Az Ujság, 1909. március/1 (7. évfolyam, 51-61. szám)

1909-03-06 / 55. szám

16 () Az Orsz. Katolikus Szövetség ma délután kezdte meg a társadalmi tanfolyamot az ipartestület díszter­emben. Előadták Zichy János gróf, Nagy Emil országgyű­lési képviselő és Brugge Aladár. Az előadásokat folytatják. () A III. ker. Kisegítő iskolai Gyermekvédő­ Bizott­ság e hó 9-én d. n. 5 órakor tartja alakuló ülését az óbudai elöljáróság üléstermében. () Az Állami Napszíjjas Hivatalszolgák Országos Egyesülete márczius 5-én küldöttséggel tisztelgett Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszternél. A küldöttséget Dobozy Dávid egyesületi elnök vezette, a­ki élénk színek­kel ecsetelte a miniszter előtt azt a szomorú állapotot, hogy a vidéki városokban székelő állami iskoláknál alkal­mazásban levő iskolaszolgák jelenleg is olyan díjazásban részesülnek, a­mint azt évtizedekkel ezelőtt megállapí­tották. Előadta a miniszternek, hogy elképzelni is merész gondolat az, mikor arról van szó, hogy 4—7 tagból álló családot évi 480—500 korona fizetésből kell eltartani. A miniszter figyelemmel hallgatta a szónok előadásét és elismerte, hogy az a fizetés nagyon kevés a megélhetés­hez és kijelentette a küldöttség előtt, hogy az előadotta­kat a lehetőség szerint teljesíteni fogja, a­mit a küldött­ség éljenzéssel köszönt­ meg. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § Tenorista és jelmezszabó. A Népszính­áz- Vígopera a múlt év május 23-án jelmezes fő­próbát tartott a Paris almája czímű egyfelvonásos operettből, a­melynek egyik főszerepét Környey Béla tenorista játszotta. A főpróba megkezdése előtt az öltözőben Környey Fani jelmeze miatt előbb szemrehányásokkal, majd utóbb sértő sza­vakkal illette Gyürky Ferencz színházi jelmez­szabót. Az öreg Gyürky egy darabig csak tűrte a sértéseket, de aztán kifakadt : — Különb énekeseknek is csináltam én kosztümöt, mint Környey úr s azok meg voltak vele elégedve. Erre a kijelentésre Környey rátámadt újból az öreg jelmezszabóra : — Hallgasson maga, részeges, vén disznó! Ennek a kulisszák mögött történt inczidens­nek folytatása a büntető járásbíróság előtt folyt le. Gyürky Ferencz becsületsértés vétségéért pa­naszolta be Környey Bélát, ki azóta az Opera tenoristája lett. A tárgyaláson Környey beismerte, hogy a feletti felháborodásában, hogy jelmeze nem volt jó, megtámadta Gyürky Ferencz jelmez­szabót. Előadta azonban, hogy a szóharcz hevé­ben Gyürky is sértő szavakkal illette őt s ezért viszonvádat emelt. Ma tárgyalta folytatólagosan ezt az ügyet a büntető járásbíróság. A tárgyalá­son a panaszos jelmezszabó képviseletében Szabó Ödön dr. jelent meg, Környey Bélát pedig, a­ki betegsége miatt nem jelenhetett meg a tárgyalá­son, Steiner, Béla dr. védte. A mai napon a viszon­­vádra beidézett Bálint Dezső és Mérey Adolf tanuk kihallgatására került a sor. Bálint Dezső csak annyit tudott az ügyről, hogy a jelmezes főpróba előtt az öltözőben heves szóváltás volt Környey és Gyürky jelmezszabó között. Sértő ki­fejezések hangzottak, de hogy mik voltak ezek a kifejezések, arra már nem emlékszik. Mérey Adolf tanúvallomásában szintén nem tudott határozot­tan vallani arra nézve, hogy Gyürky használt-e sértő szavakat Környeyvel szemben s hogy ezek mik voltak ? A lefolytatott tárgyalás után a biró Környey Bélát becsületsértés vétségéért húsz ko­rona pénzbüntetésre ítélte, ellen­ben Gyürky Fe­­renczet az ellene emelt becsületsértési viszonvád alól bizonyítékok hiányában felmentette. Környey Béla védője az ítélet ellen felebbezést jelentett be. § A halott emléke. Schwarcz Lajos belényesi szabólegény abból az alkalomból, hogy az el­hunyt Nogáll János czimzetes püspöknek emlékére tisztelői szobrot akartak felállítani, egy munkás­lapban kíméletlenül meghurczolta a püspök nevét. Az elhunyt püspök fivére Nogáll Pál tiszaföldvári földbirtokos pert indított Schwarcz ellen, a­kit a nagyváradi törvényszék el is ítélt rágalmazásért négy havi fogházra és ötszáz korona pénzbünte­tésre. A tábla és ma a Curia is Tarnai János bíró referálása után helybenhagyta az ítéletet.­­ Királysértő szerb, Popovics Dusán szerb nem­zetiségű szőnyegdiszítő egy Veres Pálné­ utczai vendéglőben a szerb háború esélyeiről bölcselkedve, azt fejtegette, hogy a király 1848-ban becsapta a szerbeket, mert 48.000 hold földet ígért nekik, hogy ha segítenek leverni a magyarokat. A földe­ket aztán osztrákoknak adta. A törvényszék vád­­tanácsa ma Popovicsot királysértés vétségéért vád alá helyezte.­­ Harez egy templom miatt. A Budapestre betelepített görög kereskedők és mac­edóniai oláhok még 1788-ban építették a Petőfi-téren levő görög-oláh templomot. A románok, a­kik szintén ebbe a templomba jártak és ott oláh liturgiát is követeltek, később a maguk részére vindikálták a templomot. Hosszas viszályok után 1888-ban a király felügyeleti jogánál fogva úgy döntött, hogy a románok mit sem követelhetnek a macze­­dón­ oláhoktól. A románok e döntés miatt igen el voltak keseredve és pörös útra terelték az ügyet. A budapesti törvényszék elutasította őket. Az ügy felebbezés folytán a tábla elé került, a­hol a románokat Babes Emil dr., a mac­edónokat pedig Nagy Emil dr. képviselte. A tábla a törvényszék ítéletét helyben hagyta. § Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete az Osztrák Ügyvédjelöltek Egyesülete kiküldötteinek részvételével, a budapesti ügyvédi kamara nagytermében márczius 7-én, vasárnap, este fél hat órakor vitaestet rendez a következő tárgysorozattal: 1. Siegfried Geyerhahn dr., id. Osztrák Ügyvédjelöltek Egyesülete elnökének felolva­sása Az arányos választási rendszerről. 2. Modern Geyza dr., az Osztrák Ügyvédjelöltek Egyesülete tagjának érte­kezése Az osztrák polgári perrendtartás a gyakorlatban czimen. § A járásbirósági tömegnapról. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület budapesti választ­mánya ma délután tartotta meg Balázsovits Jó­zsef curiai biró elnökletével Il-ik vitaestélyét. Ez alkalommal Révay Bódog dr. budapesti VI. ke­rületi járásbíró olvasta fel a járásbírósági tömeg­napról írott tanulmányát. Tömegnapoknak tudva­levőleg a járásbíróságokon ama napokat nevezik, a­melyekre a bíróság az egy héten belül beérkezett összes pereket egy-egy bíró irodájában kitüzetik és ellátják és a mely tárgyalásokra kitűzött ügyek száma esetenkint a százat és a százötvenet is meghaladja. Révay dr. bemutatta a tömegnap intézményét a bíróság, az ügyvédi kar és a nagy­­közönség érdekeinek megvilágításában. Rámuta­tott a jelen viszonyok tarthatatlanságára. Sta­tisztikai adatok alapján azt az eredményt mu­tatta ki, hogy a mai rendszer mellett tömegnap nélkül a forgalom nagyságánál fogva a járásbíró­ságoknál a nyugodtabb érdemleges tárgyalás és ítélkezés egyáltalában nem volna keresztülvihető. A polgári törvénykezési jog megalkotásának kü­szöbén konkrét javaslatokkal állott elő, a­melyek a mellett, hogy költséggel egyáltalában nem jár­nának, egyben a járásbíróságok sokszor hangoz­tatott tehermentesítését is megvalósítanák. Az érdekes előadást a nagyszámú előkelő jogászkö­zönség nagy tetszéssel fogadta. A felolvasás után annak tartalmáról vita indult meg. § A bíróság köréből. A király Osvald István dr.-t, a budapesti Ítélőtábla elnöki titkárát, valamint Csanády György és Láng Ferencz dr. budapesti törvényszéki bírákat a budapesti, Chanáth Miklós sátoraljaújhelyi törvényszéki birót pedig a kassai Ítélőtáblához birákká nevezte ki. § A ravatal körül. Néhány nap előtt volt egy éve annak, hogy Farnady Elemér miniszteri tit­kár önkezével vetett véget életének. A temetés után az öngyilkos atyja Farnady József dr. el­panaszolta a nála részvétlátogatást tett Herczeg Ferencznek, hogy Kondor Ai­ Uli, egy kőnyomatos­nak kiadója a haláleset után nála jelentkezett és több ezer koronát kért tőle azzal a kijelentéssel, hogy egyes lapoknál ki fogja eszközölni, hogy a kellemetlen esetet az illető lapok kíméletesen is­mertessék. Herczeg Ferencz, az Újságíró Egyesület elnöke, rendkívüli módon felháborodott és az ügyet az egyesületben is szóvá tette. Az ügyészség az Újságíró­ Egyesület feljelentése folytán megindít­ván az eljárást, azt csakhamar meg is szüntette, de később újrafelvétel folytán a törvényszék vád­­tanácsa mégis vád alá helyezte a nevezett kő­nyomatos kiadót zsarolásért és a budapesti tör­vényszék tegnapelőtt és ma tárgyalta a pert. A vádlott azzal védekezett, hogy nem ő, hanem Szalai Oszkár nevű társa telefonált Farnadynak, ő már csak Farnady hívására jelent meg ennek lakásán. Ezzel szemben Farnady szemébe mon­dotta a vádlottnak, hogy igenis ő kért tőle négy­ezer koronát a kellemetlen »szósz«-ok mellőzésének kieszközléséért. A bíróság kihallgatta, mint tanút Herczeg Ferenczet is, a­ki kijelentette, hogy a sajtó jó hírnevének megóvása érdekében hatott oda, hogy az ügy az igazságszolgáltatás elé kerül­jön. A törvényszék azzal a megokolással, hogy a vádlott nem követett el büntetendő cselekményt, felmentő ítéletet hirdetett ki.­­ Az állásszerző, Stern Mór, csalás miatt több ízben büntetett szobatisztítósegéd Weisz Árminnak mint a törvényszéki orvostani intézet bonczmestere mutatta be magát. Diskurálás közben Weisznak jó állás szerzését ígérte. Persze kérvényre, után­járásra stb. pénzt kért és kapott is. Mikor Weisz azt észlelte, hogy se pénz, se állás, elment az orvos­tani intézetbe, a­hol csakhamar megtudta, hogy Stern Mór ott ismeretlen firma és hogy a kérvény­ről semmit sem tudnak. A törvényszék ma Fü­­zesséry dr. biró elnöklésével Sternt csalás bűn­tettéért egy évi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. AZ ÚJSÁG­Szombat, 1909. márczius 6. S­port. Telefonszám 56—16. — Olvasóterem 71—31.— Interurban 57. Football. Küzdelem a bajnokságért. A Budapesti Torna-Club és az Újpesti Torna­ Egyesület jövő vasárnap délután az amerikai-úti pályán mérkőzik az elsőosztályú bajnok­ságért. Az U. T. E. múlt vasárnap a B. A. K. ellen fel­tűnő jó formát mutatott, úgy hogy kiváló esélyekkel indul a küzdelembe a piros-fehérek ellen. Legutóbbi őszi találkozásuk alkalmával a B. T. C. csak erős küzdelem után győzött egy goalkülönbséggel. Mostani találkozásuk is erős küzdelmet helyez kilátásba és habár a papírforma szerint a B. T. C. győzelme várható, az indifferens pályára való tekintettel a küzdelem eredménye nyílt kérdés. A mérkőzést Hajós József (F. T. C.) fogja, vezetni. A millenáris pályán jövő vasárnap délután kettős bajnoki mérkőzés lesz. Mind a kettő nagy érdeklődésre számíthat, mert döntő fontosságú lehet az idei bajnokság helyezésére. A F. T. C. mindent el fog követni, hogy vezető helyét megtartsa, míg az M. T. K. nagy ambíczióval készül az őszi 4:2 arányú vereség kikorrigálására. A B. Á. K.—Törekvés-mérkőzés, tekintettel a két csapat­nak eddig mutatott jó formájára, teljesen nyílt jellegű. A két­ mérkőzésre egy belépőjegy érvényes. A B. A. K.— Törekvés mérkőzésnél Szász Hugó (M. T. K., míg a F. T. C.— M. T. K.-nál Fehéry Ákos (B. T. C.) fog bírás­kodni. A harmadosztályú bajnokság egyetlen mérkőzése a Ferenczvárosi Sport­ Club és a Lok­ografia F. C. között vasárnap délután 3 órakor lesz a lágymányosi pályán. Biró Langfelder Ferencz lesz. Előzőleg a második csa­patok játszanak. Az egyetemi atléták csapatának vezetője. A Buda­pesti Egyetemi Athletikai Club football-csapatainak veze­tését kiváló football bíránk, Fehéry Ákos vette át. A B. E. A. C.-nak a Kőbányai T. E. ellen aratott győzelme már a csapat új gentleman-amatőr trénerének érdeme. Az egyetemi atlétikai csapatot érdeklő mindennemű megkeresések Fehéry Ákos czímére (V., Markó­ utcza 27., földszint 18.) intézendők. Kevés a football-biró. Vagy ötvenre rúg a Labdarúgó Szövetség által képesített — Budapesten tartózkodó — football-birók száma és mégis mostanában hétről-hétre mindössze ugyanaz a tíz biró működik és azoknak a fele is alig bírja a csapatvezetők bizalmát. Az első osztályú csapatok vezetőinek legnagyobb gondját az képezi, hogy mérkő­zésükhöz indifferens bírót találjanak, a­mi jelenleg igen nehéz. K.-át azért nem veszi az A) csapat bírónak, mert rokoni kötelék fűzi a B) csapathoz. Z.-ét venné az A) csapat, de nem veszi a B) és így tovább. Végre találnak olyan bírót, a­kit jobb hiányában mind a két csapat elfogad, de már aznap más csapatnál bíráskodik. És így tovább. A magyar bírák kilenczven százaléka nem volt az igazi értelemben foot­ballista, a durvaságok különböző változatait könyvből tanulja, nem tudja azoknak súlyos, vagy kevésbé súlyos voltát megbírálni, akarom mondani, fájdalmait megbecsülni. Nincsen tisztában a szándékos és a nem szándékos rúgás fogalmával. Pedig igazi football - bírák csak a kiérdemesült játékosok közül kerülhetnek ki. Van — igaz — bíróképzésük is — papiroson. íme, hogyan fest a magyar biróképzés az M. L. Sz. biróbizott­­ságában. X. január 1-én birói vizsgára jelentkezik és lefizeti a birói vizsgadíjat. Egy hónappal későbben be­idézik vizsgázni, de nem vizsgázhat, mert a bizottság vagy nincsen együtt, vagy pedig zártkörű értekezletet tart. Újabb egy hónapi várakozás után levizsgázik, esetleg sikeresen és az eredmény az, hogy gyakorlati vizsgára utasítják. Lehet bíró minden mérkőzésen, csak bajnokin, szövetségin és nemzetközin nem. Hát milyen mérkőzésen bíráskodjék ? Csapataink annyira el vannak foglalva, hogy holmi barátságos mérkőzést nem igen játszanak, legfeljebb a szezon elején. Hát így a szegény X. csak birójelölt marad. Mert a bíráskodáshoz csapat és pro­­tekc­ió is kell. Van a M. L. Sz. biró­bizottságának még egy szabálya, a­mely a biró életkorát írja elő. Biró ugyanis csak az lehet, a­ki 21-ik életévét betöltötte. Szóval jobban bíráskodhatik a 22 éves, mint a 21 éves sportsman. Nem az évek száma, a tudás a fő ! Jómagamnak is ez volt a bajom. Minősítettek, de későbben — mert nem töltöttem be teljesen a 21 évet — a jó vizsgámat mellőzték, a bírói karból töröltek, mert nem olyan bírákra van szükség, a­kik tudnak, hanem a­kik már öregebbek. Talán az évek bíráskodnak ? A mostani viszonyok között nehéz olyan embert találni, a­ki hajlandó a játékosok és a közönség elfogult szidalmait egy-egy mérkőzésen végig hallgatni. Mert a vesztes csapat szerint száz eset közül kilenczvenkilencz­­ben a bíró hibás a vereségért. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a bírák maguk között klubot alakítanának, maguk intéznék ügyeiket és nevelnék a birói kart. Bíráink legnagyobb része a durva játékost nem bünteti eléggé. Mit ér a szabadrúgás, még ismétlés esetén is ? Persze a játékos kiállítása sokszor nagy bajokat idéz elő, esetleg hetekig szóbeszéd tárgyát képezi, esetleg a biró elleni csendes bojkott a következménye. Birói karunk szóval csak papiroson van, tényleg azonban nincsen és nem is lesz, a­meddig a mostani bíró­bizottság intézi a dolgokat. Tartsanak kurzusokat, ülésezzenek rendszeresen, mert működésük most abban merül ki, hogy maguk között kiválasztják a nemzetközi mérkőzések bíráit. Itt a köz­gyűlés, válaszszanak egyesületeink megfelelő embereket a szövetség élére, a­kik tényleg arra fognak törekedni, hogy a biró-mizériák megszűnjenek. Mert ez a kérdés vár a legsürgősebb orvoslásra. Taffel Miksa: Jégsport, A gyorskorcsolyázó-világbajnokság. A Krisztiániá­­ban múlt szombaton és vasárnap lefolyt 1909. évi gyors­­korcsolyázó-világbajnokság részletes eredményéről már

Next