Az Ujság, 1908. szeptember/1 (6. évfolyam, 214-221. szám)
1908-09-06 / 214. szám
Budapest, 1908. EISfizetési k&ks Egész évre _ JTt, 28 k. — » Félévre _ _ „ 14 » — » Negyedévre „ _ . 7 » — » Egy tóra _ „ 2 » 40 * Egyes szám ára helyben és vidéken 10 fillér. ,1' h C VI. évfolyam. 214. szám. Of 1 ) nt Vasárnap, szeptember 6. . .......................... . , ■ ...-------------------- G'l, V.* * * r * II- '-----------------------------------------AZ ÚJSÁG JS SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-út 04.32. Telelőn 56—16. KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákócziért 54. sz. Telelőn 64—01—02—03. Megjelen hétfő MvStelS volt minden nap, ünnep után ír. ROVÁS. A horvátok nem mennek el az interparlamentáris konferencziára. Kár ! — mondják megkönnyebbülten a magyarok, akik kimennek oda. Heteken keresztül szinte félreverték a harangokat : Jézus, a horvátok az interparlamentáris konferencziára készülődnek ! Egy hangjuk sem volt a bátor önbizalom számára : mi is ott leszünk ! Most ellenben egész nótát is tudnak erről. De elvertük volna őket ! Valamikor, rosszabb időben, ilyesmikkel az osztrákot és a labanczot csúfoltuk, nagyobbára költött esetekkel, most a kuruczokat kell a való esetekkel így jellemezni. * •Még mindig nem engednek a bankügyből ! A bankügy rendezése nélkül nincs fúzió, kiáltják rendületlenül a függetlenségiek. Rendületlenül és ravaszul, mert azzal, hogy a bankügyben nem engednek, voltaképpen azt jelzik, hogy minden egyéb ügyben már engedtek. Sajátságos negyvennyolcas és vezérbizottsági politika az, mely az elvhűség, a politikai kitartás kvintesszencziájának a bankügyhöz való ragaszkodást teszi meg. Hát a lobbi semmi ? Perszonálunió, külön hadsereg, külön külügy már nem függetlenségi politika ? A nemzeti küzdelem megindultával e derék emberek egy rossz gombból indultak ki, hogy Széll Kálmánnak nem engedik meg a póttartalékosok behívását, s ehhez varrták a további fejlemények egész kabátját. Most a bankügy kell nekik. A kabátból a gomb. * A választóreformból a kormánysajtó még mindig nem győz eleget kitalálni. S amit kitalál, azt a társak sorra átveszik és hozzáteszik, hogy ez csak kombináczió. Aztán tárgyalják, mondván, hogy ez a kormány terve. S Andrássy hallgat és tárgyal a főispánokkal a kerületek beosztásáról. S az ellenkoalíczióbeliek mindent lekritizálnak s nemzeti hadjáratot indítanak Andrássy tervezete ellen. A beavatottak pedig januárra halasztják a tárgyalást, mert addig a sajtó hadd barátkoztassa meg a publikumot a javaslattal. Addig pedig titokban kell tartani a javaslatot, hogy a publikumot ne izgathassák a javaslat ellen. Ugyebár, a sok össze-vissza beszédnek semmi értelme ? De azért mégis a grand kabinet politikája és taktikája. KOBOZ KRÓNIKÁJA. No gyerekek, vége a jó időknek. Iskola, vörheny, kanyaró kezdődnek. Algebra, mértan, költészettan, hittan. Hatféle nyelvtan, — szóval, minden itt van. Jön a latin remekirókban dívó Accusativus cum infinitivo, A szecska-módra szételemzett éposz, S a jellemképző Cornelius Nepos. Az antik hősök biográfiája Hasson modern kor magoló fiára. — Majd akkor itt is, úgy reméljük, sok lesz A Miltiades, Cimon, Themistocles. S tán lenne is, csak e modern diákság Né látná uj kor hősinek vívását. De olvas lapot is — és abba’ sok van, Mire nincs »jellem« a klasszikusokban. • Hallhatja aztán lelkes kis tanártul, Hogy így-úgy — et si fractus illabatur, A justus tenax férfi mégse’ hitvány : Gúnynyal mosolyg a padban a tanítvány A legeslegfőbb hon-tanár beszéde, Apponyié jut akkor épp eszébe, A mely szerint : a justus tenax férfi Ma okosan kerülő útra tér ki. Hősködni s elszelelni — mai napság Ez az okosság s honfi-férfiasság. Előbb hős szájjal kell a hont tüzelni, Utóbb bölcs szájjal leszenteltvizelni. Hétfőn jön a király. Nem a szive hozza, nem a magyar haza vonzza. Elvégre olykor jönnie kell és most magyar földön lesznek a hadgyakorlatok s Budapesten székelnek majd a delegácziók. Tehát jön és itt lesz vagy négy hétig. Hódolattal üdvözöljük. Nem a mi kenyerünk, hogy a sorok közé rejtsük mondanivalónkat. "Nyíltan, becsületesen, nem telhetik örömünk e királyi látogatásban. A szívünk tele van keserűséggel, a gondolatunk pesszimisztikus. De a keserűség nem a király személye ellen fordul, nem is az ő hidegsége ellen, melylyel a kegyvesztett Magyarországot fölkeresi, mikor el nem kerülheti. Ferencz József ma is az a mintakirály, a ki volt, mikor a magyar szív melegségét melegséggel viszonozta. Mikor szintén nem állandóan tartózkodott itt, Előbb a népet meredeknek vinni, Utóbb kerülő útra visszahívni. Hirdetni elvet, de előbb se’ hinni, Utóbb se’ nyiltan, s mégis visszaszívni. Előbb királytól jussát elperelni, Utóbb császárnak csúful leszerelni, Hont meredeknek futtatni — s nem futni kerülő úton bársonyszékbe jutni. Legfőbb közoktatónk és többi társa Példával oktat ily klassziczitásra. S mit antik szálból fon a sok tanárka, Ministerüket így nyesi, mint Párka. A nebuló, mi nagy az antikokban, Mind butaságul nézi le titokban. Vagy tán egyéb a bátor szókimondás ?• Bújhatna Gesztre ma Epammondás ! ... ^ Ki tréfából sem hazudik soha, Ma olyan államférfi ostoba. A legnagyobbnak is becset az ad, Hogy tréfából sem szólna igazat. S a legkisebb is, ha dicsőült apja Örökét bécsi zálogházba csapja. S fenntartott elvről szólni mégsem átall: Nagy s szent ma, csupa — zálogczédulákkal. Ilyen az élet iskolája már itt. Taníthat könyvbül sok tanár akármit, Nagyobb urakra többet ád a gyermek, S képződnek egyre a magyar modernek. Elvek, adott szó, — nektek ’esés jóestét! Egyenes úton járni kész nevetség. Kerülő úton bujkálni okosság, Mert nagyra vitték mind, kik ezt tapossák. A király, de gyakrabban, s mindig a szíve hozta közénk, nem az elkerülhetetlenség. Szeretet és tisztelet bőven vár itt reá, csak látni nem fogja és hinni nem fog benne. S arról is meg lehetünk győződve, hogy magyar alattvalóira ugyanazzal az uralkodói kötelességszerűséggel gondol, mint régebben, mikor a magyar nemzet még a mosolyáról ismert királyára, nemcsak a lakájai kvréjéről. Szó sincs róla, a nemzet és királya között az érzelmi viszony nem változott meg, csak meglazult. Kiesett belőle az intimitás, az egyérzésűek közvetetlensége. Ezt mint politikai szimptómát emeljük ki. Ez is a koalíció műve. A király elidegenedett tőlünk, mert a nemzeti küzdelem után a mai nemzeti kormányban kell Magyarország népét látnia. Mit is tarthat erről a kormányról s rendszeréről ? Lám, lám ! Míg csak vezérlőbizottság voltak, az országban nem lehetett rendet és nyugodalmat szerezni magyar vezérszó és önálló vámterület nélkül. A király az ellenkezőt vitatta velük szemben. S alig hogy kinevezést kaptak, hatalomhoz és konczokhoz jutottak, kisült, hogy senkinek sem kell a magyar vezényszó, legkevésbé nekik. Mint vélekedjék nem a király, hanem akárki az ilyen emberekről ? S mint arról a nemzetről, melyre ráfogták, hogy a zsaroló Rabagasok e nemzet legderekabbjai ? Ha mi ismerjük és megvetjük a krízissé élesedett nemzeti konfliktus gyors elsimítását puszta miniszteri tárczák adományozásával, mennyivel jogosabb éles-Még fizikában is csal az elmélet. Uj lejtő-törvényt hirdet a közélet . Lejtőre jutván elvei nagy urnák, önérdeke mind fölfelé gurulnak. E rém-okos példákon nevelődnek Reményei a nemzeti jövőnek. Az iskolai tananyag még ódon. De e miatt már csöppet sem aggódom. Nagy fuzió-terv jelzi, íme, már azt : Magyart magyartól az elv el nem választ. Hol semmi elv nincs, mind szétoszla köddé, Ott elvkülömbség nem gyújt harczra többé. S egész magyarság egyre jobban s jobban Egységessé lesz egy piszok akolban. Csak etetésért bég majd, mint a birkák — S le fogják vágni, kik máig csak nyírták Lapunk mai száma 54 oldal. K. Ln$f§dsi©sz Idillid®!. Irta Hg. F. A korfui fogadó előcsarnokában gépírásos hirdetés van kiragasztva, mely poroszosan katonás nyelven tudatja az utazó emberiséggel, hogy »das Kaiserliche Lustschlosz Achilleien« naponta 11 órától 5 óráig, egy drachma belépődíj lefizetése mellett, megtekinthető. A kastély portása nyomtatott belépőjegyet is ad az embernek. És ezzel le is hámlott az Achilleionról a titokzatos és gyöngéd varázs, mely Erzsébet királyné idejében körülvette. Boldogult királynénk idejében természetesen nem szedtek belépődíjat. Volt idő, mikor egyáltalában senkinek sem engedték meg a kastél