Az Ujság, 1909. január/1 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1909-01-09 / 7. szám
12 drágaság, melyek Nagyságod előtt nem ismeretlenek és melyének alapján Nagyságod határozott ígéretet tett, még fokozták reményeinket, hogy az igazgatóság méltányolja a körülményeket és javítani fog helyzetünkön. Nem úgy történt. Egy ideig az ígéretek mézesmadzagával teltünk el, de ime már az is elfogyott, sőt a rendes januári fizetési javítások, melyek az Operaház fennállása óta szokásban voltak, jelenleg csak a karszemélyzettel vonattak meg. Mindezek a körülmények reákényszerítették a kartestületet, hogy a másfél év óta vajúdó drágasági pótlék kérdését, melyet a kartestület határtalan türelemmel és lojalitással várt, dűlőre vigye. Ez iránti erőlködésünk meddő voltát látva, közös elhatározással és szilárd fogadalommal elhatároztuk, hogy ha folyó hó 9-én délután hat óráig minden tekintetben kielégítő, tehát az elmúlt 1908-ik évre járó fejenkénti kétszáz korona egy összegben, továbbá az 1909-ik évre járó ugyancsak kétszáz koronában megállapítandó drágaségi pótlék első negyede ; nemkülönben egy fizetési rendszer kidolgozása, melynek kiinduló pontja 1909. év január 1-éig visszamenőleg és melynek megvitatására a kartestület négy megbízottja is belevonassék, — mondjuk tehát teljesen kielégítő, a többség által elfogadott választ nem nyernénk, úgy jogaink kivivására a legradikálisabb eszközhöz folyamodunk. Egyben szíves tudomására adjuk Nagyságodnak, hogy ugyancsak folyó hó 9-én este a továbbiak megbeszélésére a kartestület a Trenk-féle helyiségben (Andrássy ut 26.) négy órától nyolcz óráig ülést tart. * A m. kir. Operaház kar személyzete. Ezt a beadványt a beteg igazgató távollétében tegnap este a négy megbízott Vidor Dezsőnek, az Operaház titkárának átadta. Van azonban a karszemélyzetnek még egy nyilatkozata, amely így szól: Alulírottak kötelezzük magunkat becsületszavunk lekötése mellett, hogy folyó hó 9-én, szombaton, délután 4 órakor az Andrássy-úti Trenk-féle helyiségben pontosan megjelenünk. . (Negyvenhat aláírás.) Ez a nyilatkozat pedig azt teszi, hogy a személyzet ott addig fog várni, míg kérelmére kedvező feleletet nem kap. Ha kell, kitart addig, amíg bent az Operaházban meg kell kezdeni a Carmen előadását, ami aligha lesz lehetséges, ha a kórus nincs a helyén, érdekes, modellt ül. Ugyanis Strobl Alajos szobrásztanár portrait-szobrot mintáz róla, amelyet a Műcsarnok valamelyik tárlatán óhajt kiállítani. ** A dilettantizmus a művelődéstörténetemben. A Műbarátok Köre ma nyitotta meg termeit először, hogy ezután hetenkint szórakoztassa tagjait az irodalom, a zene és a művészet legjobb termékeivel. A mai megnyitó-előadást Vay Péter gróf apát, apostoli protonotárius tartotta, aki vonzó közvetlenséggel értekezett »A dilettantikus dilettantizmus kihatása a művelődéstörténelemre” czimen. A legközelebbi összejövetel január 15-én lesz, amikor a Kemény—Kladivkó—Schiffer —Szerémi vonósnégyes mutatja be a legmodernebb zeneirodalom két kiváló képviselőjének : Regernek és Debussynek meg elő nem adott alkotásait. A mai előadások : M. kir. Operaház: Carmen. (Don José: Csörnyty Béla, Escamillo: Szemere, Dancaire: Ney, Remendado: Pichler, Carmen: Szamosi E., Micaela: Hardy H., Frastruita: Payer M.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Színház: Falusi verebek. (A biró: Gyenes, Erzsi: D. Ligeti J., Verőn néni, Rákosi Sz., Jópál Máté: Gál, Sárfény: Dezső, kapitány: Pethes.) Kezdete fél 8 órakor. Várszínház: A szerelem iskolája. (Annusz: Bartos, Kordiás: Pálffy, Lotus: Náday B., Boromee: Garamszeghy, Lőrincz: Mihályfi, Stella: P. Márkus E., Didó: S. Fáy S..) Kezdete 7 órakor. Vígszínház: Délután: Jóka ördöge. Kezdete 3 órakor, fél Este: Visszatérés Jeruzsálemből. (Michel: Góth, Andrée: M. Harmat H., Henriette Judith: G. Kertész E., Haendelssohn: Fenyvessi, Emile: Vendrey, Georges: Tapolczay.) Kezdete fél 8 órakor. Magyar Színház: Hamlet. (Hamlet: Törzs, Claudius: László, Gertrud: Forrai K., Polonius: Vágó, Laertes: Tárnás, Ofélia: T. Halmy M., Horatio: Thuróczi.) Kezdete fél 8 órakor. Király-Színház : Tánczos huszárok. (Hubert Egon: Gábor, Von Flüggen: Szirmai, Von Saarburg-Ifferheim: Csiszér, Canisius Wolf: Papír, Herma: Erdei Berta, Thea: Petráss Sári, Frolocker Pál dr.: Raskó.) Kezdete fél 8 órakor. Uránia: Pálmafest. Kezdete fél 8 órakor. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Székely Bertalan állapota. Székely Bertalan nagynevű festőművészünknek, az állami freskómesteriskola művészigazgatójának, aki hosszabb ideig gyengélkedett, állapotában tartós javulás állott be, úgy hogy az csaknem teljesen kielégítő. Székely Bertalan állandóan családjánál tartózkodik Mátyásföldön s innen intézi iskolájának ügyeit, melyeket kiküldettek hozzá. Növendékei is állandóan felkeresik otthonában mesterüket s ő a legnagyobb szeretettel korrigálja munkáikat és szolgál nekik útmutatással. E foglalatossága mellett a hetvennegyedik évében lévő mester egész nap rajzolgat és festeget és a mi különösen AZ ÚJSÁG Szombat, 1909. január 9. FŐVÁROS. (Az uj nyugdíjszabályzat.) Mikor a közgyűlés a fővárosi tisztviselők új nyugdíjszabályzatát megszavazta, Heltai Ferencz indítványára felkérték a főpolgármestert, mint aki hivatalánál fogva a legalkalmasabb közvetítő a kormány és a főváros között, hogy eszközölje ki a kormánynál az új nyugdíjszabályzat mielőbb való életbeléptetését. Heltai ezt a kérelmet a közszolgálat érdekeivel okolta meg, mert sok tisztviselője van a fővárosnak, aki csak addig kíván szolgálni, míg az új nyugdíjszabályzat életbe lép. Hogy az ilyen féllábbal nyugdíjban levő tisztviselők munkája keveset ér, ez nyilvánvaló dolog. A közgyűlés egyhangú felszólításának még sincs foganatja. A nyugdíjszabályzat jóváhagyása még mindig késik. Igazán szeretnék tudni, megfelelt-e a főpolgármester e közgyűlés felhívásának. Vagy van talán valamely más akadálya a jóváhagyásnak ? Kívánatos lenne, ha a főpolgármester ez irányban felvilágosítással szolgálna, mert a mostani bizonytalanság nyugtalanságot kelt a tisztviselők körében. (A villamos kocsik jelzése.) A villamos kocsik mostani jelzése és felírásai nagyon komplikáltak, s a közönség gyors tájékozódását nem mozdítják elő. A kereskedelmi minisztérium még a múlt év nyarán felhívta a tanácsot, hogy módosítsa a villamos kocsik jelzését külföldi mintára. E tárgyban tegnap a vasúti és hajózási főfelügyelőség termében értekezlet volt. Az értekezlet javasolni fogja, hogy a közúti vasút kocsijait páratlan, a városi villamos vasút kocsijait páros számokkal, a B. U. R. kocsikat nagy betűkkel jelezzék. Minden viszonylatnak megfelelő száma vagy betűje lesz és a forgalmasabb megállóhelyeken útmutató tábla fogja tájékoztatni a közönséget, hogy az egyes számok, vagy betűk milyen útirányú kocsit jelentenek. Indítványozza az albizottság azt is, hogy ezek az útmutató táblák egyes főbb forgalmi pontokon transparens lámpák formájában állíttassanak föl, amelyeken azt is fel lehetne tüntetni, várjon az egyes relácziók utolsó kocsija az illető ponton elhaladt-e, vagy nem. A kocsik föliratai bizonyos kiegészítésekkel megmaradnak ugyan, de az útirányt jelző föliratot a kocsi belsejében is el fogják helyezni. A perronokon át való közlekedés könnyítésére oly hatósági rendelet kibocsátását tartja szükségesnek a bizottság, amely az ajtók elállását és kijáró út elfoglalását tiltja. Az új kocsijelzést a miniszteri jóváhagyástól számított egy éven belül léptetik életbe. (Követési póthitel.) A pénzügyi bizottságot ma egy nagy póthitellel lepték meg. A tanács 153.450 koronát kért olyan utczaburkolási, illetőleg javítási munkákért, melyekre nem volt fedeztet a költségvetésben. Voltaképpen az összeg nagysága az, ami kifogás alá eshetik, mert a kért póthitel jelentékenyen túlhaladja azt az összeget, melyet a közgyűlés utczák burkolására előirányzott, előirányzott összeg ugyanis mindössze száznégyezer korona. Ez a körülmény ma jogos kritikára adott alkalmat Heltai Ferencz és Feleki Béla részéről, kik az ilyen gazdálkodás ellen tiltakoztak. A kért póthitelt azonban megszavazták. Ez alkalommal Platthy szóba hozta az utczák folytonos felszakításával járó kellemetlenségeket s arra hívta föl a figyelmet, hogy az úttestet a felszakítás után nem hozzák jól rendbe. Innen van az úttesten a sok kátyú. Vasziljevics alpolgármester kijelentette, hogy e körülményre fel fogja hívni a tanács figyelmét. (Új anyakönyvi hivatal.) Megírtuk a minap, hogy a tanács a Lipótvárosban új anyakönyvi hivatalt akar létesíteni. Miután az új anyakönyvi hivatal felállítása új állások szervezésével s jelentékeny egyéb kiadással is jár, az ügyet a költségek megszavazása szempontjából a pénzügyi bizottság elé vitték. A pénzügyi bizottság ma délelőtt tartott ülésén Feleki Béla konstatálta, hogy ez új hivatalra csak akkor lenne szükség, ha a hatodik kerületi anyakönyvi hivatal a munkálatokat nem tudná elvégezni. Miután pedig ez nem áll, semmi szükség egy új anyakönyvi hivatal felállítására. A pénzügyi bizottság magáévá tette ezt az álláspontot s a kért összeget megtagadta. (A telefondíjak leszállítása.) A II. kerületi társaskör tegnap este tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy a telefondíjak leszállítása érdekében mozgalmat indít és felszólítja az összes fővárosi köröket és telefonbérlőket a csatlakozásra. Már tizenkétezer előfizetője van a budapesti telefonhálózatnak és az oly régen ígért mérséklése a díjaknak még mindig nem következett be. Alig van nagy város a kontinensen, amelyben oly magas díjat szednének a telefonért, mint Budapesten: ha pedig lejebb szállítanák ezt, még sok ezer kisebb üzletember és magánfél szintén részt venne a telefonban, aki most éppen a horribilis előfizetési díj (300 korona évenként) miatt tartózkodik tőle. Pedig annál értékesebbé válik mindenkire nézve ez az intézmény, minél többen részesednek benne. A II. kerületi társaskör ez okból legközelebb előértekezletet kíván tartani e tárgyban és kéri mindazokat, akik ebben részt venni kívánnak és meghívót óhajtanak, hogy ezt mielőbb bejelenteni szíveskedjenek (II. kerület, Fő-utcza 83. szám). (Új állampolgár.) Thats Izrael, a pesti izr. hitközség Rombach-utczai templomának főkántora Rózsavölgyi Gyula alpolgármester előtt ma letette a honpolgári esküt. (Inasok iskolamulasztásai.) A Budapesti Férfiszabó Ipartestület nevében Cserna Lajos ipartestületi elnök, továbbá Spitz Lajos és Krausz József felkeresték ma Festetics Géza grófot, a fővárosi tanügyi osztály vezetőjét és arra kérték, hogy intézkedjék az iránt, hogy" az inasok iskolamulasztásai esetében, ha a mestereket mulasztás nem terheli, őket büntetéssel ne sújtsa az elöljáróság. Kérték továbbá, hogy a születilél lakó inasok vasárnapi iskolamulasztásai esetén a szülőket bírságolják meg, mert vasárnap csak ők képesek az inasra felügyelni. Végezetül arra is kérték, a tanácsost, hogy az iránt is intézkedjék, hogy a mester meggyőződhessék arról, vájjon volt-e inasa az iskolában. Ez úgy érhető el, ha a tanító az iskolalátogatást aláírásával vagy pecséttel igazolja. A tanácsos megígérte, hogy a kívánságnak eleget fog tenni. (A szentendrei viczinális új vágánya.) A szentendrei viczinálisnak a Filatori-gáttól Szentendréig húzódó második vágány közigazgatási bejárása e hó 12-én lesz. Ez alkalommal a fővárost Antal Gyula tanácsjegyző fogja képviselni (Hírek a tanácsból.) A tanács az Artézi-fürdő építési munkálataira nézve elhatározta, hogy a kőműves-, a föld-, az elhelyező- és kőfaragómunkálatokra, valamint a hengerelt vastartók szállítására újabb árlejtést hirdet. A gyáli-úti kis lakások építése tárgyában a tanács kiadta az asztalos-, lakatos-, mázoló-, üveges-, gipsz-, és Rabitzfalé, továbbá a kályhásmunkákat és a tűzhelyek szállítását. A Kossuth-mauzóleum építésének hátralevő munkálatait a tanács kiadta. A tanács elhatározta, hogy az I. kerületben a mozdony-utczai elemi iskolában, valamint a IX. kerületben a páva-utczai óvodában napközi otthont nyit. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) A »Ne fernere« dekrétum, tekintettel a jogtörténeti előzményekre. Ily czimmel aktuális tanulmányt bocsátott közre Kércszy Zoltán dr. kassai kir. jogakadémiai igazgató a »Ne fernere« dekrétumról. Szerző rövid bevezetés után, melyben hangsúlyozza, hogy a kérdésben Tisza István gróf álláspontjához csatlakozik, beható forrástanulmánynyal világítja meg a »Ne ternere« dekrétum jogtörténeti előzményeit. A mű második részében szerző kifejti, hogy a tridenti forma Magyarországon csak gyakorlat útján terjedt el a tizenhetedik században, s a protestánsokra Erdélyben egyáltalán nem, Magyarországon pedig csak ott kötelező, hol a tridenti forma befogadása előtt parochiális szervezettel nem bírtak. Majd a vegyes házasságokra vonatkozó egyetemes és hazai jogfejlődésnek részletes ismertetését adta. A jogtörténeti előzmények után Kérészy a »No femere«