Az Ujság, 1909. május/1 (7. évfolyam, 103-113. szám)

1909-05-01 / 103. szám

Szombat, 1909. május 1. AZ ÚJSÁG theizmus, valamely tisztultabb pogányság emel­geti a szárnyát. És a­mi különös benne, ez a pogányság nem mond ellene a keresztény világ­­fölfogásnak, hanem úgy látom, egyenesen an­nak küzdelmeiből emelkedik ki, mint valamely korszakos eredmény. Uj, tisztultabb formája annak, a­miért annyit szenvedtünk. A phönix­­madár. A szabadság ünnepnapját, márczius 15-ikét még a múltból hoztuk magunkkal. Történeti tényekből született, de nem-z eszme kultusza ez is ? (Április 11-ikéről nem beszélek, az mondvacsinált nap.) Ehhez azonban már egész sor tavaszi nap csatlakozott. Egy-egy eszme megtestesülésére szánva mind a­hány. A fák és a madarak napja átszármazott nyugatról hozzánk. Mi ez­­! A gyermekek világ­megismerésének visszavezetése a természethez. A természettudományosságnak adott egyete­mes lökés. Azután a béke napja. Ez ugyan csak úgy rugd-föl-hagyd­ott módon van az iskolákba behozva , de így is egy nagy szocziális fejlődési eszme propagálása. Nagyobb biztosságban élő nemzeteknél hatásosabb is, mint nálunk. Továbbá a gyermekek napja, a­mi nemrég zajlott le a köznyugalom és a zsebbéli biztosság akkora megzavarása mellett, a­mit a mai arro­gáns világ csakis a nagy czél helyeslését érezve, tűrt el mosolylval. És tűrje el így máskor is. Most a munka napja van soron, május hó elseje. Kezdetben hogyan rettegtek tőle ! Ma már magától értetődő valami. A munka tisz­telete és jogainak elismerése van benne. Később bizonyosan mélyebb és általánosabb lesz, mivel a munka eszméjének tisztelete általános emberi érdek. Amerika felől pedig már jön egy másik, új nap is. Az anyák napja. Az anyaság eszmé­jének ünnepe.­Ki mondhatja rá, hogy ez is nem pantheisztikus jellegű ! És hogy nem szól az emberi természethez, mélységes, sőt meg­rendítő szóval. Éppen ebben a korban, a­hol az ingyen­ pogányok szinte már egészen el­­sülyesztették az anyaság igazi éld­elmét. Az Egyesült­ Államok nagy városaiban már készül az anyaság ünnepe, állam és törvény nélkül is. Ezt az eszmét eredetileg a múlt év­ben egy Burkett nevű szenátor vitte be a kon­gresszusba. Indítványa csak az volt, hogy min­den évben, május második vasárnapján, a férfiak anyjuk tiszteletére fehér virágot hord­janak. De ez az indítvány ott talán éppen azért bukott meg, mivel inkább szentimentális volt, mint gyakorlati. Azóta a társadalom vette a kezébe. A leg­különbözőbb vallásfelekezetek papjai is be­állottak a szolgálatába. Hogy az asszonyok járnak elől, az oly igen természetes. A­mennyi női klub van az Unióban, az mind csinálja. Úgy van kitervezve, hogy 140 newyorki női klub körülbelül 45 ezer taggal rukkol ki ezen a napon az anyaság tiszteletére. Az egye­sületek nagy menetekben a mindenféle templo­mokba is elmennek s az anyák apró gyermekei­ket mind magukkal viszik. (Persze jól kiöltöz­tetve.) Egyáltalán az egész nap az anyaság tisz­teletének lesz szentelve. A nagy városokban mindenütt készülnek erre a napra, mely vala­melyest vallásos jellege mellett egészen fele­kezet nélküli ünnep lesz. És bizonyos, hogy lassan fölveszi magába az anyaság szocziális védelmének és ápolásának hasznos fölébresz­­tését és előbbre mozdítását is. Mert hiszen min­den ilyen »nap« új ezés és új szervezkedés magva. Most pedig óriási nagy perspektíva tárul föl szemem előtt, hogy ezeket irom. Hihetet­len az, hogy milyen tengersok kérdése van az anyaságnak ebben a mostani világban, a­hol a nő egész jövője fölött folyik a vita. Egyszer talán apróra elmondom, a­mit gondolok. Most csak a czövekeket verem le. Az anyaság kérdése a­ gyerekleány nevelé­sénél kezdődik. Folytatódik a fényes toilette­­nyomornál, mely a jövő nemzedék egy részét t­önkreteszi. Jön a fiatal­ leány férj választ­ási joga, vagyis az olyan anyasághoz való joga, a­mi a fajnemesedésre legjobb. Azután ama bizonyos »egyke« kérdése. A gyermekszám kér­dése. Az élő és jövendő nemzedék jólétének összeegyeztetése. A vagyonosabb osztályok gyermekaszályának kérdése. A hozomány és más érdek befolyása az anyaság jogaira. A há­zasságban való hűtlenség. A férfi kicsapongásai. A fertőzések. Semmelweiss öröksége. A gyermek­­halandóság. És száz más. A legnagyobb és legkínosabb valamennyi közt a házasságon kívüli anya szocziális sorsa. Mert a mi kegyeset erről eddig összeírtak, az e nagy kérdés szocziális magvát szinte csak meg se közeltette. Hic Ebodus. Hogy Amerikából — cserében ott élő egy millió honfitársunkért — az anyaság "napját« importáljuk, egyenesen nem indítványozom. Hiszen ez egymagában véve bizony nem volna valami fényes üzlet. De ha átplántálják ezt a »napot« asszonyaink a magyar földbe, első leszek, a­ki annak tapsolok. íme a feminiz­musnak egy igazán szép föladat. Istenem, annyira elleptek bennünket a dekadens gondolatok, hogy egy ilyen alkotó eszme szinte fölemeli az embert magasabb régiókba. És ha már pogányság vagyon ne legyen az mindig csak potya-pogányság. Időjárás. Ha­zánkban tegnap az ország délkeleti felén volt kisebb - nagyobb, helyen­ként 10 s itt-ott 20 mm.-t meg­haladó csapadék. (Aknaszlatinán 26, Nagyszeben­ben 31 mm.). A hőmérséklet na­gyobbrészt egy­két fokkal alacso­nyabb volt a nor­málisnál; a maxi­mum Nagyenyeden -1-22 C. fok és a minimum Tátrafüreden -1-1­0. fok volt. Hatalmas depresszió terjeszkedett észak­keletről Európa fölé, a­melynek déli részéről a maximum visszahúzódott az Atlanti óc­eánra. Nyugat-Európában az idő szeles és a hő­mérséklet sülyedt. Csapadék leginkább Franczia- és Németországban volt. Jóslat: Változékony, hűvösebb idő várható, sok helyütt esővel. Sürgönyjóslat: Változékony, hűvösebb, sok helyütt csapadék. — Az Újság legközelebbi szárny­a májusi munkás­ünnep és a vasárnapi munkaszünet miatt kedden hajnalban jelenik meg.­­ —Személyi hírek. Tánczos vezérkari őrnagy osztrák­­magyar katonai attasé három heti szabadság után visz­­szaérkezett Belgrádba. — Kallós Jenő dr., Csíz fürdő hivatalos orvosa működését ismét megkezdte. — Berchtold gróf, pétervári osztrák-magyar nagykövet, három heti szabadságra ment. — Kinevezés. A király Kollányi Ferencz jaáki apátot a magyar nemzeti muzeum könyvtárának igaz­gató-őrét, a hiteles helyi levéltárak országos főfelügyelő­jévé további három évre folytatólagosan kinevezte. — A király Budapesten. Hivatalos bécsi távirat jelenti, hogy a király május 4-én nyolcz­­napi időzésre Budapestre utazik. Kedden, dél­után 3 óra 30 perc­kor indul el Bécsből az államvasutak pályaudvaráról és külön ud­vari vonaton este 6 óra 30 perc­kor érkezik meg Budapestre a nyugati pályaudvaron. A király vonatát a magyar határtól, illetve Mar­­cheggtől kezdve Ludvigh Gyula, a magyar állam­vasutak igazgatóságának elnöke, Kotányi Zsig­­m­ond udvari tanácsos, a máv. forgalmi igazga­tója, Décsey Lajos, a balparti üzletvezetőség igazgatója, Lendvay Márk és Steiszkál József főfelügyelők, továbbá Winkler József felügyelők kísérik. Az udvari vonat mozdonyát Braun Ferencz főfelügyelő, a nyugati pályaudvar fűtő­­ház-főnöke vezeti. A pályaudvaron a király óhajának megfelelőleg nem lesz hivatalos foga­dás, csupán a rendőrség részéről Boda Dezső főkapitány, a főváros részéről Fülopp Kálmán polgármester és kivülök még Daróczy Rezső felügyelő, a nyugati pályaudvar főnöke lesz jelen a felség megérkezésekor. — Magyarok a lembergi lengyel ünnepen. A magyar ifjúság küldöttsége holnap délután két órakor a keleti pályaudvarról indul Lembergbe, a­hol lakoma lesz a magyar diákok tiszteletére. A­ küldöttség babérkoszorút helyez az 1863. évi forradalomban elesett lengyel szabadsághősök szob­rának talapzatára. — Zrínyi és Frangepán emlékezete. Bécsből­ telefonozzák lapunknak. Zrínyi és Frangepán kivégzésének évfordulóján, mint minden évben, ma is emlékünnepet rendezett a bécsi horvát­ ifjúság a Bécsújhelyben eltemetett vértanuk sír­ ,­jára. Bécsből Don Ivanisevics lelkész és Treszics képviselők vezetésével negy­ventagú küldöttség­­ utazott Bécsújhelyre. A városi templomban Don Ivanisevics gyászmisét mondott, utána pedig kivonultak a temetőbe és horvát nemzetiszinű szalagos koszorúkat helyeztek el Zrínyi és Fran­gepán sírjára. Ivanisevics lelkész-képviselő be­szentelte a sírokat s emlékbeszédet mondott a két nemzeti hősről. Délután gyűlést tartottak,­ melyen időszerű horvát kérdések kerültek szóba,­ minek a zágrábi per, valamint a Rauch báró bán­sága alatt beállott politikai viszonyok. — Egyetemi Istentisztelet. Az egyetem rektorának intézkedése folytán május hó 2-án kezdi meg az egyetemi hitszónok, Glattfelder Gyula dr. szent­beszédeit, az egye­temi templomban. A szentbeszéd minden vasárnap­­i, 11 órakor lesz. Előtte 10 órakor van az egyetemi hallgatók miséje, 11 órakor pedig nagymise. A vasárnapi első szent­beszédre az egyetemi rektor meghívta a tanári kart s az egyetemi intézeteket. — Zeppelin gróf díszpolgársága. Münchenből táviratozzák lapunknak, hogy Zeppelin grófot, a léghajózás terén szerzett érdemei elismeréséül,­ München város tanácsa a város díszpolgárává választotta. — A kereskedelemügyi minisztériumból. A keres­kedelemügyi miniszter a kereskedelemügyi minisztérium személyzeti létszámába Tóth Zoltán dr. alapítványi kir. ügyig­azgatósági díjtalan joggyakornokot és Halmos László Géza dr. budapesti lakost fizetéstelen miniszteri segéd­fogalmazókká nevezte ki. — Névtelen katonai alapítvány. Egy névtelen örökhagyó 1854. szeptember hó 24-én kelt vég­rendeletében úgy intézkedett, hogy értékpapírjait a katonai hatóság vegye át s a vagyon kamatait az örökhagyó özvegyének halála után a katonai ügyek terén bevált leghasznosabb találmány jutal­mazására fordítsa. A­ közös hadügyminiszter most úgy intézkedett, hogy az időközben 74.800 koronára szaporodott hagyatékból minden páros esztendő dec­emberében 6000 koronát adjanak ki. Az első jutalomdíjat 1910. deczember hó 24-én adják ki. — A természeti emlékek védelme . Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter megbízta Kaán Károly erdő­tanácsost, hogy a természeti emlékek fönt­art­ásáról dolgozzon ki tervezetet. Kaán Károly a magyar és a külföldi történelemből vett példák­kal bizonyítja, milyen nagy erkölcsi értéke van a történelmi természeti emlékeknek.­­ Magyarország igen gazdag ilyen emlékekben. Itt egy fa­óriáshoz, ott egy sziklacsoporthoz, amott egy tó környékéhez vagy hegyi forráshoz fűződnek történelmi emlékeink. A legrégibb emlékfa trencséni Csák Máté bajmóczi hársa, a melyet 1301-ben ültetett Mátyásföld kiskirálya. Ez alatt a fa alatt tartották azt az ország-,­gyűlést, a melyen Mária királyné férje, Zsigmond javára lemondott a trónról. Mátyás király fényes lakomát tartott alatta, Bocskay István pedig, mint választott királyt, országgyűlést. Rákóczi Ferencz is sokat járt alatta és gyakran említi leveleiben. A diósgyőri török mogyorófa a XIV. évszázad közepéről való és Nagy Lajos királyunk sokat időzött alatta leányával, Mária királynéval és a Tejével, Zsigmond királylyal. A Dunántúl legszebb ter­mészeti emléke az akarattyai magaslaton lévő szilfa, a­mely a tizenhatodik század elejéről való. Lőcsén van egy fa, a­melyet a mohácsi vész után ültettek a nagy nemzeti katasztrófa emlékére. Trencsén megyében Roha­nót­z környékén van Illésházy nádor kedvelt borókafája. A zborói hársak, melyek csak nemrégen kerültek a nemzet tulajdonába, a Rákóczi-családnak kedves fái voltak. Batm mellett a csukárdi völgyben terjedelmes tölgyerdő van, a melyben Rákóczi Ferencz táborozott. Szekszárdiét délre, a csatári patak partján az országút mellett áll az a­ nevezetes szilfa, a­mely alatt Rákóczi híres tábor­nokát, Béri Balogh Adámnot 1711-ben elfogták a császár katonák. A Csallóköz Gomba, nevű községében, az Udvar­­a-M­y-család ősi kastélyának kertjében van az a harmadfól méter átmérőjű tölgyfa, a mely alatt Rákóczi Ferencz Bécsújhelyből való szökése után az első éjszakát töltötte, Máramaros m­egyében az urviezei határban pedig az a szilfa áll, a mely alatt utoljára ebédelt, Rákóczi, a mikor Lengyelországba menekült. A diósgyőri kincstári erdőben van egy forrás, a mely mellett sokszor időzött Mátyás­ király, a mikor vadászott. Zemplén megyében, őrmezőn hatalmas tölgyek nőttek azon a helyen, a­hol Rákóczinak hatezer vitéze elesett 1705-ben. Brassó megyében az alsótöm­öri szorosnál van egy sziklacsúcs, a melyen Kiss­ Sándor ezredes 1849-ben ezerötszáz székely honvéddel huszonnyolczezer orosznak állt ellent, a­­m­it tudott. A majtényi síkon van egy fa, a­melyet az 1711-iki fegyver­­letétel emlékére ültettek a levert kuruczok. Kaán Károly a természet emlékeinek megőrzését is ajánlja: a kivesző állat- és növényfajokat. — Roosevelték vadászaton, Newyorki hírek szerint Roosevelt ex-elnök óriási szerencsével va­­­dászik Afrikában. Vad annyi akad puskája elé,­­ hogy alig győzi lőni őket. A volt elnök fia egy­­ szép párduczot fogott nemrég. Oroszlánt azon-­­­ban sem ő, sem apja nem lőtt, sőt meg sem­­ kísérelték eddig, mert meg akarják várni,, erre " a kedvező időt. II

Next