Az Ujság, 1909. június/1 (7. évfolyam, 128-140. szám)

1909-06-01 / 128. szám

Kedd, 1909. június 1. AZ Ú­JSÁG terhelte volna ő felségét ; a memorandum több részletére vonatkozólag pedig azt mondja, hogy csak egy őrült agyában születhetnek ilyen gondolatok. A függetlenségi párt másik félhivatalosa, a­melyet Kossuth Ferencz sugalmaz, a kormány­­átvétel nagy akadályairól, a helyzet súlyos voltáról elmélkedik, a­mi nem arra vall, hogy a bankosok előbb említett kibontakozási, he­lyesebben nyeregbejutási tervének biztató ki­látások nyíltak. Kristóffy József volt belügyminiszter is nyilatkozik: " A tervnek az az alapgondolata, hogy a korona és a parlamenti többség megegyezzenek az ország egyenes becsapására, annyira a lehetet­lenség szférájában mozog — mondja Kristány — hogy ennek megc­áfolása még csak nyomda­­festéket sem érdemel. Hallottak valamit azon terv­ről, mely a vitás kérdéseknek kikapcsolása és új parlamentre való áthárítása mellett, a kibonta­kozás alapjául az általános, titkos és egyenlő vá­lasztói jog sürgős megvalósítását jelöli meg, a­mely terv függetlenségi körökben tényleg komoly meg­beszélések tárgyát képezte. Ámde ez nem újság. Ezt a tervet Holló Lajos képviselő, a független­ségi pártkörben csak a napokban leplezte le. Én se Bécsben, se Budapesten, semmiféle kibonta­kozási terv fölött a mai parlamenti pártokból senkivel tárgyalást nem folytattam. Ma még Wekerle tervezete dominál. Ez is elbukott, az osztrák kormány élőszóval fogja idevágó megállapodását a héten Wekerlével közölni, de a bukás nem végleges, a feltámasz­tás körül való munkát még nem tartják min­den oldalon fölöslegesnek. Szerdán lesz magyar minisztertanács, az­után következik Wekerle, Kossuth, Andrássy, Zichy miniszterek Bécsbe utazása, királyi audienczián való megjelenése. Kossuth Ferencz most talán majd a Belvederebe is eljuthat. Bécsi hírek szerint legalább nagyon vágyakozik a trónörökös elé, s lépéseket is tettek már az iránt, hogy Ferencz Ferdinánd Kossuth Fe­­renczet meghallgassa. Június huszadika az a nap, a mely előtt az uj kormány kinevezését s a válság tartósabb vagy ideiglenes megoldását remélik. Junius húszadika után a király Ischlbe megy s késő őszig nem foglalkozik döntő jelentőségű kér­désekkel. (Apponyi gróf a helyzetről.) A czeglédi főgimnázium zászlóavatási lako­máján ma délután Apponyi Albert gróf beszédet mondott. — Vannak helyzetek, vannak pillanatok, — igy szólott Apponyi — a melyekben a hallgatás ékesebben beszél minden szónál. Az önmagunkba­­szállás pillanatait éljük most, oly koczkázatos órá­ban, a mikor jobbra vagy balra dőlhet az ország sorsa. Ilyenkor különösen azoknak, kik politikai vezetésre jutottak, kettős kötelességük, hogy ne a szívükben dúló érzelmeket, ne vágyaikat köves­sék, hanem rideg megfontolással egyedül a nemzet jövőjének biztosítását tartsák szem előtt. Eljön az az idő, midőn szólni fogunk, midőn utat fogunk mutatni a nemzetnek. Adja Isten, hogy ezt az utat a békés fejlődés kontinuitása felé mutathassuk, ne pedig a harczok felé, melyeket kerülni fogunk, a­míg csak becsülettel lehet, hogy annál nyugodtabb lelkiismerettel vállalhassuk őket akkor, ha — a­mitől Isten óvjon — kikerülni nem lehet. Ha vala­mikor, úgy most van szükség a hazairányító ténye­zők együttműködésére, nemcsak az ellenséggel, hanem saját legnemesebb érzelmeinknek esetleges túlcsapongásával szemben is. Mert mindezeknek el kell törpülniök a haza jövője felett való aggódó gondosságunk és felelősségünk érzete mellett, melynek még saját méltóságunkból is hozhatunk áldozatot, csak a nemzet méltóságát nem szabad feláldoznunk. Tudom, hogy Kossuth Ferencz bará­tomnak ugyanez a gondolkozása, tudom, hogy Czegléd város közönsége őt törhetetlen­ bizalom­mal követi. Sághy Gyula, Gombos Lajos, Gulner Gyula, Dely Béla beszéltek ezután. Apponyi Czeglédről Budapesten keresztül Eberhardra utazott.­ (Gyűlések.) Az országos függetlenségi pártgyűlésre a vidéki főiskolák ifjúságát is mozgósítani akarják. Zem­án tegnap függetlenségi gyűlés volt, a­mely tiltakozott a bankszabadalom meghosszab­bítása ellen. Kállay Tamás, Lovászy Andor, Baloghy Ernő, Lovászy Márton képviselők és Fülöp András pártelnök beszéltek. A gyűlés Kossuth Ferenczet, Apponyi Albertet, Juszh­ Gyulát, Holló Lajost és Batthyány Tivadar grófot táviratban üdvözölte. A temesvári függetlenségi párt ma délelőtt Kisfaludy Kálmán elnöklésével gyűlést tartott. Hajdú Frigyes képviselő beszéde után kimondotta a párt, hogy az önálló banknak 1911. január 1-én való felállításához rendületlenül ragaszkodik. Beszterczebányán a függetlenségi párt választ­mánya tegnap ülést tartott. Petrogalli Oszkár képviselő ismertette a politikai helyzetet. Olgyai Bertalan, Holesch István és Dohnányi pénzinté­zeti igazgató felszólalása után a választmány elhatározta, hogy tizenkét tagú küldöttséget me­neszt a budapesti országos függetlenségi párt­gyűlésre. Alsókubinból jelentik, hogy a megyei közgyű­lés Szabolcs megye átiratát az önálló bank felállí­tása dolgában nem pártolólag vette tudomásul, hanem csak egyszerűen. Mezőcsáton Kubik Gyula képviselő ma beszá­molót mondott. Támadta a pluralitást; az önálló nemzeti bank felállításának föltétlen híve, ígéri, hogy rendületlenül ki fog tartani az önálló nemzeti bankért folytatott küzdelemben. Táviratilag üd­vözölték Kossuth Ferenczet, Justh Gyulát, Batthyány Tivadart és Holló Lajost. A mezőkovácsházai függetlenségi kör választ­mánya nevében Kádas Mihály elnök, Görög János titkár üdvözlő táviratot küldött Justh­ Gyulának. Hódmezővásárhelyen a függetlenségi párt hét­főn népgyűlést tartott, melyen Endrey Gyula, Lovászy Márton, Kállay Tamás és Becsey Károly képviselők és Koszó István, a szegedi függetlenségi párt elnöke az önálló bank felállítását sürgették. Kisjenőn a függetlenségi párt Lengyel József és Lázár Zoárd felszólalása után kimondotta, hogy ellenzi a bankszabadalom meghosszabbítását. Sátoraljaújhelyen a függetlenségi párt az ön­álló bank ügyében gyűlést tartott. Az országgyűlési függetlenségi párt részéről Visontai Soma, Petre­­gally Oszkár, Máriássy Mihály, Zakariás János, Bernáth Béla, Fried La­jos, Nagy Barna és Potoczky Dezső képviselők voltak jelen. A gyűlésen Kin­­csessy Péter pártelnök, Matolay Etele nyugalma­zott alispán és a képviselők beszéltek. Désen a függetlenségi párt pünkösd hétfőjén Gogomann Antal pártelnök elnöklésével gyűlést tartott s elhatározta, hogy a Budapesten tartandó országos függetlenségi pártgyűlésen küldöttségileg képviselteti magát. A peéri kerületnek Győrszentmártonban össze­gyűlt függetlenségi polgárai pünkösd hétfőjén Markos Gyula képviselő beszámolója alkalmával népgyűlést tartottak az önálló bank mellett. Bácsalmáson pünkösd hétfőjén népgyűlést tartottak az önálló magyar nemzeti bank érdeké­ben. A gyűlésen Lázár Pál, Baloghy Ernő és Lányi Mór képviselők is beszéltek. A szentesi függetlenségi párt képviseletében Csúcs Lajos elnök és Vajda Antal vezetése alatt nagy küldöttség jelenik meg a budapesti függet­lenségi gyűlésen, lál, hogy még egyszer álljanak a szlávok élére a németek gazdasági terjeszkedése elleni küzde­lemre. A szerb delegátus hangsúlyozta, hogy a szerbek, mint a többi szlávok, reményeiket tisztán Oroszországba vetik. Klosácz reichsrathi képviselő tagadja, hogy a szláv eszme diadala másképp mint az orosz néptömegek közreműködésével, lehetséges volna. A csehek anyagi, szellemi és kulturális tekintetben erős Oroszországot tartanak szük­ségesnek. Este a szláv vendégek tiszteletére banker volt, a­melyen a város, a kereskedővilág, a művé­szet, a tudomány és a szláv kolónia képviselői vettek részt. Péter­vár, május 30. A prágai nagyszláv kon­gresszus­ végrehajtóbizottsága, a szláv bank meg­vitatására kiküldött bizottság és a meghívott szak­értők befejezték tanácskozásaikat. A tanácsko­zásokban azt a kérdést vitatták meg, vájjon a szlávok egységének létrehozására irányuló további tevékenység a következő négy körülményre való tekintettel lehetséges-e­­. 1. A szláv népek véle­ményének szétágazása az annexió kérdésében ; 2. egyenetlenség a bolgárok és szerbek között ; 3. hiánya oly jeleknek, melyek arra engednének következetetni, hogy oroszok és lengyelek között Oroszországban a test­véresülés alapján a viszo­nyok javulni fognak és 4. állandó ellentét a gali­­cziai rutének és lengyelek között. A tanácskozások során konstatáltatok, hogy ezek a jelenségek nem képeznek áthághatatlan akadályt a prágai kon­gresszuson megkezdett s a szlávok kulturális és gazdasági egyesítésére irányuló munka számára. Az annexió az osztrák-magyar monarchia kormá­nyának egyoldalú cselekedete volt, a népképviselet abban nem vett részt és ennélfogva nincs alapja annak az állításnak, hogy Ausztria-Magyarország szláv népképviselői és közvéleménye ne teljesítsék erkölcsi kötelességüket és ne hassanak teljes ere­jükből oda, hogy Bosznia és Herczegovina népei­nek ne biztosítsanak széleskörű önkormányzatot és nemzeti és kulturális feljlődésük feltételeit. A szláv egyesülés összes hívei meg fogják tenni a magukét, hogy a prágai kongresszuson kihirdetett elvet az összes szláv népek teljes egyenjogúsítá­sát illetőleg győzelemre fogják juttatni. Ezzel a nagyszláv kongresszus végrehajtó bizottságának legközelebbi konferencziáját 1910. január havára halasztották. TÁVIRATOK. A szláv kongresszus, Moszkva, május 30. A szláv kongresszus tíz delegátusa, közöttük Kramatz és Klosácz reichs­­rad­­i képviselők, ide érkezett. A polgármester üdvözölte a pályaudvaron a vendégeket, a­kiket viharos ovácziókban részesítettek. A szláv vendé­gek délután a szláv kultúra emelését munkáló egyesület ülésén vettek részt. Trubeckoj Jenő herczeg hosszabb beszédet mondott, a­melyben többek között kijelentette, hogy a közös érdekeken kívül a közös ideálok is egyesítik Oroszországot a szlávokkal és hogy az oroszországi szlávok nem akarják érinteni egyetlen szláv nép szellemi egyéni­ségét sem. Kramarz dr. képviselő beszédében hangsúlyozta a közös gazdasági munka szükséges­ségét. A nyugati szlávokat lelkesedésük erősebbé teszi, mint Oroszország és félelem nélküli előőrsei Oroszország védelmének esetleges német betörés alkalmával. Bobcsev (bolgár) az oroszokhoz appel­ Az új rend Törökországban. Konstantinápoly, május 31. A kamara be­fejezte az elbocsátott hivatalnokok kártalanítására vonatkozó javaslat első olvasását. A porta a kamara elé terjesztette a módosított véderőtör­vényt, a­mely kimondja, hogy keresztények is be­sorozhatók a hadseregbe. A perzsa nagykövet a portánál ma sürgette a török csapatoknak, valamint a kurdoknak egyes megszállott perzsa helységekből való visszavoná­sára vonatkozó válaszát. A keleti vasutak ügye: Konstantinápoly, május 31. A keleti vasút igazgatói és a német bank igazgatója a kormány bizottságával ma tárgyalták a keleti vasút kérdé­sét eredmény nélkül, minthogy a porta ajánlata nem kielégítő. Az igazgatók táviratilag utasításo­kat kértek az igazgatótanácstól. Álláspontjukat szerdán a minisztertanács kezdete előtt fogják közölni a kormánynyal. Egyelőre csak az összegről va­n szó. Forradalom Peruban, Páris, május 30. A Havas-ügynökség jelenti Limából tegnapi kelettel : Pierola vezérlete alatt a tömeg megtámadta a kormánypalotát és ha­talmába kerítette Leguia elnököt, hogy lemon­dásra kényszerítse. A kormányhoz hű csapatok azonban megszabadították Leguiát és megindítot­ták a tüzelést a tömeg ellen, a­mely több mint negyven halottat hagyott a küzdelem színhelyén. Ezzel a forradalom el van fojtva. A perzsák forradalma, Pétervár, május 31. Tebriszi jelentések szerint Sattar khán és Baja­khán, a török konzulátusra menekült naczionalista vezérek embereik által be akarták záratni a bazárokat. E kísérlet azonban meghiúsult. A vezérek és híveik azon óhajnak adtak kifejezést, hogy török alattvalókká válhas­sanak. Egyben azt híresztelték, hogy török csa­patok közelednek Tebrisz felé. Tényleg a perzsa kurdok Mianseb és Saubsuk vidékén pusztítják a falvakat. 3

Next