Az Ujság, 1908. március/1 (6. évfolyam, 54-66. szám)

1908-03-15 / 66. szám

Vasárnap, márczius 15. AZ ÚJSÁG London, márczius 14. (Saját tudósítónk távirata.) Zár­lati árfolyamok, összehasonlítva a márczius k­­ikiakkal: Márcz. 14 Márcz.12. 1~­00 87.*/. 9.1.2 6 9 •V.6 4%-os magyar aranyj­árad­ék.................................i 113.7­5 (ifj.50 63.50 Leszámítolási kamatláb........................................... 2«.«. 31/,« 24.40 62’.— 03.— 100.— ICO.— i!»;„ n*/, 6.— 6.— 102.— 102.— 4%-on osztrák aranyjáradék............................1 14­.­ .*2 5 14 0!— Ezüst .......................................................................1­25»/s 25«/m­in.75 Kant Band......................................................... Bandmines............................................................... 318.— 414.— 321.— 400.— 80.50 80.50 ELŐFIZETÉS! FELHÍVÁS AZ ÚJSÁG politikai napilapra. I908 márcsius 85-től új elő­fizetést nyitunk Az Újság­ra. Kérjük azokat a tisztelt olva­sóinkat, a­kiknek előfizetése most lejár, méltóztassanak az előfizetés megújításáról ideje­korán gondoskodni, hogy a la­pot akadálytalanul kü­ldhessük tovább. Az Újság előfizetési ára: A magyar korona országaiba, Ausztriába és a meg­szállott tartományokba: Egy hónapra ...... 2 kor. 40 f. Negyedévre ...... 7 kor.­­f. Félévre.......... ......14 kor. — f. Egész évre .........28 kor. — f. A német birodalom államainak területére: Egy hónapra ...... 3 márka (3.60 kor.) Negyedévre ...... 3 márka (10.80 kor.) Francziaország, Belgium, Svájc­, Spanyolország, Olasz­­ország, Dánia, Skandinávia és a balkán államok terü­letére: Egy hónapra ...... 5 frank ( 3 kor.) Negyedévre......... ES frank (13 kor.) Angliába és az angol gyarmatokba: Egy hónapra...... 4 shilling ( 5 kor.) Negyedóvro...___E2 shilling (fS kor.) Oroszországba: Egy hónapra ... 7.7 2 rubel ( 3 kor.) Negyedévre.......... 6 rubel (15 kor.) Az Északamerikai Egyesült­ Államokba: Egy hónapra .. ... 1 dollár ( 3 kor.) Negyedévre.......... 3 dollár (IS kor.) Lakóhelyváltozás esetén arra kérjük tisz­telt előfizeteinket, hogy új czimüket idejekorán közöljék velünk. I­r­dén erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a czimszalagra, illetve annak a legutolsó tartózkodási helynek a megjelölésére, a­melyre az előfizetett példány ment. Külföldre való költözködés esetén kérjük a portókülönbözet megtérítését is. Az Újság előfizetői a Divat- Siyozs-t negyedévre Az Újság­gal együtt S­zorosaácszt ren­delhetik meg. AZ ÚJSÁG kiadóhivatala Budapest, VII., Rákóczi-ut 54. « ÉGESÉGEK « BÚTOROK ÚVTÁRGYAID VESZ ÉS ELAD­­RÉTHI! VÁROSHÁZ - UTCZA I. AntiGdf­s!Im©g. — Ötven év munkája. — A jubiláns alkalomhoz méltó ünnepséggel .folyt le az Első Magyar Általános Biztositó Társa­ság alapításának félszázados évfordulója. Az ün­nepségek fénye és zaja közben, a­ maga hajlama és akarata szerint, háttérbe szorult a másik jubi­láns, átengedvén az ünnepeltetés javarészét a fél­százados intézetnek. Ormody Vilmos, a­kinek jubi­leuma az intézetéével egybeesik, a maga érdemeit és munkáját most is, mint mindig, egészen a tár­saság dicsőségének és érdemeinek gyarapítására engedte át. A napi krónikának azonban köteles­sége az egyéni értéket is méltányolni s kiragadni a múlandóság forgatagából, a­mi valóban érdemes, hogy példa és biztatás legyen a komoly törekvés és az odaadó buzgalom számára. A legelsők közt, a­kiknek munkaerejére az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak már alapítása kezdetén szüksége volt, találkozunk már az akkor még alig tizenkilencz éves Ormody Vilmos nevével. A fiatal erő 1857. deczember 17-től fogva már a megalakulás előmunkálataiban is részt vett s annyira kitűnt, hogy az üzleti működés megkezdése után az igazgatóság bizalma a soproni főügynökséghez társasági titkárul osztotta be. S itt kezdődik, a társaság történetével egyidőben, a társaság mai vezérigazgatójának az ügygyei teljesen és elválaszthatatlanul összeforrt s annak gyarapodó sikereivel mind feljebb emelkedő biz­tosítási pályája. Sopronból több évi buzgó műkö­dés után visszakerült a központba, mint a kor­osztály feje s itt rendkívül erélyes és körülte­kintő működéssel vonta magára az igazgatóság megkülönböztető figyelmét. 1867-ben a társaság magára vállalván a magyar vasúti kölcsönköt­­vényeknek az országban leendő minél nagyobb mértékű elhelyezését, Ormody Vilmos, a fiatal kor­osztályfőnök szerencsés és gyors kezébe tette le az elhelyezés feladatát. Ormody személyesen kelt útra, megjelent az ország összes nevezetesebb takarékpénztárainál és egyéb jobb pénzintézeteinél, közvetlen érintkezésbe lépett minden tényezővel, mely az ügyet előmozdíthatta é s felvilágosító, buzdító, bizalomkeltő eljárásának hatása nemcsak a vasúti kölcsön ügyének volt nagy hasznára, ha­nem a társaság részére is sok becses és tartós uj összeköttetést s az ország pénzügyi köreiben újabb igen értékes népszerűséget szerzett. A társaság negyedszázados fennállása alkal­mával Ormody Vilmos eszméje volt az ügynökök részére szolgáló 50.000 frtos segélyalap megterem­tése. Az eszme és az egész kidolgozás arra vallott, hogy Ormody a legközvetlenebbül ismeri az ügy­nöki kart s azt valóban nagyra is becsüli. A jubi­láns közgyűlés egyhangúlag magáévá is tette Ormody javaslatát. Ormody, bár jóval előbb is igazgatói hatás­kört töltött be, 1888-ban lett a társaság választott igazgatóságának tagjává. S tiz évre rá, 1897 végén lett a társaság üzletének tényleges vezérlőjévé. Ormod­­, ki negyven éven át a maga személyének mindennemű ünnepeltetését visszautasította, most, midőn az alkalom a társaság vezetésének reá bízá­sával egybeesett, szívesen vette a tisztviselői kar érzelmeinek megnyilvánulását. A felelősségteljes vezérszerepben, melyet vállalnia kellett, az ügyre nézve felette kedvező jelenségnek tekintette, hogy a tisztikar az ő vezérlését oly nagy előd után lelkes bizalommal fogadja s személyét rendkívüli ragasz­kodással környezi. Az ünneplés 1897 deczember 17-én folyt le. A tisztikar az ünnepeltnek egyéni fölfogásához és érzelmeihez illően alkalmazkodva, tartózkodott az ily alkalommal szokásos emlék-ajándékozástól, s e helyett ünnepi szónoklat és felirat kíséretében egy a tisztviselők által 20.000 korona tőkével léte­sített Ormody Vilmos-aapitvány alapító­levelét nyújtotta át Ormodynak, mely alapítványnak czélja és rendeltetése, hogy évi kamatjaiból beteg társasági tisztviselőknek gyógyító fürdők fölkere­sésére mód nyujtassék. Az Ormody Vilmos-ala­­pitványból azóta, immár egy évtizeden át nyernek gyógyítási segélyt szegényebb sorsú beteg tiszt­viselők s e mellett az alapítványi tőke immár 60.000 koronára növekedett. Ormody, midőn vezérigazgatóvá megválasz­tatott, a vezérigazgató részére addig alapszabályi­­lag 3%-ban megállapított nyereményrészről ön­ként lemondott, illetőleg maga javasolta, hogy az megfelelő alapszabályváltoztatással 2%-ra szállít­tassák le. Az új vezérigazgató ezzel is bizonyságot tett arról, hogy a fontos vezetői állást az önzet­lenség érzetétől áthatva fogja fül. ' pl.íjá­ l-jj' Ugyanez alkalommal Harkányi Frigyes báró igazgatósági­ elnök az igazgatóság elismerését jut­tatta kifejezésre, kiemelvén Ormody tehetségé­nek erejét, odaadó buzgalmának tüzét s jellembeli megbízhatóságának teljességét. S utalt arra, hogy minden beczéző pártfogás, minden szerencsés összeköttetés nélkül, tisztán a maga erejéből és érdeméből, gyorsan emelkedett mind magasabbra. Szinte párhuzamosan nőtt a társasággal s teljesen érdemes volt erre, mert az ő eszes, lelkes és tiszta munkájának a társaság növekedésében elvitáz­­hatlan része volt. A közbizalomnak minden oldalról való meg­nyilatkozásai közt vette át Ormody a vezér­­igazgatói gondokat, már 1897-ben. Az ezen év üzleti eredményeiről a közgyűlésnek beszámoló, 1898 márczius 4-én kelt igazgatósági jelentésben pedig az igazgatóság már tudatja a részvényesek­kel, hogy a társaság régóta vérző sebének orvos­lásáról, vagyis a jégüzlet gyökeres reformjáról gondoskodott. "tt A reform vezéreszméje az volt, hogy a javu­lás a jégbiztosítási koc­kázatok szélesebb körű megosztásában s a kárfelvételi eljárás gyorsítása mellett, ugyanennek tökéletes­ítésében és költ­ségeinek apasztásában találtassák meg. Ezzel ke­­rü­ltessék el a lehetőségig a jégbiztosítási díjak túlságos és általános felemelésének szüksége, mely díjak megszabása a vidékenként és évenként szer­kesztendő pontos jégkár-statisztika alapján tör­ténjék. • E reform zárta ki teljesen a jégbiztosítási szövetség megújításának lehetőségét. Viszont ugyanezen reformnak természetes következménye volt, hogy a társaság most már jégbiztosítási koc­­­kázatainak nagyarányú viszontbiztosításáról is gondoskodott, még­pedig oly mértékben, hogy a maga kockázatára csak a biztosított összérték 35%-át tartotta meg. Ezt, a társaságnál addig és azelőtt a jégbiztosítási üzletágban példátlan pre­ventív óvatosságot Ormody már sok évvel előbb szükségesnek hirdette s a jégbiztositási üzlet ily irányú reformálását régóta tervezte. Tervének megvalósítására mindazonáltal csak akkor nyílt alkalma, midőn már vezérigazgatóul állíttatván az ügyek élére, teljesebben érvényesíthette saját esz­méit a társaság javára, mint azelőtt. Hogy már a legközelebbi év jogüzlete is a gyökeresen refor­mált uj rend szerint folyhasson le, lázas tevé­kenységet kellett kifejtenie, — de minden idevágó munkálat el is készült s minden szükséges intéz­kedés megtétetett a kellő időre. A gyors elhatá­rozás és cselekvés ezúttal kiválóan szerencséjére vált a társaságnak. Az 1898-ik esztendő nyara ugyanis országszerte olyan számú és olyan mér­tékű pusztító jégveréseket hozott, a mineket egy­­egy embernemzedék legfeljebb egyszer ér meg. Ha valaha, úgy ebben az évben a jégkárviszonyok valóban rászolgáltak a katasztrofális jelzőre. Ha ekkor a társaság jégüzlete rendkívüli módon viszontbiztosítva nincs, csak magában a jégbizto­sítási ágban oly óriási veszteséget kellett volna elszenvednie, mely a legerősebb biztosító válla- 7 ■ — - - -......................—............-----------------------­

Next