Az Ujság, 1909. május/1 (7. évfolyam, 103-113. szám)
1909-05-01 / 103. szám
Szombat, 1909. május 1. AZ ÚJSÁG theizmus, valamely tisztultabb pogányság emelgeti a szárnyát. És ami különös benne, ez a pogányság nem mond ellene a keresztény világfölfogásnak, hanem úgy látom, egyenesen annak küzdelmeiből emelkedik ki, mint valamely korszakos eredmény. Uj, tisztultabb formája annak, amiért annyit szenvedtünk. A phönixmadár. A szabadság ünnepnapját, márczius 15-ikét még a múltból hoztuk magunkkal. Történeti tényekből született, de nem-z eszme kultusza ez is ? (Április 11-ikéről nem beszélek, az mondvacsinált nap.) Ehhez azonban már egész sor tavaszi nap csatlakozott. Egy-egy eszme megtestesülésére szánva mind ahány. A fák és a madarak napja átszármazott nyugatról hozzánk. Mi ez! A gyermekek világmegismerésének visszavezetése a természethez. A természettudományosságnak adott egyetemes lökés. Azután a béke napja. Ez ugyan csak úgy rugd-föl-hagydott módon van az iskolákba behozva , de így is egy nagy szocziális fejlődési eszme propagálása. Nagyobb biztosságban élő nemzeteknél hatásosabb is, mint nálunk. Továbbá a gyermekek napja, ami nemrég zajlott le a köznyugalom és a zsebbéli biztosság akkora megzavarása mellett, amit a mai arrogáns világ csakis a nagy czél helyeslését érezve, tűrt el mosolylval. És tűrje el így máskor is. Most a munka napja van soron, május hó elseje. Kezdetben hogyan rettegtek tőle ! Ma már magától értetődő valami. A munka tisztelete és jogainak elismerése van benne. Később bizonyosan mélyebb és általánosabb lesz, mivel a munka eszméjének tisztelete általános emberi érdek. Amerika felől pedig már jön egy másik, új nap is. Az anyák napja. Az anyaság eszméjének ünnepe.Ki mondhatja rá, hogy ez is nem pantheisztikus jellegű ! És hogy nem szól az emberi természethez, mélységes, sőt megrendítő szóval. Éppen ebben a korban, ahol az ingyen pogányok szinte már egészen elsülyesztették az anyaság igazi éldelmét. Az Egyesült Államok nagy városaiban már készül az anyaság ünnepe, állam és törvény nélkül is. Ezt az eszmét eredetileg a múlt évben egy Burkett nevű szenátor vitte be a kongresszusba. Indítványa csak az volt, hogy minden évben, május második vasárnapján, a férfiak anyjuk tiszteletére fehér virágot hordjanak. De ez az indítvány ott talán éppen azért bukott meg, mivel inkább szentimentális volt, mint gyakorlati. Azóta a társadalom vette a kezébe. A legkülönbözőbb vallásfelekezetek papjai is beállottak a szolgálatába. Hogy az asszonyok járnak elől, az oly igen természetes. Amennyi női klub van az Unióban, az mind csinálja. Úgy van kitervezve, hogy 140 newyorki női klub körülbelül 45 ezer taggal rukkol ki ezen a napon az anyaság tiszteletére. Az egyesületek nagy menetekben a mindenféle templomokba is elmennek s az anyák apró gyermekeiket mind magukkal viszik. (Persze jól kiöltöztetve.) Egyáltalán az egész nap az anyaság tiszteletének lesz szentelve. A nagy városokban mindenütt készülnek erre a napra, mely valamelyest vallásos jellege mellett egészen felekezet nélküli ünnep lesz. És bizonyos, hogy lassan fölveszi magába az anyaság szocziális védelmének és ápolásának hasznos fölébresztését és előbbre mozdítását is. Mert hiszen minden ilyen »nap« új ezés és új szervezkedés magva. Most pedig óriási nagy perspektíva tárul föl szemem előtt, hogy ezeket irom. Hihetetlen az, hogy milyen tengersok kérdése van az anyaságnak ebben a mostani világban, ahol a nő egész jövője fölött folyik a vita. Egyszer talán apróra elmondom, amit gondolok. Most csak a czövekeket verem le. Az anyaság kérdése a gyerekleány nevelésénél kezdődik. Folytatódik a fényes toilettenyomornál, mely a jövő nemzedék egy részét tönkreteszi. Jön a fiatal leány férj választási joga, vagyis az olyan anyasághoz való joga, ami a fajnemesedésre legjobb. Azután ama bizonyos »egyke« kérdése. A gyermekszám kérdése. Az élő és jövendő nemzedék jólétének összeegyeztetése. A vagyonosabb osztályok gyermekaszályának kérdése. A hozomány és más érdek befolyása az anyaság jogaira. A házasságban való hűtlenség. A férfi kicsapongásai. A fertőzések. Semmelweiss öröksége. A gyermekhalandóság. És száz más. A legnagyobb és legkínosabb valamennyi közt a házasságon kívüli anya szocziális sorsa. Mert a mi kegyeset erről eddig összeírtak, az e nagy kérdés szocziális magvát szinte csak meg se közeltette. Hic Ebodus. Hogy Amerikából — cserében ott élő egy millió honfitársunkért — az anyaság "napját« importáljuk, egyenesen nem indítványozom. Hiszen ez egymagában véve bizony nem volna valami fényes üzlet. De ha átplántálják ezt a »napot« asszonyaink a magyar földbe, első leszek, aki annak tapsolok. íme a feminizmusnak egy igazán szép föladat. Istenem, annyira elleptek bennünket a dekadens gondolatok, hogy egy ilyen alkotó eszme szinte fölemeli az embert magasabb régiókba. És ha már pogányság vagyon ne legyen az mindig csak potya-pogányság. Időjárás. Hazánkban tegnap az ország délkeleti felén volt kisebb - nagyobb, helyenként 10 s itt-ott 20 mm.-t meghaladó csapadék. (Aknaszlatinán 26, Nagyszebenben 31 mm.). A hőmérséklet nagyobbrészt egykét fokkal alacsonyabb volt a normálisnál; a maximum Nagyenyeden -1-22 C. fok és a minimum Tátrafüreden -1-10. fok volt. Hatalmas depresszió terjeszkedett északkeletről Európa fölé, amelynek déli részéről a maximum visszahúzódott az Atlanti óceánra. Nyugat-Európában az idő szeles és a hőmérséklet sülyedt. Csapadék leginkább Franczia- és Németországban volt. Jóslat: Változékony, hűvösebb idő várható, sok helyütt esővel. Sürgönyjóslat: Változékony, hűvösebb, sok helyütt csapadék. — Az Újság legközelebbi szárnya májusi munkásünnep és a vasárnapi munkaszünet miatt kedden hajnalban jelenik meg. —Személyi hírek. Tánczos vezérkari őrnagy osztrákmagyar katonai attasé három heti szabadság után viszszaérkezett Belgrádba. — Kallós Jenő dr., Csíz fürdő hivatalos orvosa működését ismét megkezdte. — Berchtold gróf, pétervári osztrák-magyar nagykövet, három heti szabadságra ment. — Kinevezés. A király Kollányi Ferencz jaáki apátot a magyar nemzeti muzeum könyvtárának igazgató-őrét, a hiteles helyi levéltárak országos főfelügyelőjévé további három évre folytatólagosan kinevezte. — A király Budapesten. Hivatalos bécsi távirat jelenti, hogy a király május 4-én nyolcznapi időzésre Budapestre utazik. Kedden, délután 3 óra 30 perckor indul el Bécsből az államvasutak pályaudvaráról és külön udvari vonaton este 6 óra 30 perckor érkezik meg Budapestre a nyugati pályaudvaron. A király vonatát a magyar határtól, illetve Marcheggtől kezdve Ludvigh Gyula, a magyar államvasutak igazgatóságának elnöke, Kotányi Zsigmond udvari tanácsos, a máv. forgalmi igazgatója, Décsey Lajos, a balparti üzletvezetőség igazgatója, Lendvay Márk és Steiszkál József főfelügyelők, továbbá Winkler József felügyelők kísérik. Az udvari vonat mozdonyát Braun Ferencz főfelügyelő, a nyugati pályaudvar fűtőház-főnöke vezeti. A pályaudvaron a király óhajának megfelelőleg nem lesz hivatalos fogadás, csupán a rendőrség részéről Boda Dezső főkapitány, a főváros részéről Fülopp Kálmán polgármester és kivülök még Daróczy Rezső felügyelő, a nyugati pályaudvar főnöke lesz jelen a felség megérkezésekor. — Magyarok a lembergi lengyel ünnepen. A magyar ifjúság küldöttsége holnap délután két órakor a keleti pályaudvarról indul Lembergbe, ahol lakoma lesz a magyar diákok tiszteletére. A küldöttség babérkoszorút helyez az 1863. évi forradalomban elesett lengyel szabadsághősök szobrának talapzatára. — Zrínyi és Frangepán emlékezete. Bécsből telefonozzák lapunknak. Zrínyi és Frangepán kivégzésének évfordulóján, mint minden évben, ma is emlékünnepet rendezett a bécsi horvát ifjúság a Bécsújhelyben eltemetett vértanuk sír ,jára. Bécsből Don Ivanisevics lelkész és Treszics képviselők vezetésével negyventagú küldöttség utazott Bécsújhelyre. A városi templomban Don Ivanisevics gyászmisét mondott, utána pedig kivonultak a temetőbe és horvát nemzetiszinű szalagos koszorúkat helyeztek el Zrínyi és Frangepán sírjára. Ivanisevics lelkész-képviselő beszentelte a sírokat s emlékbeszédet mondott a két nemzeti hősről. Délután gyűlést tartottak, melyen időszerű horvát kérdések kerültek szóba, minek a zágrábi per, valamint a Rauch báró bánsága alatt beállott politikai viszonyok. — Egyetemi Istentisztelet. Az egyetem rektorának intézkedése folytán május hó 2-án kezdi meg az egyetemi hitszónok, Glattfelder Gyula dr. szentbeszédeit, az egyetemi templomban. A szentbeszéd minden vasárnapi, 11 órakor lesz. Előtte 10 órakor van az egyetemi hallgatók miséje, 11 órakor pedig nagymise. A vasárnapi első szentbeszédre az egyetemi rektor meghívta a tanári kart s az egyetemi intézeteket. — Zeppelin gróf díszpolgársága. Münchenből táviratozzák lapunknak, hogy Zeppelin grófot, a léghajózás terén szerzett érdemei elismeréséül, München város tanácsa a város díszpolgárává választotta. — A kereskedelemügyi minisztériumból. A kereskedelemügyi miniszter a kereskedelemügyi minisztérium személyzeti létszámába Tóth Zoltán dr. alapítványi kir. ügyigazgatósági díjtalan joggyakornokot és Halmos László Géza dr. budapesti lakost fizetéstelen miniszteri segédfogalmazókká nevezte ki. — Névtelen katonai alapítvány. Egy névtelen örökhagyó 1854. szeptember hó 24-én kelt végrendeletében úgy intézkedett, hogy értékpapírjait a katonai hatóság vegye át s a vagyon kamatait az örökhagyó özvegyének halála után a katonai ügyek terén bevált leghasznosabb találmány jutalmazására fordítsa. A közös hadügyminiszter most úgy intézkedett, hogy az időközben 74.800 koronára szaporodott hagyatékból minden páros esztendő decemberében 6000 koronát adjanak ki. Az első jutalomdíjat 1910. deczember hó 24-én adják ki. — A természeti emlékek védelme . Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter megbízta Kaán Károly erdőtanácsost, hogy a természeti emlékek föntartásáról dolgozzon ki tervezetet. Kaán Károly a magyar és a külföldi történelemből vett példákkal bizonyítja, milyen nagy erkölcsi értéke van a történelmi természeti emlékeknek. Magyarország igen gazdag ilyen emlékekben. Itt egy faóriáshoz, ott egy sziklacsoporthoz, amott egy tó környékéhez vagy hegyi forráshoz fűződnek történelmi emlékeink. A legrégibb emlékfa trencséni Csák Máté bajmóczi hársa, a melyet 1301-ben ültetett Mátyásföld kiskirálya. Ez alatt a fa alatt tartották azt az ország-,gyűlést, a melyen Mária királyné férje, Zsigmond javára lemondott a trónról. Mátyás király fényes lakomát tartott alatta, Bocskay István pedig, mint választott királyt, országgyűlést. Rákóczi Ferencz is sokat járt alatta és gyakran említi leveleiben. A diósgyőri török mogyorófa a XIV. évszázad közepéről való és Nagy Lajos királyunk sokat időzött alatta leányával, Mária királynéval és a Tejével, Zsigmond királylyal. A Dunántúl legszebb természeti emléke az akarattyai magaslaton lévő szilfa, amely a tizenhatodik század elejéről való. Lőcsén van egy fa, amelyet a mohácsi vész után ültettek a nagy nemzeti katasztrófa emlékére. Trencsén megyében Rohanótz környékén van Illésházy nádor kedvelt borókafája. A zborói hársak, melyek csak nemrégen kerültek a nemzet tulajdonába, a Rákóczi-családnak kedves fái voltak. Batm mellett a csukárdi völgyben terjedelmes tölgyerdő van, a melyben Rákóczi Ferencz táborozott. Szekszárdiét délre, a csatári patak partján az országút mellett áll az a nevezetes szilfa, amely alatt Rákóczi híres tábornokát, Béri Balogh Adámnot 1711-ben elfogták a császár katonák. A Csallóköz Gomba, nevű községében, az Udvara-My-család ősi kastélyának kertjében van az a harmadfól méter átmérőjű tölgyfa, a mely alatt Rákóczi Ferencz Bécsújhelyből való szökése után az első éjszakát töltötte, Máramaros megyében az urviezei határban pedig az a szilfa áll, a mely alatt utoljára ebédelt, Rákóczi, a mikor Lengyelországba menekült. A diósgyőri kincstári erdőben van egy forrás, a mely mellett sokszor időzött Mátyás király, a mikor vadászott. Zemplén megyében, őrmezőn hatalmas tölgyek nőttek azon a helyen, ahol Rákóczinak hatezer vitéze elesett 1705-ben. Brassó megyében az alsótömöri szorosnál van egy sziklacsúcs, a melyen Kiss Sándor ezredes 1849-ben ezerötszáz székely honvéddel huszonnyolczezer orosznak állt ellent, amit tudott. A majtényi síkon van egy fa, amelyet az 1711-iki fegyverletétel emlékére ültettek a levert kuruczok. Kaán Károly a természet emlékeinek megőrzését is ajánlja: a kivesző állat- és növényfajokat. — Roosevelték vadászaton, Newyorki hírek szerint Roosevelt ex-elnök óriási szerencsével vadászik Afrikában. Vad annyi akad puskája elé, hogy alig győzi lőni őket. A volt elnök fia egy szép párduczot fogott nemrég. Oroszlánt azon-ban sem ő, sem apja nem lőtt, sőt meg sem kísérelték eddig, mert meg akarják várni,, erre " a kedvező időt. II