Az Ujság, 1908. január/2 (6. évfolyam, 14-27. szám)
1908-01-23 / 20. szám
14 nagy hasznát vették ezúttal gőzszivattyújuknak, amely óriási erővel szorította a vizet a csövekbe. A helyszínen még este 10 órakor kétségtelenül megállapították, hogy a kemence robbanását sulfievités okozta. Holnap délelőtt lesz a tűzvizsgálat. Hogy mekkora a kár, azt még nem lehetett megállapítani. A tűz alatt a gyár több igazgatója is künn járt, akik azt állítják, hogy körülbelül 35.000 korona a kár. Az égő épület közelében levő gépműhelyek teljesen sértetlenek maradtak. A gyár üzeme nem szenved hátrányt a tűzeset miatt, mert a megrongált épületrészt két hét alatt helyreállítják. A szerencsétlenül járt munkások részére a gyár igazgatósága nagyobb segélyt utalványozott ki. A meghalt munkás hozzátartozóit szintén segíteni fogják. SZIHHÁZ. ZENE. * Darabváltozás a Nemzeti Színházban. P. Márkus Emilia betegsége miatt »A nők barátja« holnapra, csütörtökre hirdetett előadása elmarad, s helyette Zsíros István »Fatum« czímű társadalmi színműve kerül színre, amelyben Lenkei Hedvig, Vízvári Mariska, Odry, Gál és Pethes fogják a főszerepeket játszani. A Várszínházban holnap, csütörtökön az előre hirdetett »Hálás utókor« helyett pedig »Constantin abbé« kerül színre Újházival a czimszerepben. * Bálkirálynő. Ma este a Népszínházban a Bálkirálynő került színre Turchányi Olgával a czimszerepben. A színház majdnem egészen megtelt s a közönség az előadás elejétől végig ünnepelte a művésznőt, aki gyönyörűen énekelt és gracziózusan tánczolt; minden felvonás végén többször a lámpák elé hívták. A Bálkirálynő után a Parasztbecsületet adták; Turiddát ezúttal is Környey Béla énekelte. * Művészestély a Vigadóban. A VII. kerületi közjótékonysági bizottság magas színvonalú művészestélyt rendezett ma a Vigadóban. Az est szereplői közül Anthes György emelkedett ki tökéletes énekművészetével. Ötvös Gitta, a Király Színház művésznője és Papír Sándor a »Varázskeringő« híres duettjét énekelték a közönség óriási tetszése közben. Frenetikus sikere volt Ledofszky Gizellának, továbbá May-Münster Karolának is. Ipolyi Valéria zongoraművésznő és Mosshammer Román hárfaművész szórakoztatták ezután a közönséget művészi játékukkal. Zongorán a jeles Dienzl Oszkár kísérte az előadókat. A rendkívül tartalmas műsort a csodagyermekszámba menő Weltmann testvérek egészítették ki érett hegedűművészetükkel. A kitűnően sikerült estélyt Kiss Ferencz dr., VII. kerületi elöljáró rendezte, ő volt indítványozója is a hangversenynek, amely a jótékony szél javára szépen jövedelmezett. Az estét az Erzsébetvárosi Kaszinóban fényes bankett követte. * Újházi Ede huszonötéves tanári jubileuma. Az Országos m. kir. Színművészeti Akadémia január 25-én, szombaton este fogja megünnepelni Újházi Ede tanári működésének huszonötéves fordulóját. Ez alkalommal az Uránia színpadán a »Czigány« kerül színre, melyet a mester maga vezet. A főbb szerepeket játszszák : Andor Mária, Benes Ilona, Koppa Ilona, Alapi Nándor, Andrássy Dénes, Grobor Gyula, Harsányi Rezső, Kardos Géza, Martonfi Róbert, Vas Jenő. Az előadás kezdete előtt fog lefolyni a jubiláris ünnepély, melyen az igazgatóság, tanári kar és volt növendékei fogják átadni az ünnepeknek emléktárgyaikat. * A Vígszínházban holnap, csütörtökön az »Őrnagy úr«-at, Mars és Kérőül híres bohózatát újítják fel, amely a régibb játékrend egyik legvidámabb darabja. A czímszerepet Hegedűs Gyula játszsza, aki az erényes őrnagyot legkiválóbb alakításai közé számíthatja. Paulette szerepében Varsányi Irén a Rózsabimbó románczot és egy angol dalt énekel. Főbb szerepeket játszanak még Kiss Irén, Komlóssy Ilona, Góth Sándor, Tapolczai Dezső, Szerémy Zoltán, Vendrei Ferencz, Fenyvesi Emil, Tanay Frigyes, Győző Lajos, Bárdi Ödön. A »Sámson« előkészületeit néhány napi megszakítás után most ismét teljes erővel folytatják és kedden, e hó 28-án megtartják a szenzácziós dráma bemutatóját. Priisban, ahol a »Sámson«-t a Renaissance-színház megnyitása óta játszszák, Bernstein drámája e héten éri meg a századik előadást. * Egmont. A jövő hétfőn, január 27-én Goethe klasszikus tragédiája új betanulással és új szereposztással kerül szítre a Nemzeti Színházban, Salgó Ernő új fordításában. A czímszerepet Odry, Pármai Margitot Jászai, Klárát Paulay Erzsi fogja játszani. A darab első előadása 1870. deczember 14-én volt e színpadon, utoljára pedig 1882 január 9-én adták. * A Thália-társaság a vidéken. A Tháliatársaság január hó 25. és 26-án Nyíregyházán játszik, ahol Heyermans »Remény« czimü halásztragédiáját és Hebbel »Mária Magdolna« czimü drámáját adja elő. Onnan Egerbe megy a társaság, ahol 28. és 29-én ugyanezeket a darabokat fogják eljátszani. * Magyar szerző sikere Németországban. A plaueni Konzert-Verein legutóbbi hangversenyén magyar szerzőnek, Lendvai Ernőnek a Scherzó-ját játszotta a filharmonikus zenekar. A mű osztatlan tetszést keltett. A kritika is elismerőleg nyilatkozik a szerző nagy tehetségéről és fényes készültségéről s lelkesülten ír a műről. A mű szerzője jelenleg Berlinben él s Hauptmann Gerhardttal kötött szerződését teljesítendő, Elga czímű operáján dolgozik, mely három éven belül valamely nagyobb német városban fog színre kerülni. * Puccini, a világhódító. Egy olasz színházi újság lehetőleg pontos adatok alapján megállapítja, hogy nemcsak az olasz, hanem a világ minden élő zeneszerzője között Puccini az, akinek legtöbb művét adták elő 1907-ben a legtöbb színházban. A »Tosca« például 21 olasz 38 franczia, 3 svájczi, 7 németországi és osztrák, 1 magyar (Budapest), 12 spanyol, 3 argentínai színházban került előadásra az elmúlt esztendőben; színre, került még azonfelül Máltában, San Franciscóban, New yorkban, New Orléansban, Mamnéban, Mexikóban, Havannában és Londonban. A »Manon Lescaut«-t 9 olasz, 7 franczia, színházban adták elő, azután Budapesten, Buenos Ayresben, Newyorkban, Mexikóban, Kairóban. A rekordot azonban a »Bohémek« ütötték meg. Ez az opera 13 olasz, 38 franczia és belga, 38 spanyol, 19 német és osztrák, egy magyar, 2 svájczi színházban került a közönség elé, azonfelül a két Amerikában, Svédországban, Londonban és angol vidéki városokban. A »Pillangó kisasszony« Londonban két ízben is megjelent : nyáron és őszszel; azután a nagyobb angol városokat járta be vele egy olasz operatársulat , de színre került Párisban is, továbbá Olaszországnak és Európának 25 más színházában, nemkülönben a két Amerikában. Legnagyobb sikert, ez az opera a Savage-tournée révén aratott; ez a társulat, amelynek egyik stárja Szamosi Ellza volt, ezzel az egy operával járta be Észak- Amerika városait s összesen 250-szer játszotta el a dalművet. A Savage-tournée különben ez idő szerint is uton van és csak április havában érvéget, amikorra már ismét 250-szer játszotta majd el a Butterflyt. * Gyermekszínház. A Gyermekszínházban holnap, csütörtökön ismét színre kerül Komor Gyula énekes és tánczos varázsregéje, a »Piroska és a farkas, vagy a villámkirály leánya«, melynek vasárnapi előadása teljesen zsúfolt ház előtt folyt le. A közönség nagyon jól mulatott a gyermekek kedves mókáin és sokat tapsolt a kis szereplőknek. A fényes kiállítás nem tévesztette el hatását. A holnapi előadásra is már tömeges előjegyzés történt. Jegyek válthatók a szokásos elővételi helyen és a színház helyiségében (VI. Révay utcza 18.). Az előadás délután négy órakor kezdődik. * Wagner Siegfried új operája. Tegnap este került színre a hamburgi operaházban Wagner Siegfrid legújabb operája, »A csillagok parancsa«. A misztikus sorstragédiát tárgyaló szövegkönyvet helyenként igen szépen zenésítette meg a szerző. A dalmű sikere nagy volt. A közönség zugó tapsokkal ismételten a lámpák elé hívta, barátai pedig babérkoszorúkkal halmozták el a szerzőt. * Hangversenyek. Culp Julia egyetlen dalestélye pénteken, február 7-én lesz a Royalban. — A brüsszeli vonósnégyes hétfőn, február 17-én tartja második kamaraestélyét. Culp és a brüsszeliek hangversenyére jegyek Méry Bélánál kaphatók. Ysaye—Gönczy hangversenye iránt, melyet e hó 27-én, hétfőn a Vigadó nagytermében rendeznek, szokatlan nagy az érdeklődés, mely még fokozódott a kiválóan érdekes műsor közzétételével. Ezen elit-estélynek ígérkező hangversenyre Leschetitzky és Sauer mesterek megígérték jelenlétüket. A még csekély számban meglévő jegyek a Harmónia zeneműkereskedésben kaphatók. AZ ÚJSÁG Csütörtök, január 2.# Herczegek iskolája. — A Magyar Színház újdonsága. — A Magyar Színház dicséretes buzgalommal törekszik, hogy repertoárját gazdagítsa. Már szinte fanatikus ebben az igyekezetében, megpróbálkozik az összes irodalmi műfajokkal s a mai estén eljutott Maurice Donnay-ig, a franczia akadémia kiváló tagjáig, akinek egyik régi darabját, a Herczegek iskoláját hozta színre, s hogy e vállalkozását annál biztosabb siker koronázza, a női főszerepet, a Szilisztria királynéját, ráruházta Pálmay Ilkára, akinek a Magyar Színház deszkáin már voltak nagy és maradandó sikerei. Az exotikus királynő és fiának rendkívülien elmés története ezúttal már másodszor jelent meg előttünk : Maurice Donnay darabját már eljátszotta a szezon legelején egy tüzesvérű magyar asszony, akit a körülmények megtettek franczia színésznőnek és akit annak idején e szerepében társulatával együtt nagyon szívesen hallgattunk. Constanse de Lindenről van szó, akinek, ha kisszámú is, de lelkes közönség előtt volt e darabban és szerepben jelentékeny sikere. Constanse de Linden azzal az ígérettel utazott el vendégszereplésre a Keletre, hogy majd visszajön megint s akkor talán többen lesznek reája kiváncsiak. De nem jött vissza, vagy talán csak átutazott Budapesten. A Maurice Donnay darabja azonban nem veszhetett el számunkra, az Education de Prince-t ma Adorján Andor kedves fordításában láttuk viszont a Magyar Színházban. Donnaynek ez a darabja még abból az időből való, amikor a francziák legszellemesebb írója úgyszólván főembere volt a párisi Chat noir-nak és úgy ő, mint néhány társa, Herman Abel, Pierre Veber, Henri Lavedan, a legmodernebb literaturát csinálták, telítve párisi levegővel, párisi elmésséggel és hamisítatlan párisi szellemességgel. Az egész társaság a Vie Parisienne szerkesztősége körül csoportosult, ennek a lapnak szolgáltak a legkiválóbb írói alkotásokkal és akkortájt csaktitkon gondoltak arra, hogy majd valaha az akadémia felé fognak gravitálni. Ifjúságuk minden varázsával zománczozták be a termékeiket, felruházták a boulevard minden szellemességével. Paris rajongott ezekért a nagystílű és magukat minden ósdi iskolától emanczipáló tehetségekért. A Vie Parisienne-nak rengeteg keletje volt, falták azokat a közleményeket, melyeket e díszes társaság elhelyezett hasábjain és valósággal ünnepelték Maurice Donnayt, amikor az Education de prince-t folytatásos közleményekben megírta geniális lapjába. Akkortájt persze még nem volt darab, de e czikkek minden sora az igazi gall esprit-t árulta el s míg olvasták az emberek, szinte extázisban biztosították egymást róla, hogy a Chat noir társasága nem is nagyon sokára be fog kerülni az akadémiába is. E jóslás azóta bevált: a kiváló évjárat tagjai, az egyetlen Abel Hermant kivéve, ma mind megérkezett emberek, igazi díszei a franczia irodalomnak. Közben színre került a Herczegek iskolája, ámde nem ez a darab volt az, mely Maurice Donnayt bevitte a halhatatlanok közé. Az első ifjúság elmúltával Donnay megrendítő igyekezettel sietett az igaz boldogulás útján az örök hírnév és meggazdagodás felé. Az »Education de prince«-t követte a legnagyobb és legmaradandóbb sikere, melyen túl rövid időre, úgy tetszett, hűtlenné lett első szerelméhez, a Chat noir-hoz és annak literaturájához. Egész más húrokat pengetett az Amants !-ban, melynek szenzácziósan nagy és magas irodalmi nívójú sikere volt Párisban s azontúl bejárta az egész világot. Grandet asszony és Guitry e darab óta lettek első színészei Parisnak, az ő hírüket Maurice Donnayével együtt vetette fel a nagy siker. Aztán jöttek a koncessziók, melyeket Donnay az irodalmi ambíczióknak tett és írta azokat a darabjait, melyek lépcsőfokul szolgáltak a Parnasszushoz. Azután követ