Az Ujság, 1909. január/1 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1909-01-09 / 7. szám

12 drágaság, melyek Nagyságod előtt nem ismeret­lenek és melyének alapján Nagyságod határozott ígéretet tett, még fokozták reményeinket, hogy az igazgatóság méltányolja a körülményeket és javítani fog helyzetünkön. Nem úgy történt. Egy ideig az ígéretek mézesmadzagával teltünk el, de ime már az is elfogyott, sőt a rendes januári fizetési javítások, melyek az Operaház fennállása óta szokásban voltak, jelenleg csak a karszemély­­zettel vonattak meg. Mindezek a körülmények reákényszerítették a kartestületet, hogy a másfél év óta vajúdó drágasági pótlék kérdését, melyet a kartestület határtalan türelemmel és lojalitással várt, dűlőre vigye. Ez iránti erőlködésünk meddő voltát látva, közös elhatározással és szilárd fogadalommal el­határoztuk, hogy ha folyó hó 9-én délután hat óráig minden tekintetben kielégítő, tehát az elmúlt 1908-ik évre járó fejenkénti kétszáz korona egy összegben, továbbá az 1909-ik évre járó ugyancsak kétszáz koronában megállapí­tandó drágaségi pótlék első negyede ; nemkülönben egy fizetési rendszer kidolgozása, melynek kiinduló pontja 1909. év január 1-éig visszamenőleg és melynek megvitatására a kartestület négy meg­bízottja is belevonassék, — mondjuk tehát tel­jesen kielégítő, a többség által elfogadott választ nem nyernénk, úgy jogaink kivivására a legradi­kálisabb eszközhöz folyamodunk. Egyben szíves tudomására adjuk Nagyságod­nak, hogy ugyancsak folyó hó 9-én este a továbbiak megbeszélésére a kartestület a Trenk-féle helyi­ségben (Andrássy­ ut 26.) négy órától nyolcz óráig ülést tart. * A m­. kir. Operaház kar személyzete. Ezt a beadványt a beteg igazgató távol­létében tegnap este a négy megbízott Vidor Dezső­nek, az Operaház titkárának átadta. Van azonban a karszemélyzetnek még egy nyilatkozata, a­mely így szól: Alulírottak kötelezzük magunkat becsület­szavunk lekötése mellett, hogy folyó hó 9-én, szombaton, délután 4 órakor az Andrássy-úti Trenk-féle helyiségben pontosan megjelenünk. . (Negyvenhat aláírás.) Ez a nyilatkozat pedig azt teszi, hogy a személyzet ott addig fog várni, m­íg kérelmére kedvező feleletet nem kap. Ha kell, kitart addig, a­míg bent az Operaházban meg kell kezdeni a Carmen előadását, a­mi aligha lesz lehetséges, ha a kórus nincs a helyén, érdekes, modellt ül. Ugyanis Strobl Ala­jos szobrász­tanár portrait-szobrot mintáz róla, a­melyet a Műcsarnok valamelyik tárlatán óhajt ki­állí­tani. ** A dilettantizmus a művelődéstörténetemben. A Műbarátok Köre ma nyitotta meg termeit először, hogy ezután hetenkint szórakoztassa tag­jait az irodalom, a zene és a művészet legjobb termékeivel. A mai megnyitó-előadást Vay Péter gróf apát, apostoli protonotárius tartotta, a­ki vonzó közvetlenséggel értekezett »A dilettantik­us dilettantizmus kihatása a művelődéstörténe­­lemre” czimen. A legközelebbi összejövetel január 15-én lesz, a­mikor a Kemény—Kladivkó—Schiffer —Szerémi vonósnégyes­­ mutatja be a legmoder­nebb zeneirodalom két kiváló képviselőjének : Regernek és Debussynek meg elő nem adott alkotásait. A mai előadások : M. kir. Operaház: Carmen. (Don José: Csörnyty Béla, Escamillo: Szemere, Dancaire: Ney, Remen­­dado: Pichler, Carmen: Szamosi E., Micaela: Hardy H., Frastruita: Payer M.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Színház: Falusi verebek. (A biró: Gyenes, Erzsi: D. Ligeti J., Verőn néni, Rákosi Sz., Jópál Máté: Gál, Sárfény: Dezső, kapitány: Pethes.) Kezdete fél 8 órakor. Várszínház: A szerelem iskolája. (Annusz: Bartos, Kordiás: Pálffy, Lotus: Náday B., Boromee: Garam­­szeghy, Lőrincz: Mihályfi, Stella: P. Márkus E., Didó: S. Fáy S..) Kezdete 7 órakor. Vígszínház: Délután: Jóka ördöge. Kezdete 3 órakor, fél Este: Visszatérés Jeruzsálemből. (Michel: Góth, Andrée: M. Harmat H., Henriette Judith: G. Kertész E., Haendelssohn: Fenyvessi, Emile: Vendrey, Georges: Tapolczay.) Kezdete fél 8 órakor. Magyar Színház: Hamlet. (Hamlet: Törzs, Clau­dius: László, Gertrud: Forrai K., Polonius: Vágó, Laertes: Tárnás, Ofélia: T. Halm­y M., Horatio: Thu­­róczi.) Kezdete fél 8 órakor. Király-Színház : Tánczos huszárok. (Hubert Egon: Gábor, Von Flüggen: Szirmai, Von Saarburg-Ifferheim: C­siszér, Canisius Wolf: Papír, Herma: Erdei Berta, Thea: Petráss Sári, Frolocker Pál dr.: Raskó.) Kezdete fél 8 órakor. Uránia: Pálmaf­est. Kezdete fél 8 órakor. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Székely Bertalan állapota. Székely Bertalan nagynevű festőművészünknek, az állami freskó­mesteriskola mű­vészigazgat­ójának, a­ki hosszabb ideig gyengélkedett, állapotában tartós javulás állott be, úgy hogy az csaknem teljesen kielégítő. Székely Bertalan állandóan családjánál tartóz­kodik Mátyásföldön s innen intézi iskolájának ügyeit, melyeket kiküldettek hozzá. Növendékei is állandóan felkeresik otthonában mesterüket s ő a legnagyobb szeretettel korrigálja munkáikat és szolgál nekik útmutatással. E foglalatossága mellett a hetvennegyedik évében lévő mester egész nap rajzolgat és festeget és a mi különösen AZ ÚJSÁG Szombat, 1909. január 9. FŐVÁROS. (Az uj nyugdíjszabályzat.) Mikor a közgyűlés a fővárosi tisztviselők új nyugdíjszabályzatát meg­szavazta, Heltai Ferencz indítványára felkérték a főpolgármestert, mint a­ki hivatalánál fogva a legalkalmasabb közvetítő a kormány és a fő­város között, hogy eszközölje ki a kormánynál az új nyugdíjszabályzat mielőbb való életbelépte­tését. Heltai ezt a kérelmet a közszolgálat érdekei­vel okolta meg, mert sok tisztviselője v­an a fő­városnak, a­ki csak addig kíván szolgálni, míg az új nyugdíjszabályzat életbe lép. Hogy­ az ilyen féllábbal nyugdíjban levő tisztviselők munkája keveset ér, ez nyilvánvaló dolog. A közgyűlés egy­hangú felszólításának még sincs foganatja. A nyug­díjszabályzat jóváhagyása még mindig késik. Iga­zán szeretnék tudni, megfelelt-e a főpolgármester e közgyűlés felhívásának. Vagy van talán vala­mely más akadálya a jóváhagyásnak ? Kívánatos lenne, ha a főpolgármester ez irányban felvilágo­sítással szolgálna, mert a mostani bizonytalanság nyugtalanságot kelt a tisztviselők körében. (A villamos kocsik jelzése.) A villamos kocsik mostani jelzése és felírásai nagyon komplikáltak, s a közönség gyors tájékozódását nem mozdítják elő. A kereskedelmi minisztérium még a múlt év nyarán felhívta a tanácsot, hogy módosítsa a villamos kocsik jelzését külföldi mintára. E tárgy­ban tegnap a vasúti és hajózási főfelügyelőség termében értekezlet volt. Az értekezlet javasolni fogja, hogy a közúti vasút kocsijait páratlan, a városi villamos vasút kocsijait páros számokkal, a B. U. R. kocsikat nagy betűkkel jelezzék. Min­den viszonylatnak megfelelő száma vagy betűje lesz és a forgalmasabb megállóhelyeken útmutató tábla fogja tájékoztatni a közönséget, hogy az egyes számok, vagy betűk milyen útirányú kocsit jelentenek. Indítványozza az albizottság azt is, hogy ezek az útmutató táblák egyes főbb forgalmi pontokon transparens lámpák formájában állít­tassanak föl, a­melyeken azt is fel lehetne tüntetni, várjon az egyes relácziók utolsó kocsija az illető ponton elhaladt-e, vagy nem. A kocsik föliratai bizonyos kiegészítésekkel megmaradnak ugyan, de az útirányt jelző föliratot a kocsi belsejében is el fogják helyezni. A perronokon át való közle­kedés könnyítésére oly hatósági rendelet kibocsá­tását tartja szükségesnek a bizottság, a­mely az ajtók elállását és kijáró út elfoglalását tiltja. Az új kocsijelzést a miniszteri jóváhagyástól számí­tott egy éven belül léptetik életbe. (Követési póthitel.) A pénzügyi bizottságot ma egy nagy póthitellel lepték meg. A tanács 153.450 koronát kért olyan utczaburkolási, illető­leg javítási munkákért, melyekre nem volt fede­ztet a költségvetésben. Voltaképpen az összeg nagysága az, a­mi kifogás alá eshetik, mert a kért póthitel jelentékenyen túlhaladja azt az összeget, melyet a közgyűlés utczák burkolására előirányzott, előirányzott összeg ugyanis mindössze száz­­négyezer korona. Ez a körülmény ma jogos kriti­kára adott alkalmat Heltai Ferencz és Feleki Béla részéről, kik az ilyen gazdálkodás ellen tiltakoz­tak. A kért póthitelt azonban megszavazták. Ez alkalommal Platthy szóba hozta az utczák folyto­nos felszakításával járó kellemetlenségeket s arra hívta föl a figyelmet, hogy az úttestet a felszakítás után nem hozzák jól rendbe. Innen van az úttesten a sok kátyú. Vasziljevics alpolgármester kijelen­tette, hogy e körülményre fel fogja hívni a tanács figyelmét. (Új anyakönyvi hivatal.) Megírtuk a minap, hogy a tanács a Lipótvárosban új anyakönyvi hivatalt akar létesíteni. Miután az új anyakönyvi hivatal felállítása új állások szervezésével s jelen­tékeny egyéb kiadással is jár, az ügyet a költ­ségek megszavazása szempontjából a pénzügyi bizottság elé vitték. A pénzügyi bizottság ma dél­előtt tartott ülésén Feleki Béla konstatálta, hogy ez új hivatalra csak akkor lenne szükség, ha a hatodik kerületi anyakönyvi hivatal a munká­latokat nem tudná elvégezni. Miután pedig ez nem áll, semmi szükség egy új anyakönyvi hivatal felállítására. A pénzügyi bizottság magáévá tette ezt az álláspontot s a kért összeget megtagadta. (A telefon­díjak leszállítása.) A II. kerületi társaskör tegnap este tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy a telefon­díjak leszállítása érde­kében mozgalmat indít­ és felszólítja az összes fővárosi köröket és telefonbérlőket a csatlako­zásra. Már tizenkétezer előfizetője van a budapesti telefonhálózatnak és az oly régen ígért mérséklése a díjaknak még mindig nem következett be. Alig van nagy város a kontinensen, a­melyben oly magas díjat szednének a telefonért, mint Budapesten: ha pedig lejebb szállítanák ezt, még sok ezer kisebb üzletember és magánfél szintén részt venne a telefonban, a­ki most éppen a horribilis előfizetési díj (300 korona évenként) miatt tartózkodik tőle. Pedig annál értékesebbé válik mindenkire nézve ez az intézmény, minél többen részesednek benne. A II. kerületi társaskör ez okból legközelebb előértekezletet kíván tartani e tárgyban és kéri mindazokat, a­kik ebben részt venni kívánnak és meghívót óhajtanak, hogy ezt mielőbb bejelenteni szíveskedjenek (II. kerület, Fő-utcza 83. szám). (Új állampolgár.) Thats Izrael, a pesti izr. hitközség Rombach-utczai templomának főkántora Rózsavölgyi Gyula alpolgármester előtt ma le­tette a honpolgári esküt. (Inasok iskolamulasztásai.) A Budapesti Férfi­szabó Ipartestület nevében Cserna Lajos ipar­­testületi elnök, továbbá Spitz Lajos és Krausz József felkeresték ma Festetics Géza grófot, a fővárosi tanügyi osztály­ vezetőjét és arra kér­ték, hogy intézkedjék az iránt, hogy" az inasok iskolamulasztásai esetében, ha a mestereket mu­lasztás nem terheli, őket büntetéssel ne sújtsa az elöljáróság. Kérték továbbá, hogy a születilél lakó inasok vasárnapi iskolamulasztásai esetén a szülőket bírságolják meg, mert vasárnap csak ők képesek az inasra felügyelni. Végezetül arra is kérték, a tanácsost, hogy­ az iránt is intéz­kedjék, hogy a mester meggyőződhessék arról, vájjon volt-e inasa az iskolában. Ez úgy érhető el, ha a tanító az iskolalátogatást aláírásával vagy pecséttel igazolja. A tanácsos megígérte, hogy a kívánságnak eleget fog tenni. (A szentendrei viczinális új vágánya.) A szentendrei viczinálisnak a Filatori-gáttól Szent­endréig húzódó második vágány közigazgatási bejárása e hó 12-én lesz. Ez alkalommal a fő­várost Antal Gyula tanácsjegyző fogja képviselni (Hírek a tanácsból.) A tanács az Artézi-fürdő építési munkálataira nézve elhatározta, hogy a kőműves-, a föld-, az elhelyező- és kőfaragómunkálatokra, valamint a hen­gerelt vastartók szállítására újabb árlejtést hirdet. A gyáli-úti kis lakások építése tárgyában a tanács kiadta az asztalos-, lakatos-, mázoló-, üveges-, gipsz-, és Rabitz­­falé, továbbá a kályhásmunkákat és a tűzhelyek szállí­tását. A Kossuth-mauzóleum építésének hátralevő mun­kálatait a tanács kiadta. A tanács elhatározta, hogy az I. kerületben a mozdony-utczai elemi iskolában, valamint a IX. kerületben a páva-utczai óvodában napközi ott­hont nyit. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) A »Ne fernere« dekrétum, tekintettel a jog­­történeti előzményekre. Ily czimm­el aktuális tanul­mányt bocsátott közre Kércszy Zoltán dr. kassai kir. jogakadémiai igazgató a »Ne fernere« dekré­tumról. Szerző rövid bevezetés után, melyben hangsúlyozza, hogy a kérdésben Tisza István gróf álláspontjához csatlakozik, beható forrástanul­­mánynyal világítja meg a »Ne ternere« dekrétum jogtörténeti előzményeit. A mű második részében szerző kifejti, hogy a tridenti forma Magyar­­országon csak gyakorlat útján terjedt el a tizen­hetedik században, s a protestánsokra Erdélyben egyáltalán nem, Magyarországon pedig csak ott kötelező, hol a tridenti forma befogadása előtt parochiális szervezettel nem bírtak. Majd a vegyes házasságokra vonatkozó egyetemes és hazai jog­fejlődésnek részletes ismertetését adta. A jog­­történeti előzmények után Kérészy a »No fem­ere«

Next