Az Ujság, 1909. április/2 (7. évfolyam, 90-102. szám)

1909-04-22 / 95. szám

Csütörtök, 1909. április 22. AZ ÚJSÁG * Angol műkedvelők Bécsben. Mint minden esztendőben, úgy az idén is hódoltak a Bécsben élő­ angolok sovinisztikus érzelmüknek azzal, hogy az ott élő angol kolónia tagjai kitűnően sikerült műkedvelő-előadást rendeztek a bécsi Sofien-Saal­­ban. Rendkívül nagy, díszes közönség gyűlt egybe és nagy gyönyörűséggel hallgatta a telivér angol előadást és kitűnően mulatott Pineros egy régi vidám bohózatán, melynek főszerepeiben Miss Reskillt és Clara Tyas tűntek ki különösen. A közönség soraiban megjelent a Bécsben élő angol arisztokráci­a, azonkívül a bécsiek is igen nagy számban, úgy hogy a nagy érdeklődés miatt az előadást másnap meg kellett ismételni. * Igazgatóváltozás a bécsi népoperában. Né­hány hét előtt megírtuk, hogy a bécsi népopera igazgatóváltozás előtt áll, Rainer Simons gyen­gélkedik és helyét Máder Raoulnak, a budapesti Opera volt igazgatójának és a Népszínház utolsó bérlőjének engedi át. A Volksoper igazgatósága annak idején megc­áfolta ezt a h­írt és csak any­­nyit koncredált, hogy ez irányban történt köze­ledés Máder Raoul részéről, de hát ki tudja meg­akadályozni azt, ha valaki mindenáron közeledni akar ? Most egy konzorczium akarja átvenni a Volksopert, mely művészekből és pénzemberekből áll, a­kik azt ms a maguk kebeléből delegálnának igazgatót. Színházi körökben olyan határozottság­gal tartja magát ez a hír, hogy a Volksoper ismét nyilatkozni volt kénytelen, kijelentvén, hogy ezzel a legújabb ajánlattal szemben is csak olyan rezer­­váltan viselkedik, mint azokkal, melyekkel ez év folyamán már megkeresték. És hozzáteszi, hogy a csörtetőknek kár olyan bizonyosra venni az igazgatóváltozást. * Lóversenytér a színpadon. Parisból távírják, hogy a Theatre Antoine-ban tegnap nagy sikert aratott Maurice de Brisay háromfelvonásos szín­műve, melynek Master Bob a czíme. A darab egy ló­versenytéren játszik. A harmadik felvonásban az az emlékezetes turfbotrány van feldolgozva, a­mikor 1906-ban Lausanneban a közönség, a­miért a fogadott ló lemaradt, darabokra törte a tribü­nöket, a totalizatőr-bódékat és elpusztította a pázsitot. A főszerepet Genier játszotta. A mai előadások : M. kir.: Operaház: Bohéméi?­. (Rodolph­e: Arányi, Shaunard: Dalnoki, Marcs­: Mihályi, Colline: Kornai, Musette: M. Sch­oyer J., Mimi: Szamosi E., Alcindor: Szendrői.) Tenetrészle­­k. Kezdete 7 órakor. Nemzeti Színház : Passe-Partout. (Régisné: S. Fáy Sz., Lionel: Odry, Eugéne: Pethes, Andrea: György I., Jacqueline: D. Ligeti J., Brézin : Gál, Lambert: Rózsa­hegyi, Lamberthe : Vízvári M., Couturier : Kovács, d’Allon­­vaine: L. Lenkey H., C'h­omel: Garamszeghy, Luzancy: Mészáros Á.) Kezdete fél 8 órakor. Vígszínház: A király. (A király: Hegedűs, Cha­­marande márki : Fenyvesi, Bourdier: Góth, Marthe: Sz. Varsányi L. Blond: Szerémy, Thérése: G. Kertész E., Corneau: Vendrey.) Kezdete fél 8 órakor. Magyar Színház : Hivatalnok urak. (Brohser: Vágó, Barna: Törzs, René: Báthori G., Róth: Rátkai, Vámo­siné : Forrai R., Spitzer: Fenyvesi.) Kezdete 8 órakor. Király­ Színház: Tánczos huszárok. (Hubert: Ki­rály, von Flüggen: Szirmai, von Saarburg-Ifferheim: Csiszár, Ganisius Wolf: Papír, Herma: Erdei Iberta, Thea: Petráss Sári, Ede: Ötvös G., Frolocker dr. : Raskó.) Kezdete fél 8 órakor. Uránia: Az Úr Jézus. Kezdete 1é­ 8 órakor. FŐVÁROS. (A polgármester ünneplése.) Bárczy István polgármester holnap este érkezik vissza külföldi útjából, amelyen a kislakások és népszállók ügyét tanulmányozta. A lakásügyi program új diadala alkalmából a VII. kerületi polgári kaszinó e hó 24-én este 8 órakor lakomát rendez a polgármester tiszteletére a kaszinó helyiségében, a Thököly-út 27­ szám alatt. (Diszérem negyvenévi szolgálatért.) A­­disz­érem negyvenévi hű szolgálatértk adományozása tárgyában a belügyminiszter arról értesítette a fő­várost, hogy az osztrák belügyminiszterrel létre­jött megállapodás alapján azok az osztrák állam­polgárok, a­kik negyven évi szolgálati idejüket a magyar állam területén töltötték el, a negyven évi hű szolgálatért járó diszérem elnyerésére irá­nyuló igényük tekintetében a magyar állampolgá­rokkal egyenlő elbánásban részesülnek. Hasonló elbánásban részesülnek azok a magyar állampolgá­rok, a­kik negyven évi szolgálati idejüket az osztrák állam területén töltötték el. Ezek a diszérmek iránt való igényükkel az illetékes osztrák cs. és kir. hatóságokhoz fordulhatnak. (Városok kongresszusának költségei.) A köz­gyűlés a városok kongresszusának költségeire 6000 koronát szavazott meg, s megengedte, hogy a kongresszus nyomtatványait a fővárosi házi nyomda ingyen készíthesse el. A belügyminiszter a közgyűlés e határozatát jóváhagyta. (Uszodák a parlament előtt.) Ez ügyben meg­jelent közleményekre a képviselőház elnöki hiva­tala a következő felvilágosító sorokat közli velünk : A tudósítás úgy, a­hogy azt a lapoknak közreadták, nagyon felületes és a közönség megtévesztésére alkalmas. Ugyanis az országházépítési alapból annak idején 600.000 koronát kapott a főváros kizárólag azért, hogy az Ország­­ház előtti rakodópart a teherforgalomtól és a teherkirakás­­tól menten tartassék. Ezenkívül az országházépítési alap költségére történt az Országház előtti rakodópart felső részének monumentális módon való kiépítése is. Az országházépítési vezetőség tehát sok százezer koronát áldozott pusztán azért, hogy a 36 milliós palota dunai homlokzata a harmóniát megrontó minden ízléstelen tárgytól menten tartassák. Ezen egyezm­ényileg biztosított jog fen­tartása felett a képviselőház elnökei mindenkor gondosan őrködtek. Nem is Justh Gyula, hanem már Apponyi Albert gróf, az új palotába beköltözött kép­viselőház akkori elnöke irt át első ízben ezen ügyben a városi tanácshoz. Hogy most a tanács hajók helyett fürdőket telepít az Országház elé, ez nem egyéb, mint egyszerű megkerülési kísérlet az egyezmény határozatával szemben, mert a fürdőket évenkint másfél hónapig ácsolják össze és ugyanannyi ideig bontják szét, tehát évenkint három hónapon át teherforgalom és teherkirakás folyik a Duna-parton és a halomban heverő alkatrészek miatt a­ rakpart ilyenkor valóságos faraktár és ácsmű­hely. Hogy pedig nyílt uszodák nem a törvényhozás épülete elé valók és hogy azok a törvényhozás tekintélyét, vala­mint a közszemérmet is sértik, arról vitának helye nem is lehet. A­kinek érzéke van hozzá, az magyarázat nélkül is megérti. Az előadottakból tehát az tűnik ki, hogy a képviselőház elnöke jogos követeléssel fordult a tanácshoz. (Gromon Dezső báró felmentése.) A minisz­térium előterjesztésére a király Gromon Dezső bárót, a fővárosi közmunkák tanácsának alelnökét saját kérelmére ez állásától felmentette. (Adókivetés.) Az I. kerületi adókivető-bizottság közli, hogy a 11I. osztályú keresetadó-javaslatokat e hó 2­1-től 28-ig közszemlére teszi. A bizottság tárgyalásaira a feleket külön idézéssel fogják meghívni. KÉPZŐMŰVÉSZET. **A müncheni nemzetközi kiállítás. Az idei nemzetközi műkiállításon Münchenben mivel a ma­gyar képzőművészet hivatalosan vesz részt, a Glas­­palais igazgatósága a magyar osztály részére a két legjobb termet, a 31. és 32. számút bocsájtotta rendelkezésre. A kiállítást miniszteri biztosi minő­ségben Ströbenz Frigyes festőművész rendezi s abban részt vesznek a következő művészek: Balló Ede, Benczúr Gyula, Beszédes László, Bosznay István, Bruck Miksa, Damkó József, Déry Béla, Endrey Sándor, Ferenczy Károly, Ferenczy Valér, Glatter Gyula, Glacz Oszkár, Góth Móricz, Hatvany Ferencz, Hegedűs László, Horovitz Fülöp, Istók János, Jendrassik Jenő, Kaeziány Ödön, Katona Nándor, Keményíti Jenő, Kézd­i-Kovács László, Knopp Imre, Kunvald Czézár, László Fülöp, Lösehinger Hugó, Magyar- Manheimer Gusztáv, Márk Lajos, Mendlik­­Oszkár, Mihalik Dániel, Nagy Sándor, Olgyai Viktor, Olgyai Ferencz,­ Pállik Béla, Pálya Celesztin, Perlmutter Izsák, Poll Hugó, Pörge Gergely, Róna József, Szamovolszky Ödön, Szentgyörgyi István, Szlányi Lajos, Simay Imre, Szenes Fülöp, Székely Andor, Skuteczky Döme, Spányi Béla, Vajda Zsigmond, Vaszary Jenő, Zádor István és Zemplényi Tivadar. A müncheni kiállítást a bajor régens herczeg június 1-én nyitja meg nagy ünne­pélyességgel. ** Művészeti flfia ás. A Schmidthauer— Korpely— Krosz féle egyházzenei hangverseny alkalmával, április 27-én esti 6 órakor a Jézus Szive templomában, Velics László, a halksburgi művészeti múzeum őre, előadást tart Jézus Szive templomának művészetéről­. Belépő­jegyek kaphatók: VIII. ker. Mária­ u. 25. TBS@MlSif. IRODALOM. (-) A szerzői jog Oroszországban. Pétervárról sürgönyzik lapunknak, hogy a birodalmi duma mai ülésén első olvasásban elfogadta a szerzői jogra vonatkozó törvényjavaslatot. Ez alkalommal az igazságüggyminiszter kijelentette, h­ogy a javaslat ezélja az orosz szerzők véde­lme. Oroszország kereskedelmi szerződés által kötelezve van, hogy Németországgal, Francziaországgal, Ausztriával és Magyarországgal irodalmi egyezményt kössön. Nem fér azonban össze Oroszország méltóságával, hogy idegen szerzőknek olyan jogokat engedélyezzen, a­melyekkel még az orosz szerzők sem bírnak. A miniszter végül azon reményét fejezte ki, hogy a törvény javítani fog az orosz írók helyzetén. (-) Kálvin János arczképe. Most jelent meg Debre­­czenben a Hegedűs és Sándor könyvkereskedő czég kiadásában Kálvin János sikerült arczképe. Az új 13 Kálvin-kép a hozzáértők szerint legtalálóbban ábrázolja a nagy reformátort. (-) A Magyar Néprajzi Társaság ma délután Katona Lajos egyetemi tanár elnöklésével felolvasó-ülést tartott. Elsőnek Antal Géza dr., a pápai ref. th­eol. akadémia tanára bemutatta az »Egyetemes vallástörténet« czím­ű nagyobb művének egy fejezetét, az afrikai népek vallá­sáról. A zajos tetszéssel fogadott érdekes előadás után Vásárhelyi Géza földbirtokos tartott előadást a Buda­­vidéki magyarság eredetéről. Az előadást tetszéssel hono­rálták. Utána Szalay Imre elnök vezetésével a társaság választmánya tartott ülést, a­melyen folyó ügyeket tár­gyaltak. (-) Felolvasás: A klerikalizmus szerepe Magyar­­ország történelmében czímen tartott Szende Pál dr. elő­adást ma este a Szabadgondolkozás Magyarországi Egye­sületének Magántisztviselő Fiókjában. Előadása beveze­tésében elmondja, hogy az egyház sohasem volt nemzeti, hanem internaczionális és hivatkozik Kautsky és Vander­­welde vonatkozó műveire, valamint a hazai viszonyokat illetőleg Grünwald Bélának és Beksics Gusztávnak az egyház nemzeti szereplését megvilágító véleményére. Majd kimutatja, hogy minő álláspontot foglalt el a klérus a nemzeti küzdelmek alkalmával. Végül rátért az egyház­nak a nemzetiségiekkel szemben követett politikájára. A szép számmal megjelent közönség az előadót lelkesen megéljenezte. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § A bojkottált pánszláv ügyvéd közvetítése. Bazovszky Lajos dr. losonczi ügyvéd neve néhány héttel ezelőtt azért vált közismertté, mert Loson­­czon olyan takarékpénztárt alapított, a­mely nem annyira közgazdasági intézmény, mint inkább melegágya a nemzetellenes tendencziáknak. Ezért és számos pánszláv irányzatú kiszólásáért Ba­­zovszkyt a losonczi magyarság bojkottálta. Az ügyvéd ellen nemrégiben Hubay Jenőné született Czebrián Róza grófnő tett büntető fel­jelentést ügyvédje, Farkasházy Zsigmond dr. út­ján a balassagyarmati törvényszéknél. A grófnő panasza az, hogy őt Bazovszky ügyvéd egy birtok­eladási ügyből kifolyólag huszonkétezer koronával megkárosította. Ugyanis a grófnő Bazovszkyt, mint egykori ügyvédjét megbízta azzal, hogy adja el 459 hold nagyságú birtokát. Az volt a meg­állapodása az ügyvéddel, hogy a holdak eladási ára legalább is száz korona legyen holdankint. A mennyivel drágábban adja el az ügyvéd h­oldan­­kint a birtokot, a száz koronán felüli eladási ár fele az ügyvédet illeti meg. Bazovszky Lajos dr. el is adta a birtokot s megbízójának, Hubayné Czebrián Róza grófnőnek azt mondotta, hogy hol­­dankint 112 koronáért adta el az ingatlant. Utó­lag azonban kiderült, hogy ő a holdakért 140 ko­ronát kapott a parasztoktól, így tehát holdan­­kint­ 28 koronát jogtalanul megtartott magának. A csalás czímén emelt feljelentés ügyében meg­indítót vizsgálat során a balassagyarmati tör­vényszék vizsgálóbírája több mint negyven pa­­rasztott hallgatott ki, a­kik mindannyian igazol­ták, hogy ők a birtok holdjait nem 112, hanem 140 koronáért vásárolták meg Buzovszkytól. A balassagyarmati törvényszék vizsgálóbírójának megkeresésére Kovács Béla dr. vizsgálóbíró ma hallgatott ki ebben az ügyben egy budapesti ügyvé­det és egy ügynököt tanúképpen. Ugyancsak m­ára vi­ilt tanúként beidézve Hubay Jenőné Czebrián Róza grófnő is. A vizsgálóbíró azonban a grófnő kihallgatását keddre halasztotta. § A primadonna tanuzása. Petrás Sári szín­művésznő ma tanúi minőségben jelent meg Kovács Béla dr. vizsgálóbírónál. Uj­zőny közelében az automobilja elgázolta Huszka Jánost. A család egy komáromi ügyvédet bízott meg az ügy ren­dezésével, de a művésznő nem volt hajlandó soffőrje hibájáért fizetni. A soffőr időközben isme­retlen helyre távozott, tehát a vizsgálóbíró körö­zést rendelt el, Petrás Sárit pedig a komáromi bíróság megkeresésére a vizsgálóbíró ez ügyben mint tanút hallgatta ki.­­ Az óvatos bankszolga, Garasits Mihály bankszolga a Mária Valéria-utc­a egyik vendéglőj­­ében kivett a zsebéből egy Browning-revolver - és azt mutogatta a társaságnak, mondván : •­ Az újpesti bankrabló­i kísérlet óta mind­nyájan ilyen fegyvert hordunk a zsebünkben. Az elővigyázatos bankszolga addig mutogatta a fegyvert, míg az elsült ér. Hauriel Károly kol­legája helt­an Grillt el. A törvényszék ma G­­rac­sitsot górni­ai lan­yárból okozott emberölés vét­ségéért így havi fogházra ítélte és az elhunyt özvegyét ezerkétszáz korona évi járadékra vonat­kozó követelésével a­ polgári bírósághoz utasította. § A Szanin-ügy. A budapesti büntető tör­vényszék vádtanácsa most döntött ama felfolya­modás felett , a­melyet Szabó Endre, Arczibajev regényének fordítója adott be Szlavek Ferencz dr. vizsgálóbíró határozata ellen, a­melyben ellene

Next