Az Ujság, 1909. március/2 (7. évfolyam, 64-76. szám)

1909-03-23 / 69. szám

.­­ A nő most már olyan dolgos ember, mint a férfi, adják meg a választójogot neki. A férfi nem dönt­het a nő ügyében, mert ha, mint mondják, lényeges köztük a különbség, akkor nem ért a női kérdésekhez. Ha pedig egyenlő ember a nő és a férfi, a nőt olyan jogkör illeti meg, mint a férfiút. — Almásy Géza meghalt. Mint részvéttel érte­sülünk, Almásy Géza cs. és kir. kamarás, Jász- Nagykun-Szolnok megye nyugalmazott főispánja vasárnap reggel háromnegyed kilencz órakor Buda­pesten ütőérelmeszesedésben meghalt. Az elhunyt, a­ki hatvan esztendős lett, 1849 május 19-én szüle­tett Egerben. Középiskoláit Egerben, jogi tanul­mányait Pozsonyban végezte. A közigazgatási szol­gálatba lépve, kápolnai főszolgabíró volt. A ká­polnai kerület 1887-ben beválasztotta a képviselő­házba, a­hol a szabadelvű párthoz csatlakozott és a háznagyi tisztet töltötte be. A kilenc­venes évek elején Jász-Nagykun-Szolnok megye főispánja lett ,és nagy tudásával és ritka munkabírásával jelen­tékeny tekintélyre tett szert. Az ő főispánsága alatt, részben az ő kezdésére lépett fel az általános képviselőválasztások során Jászberényben Apponyi Albert gróf ellen Erdély Sándor volt igazságügy­­,miniszter. A választás két napon és két éjszakán át folyt és az eredménye az volt, hogy Apponyi igen jelentéktelen szótöbbséggel győzött. Széll Kál­mán miniszterelnöksége idejében Almásy nyug­­díjaztatta magát, a szabadelvű párt feloszlása után pedig teljességgel visszavonult a politikai élettől. Ezután csakis mezőgazdasággal foglalkozott és visszavonultan élt. Ha azonban a fővárosban idő­zött, gyakran megjelent a Nemzeti Társaskörben, melynek alapító tagja volt és a­hol nagyon tisz­telték és szerették. Almásy Géza halálát nagy és előkelő rokonság gyászolja. Holttestét vasárnap este kivitték a kerepesi-uti temető halottas­házába és ott helyezték ravatalra. Temetése holnap, ked­den, márczius 23-án, délután 4 órakor lesz a kere­pesi-uti temető halottasházából. A haláleset hírére a Nemzeti Társaskör homlokzatára kitűzték a gyászlobogót. — Letépett magyar czimer. Zomborból jelen­tik : Oszivácz községben a görög keleti iskola homlokzatán elhelyezett magyar czimert ismeret­len tettesek letépték. A nyomozást a legerélyeseb­­ben megindították. — Huszonöt éves találkozó. Felkérem az 1884. év­ben Debreczenben gazdasági akadémiát végzett pálya­társakat, hogy kötelezvényünk értelmében folyó évi má­jus hó 10-én a találkozón megjelenni és ne mulaszszák. Addig is czimeket alálirottal levélben tudatni szívesked­jenek. Karácsony Zsigmond, Földes (Hajdu megye): — Trénerek és zsokék megadóztatása. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a Magyar Lovaregylettel folytatott beható tárgyalások alapján szabályozta a trénerek és zsokéik megadóztatását. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet lényegesebb pontjai a következők: Belföldi nyivános trénerek, a­kik a lóidomitást­ vállalatszerűleg folytatják, a harmadik osztályú kereseti adó alá esnek. A bel­földi magántrénerek, a­kik a lóidomitást egy vagy több istállótulajdonosnál meghatározott állandó fizetésért végzik, továbbá a külföldről alkalomszerűleg bejövő trénerek, valamint az összes bel- és külföldi zsokék Magyarországon elért jövedelmeik (lovaglási díj, versenyjutalék stb.) után a negyedik osztályú kereseti adóval rovandók meg. Az adó alá eső jövedelmükből (fizetés, versenyjutalék, lovaglási díj) készkiadás czímén legfeljebb 25% vonható le. A belföldi nyilvános trénerek adója abban a községben írandó elő, a­hol a lóidomító telep van, a bel­földi magántrénereknek, valamint a belföldi zsokék­nak adója, ha az ezek által idomított (lovagolt) ló belföldi istállótulajdonosé, az idomítás helyén, ha pedig külföldi istállótulajdonosé, abban a községben írandó elő, a­hol a versenyt lefutották. A trénerek, valamint a zsokék adóbevallásaikat közvetlenül a Magyar Lovaregyletnél nyújthatják be, mely azokat a bevallást nem adott felekre vonatkozó adatokkal kiegészítve, az év novem­berének végéig a székesfővárosi m. kir. adó­felügyelőhöz köteles beküldeni. A belföldi nyil­vános trénerek és belföldi magántrénerek állami és helyhatósági adóit az illetékes községek szedik, illetőleg hajtják be, míg a külföldi trénerek és az összes zsokék adóit felajánlott készsége követ­keztében a Magyar Lovaregylet szedi és szálltja be. — Piknik a Royalban. Ma este kedélyes és minden tekintetben fényesen sikerült estély zajlott le a Royal-szálló termeiben, h­ol egész éjjel a vidámság és pazar jókedv uralkodott. A Royal­­szálló éttermi alkalmazottai ugyanis ma tartották meg piknikjüket, melyre igen nagyszámú közön­ség gyűlt össze. Az estélyt rendezők, kik az egész farsangon csak arra törekedtek, hogy a Royalban rendezett bálok sikert arassanak, ma este meg­mutatták, hogy fáradtságuk daczára is erősen kiveszik részüket a vigadásból. A nagyterem ragyogott a sok szép hölgytől, a­kik ma igazán tánczos kedvükben voltak. Féltizenegy felé járt az idő, mikor a czigány tüzes csárdásba fogott, melyet néhányszor meg is újráztak. Éjfél után vacsorához ült a társaság, mely a késő reggeli órákig együtt maradt. Az estély sokáig megmarad a jelenvoltak emlékezetében. Vacsora után a piknik közönségéről a Genre fotóművészeti szalon gyönyörű magán és csoport felvételeket készített. A rendezőség, melynek élén Schmitt Károly igaz­gató, Benedek Rafael és Szilárdfy Gyula álltak, dicséretreméltó munkát végzett, melynek szép siker járt a nyomában. A hölgyeket csinos táncz­­renddel és ízléses csokorral lepték meg. — Orvosi botrány Berlinben. Egyik berlini bíróság előtt a minap valami becsületsértési per rendjén feltűnést keltő vallomások történtek, a­melyek furcsa fényt vetnek a német főváros leg­előkelőbb orvosaira. A tanúk vallomásából ki­derült, hogy egy Berlinben működő orvosi kon­zultáló intézet híres orvostanároknak rendszeresen páczienseket szállított s hogy a tanár urak viszont rendszeresen províziót fizettek a »beszállított« betegek fejében. Az orvostanárok között olyan hírességek szerepelnek, mint Leyden, Ewald, Posener, Senator professzor. Az esetnek hire kivált orvosi körökben keltett kínos feltűnést. — Botrány egy mulatóban. A Casino de Paris nevű mulatóban vasárnapra virradó éjjel bot­rány történt. Lantos Adolf, a mulató üzletveze­tője belekötött egy társaságba, melynek egyik tagja, Rónay László, ezért kérdőre vonta és mikor Lantos gorombán válaszolt, arczul ütötte őt. A mulatóban erre rémület támadt és a vendégek kiszaladtak. A botránynak a rendőrség vetett véget. — Kiátkozott pap. Rómából táviratoztak. A szent szolgálat kongregácziója dán Romolo Murri abbét a nagy egyházi átokkal (excommu­­nicatio maior) sújtotta. Ennek az átoknak értel­mében minden katolikusnak kötelessége, hogy a kiátkozottal minden érintkezést megszakítson. Don Murri az olasz modernista mozgalomnak vezető férfia; szabadelvű könyvei és folyóiratai miatt egyházi főhatóságával nem egyszer meg­gyűlt már a baja. Régebb ideje a misézéstől s egyéb papi funkcziók gyakorlásától is eltiltotta a pápa. Ezt a legsúlyosabb egyházi büntetést azzal vonta most magára, hogy az iménti kép­viselőválasztáson részt vett s megválasztatta magát keresztény­demokrata (democristiano) ala­pon. A fermói érsek az inkvizitori kongregáczió nevében megintette ezért, a mire don Murri igen határozott hangú levélben végképp felmondta az engedelmességet egyházi fenhatóságának. A válasz erre a kiátkozás lett. — Nagy bányarobbanás. Evansvilleből (Indi­ana) táviratozzák, hogy a sunnyside-i szénbányá­ban tegnap robbanás volt. A robbanás idején 37 bányász dolgozott az aknában. Eddig csak két munkást sikerült megmenteni. Attól félnek, hogy a többiek mindannyian elpusztultak. — A messinai segélyakczió. Az olaszországi föld­rengés által sújtottak javára a mai nap folyamán a követ­kező adományok érkeztek be : A Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank útján : Mikes Zsigmond gróf brassói főispán 14.20 K., Csongrád megye adománya 500 K., Prónay Mihály főispán Balassagyarmat 52 K., Székely Újság gyűjtése Kézdi­vásárhely 17.10 K., Szolnok-Dobokamegye főispánja 80.55 K., összesen 663.95 K. — A Magyar Általános Takarékpénztár utján : Nemzeti Hírlap gyűjtése 21.20 K., Hidalmási szolgabiró gyűjtése 36 K., Szentendre r. t. város pénztára 12.80 K., összesen 70 K. — A gyűjtés mai végeredménye 569.899.85 K. — utczai botrány egy tiszt miatt. Bécsből je­lentik : Ma délelőtt a hatodik kerületben kínos fel­tűnést keltő eset történt. A szabadságon levő Pocsék Miksa ulánus katonát az utczán megállí­totta egy ulánus tiszt, a­ki figyelmeztette, hogy szabályellenesen van öltözködve. Pocsék állítólag illetlenül viselkedett a tiszttel szemben, a ki kirán­totta kardját s a katonát arczán megsebesítette. Csakhamar óriás néptömeg gyűlt össze, a mely a tiszt ellen foglalt állást. E közben Pocsék kira­gadta a tiszt kezéből a kardot s ezzel megakadá­lyozta, hogy még további csapásokat is mérjen rá. A vérontásnak csak azzal lehetett elejét venni, hogy körülbelül húsz polgári ember a verekedők közé vegyült. A tömeg egyre fenyegetőbb módon viselkedett a tiszttel szemben. Végre megjelent két másik tiszt egy rendőrrel, a­ki Pocsékot a rendőrségre vitte. A tiszt is odament s mindkettő­jüket óriás néptömeg kisérte, a mely a tiszt­ ellen tüntetett. Pocsékét a helyőrségi kórházba vitték. A tisztet, a kivel a rendőrségen jegyzőkönyvet vet­tek föl, elbocsátották. • — „ —— — Antik tárgyak hamisítása. Nagyon elbámul­nának a műbarátok és műértők, ha azon antik tárgyakat, melyeket a régiségkereskedők kiraka­taikba tesznek díszdarabokul, a keletkezésük forrásánál tanulmányozhatnak. Köztudomású, hogy Európában és Amerikában számos régiség­gyár van, s a régiséghamisítók némelyike egye­nesen lángész a maga mesterségében. Különösen ügyesek a régi pénzek hamisítói s némelyiknek valósággal művészi ízlése van. E téren hires volt a német Becker, ki a régi görög és római érmek szépségét tökéletesen tudta utánozni. Hogy alkotásainak a régiség patináját megadja, bele­tette őket egy vasforgácscsal telt dobozba, a dobozt megerősítette kocsijának tengelyén s azután a lovakat a döczögős kövezeten vad vágtatásra ostorozta. A nagy rázkódás közben a vasforgá­csok az érmeket úgy megcsiszolták, hogy nyomá­suk teljesen hasonlított a görög és római pénzek­hez s még a legtapasztaltabb műértőt is meg­csalta velük. A hamisított érmeknél sokkal gya­­koriabbak a »középkorból s reneszánszból« szár­mazó éktárgyak. Nyugodtan állítható, hogy a múzeumokban lévő darabok kivételével valameny­­nyi többi műtárgy hamis. Mi sem könnyebb, mint egy kámeát hamisítani. Az ember letolja egy pulykának a gyomrába, a többit elvégzi az emésztés proczesszusa s mire a kamea visszatér a művészhez, csodaszép borostyánszinü sárga patinát kap. S a naiv gyűjtők a szint az évek behatásának tulajdonítják. Párisban régi kre­­monai hegedűket gyártanak. Legnagyobb a nye­reség azonban a régi bútorokon. Mi sem könnyebb, mint egy gyaloghintót vagy ágyat gót-­va egy reneszánsz­ stílben fabrikálni. A közönséges fát a diósé diófává változtatja s a huszadik század piszoksávjai szakasztott olyanok, mint a tizen­negyedik vagy tizenhatodik századéi. A szó lassú tevékenységét is utánozni lehet: a bútorba apró söréttel töltött pisztolylyal belelő az ember s a lyukakba s­zacherlinport szór. A kis sörétek ter­mészetesen benne maradnak a bútorban, de ki fog egy antik bútort szét­da­rabolni csak azért, hogy sörétet keressen benne. A régi vázáknak és korsóknak legalább 90%-a hamis. Mulatságos annak a serlegnek története, melyet Dél-Franczia­­országban egy római táborhely felásatása közben «fedeztek« fel. A serlegen az :»M. I. D. D.« titok­zatos felírás állt, melyet az archaeológok végre így betűztek ki: »Magno Jovi Deoru­m Deo«. Később kiderült, hogy mustáros üveg volt, s a felírás értelme : »Montarde Jaune De Dijon«. — A hajógyáros, Hamburgból jelentik : Nagy feltűnést kelt egy Ahrens Alfonz nevű hajógyáros­nak letartóztatása. Azzal vádolják, hogy hajókat a tengeren elsülyesztett, hogy az értük járó bizto­sítási összeget fölvehesse. A csalást egy matróz árulta el, a­kit Ahrens azzal bízott meg, hogy egy vitorláshajó szelepeit kinyissa s ily módon a hajót elsülyeszsze. A matrózt is letartóztatták. Egy másik táviratunk ezt jelenti : A berlini szállítási biztosító-társaság már akkor kezdett gyanakodni, a­mikor a »Friedrich Burm­an« nevű hajó 1908. október havában Biscaiánál szép idő­ben elmerült. A­mikor a biztosítási összeg kifizetése miatt megindultak a tárgyalások, Ahrens meg­esküdött, hogy a hajó 700.000 márkára volt biz­­tosítva, pedig a biztosítás tényleg kisebb összegre szólt. Feltűnt az is, hogy Ahrens a hajót, melynek reális értéke nem volt több 420.000 márkánál, Szefimben 650.000 márkáért vásárolta. A vizs­gálat még szenzácziósabb fordulatot vett, a­mikor letartóztatták az előbb említett matrózt, a­kinek a vallomása Ahrens üzelmeit kétségtelenné tette. Ma várják a »Kommerzienrat­h Burm­an« nevű hajó kapitányának a megérkezését, a­kit rögtön kihall­gatnak. Ahrens huszonkilencz éves, nőtlen. Kihall­gatásakor tagadta a terhére rótt cselekményt, de nem bocsátották szabadon, mert újabb terhelő adatok merültek fel ellene.­­ A szabómunkások bérmozgalma. A budapesti férfiszabók ipartestületének kiküldöttjei tegnap délelőtt tanácskoztak a munkások vezetőivel a munkabér emelései dolgában, délután pedig nagygyűlést tartottak a meste­­rek. A gyűlésen Csorna Lajos szabómester elnökölt, a­ki­nek indítványára a gyűlés többsége tízszázalékos bér­emelést szavazott meg , a munkások képviselői kijelen­tették, hogy a megbízóiknak az ajánlat elfogadását fog­ják tanácsolni. A Szabómesterek Országos Szövetsége tiltakozik ez ellen a döntés ellen, s azt mondja, hogy az­ ipartestü­let vezetősége taktikázik, s el akarja hitetni a­ közvéleménynyel, hogy a munkaadók megadták a bér-’ emelést. 12 AZ ÚJJSÁG Kedd, 1909. márczius 23.

Next