Az Ujság, 1909. március/2 (7. évfolyam, 64-76. szám)
1909-03-30 / 75. szám
16 Forrai Rózsi, a főherczegnő: Mészáros Giza.) Kezdete fél 8 órakor. Király-Színház: Az elvált asszony. (Lisseveghe: Király, Jana: Ötvös G., Wander-Loo : Pálmay I., Deesteldonk: Szirmai, Wiesum: Csiszér, Serop: Papír, Martje: T. Harmath I.) Kezdete fél 8 órakor. Uránia: A franczia forradalom. Kezdetek8 órakor. FŐVÁROS. (A főváros építkezései.) A Bárczy István polgármester által benyújtott építkezési programm ma került a pénzügyi bizottság elé. A megindult vitából arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az több napot fog igénybe venni, amit az ügy party fontosságára való tekintettel nem lehet rossz néven venni. Wildner Ödön tanácsjegyző ismertetése után csak Hárai Ferencz szólt ma a javaslathoz, mint mindig nagy készültséggel és alapossággal. Beszéde végén magasztalóan szólt a polgármesterről, ki e nagyszabású kezdeményezésével az egész törvényhatóság s az egész polgárság háláját és elismerését vívta ki. A pénzügyi bizottság erre zajosan megéljenezte Bárczy polgármestert. Heltai beszéde után a vita folytatását holnapra halasztották. Heltai beszédét a következőkben ismertetjük : Azzal kezdi, hogy évtizedekre visszamenőleg nem ismer nagyobb és fontosabb kérdést, mint ezt. Nemcsak azért, mert 95 millióról van szó, hanem azért is, mert ez a 95 millió csak első részlete annak a sok milliónak, amely erre feltétlenül következni fog. A jelentés történeti részére nem akar kitérni, de kijelenti, hogy abban fény és árnyék nincs helyesen megosztva. Helyesen állapítja meg az előterjesztés, hogy Budapesten a lakásnyomor olyan mérvű, amelyhez fogható Európa egy városában sincs, de ha ezt helyesen állapítja meg, akkor nem ártott volna arra is rámutatni, hogy daczára annak, hogy ilyen bajok vannak, a tisztes háztulajdonosoknak sem valami rózsás a helyzete. Ha a tisztes háztulajdonosok helyzetét lehetetlenné teszszük, akkor semmiféle intézkedés nem elegendő arra, hogy ilyen nagyjelentőségű kérdést a magántevékenység háttérbe szorításával oldjunk meg. Áttért ezután arra a kérdésre, indokolt-e a lakásnyomorral szemben közhatósági tevékenység és nem habozik kijelenteni, hogy ő ezt igenis indokoltnak tartja. A főkérdésre áttérve, kijelenti, hogy a programmnak az a része, amely a szükségbarakkokról, a barakktermekről, a népszállókról és népotthonról szól, alul maradt azon, amit tenni kellett; majdnem ez a véleménye az előterjesztés hatodik részéről is, amely a fővárosi alkalmazottak lakásainak rendezésével foglalkozik. Ami pedig az előterjesztés nyolcadik részét, az iskolák építését illeti, az a véleménye, hogy az iskolák építése nem tartozik szorosan a lakásügy rendezésének kérdéséhez és csak annyiban áll ezzel vonatkozásban, hogy az új iskolák felépítése által néhány lakás felszabadul. A javaslatnak azt a részét sem tartja kielégítőnek, mely az éjjeli menhelyek felállításával foglalkozik, mert azok felállításáról nem gondoskodik kellő mértékben. A javaslatnak szerinte legfontosabb részére, a kislakásokra tér át. Összehasonlítja az előterjesztést a külföldi, különösen az angol viszonyokkal és megemlékezik a Kénutczai négy munkásházról, amelyeknek építése 270.400 koronába került, és melyek 2,3%-ot jövedelmeznek. Ezt azért állapítja meg, hogy a kislakások után várható bérjövedelemről szólhasson. Szerinte mindenekelőtt meg kell állapítani, mennyi az a hetibér, — mert hisz ezeknél a lakásoknál havi vagy negyedévi bérről szólni nem lehet — amelyet egy budapesti szakképzett munkás fizethet a nélkül, hogy egyéb életfeltételeit megrontani volna kénytelen. Konstatálja, hogy a budapesti szakképzett munkások heti keresete átlag 24—28 korona közt mozog. Ebből maximálisan 4—5 koronát fordíthat lakbérre. És e helyen megelégedéssel konstatálja, hogy a Kén utczai munkásházakban ez a bér van meghonosítva, de kijelenti, hogy ha e mellett a bér mellett az építendő kislakásoknál a fővárosnak a beszerzendő pénz árához képest 1% áldozatot kell hoznia, ezt ő humanitárius, közerkölcsi és közjótékonysági szempontból szó nélkül megengedhetőnek tartja. Sajnos azonban, hogy a programm szerint teljesen kilátástalannak kell tekintenie azt, hogy a főváros ilyen feltételek mellett adhassa bérbe a létesítendő kislakásokat. Ezt a tételt számításokkal is igazolja. A városi tisztviselőlakások czéljaira — úgymond — eltekintve a svábhegyi építkezéstől, egy fillért sem hajlandó megszavazni. A tisztviselői lakások kérdése utópia, mert ha valamennyi tisztviselőt városi lakásokba akarnánk elhelyezni, ez a főváros részéről olyan érzékeny áldozatot követelne, amelyet csak új pótadók kivetésével lehetne fedezni. A lakáshivatalhoz még elvileg sem járul hozzá. A tanács bármikor tehet előterjesztést hivatalok kreálására, ha azt hiszi, hogy erre szükség van. Azért tehát tegyen annak rendje és módja szerint részletes előterjesztést a közgyűlésnek. Helyesli az előterjesztésnek a telekvételről szóló részét. Kijelenti még, hogy a 14. pontban foglaltakat, amelyek a konyhakertek létesítésére vonatkoznak, elfogadja és kéri a polgármestert, hogy az erre vonatkozó tanulmányokat úgy folytassa, hogy a munkálatok még ebben az évben megkezdhetők legyenek. Beszédét azzal végzi, hogy a polgármester elismerésre méltó munkát végzett és hálára tarthat igényt szocziálpolitikai szempontból nagyfontosságú javaslatáért, elsősorban pedig megérdemli a főváros szegényebb sorsú és munkáslakosságának elismerését. (Élénk helyeslés. Felkiáltások : Éljen Bárczy !) Heltai beszéde után a bizottság elhatározta, hogy" a lakásprogramja megvitatását holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésében folytatja. (Uj tanítónői állások.) A pénzügyi bizottság mai ülésén megszavazta a szervezendő uj tanítónői állások költségeit. AZ ÚJSÁG Kedd, 1909. márczius 30. KÖZOKTATÁS. *** Evangélikus tanárok gyűlés®. Az Országos Ág. Hív. Evang. Tanáregyesület ez évi közgyűlését április hó 14. és 15-én tartja meg Pozsonyban. *** A Polgári iskolai Tanárok Budapesti Kör® szombaton tartotta rendes havi ülését Ullerich Gyula elnöklete alatt. Az ülésen Keleti Adolf székesfőváros tanár tartott érdekes előadást Weszely Ödön dr.-nak A modern pedagógia útjain prímű nemrég megjelent nagy munkájáról. Kimutatta, hogy a mi szegény tanügyi irodalmunkban milyen fontos esemény ez a munka, mely pedagógusnak, szülőnek egyaránt nélkülözhetetlen olvasmánya lesz. Érdekesen fejtegette Weszely Ödön dr. könyve alapján,, hogy a pedagógia elsősorban a műveltség átszármaztatója. Méltatta a könyvnek néhány részét, amely a szocziálpedagógiával, jellemképzéssel, a tanítás módszerével, a kulturális munka szervezésével foglalkozik. E könyvet a modern magyar pedagógiai irodalom alapvető munkájának tartja, amely nagy tudással, élvezetes, szép magyarsággal van írva. Az előadást Weszely Ödön dr. egészítette ki néhány tanulságos rész előadásával. *** A miniszter köszönet®. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szatmárnémeti törvényhatósági joggal felruházott város képviselőtestületének, Kádár Ambrus dr. pápai prelátus, szatmári kanonoknak, a szatmárnémeti kir. kat. főgimnázium építési czéljaira juttatott 12.000— 12.000 korona adományokért és Weszelovszky Béla szatmárnémeti építésznek ugyane czélra tett 1500 korona adományáért köszönetét nyilvánította. *** A tanfelügyelőségek köréből. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Papp Mihály központi szolgálatra berendelt állami elemi iskolai igazgató-tanítót ki. segédtanfelügyelővé nevezte ki és szolgálattételre továbbra is a központba rendelte. *** Kinevezés: A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dudek János dr. czimz. apátot, ny. r. egyetemi tanárt a népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottságba, az 1007. évtől kezdődő ötéves cziklus még hátralevő idejére rendes taggá nevezte ki. *** A Budapesti Tanítótestület elemi iskolai köre tegnap délután a központi városházán Taxner L. Árpád igazgató elnöklésével ülést tartott, amelyen a tankötelesek összeírásáról és nyilvántartásáról, továbbá az igazgatói lakásoknak a budapesti elemi iskolákban való visszaállításáról tanácskozott. Az ülésen Bauer Mór dr. iskolaszéki tag, Moussong Géza, a Budapesti Tanítótestület elnöke, Ágotai Béla és Trattler Károly szakfelügyelők is jelen voltak. A beiskoláztatás kérdésének előadója Hoffer Lajos osztálytanító, az Elemi Iskolai Kör alelnöke, az igazgatói lakásoké pedig Wlassák István igazgató-tanító volt. A beiskoláztatás kérdésében részben az előadó, részben pedig Ágotai Béla szakfelügyelő javaslatát fogadta el az ülés, kimondván, hogy a tankötelesek összeírását és állandó nyilvántartását elodázhatatlan szükségnek tartja, mert csak így szüntethető meg az a szomorú tény, hogy még Budapesten is vannak tankötelesek elég szép számmal, akik elemi iskolai oktatásban nem részesülnek. A tankötelesek összeírására a legalkalmasabb módnak azt tartja, hogy a háztulajdonosok a lakók gyemekeiről külön lajstromot készítsenek s ezt az illetékes elöljárósághoz beküldjék. Az elöljáróságoknál egy-egy kirendelt tisztviselő az iskolaköteleseket nyilvántartaná és a tankötelezettség betartása felett őrködnék. Az igazgatótanítói lakásoknak az elemi iskolákban való visszaállítására vonatkozólag az ülés az előadó javaslatát fogadta el, kimondván, hogy minden iskolában az igazgató-tanítónak lakása legyen. igazságszolgáltatás. § Özvegy Novák Sándornét felmentették. A budapesti törvényszék ma folytatta és befejezte özvegy Kovák Sándornénak, a budapesti ügyvédi kamara elhunyt pénztárosa özvegyének bűnpörét. A feljelentő tudvalevőleg Novák egykori kliense Fechtig Nándor báró volt, aki azt panaszolta, hogy Novák Sándor dr. elsikkasztotta az ő vagyonát a melyet a kezelésére bízott. Az özvegy ellen az volt a gyanúja, hogy tudott arról, hogy férje az ő számára Czinkotán sikkasztott pénzből vett villát és hogy Novákné az ügyvédi kamara részéről férje ellen támasztott követelést olyan pénzből fizette, amely a hagyatékot illette meg. Szombaton késő estig kihallgatták a tanúkat és felolvasták az iratokat. Ma már a perbeszédekre került a sor. Böhm dl., ügyész rekapitulálván a főtárgyalás anyagát, kifejtette, hogy több gyanús momentumot észlelt, de perrendszerű bizonyítékot sem a sikkasztás, sem pedig az orgazdaság vádja tekintetében nem tudott megállapítani. Ezért mindkét vádat elejtette. Most már Fechtig báró jogi képviselője Héder Lajos dr. vette át a pótmagánvád képviseletét és marasztaló ítéletet kért. Edvi Illés Károly dr. terjedelmes vádbeszédben erőtlenítette meg az elhangzott vádakat és felmentést indítványozott. A törvényszék özv. dr. Novák Sándornét felmentette úgy a sikkasztás, mint az orgazdaság vádjával szemben. Az ítélet indokolásában a bíróság megállapította, hogy Novák Sándor csakugyan sikkasztást követett el úgy az ügyvédi kamara, valamint Fechtig báró kárára. Az elsikkasztott összegekből vette a czinkotai villát, eme pénzeket helyezte el Ónody Iván névre. Azt azonban, hogy a vádlott nő tudott férjének sikkasztásairól, a bíróság bizonyítottnak nem találta. Az ítélet ellen a pótmagán vádló felebbezéssel élt. § Csalás telefon és távíró útján. Jüpiner Hugójohnsdorfi születésű magánhivatalnok valamikor Friedler János csurgói lengyárosnál volt alkalmazva. Később Budapesten állás nélkül lézengvén, az éppen Budapesten tartózkodott Fiedler aláírásával táviratilag kért a czégtől négyszáz koronát egy budapesti szállóba. Ezt a pénzt fel is vette. Később telefonon próbált ugyanilyen üzelmeket elkövetni, de ebbe belebukott. A budapesti törvényszék ma tárgyalta csalási bűnpörét Füzesséry dr. elnökletével. A bíróság Jupinert elítélte négy havi fogházra és 60 korona pénzbüntetésre. És miután a boroszlói törvényszék is érdeklődik ilyen csínyek miatt iránta, büntetésének elszenvedése után átadják őt a boroszlói államügyészségnek. § Pornográfia: A budapesti ügyészség pert indított Herczeg Géza hírlapíró ellen, aki a Fidibusz életlapban olyan karczolatokat irt, amely szeméremsértő. A budapesti esküdtbíróság ma zárt tárgyaláson tárgyalta a pert Zsitvay Leó curiai bíró elnökletével. Az esküdtbíróság a vádlottat nyolczszáz korona pénzbüntetésre ítélte. A vádlott semmiségi panaszt jelentett be. A nagyszerb felségárulók pere. Zágrábból jelentik telefonon . A mai tárgyaláson Bekics vádlott kihallgatása közben Pribicsevics Ádám többször közbeszólt, amiért egy egész hétre kizárják a tárgyalóteremből. Az ügyész ezután a zágrábi Pokret 1908 május elsejei czikkét idézi, a melyben Pribicsevics Szvetozár beszédének egy része van reprodukálva, a mely szerint az összes szerbek meg vannak nyerve a szerb eszmének és csak az a kérdés, mely kultúra fog túlsúlyra vergődni, várjon a nyugati vagy a keleti-e és hogy az az állam, amelyet azok a népek fognak megalapítani, amelyek az osztrák-magyar monarchiában nem képesek érvényesülni, Horvátország vagy Szerbia nevet fogja-e viselni, az nem fontos. A vádlott e pont tekintetében épp úgy hallgat, mint az ügyész ama fejtegetéseire, hogy több szerb becsületsértési pert indított, mert horvátoknak nevezték őket. A Belgráddal való összeköttetés tekintetében a vádlott minden felvilágosítást megtagad. Ezután ifj. Zsifkovics Simont hallgatták ki, aki a szerbség propagálójának mondotta magát. Szünet után folytatták Zsifkovics Simon vádlott kihallgatását, anélkül, hogy érdekesebb mozzanat felmerült volna. Délután 2 órakor a tárgyalás folytatását holnapra tűzték ki. Az ügyvédi kamara behatási díjának utólagos felemelésére vonatkozólag hozott határozatot egyes ügyvédek magukra nézve sérelmesnek tekintik. Ezért kedden este nyolc órakor ez ügyben értekezletet tartanak a József-körút és József utcza sarkán lévő Körvendéglőben.