egészen a koalícziónak köszönhetjük. S ez a gazdagodás is szegényebbé tette az országot egy egész sereg illúzióval. BELFÖLD. . A képviselőház ülése. A képviselőház holnap délelőtt tíz órakor ülést tart, amelyen folytatja az autonóm vámtarifáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés a czím felett való névszerinti szavazással kezdődik. Napirendre vannak tűzve a kiegyezési javaslatok is. A képviselőház holnapi ülésére Musiczky Döme szerb nemzetiségi képviselő interpellácziót jegyzett elő a karlóczai szerba egyházi kongresszus ügyében. A kiegyezés. Ma Thoroczkay Viktor báró toroczkói képviselő lépett ki a függetlenségi pártból a kiegyezés miatt, holnapra Szluha István távozását várják s a kilépések zajának valamelyes visszhangja is jelentkezett a vidékről. Szappanos István tiszteletére a kecskeméti függetlenségiek fáklyásmenetet terveznek . Apáthy István dr. kolozsvári egyetemi tanár, aki az utóbbi évek során igen gyakran exponálta magát a függetlenségi párt érdekében, levelet írt Kossuth Ferencznek, amelyben a többek között azt is hangoztatja, hogy immár a függetlenségi pártnak a bankkérdés körül való magatartásában se bízik, s jelenti, hogy a függetlenségi pártkört elhagyja. A szatmári függetlenségi párt határozata még az, amiről a kiegyezéssel és a függetlenségi párttal kapcsolatban említést kell tennünk. Falussy Árpád főispán, Kelemen Samu, Luby Béla, Földes Béla ma értekeztek Kossuth Ferenczczel s megtalálták azt a bizonyos pontot, amelyen a pártgyűlésnek a kormány iránt való bizalmatlanságát diffikultálhatják. Ez a pont az, hogy Luby Géza képviselőt, aki a pártgyűlésen elnökölt, izgága embernek minősítették és Biky esperesről, aki a bizalmatlansági indítványt tette, kiderítették, hogy nem szatmármegyei választó, következésképpen neki a pártgyűlésen indítványt tennie nem lett volna szabad. rrrwaiavBefar A vacsorapárt megkezdte a nyáron abbanhagyott szervezkedést: ma együtt vacsorázott a Kovács-féle vendéglőben. Ott voltak: Holló, Lovász , Márton, Mérey, Pozsgay, Petrogally, Leszkay, Huszka, Zakariás, Tucsek, Eitner, Ábrahám, Máriássy és Szentiványi Gábor. A főrendiházból. A főrendiház közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága november 20-án, szerdán, délelőtt 10 órakor ülést tart. A főrendiház pénzügyi bizottsága is ekkor értekezik. A főrendiház közjogi és törvénykezési bizottsága november 20-án, szerdán, délután 4 órakor tart ülést. Főispánváltozás: Temes vármegye főispánja, Kabdebó Gergely, formálisan ma benyújtotta állásáról való lemondását Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek. Hír szerint Sztojanovics István báró lesz az új főispán, akinek képviselői kerületében, Moraviczán, már meg is kezdődött a korteskedés Weszely Tibor alkotmánypárti jelöltsége és megválasztatása érdekében. Bars vármegyébe Kazy főispán helyébe a belügyminiszter Révay Simon bárót akarta kinevezni. Tegnap többen kérték is Révayt, hogy fogadja el a főispánságot, de ez kijelentette, hogy e kívánságnak főképp azért nem tesz eleget, mert képviselői kerületében, Stubnyán, új választás esetén most nem alkotmánypárti, hanem tót nemzetiségi kapná meg a mandátumot. A Törvényjavaslat Miskolcz városáról. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter ma törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amely Miskolcz városát törvényhatósági joggal ruházza föl. A törvény 1909. évi január elsejével lép életbe. — A külkereskedelmi szerződések. A képviselőház közgazdasági bizottsága hétfőn délután tárgyalja a külkereskedelmi szerződések és az állategészségügyi egyezmények beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. A boszniai alkotmány Szerajevóból táviratoztak lapunknak. A szerb nemzeti párt mai gyűlésén elhatározta, hogy pártprogrammjába a teljes politikai autonómiát, az általános választói jogot, a népképviseletet, az önálló vámterületet és széleskörű reformokat vesz fel. — Anyámasszony! Kegyelmed ma este játszsza tizenötödször a Peleskei nótáriusban Tóti Dorkát. Vigyázzon, ováczió készül. — Koszorú ? Vers ? Fóra ? (kihívás). Megyeri csak hány őrit ott a szemével és ennyit mondott : — Fogadjon kocsit. Kovácsáé lelkendezve sietett haza, s egész délután kocsit hajhászott. De mintha összebeszéltek volna a gazemberek, egyik sem akart ebben a czudar időben befogni itt váltó forinton alul, pláne este, pláne a Vas-utczába. Végre egy rozoga alkotmány tulajdonosa vállalkozott nyolca váltó forintért. Az is csak úgy, hogy megsúgta neki : ne féljen, visszafelé úgy sem kellenek a lovak. Az előadás után nagy sebten vetkőzni akart. — Ne pazarolja az időt, anyámasszony, mert ebben a szakadó kutya esőben mind elpárolognak az ünneplők ! »Siessen, menjen, ahogy van. Otthon majd átöltözhetik ! Nosza, a komika, úgy amint volt, Tóti Dorkának öltözve, ki az udvarra, fel a kocsiba, amelyet akkor már ordítva vett körül tíz-tizenöt jurátus-gyerek, megszaporodva a színházból hazatérők egyik-másikával, aki a szakadó eső daczára is odacsatlakozott, szemlélni a spektákulumot. A spektákulum nem is váratott magára. Az ordító ifjúság alig látta meg a nyitott kocsiban (persze, hogy nyitottban!) ülő boszorkányt, elkezdett toporzékolni a sárban a kocsi körül, a mely megindult ki, a Kerepesiutra s nyikorgott a czudar sárban a mai Fehér lóig. Ott megállította a hunczut ordító jurátushad, kifogta a lovakat, melyeket a frakkeres nyomban nagy czuppogtatással kivezetett a gyalogjáróra s onnét haza, ki a Rókuson túlra valahová. A kocsit majd megkapja reggel a kapualjában. De alig hogy a lovak eltűntek, a kocsi 13 megállóit, egyet-kettőt nyekkent még a sár közepén, de a gaz lurkók egyenként szállingóztak el mellőle. Ketten-hárman még lökődték a járművet, »hóóó-rukk ! hóóó-rukk !«, de egyszerre aztán ezek is iszlik fel a sötét, zuhogó éjszakába. Kovácsné egy darabig hajlongott jobbrabalra, boldogan mosolyogva, majd észrevévén, hogy egyedül van, csak mondogatta: »No ! Gyű! Toljuk !« De nem tolta senki. Az eső szakadt, ő meg ott didergett a nyitott kocsiban, egyedül. Akkor segítségért kezdett, kiabálni. A rókusi baktor oda is jött lámpással, de a mint a Tóti Dorkát meglátta a bóczparókában szemeteseprüvel, majd hanyatt vágódott ijedtében s úgy elinalt, mintha puskából lőtték volna ki. Mit volt mit tenni ? Föl kellett szedelőzködni kurtára, bele a becs-puccsba és neki az éjszakának ! Mikor a vas utczai házmester kinyitotta a kaput s a rosszkedvű vénasszony úgy rontott be a seprűvel a kapu alá, mint egy fura furibunda, a házmester, szegény, hanyatt, esett és eltörte a lámpást . Még egy félóra múlva is jézusmáriázott és hívta segítségül a lakókat és a szenteket. Kovácsné nem kívánt több ovácziót. Megyeri és Szentpéteri másnap megindultan gratuláltak a kollégának, aki elérte vágyai netovábbját. De Kovácsné úgy vágta hozzájuk a bugyorba kötött Tóti Dorka-ruhát (amelyért még meg is büntették), hogy szótlanul oszlottak el jobbra-balra. Ezt az ovácziót nem volt szabad előtte említeni soha. M@|k@¥@rás. — A képviselőház ülése. — Az öreg Kohnt is arra ítélte a hitközség, hogy kérjen bocsánatot Silberstein Jakabtól, a lat szörnyű mód megsértett. Tanuk előtt kellett megkövetnie, alázatosan, illendően. Nos hát az öreg Kohn bekopogtat Silberstein Jakab lakására : — Kérem, itt lakik Goldstein úr ? — Nem. Itt Silberstein lakik. — ügy ? Akkor bocsánatot kérek. És szépen elmegy. Szakasztott igy követték meg a horvátok a tisztelt Házat. Mondja Popovics Dusán : — Pillanatnyi felhevülésben voltam. Bocsánatot kérek hevességemért. És ehhez a komédiához tapsolt a többség. Megmutatták nekik ! Aztán vígan folyt tovább a horvát szóáradat. De persze, semmi se tarthat örökké. Még harmincz horvát se, így aztán végeztek ma az általános vitával. De csak név szerint való szavazás árán. S amikor túl voltak rajta végre-valahára, kezdődött a komédia elől. A czím is megevett egy fél napot, s ehhez is név szerint való szavazást kértek, s persze a szavazásnak holnapra való elhalasztását is. Közben egy terv pattant ki valamelyik nagyfejűnek a koponyájából. Mivel most így megakad a tárgyalás holnapig, közbe hamar elő kell venni a kiegyezést. Hát nem is annyira a vámtarifa sietős, mint inkább a kiegyezés. A komplet nem sikerült. Fölös számmal akadtak ellenzői, akik nem kívánták a nagy kérdést csak úgy becsempészni a törvényhozás házába. S mirevaló lett volna ? Egy megszegett kenyér helyett kettő. Hogy másodmagával száradjon ki ? Lengyel Zoltánnak is akadt vitája Kossuth Ferenczczel. És konstatálták egymásról, hogy egyikük se ért a kereskedelmi politikához,s egyik se konyit a vámtarifához. Persze égjük se hitte el a másiknak. De mind a kettőnek talán mégis el lehet hinni. * A hosszú, vontatott menetű unalmas ülésről, amelyet csak egy-két szómegvonás élénkített, a következő részletes tudósítás számol be : (A négy horvát mentelmi ügye.) Návay Lajos elnök bejelenti, hogy Popovics Dusán a jegyzői tisztről lemondott. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal való fölruházásáról. Hédervéry Lehel előadó előterjeszti a mentelmi bizottság javaslatait Vinkovics Bozsó, Popovics Dusán, Banjanin János és Budiszavljevics Bude horvát képviselők ügyében. A horvát képviselők azt adták elő, hogy ők tegnap nem tanúsítottak olyan magaviseletet, hogy az a tárgyalást zavarta volna, vagy az elnök ellen fenyegetést foglalt volna magában. Ezzel szemben a bizottság megállapította, hogy a négy horvát képviselő elnöki rendreutasítás ellenére is rakonczátlankodott s az elnököt megfenyegette. Ez az eljárás a házszabályokba ütközik, veszélyezteti a tárgyalás nyugodt menetét, a Ház és az elnökség tekintélyét. Javasolja a bizottság, hogy a négy képviselőt a Háznak nyílt ülésben való ünnneplés megkövetésére utasítsák. (Élénk helyeslés.) Mazuranics Bogoszláv, mint a mentelmi bizottság tagja, a kisebbségi véleményt horvát nyelven adja be s ellenzi a bizottság javaslatát. (Kossuth Ferencz a terembe lép, a függetlenségiek tapsolnak.) A Ház többsége magáévá teszi a mentelmi bizottság javaslatát. Elnök felhívja a négy horvát képviselőt, hogy kötelességüknek mihamarabb tegyenek eleget. .. 3