Az Ujság, 1908. január/2 (6. évfolyam, 14-27. szám)

1908-01-23 / 20. szám

14 nagy hasznát vették ezúttal gőzszivattyújuknak, a­mely óriási erővel szorította a vizet a csövekbe. A helyszínen még este 10 órakor kétségtelenül megállapították, hogy a kemenc­e robbanását sul­­fievités okozta. Holnap délelőtt lesz a tűzvizsgálat. Hogy mekkora a kár, azt még n­em lehetett meg­állapítani. A tűz alatt a gyár több igazgatója is künn járt, a­kik azt állítják, hogy körülbelül 35.000 korona a kár. Az égő épület közelében levő gépműhelyek teljesen sértetlenek maradtak. A gyár üzeme nem szenved hátrány­t a tűzeset miatt, mert a megrongált épületrészt két hét alatt helyre­állítják. A szerencsétlenül járt munkások részére a gyár igazgatósága nagyobb segélyt utalványozott ki. A meghalt munkás hozzátartozóit szintén segíteni fogják. SZIHHÁZ. ZENE. * Darabváltozás a N­emzeti Színházban. P. Márkus Emilia betegsége miatt »A nők barátja« holnapra, csütörtökre hirdetett előadása elmarad, s helyette Zsíros István »Fatum« czímű társadalmi színműve kerül színre, a­melyben Lenkei Hedvig, Vízvári Mariska, Odry, Gál és Pethes fogják a főszerepeket játszani. A Várszínházban holnap, csütörtökön az előre hirdetett »Hálás utókor« helyett pedig »Constantin abbé« kerül színre Újházival a czimszerepben. * Bálkirálynő. Ma este a Népszínházban a Bálkirálynő került színre Turchányi Olgával a czimszerepben. A színház majdnem egészen meg­telt s a közönség az előadás elejétől végig ünne­pelte a művésznőt, a­ki gyönyörűen énekelt és gracziózusan tánczol­t; minden felvonás végén több­ször a lámpák elé hívták. A Bálkirálynő után a Parasztbecsületet adták; Turiddát ezúttal is Környey Béla énekelte. * Művészestély a Vigadóban. A VII. kerületi közjótékonysági bizottság magas színvonalú mű­vészestély­t rendezett ma a Vigadóban. Az est szereplői közül Anthes György emelkedett ki tökéletes énekművészetével. Ötvös Gitta, a Király­ Színház művésznője és Papír Sándor a »Varázs­keringő« híres duettjét énekelték a közönség óriási tetszése közben. Frenetikus sikere volt Ledofszky Gizellának, továbbá May-Münster Ka­rolának is. Ipolyi Valéria zongoraművésznő és Mosshammer Román hárfaművész szórakoztatták ezután a közönséget művészi játékukkal. Zongorán a jeles Dienzl Oszkár kísérte az előadókat. A rendkívül tartalmas műsort a csodagyermek­­számba menő Weltmann testvérek egészítették ki érett hegedűművészetükkel. A kitűnően sikerült estélyt Kiss Ferencz dr., VII. kerületi elöljáró rendezte, ő volt indítványozója is a hangverseny­nek, a­mely a jótékony szél javára szépen jöve­delmezett. Az estét az Erzsébetvárosi Kaszinóban fényes bankett követte. * Újházi Ede huszonötéves tanári jubileuma. Az Országos m. kir. Színművészeti Akadémia január 25-én, szombaton este fogja megünnepelni Újházi Ede tanári működésének huszonötéves fordulóját. Ez alkalommal az Uránia színpadán a »Czigány« kerül színre, melyet a mester maga vezet. A főbb szerepeket játszszák : Andor Mária, Benes Ilona, Koppa Ilona, Alapi Nándor, Andrássy Dénes, Grobor Gyula, Harsányi Rezső, Kardos Géza, Martonfi Róbert, Vas Jenő. Az előadás kezdete előtt fog lefolyni a jubiláris ünnepély, melyen az igazgatóság, tanári kar és volt növen­dékei fogják átadni az ünnepeknek emlék­tárgyaikat. * A Vígszínházban holnap, csütörtökön az »Őrnagy úr«-at, Mars és Kérőül híres bohózatát újítják fel, a­mely a régibb játékrend egyik leg­vidámabb darabja. A czímszerepet Hegedűs Gyula játszsza, a­ki az erényes őrnagyot legkiválóbb alakításai közé számíthatja. Paulette szerepében Varsányi Irén a Rózsabimbó románczot és egy angol dalt énekel. Főbb szerepeket játszanak még Kiss Irén, Komlóssy Ilona, Góth Sándor, Tapolczai Dezső, Szerémy Zoltán, Vendrei Ferencz, Feny­vesi Emil, Tanay Frigyes, Győző Lajos, Bárdi Ödön. A »Sámson« előkészületeit néhány napi megszakítás után most ismét teljes erővel foly­tatják és kedden, e hó 28-án megtartják a szen­­zácziós dráma bemutatóját. Priisban, a­hol a »Sámson«-t a Renaissance-színház megnyitása óta játszszák, Bernstein drámája e héten éri m­eg a századik előadást. * Egmont. A jövő hétfőn, január 27-én Goethe klasszikus tragédiája új betanulással és új szereposztással kerül szítre a Nemzeti Színház­ban, Salgó Ernő új fordításában. A czímszerepet Odry, Pármai Margitot Jászai, Klárát Paulay Erzsi fogja játszani. A darab első előadása 1870. deczember 14-én volt e színpadon, utoljára pedig 1882 január 9-én adták. * A Thália-társaság a vidéken. A Thália­­társaság január hó 25. és 26-án Nyíregyházán játszik, a­hol Heyermans »Remény« czimü halász­tragédiáját és Hebbel »Mária Magdolna« czimü drámáját adja elő. Onnan Egerbe megy a társa­ság, a­hol 28. és 29-én ugyanezeket a darabokat fogják eljátszani. * Magyar szerző sikere Németországban. A plaueni Konzert-Verein legutóbbi hangverse­nyén magyar szerzőnek, Lendvai Ernőnek a Scherzó-ját játszotta a filharmonikus zenekar. A mű osztatlan tetszést keltett. A kritika is el­ismerőleg nyilatkozik a szerző nagy tehetségéről és fényes készültségéről s lelkesülten ír a műről. A mű szerzője jelenleg Berlinben él s Hauptmann Gerhardttal kötött szerződését teljesítendő, Elga czímű operáján dolgozik, mely három éven belül valamely nagyobb német városban fog színre kerülni. * Puccini, a világhódító. Egy olasz színházi újság lehetőleg pontos adatok alapján megálla­pítja, hogy nemcsak az olasz, hanem a világ min­den élő zeneszerzője között Puccini az, a­kinek legtöbb művét adták elő 1907-ben a legtöbb szín­házban. A »Tosca« például 21 olasz 38 franczia, 3 svájczi, 7 németországi és osztrák, 1 magyar (Budapest), 12 spanyol, 3 argentínai színházban került előadásra az elmúlt esztendőben; színre, került még azonfelül Máltában, San­ Franciscó­­ban, New­ yorkban, New Orléansban, Mamn­éban, Mexikóban, Havannában és Londonban. A »Manon Lescaut«-t 9 olasz, 7 franczia, színházban adták elő, azután Budapesten, Buenos­ Ayresben, New­­yorkban, Mexikóban, Kairóban. A rekordot azon­ban a »Bohémek« ütötték meg. Ez az opera 1­3 olasz, 38 franczia és belga, 38 spanyol, 19 német és osztrák, egy magyar, 2 svájczi színházban került a közönség elé, azonfelül a két Amerikában, Svéd­országban, Londonban és angol vidéki városokban. A »Pillangó kisasszony« Londonban két ízben is megjelent : nyáron és őszszel; azután a nagyobb angol városokat járta be ve­le egy olasz opera­­társulat , de színre került Párisban is, továbbá Olaszországnak és Európának 25 más színházában, nemkülönben a két Amerikában. Legnagyobb si­kert, ez az opera a Savage-tournée révén aratott; ez a társulat, a­melynek egyik stárja Szamosi Ellza volt, ezzel az egy operával járta be Észak- Amerika városait s összesen 250-szer játszotta el a dalművet. A Savage-tournée különben ez idő szerint is uton van és csak április havában ér­­véget, a­mikorra már ismét 250-szer játszotta majd el a Butterflyt. * Gyermekszínház. A Gyermekszínházban holnap, csütörtökön ismét színre kerül Komor Gyula énekes és tánczos varázsregéje, a »Piroska és a farkas, vagy a villám­király leánya«, melynek vasárnapi előadása teljesen zsúfolt ház előtt folyt le. A közönség nagyon jól mulatott a gyermekek kedves mókáin és sokat tapsolt a kis szerep­lőknek. A fényes kiállítás nem tévesztette el hatását. A holnapi előadásra is már­ tömeges előjegyzés történt. Jegyek válthatók a szokásos elővételi helyen és a színház helyiségében (VI. Révay­ utcza 18.). Az előadás délután négy órakor kezdődik. * Wagner Siegfried új operája. Tegnap este került színre a hamburgi operaházban Wagner Siegfrid legújabb operája, »A csillagok parancsa«. A misztikus sorstragédiát tárgyaló szövegkönyvet helyenként igen szépen zenésítette meg a szerző. A dalmű sikere nagy volt. A közönség zugó tap­sokkal ismételten a lámpák elé hívta, barátai pedig babérkoszorúkkal halmozták el a szerzőt. * Hangversenyek. Culp Julia egyetlen dalestélye pénteken, február 7-én lesz a Royalban. — A brüsszeli vonósnégyes hétfőn, február 17-én tartja második kamara­estélyét. Culp és a brüsszeliek hangversenyére jegyek Méry Bélánál kaphatók. Ysaye—Gönczy hangversenye iránt, melyet e hó 27-én, hétfőn a Vigadó nagytermében rendeznek, szo­katlan nagy az érdeklődés, mely még fokozódott a ki­válóan érdekes műsor közzétételével. Ezen elit-estély­nek ígérkező hangversenyre Leschetitzky és Sauer mes­terek megígérték jelenlétüket. A még csekély számban meglévő jegyek a Harmónia zeneműkereskedésben kaphatók. AZ ÚJSÁG Csütörtök, január 2.# Herczegek iskolája. — A Magyar Színház újdonsága. — A Magyar­ Színház dicséretes buzgalommal tö­rekszik, hogy repertoárját gazdagítsa. Már szinte fanatikus ebben az igyekezetében, megpróbálkozik az összes irodalmi műfajokkal s a mai estén eljutott Maurice Donnay-ig, a franczia akadémia kiváló tag­jáig, a­kinek egyik régi darabját, a Herczegek iskoláját hozta színre, s hogy e vállalkozását annál biztosabb siker koronázza, a női főszerepet, a Szi­­lisztria királynéját, ráruházta Pálmay Ilkára, a­kinek a Magyar­ Színház deszkáin már voltak nagy és maradandó sikerei. Az exotikus királynő és fiának rendkívülien elmés története ezúttal már másodszor jelent meg előttünk : Maurice Donnay darabját már eljátszotta a szezon legelején egy tüzesvérű magyar asszony, a­kit a körülmények megtettek franczia színésznőnek és a­kit annak idején e szerepében társulatával együtt nagyon szívesen hallgattunk. Constanse de Lindenről van szó, a­kinek, ha kisszámú is, de lelkes közönség előtt volt e darabban és szerepben jelentékeny sikere. Constanse de Linden azzal az ígérettel uta­zott el vendégszereplésre a Keletre, hogy majd visszajön megint s akkor talán többen lesznek reája kiváncsiak. De nem jött vissza, vagy talán csak átutazott Budapesten. A Maurice Donnay darabja azonban nem veszhetett el számunkra, az Education de Prince-t ma Adorján Andor ked­ves fordításában láttuk viszont a Magyar­ Szín­­házban. Donnaynek ez a darabja még abból az időből való, a­mikor a francziák­­ legszellemesebb írója úgyszólván főembere volt a párisi Chat noir-nak és úgy ő, mint néhány társa, Herman Abel, Pierre Veber, Henri Lavedan, a legmodernebb literaturát csinálták, telítve párisi levegővel, párisi elmés­­séggel és hamisítatlan párisi szellemességgel. Az egész társaság a Vie Parisienne szerkesztősége körül csoportosult, ennek a lapnak szolgáltak a legkiválóbb írói alkotásokkal és akkortájt csak­­titkon gondoltak arra, hogy majd valaha az akadé­mia felé fognak gravitálni. Ifjúságuk minden vará­zsával zománczozták be a termékeiket, felruházták a boulevard minden szellemességével. Paris rajon­gott ezekért a nagystílű és magukat minden ósdi iskolától emanczipáló tehetségekért. A Vie Pari­­sienne-nak rengeteg keletje volt, falták azokat a közleményeket, melyeket e díszes társaság elhelye­zett hasábjain és valósággal ünnepelték Maurice Donnayt, a­mikor az Education de prince-t foly­tatásos közleményekben megírta geniális lapjába. Akkortájt persze még nem volt darab, de e czikkek minden sora az igazi gall esprit-t árulta el s míg olvasták az emberek, szinte extázisban biztosítot­ták egymást róla, hogy a Chat noir társasága nem is nagyon sokára be fog kerülni az akadémiába is. E jóslás azóta bevált: a kiváló évjárat tagjai, az egyetlen Abel Hermant kivéve, ma mind meg­érkezett emberek, igazi díszei a franczia irodalom­nak. Közben színre került a Herczegek iskolája, ámde nem ez a darab volt az, mely Maurice Donnayt bevitte a halhatatlanok közé. Az első ifjúság elmúltával Donnay megrendítő igyekezettel sietett az igaz boldogulás útján az örök hírnév és meg­gazdagodás felé. Az »Education de prince«-t követte a legnagyobb és legmaradandóbb sikere, melyen túl rövid időre, úgy tetszett, hűtlenné lett első szerelméhez, a Chat noir-hoz és annak literaturájához. Egész más húrokat pengetett az Amants !-ban, melynek szenzácziósan nagy és magas irodalmi nívójú sikere volt Párisban s azontúl bejárta az egész világot. Grandet asszony és Guitry e darab óta lettek első színészei Paris­nak, az ő hírüket Maurice Donnayével együtt vetette fel a nagy siker. Aztán jöttek a kon­­c­essziók, melyeket Donnay az irodalmi ambícziók­­nak tett és írta azokat a darabjait, melyek lépcső­fokul szolgáltak a Parnasszushoz. Azután követ­

Next