Az Ujság, 1909. június/1 (7. évfolyam, 128-140. szám)
1909-06-01 / 128. szám
Kedd, 1909. június 1. AZ ÚJSÁG terhelte volna ő felségét ; a memorandum több részletére vonatkozólag pedig azt mondja, hogy csak egy őrült agyában születhetnek ilyen gondolatok. A függetlenségi párt másik félhivatalosa, amelyet Kossuth Ferencz sugalmaz, a kormányátvétel nagy akadályairól, a helyzet súlyos voltáról elmélkedik, ami nem arra vall, hogy a bankosok előbb említett kibontakozási, helyesebben nyeregbejutási tervének biztató kilátások nyíltak. Kristóffy József volt belügyminiszter is nyilatkozik: " A tervnek az az alapgondolata, hogy a korona és a parlamenti többség megegyezzenek az ország egyenes becsapására, annyira a lehetetlenség szférájában mozog — mondja Kristány — hogy ennek megcáfolása még csak nyomdafestéket sem érdemel. Hallottak valamit azon tervről, mely a vitás kérdéseknek kikapcsolása és új parlamentre való áthárítása mellett, a kibontakozás alapjául az általános, titkos és egyenlő választói jog sürgős megvalósítását jelöli meg, amely terv függetlenségi körökben tényleg komoly megbeszélések tárgyát képezte. Ámde ez nem újság. Ezt a tervet Holló Lajos képviselő, a függetlenségi pártkörben csak a napokban leplezte le. Én se Bécsben, se Budapesten, semmiféle kibontakozási terv fölött a mai parlamenti pártokból senkivel tárgyalást nem folytattam. Ma még Wekerle tervezete dominál. Ez is elbukott, az osztrák kormány élőszóval fogja idevágó megállapodását a héten Wekerlével közölni, de a bukás nem végleges, a feltámasztás körül való munkát még nem tartják minden oldalon fölöslegesnek. Szerdán lesz magyar minisztertanács, azután következik Wekerle, Kossuth, Andrássy, Zichy miniszterek Bécsbe utazása, királyi audienczián való megjelenése. Kossuth Ferencz most talán majd a Belvederebe is eljuthat. Bécsi hírek szerint legalább nagyon vágyakozik a trónörökös elé, s lépéseket is tettek már az iránt, hogy Ferencz Ferdinánd Kossuth Ferenczet meghallgassa. Június huszadika az a nap, a mely előtt az uj kormány kinevezését s a válság tartósabb vagy ideiglenes megoldását remélik. Junius húszadika után a király Ischlbe megy s késő őszig nem foglalkozik döntő jelentőségű kérdésekkel. (Apponyi gróf a helyzetről.) A czeglédi főgimnázium zászlóavatási lakomáján ma délután Apponyi Albert gróf beszédet mondott. — Vannak helyzetek, vannak pillanatok, — igy szólott Apponyi — a melyekben a hallgatás ékesebben beszél minden szónál. Az önmagunkbaszállás pillanatait éljük most, oly koczkázatos órában, a mikor jobbra vagy balra dőlhet az ország sorsa. Ilyenkor különösen azoknak, kik politikai vezetésre jutottak, kettős kötelességük, hogy ne a szívükben dúló érzelmeket, ne vágyaikat kövessék, hanem rideg megfontolással egyedül a nemzet jövőjének biztosítását tartsák szem előtt. Eljön az az idő, midőn szólni fogunk, midőn utat fogunk mutatni a nemzetnek. Adja Isten, hogy ezt az utat a békés fejlődés kontinuitása felé mutathassuk, ne pedig a harczok felé, melyeket kerülni fogunk, amíg csak becsülettel lehet, hogy annál nyugodtabb lelkiismerettel vállalhassuk őket akkor, ha — amitől Isten óvjon — kikerülni nem lehet. Ha valamikor, úgy most van szükség a hazairányító tényezők együttműködésére, nemcsak az ellenséggel, hanem saját legnemesebb érzelmeinknek esetleges túlcsapongásával szemben is. Mert mindezeknek el kell törpülniök a haza jövője felett való aggódó gondosságunk és felelősségünk érzete mellett, melynek még saját méltóságunkból is hozhatunk áldozatot, csak a nemzet méltóságát nem szabad feláldoznunk. Tudom, hogy Kossuth Ferencz barátomnak ugyanez a gondolkozása, tudom, hogy Czegléd város közönsége őt törhetetlen bizalommal követi. Sághy Gyula, Gombos Lajos, Gulner Gyula, Dely Béla beszéltek ezután. Apponyi Czeglédről Budapesten keresztül Eberhardra utazott. (Gyűlések.) Az országos függetlenségi pártgyűlésre a vidéki főiskolák ifjúságát is mozgósítani akarják. Zemán tegnap függetlenségi gyűlés volt, amely tiltakozott a bankszabadalom meghosszabbítása ellen. Kállay Tamás, Lovászy Andor, Baloghy Ernő, Lovászy Márton képviselők és Fülöp András pártelnök beszéltek. A gyűlés Kossuth Ferenczet, Apponyi Albertet, Juszh Gyulát, Holló Lajost és Batthyány Tivadar grófot táviratban üdvözölte. A temesvári függetlenségi párt ma délelőtt Kisfaludy Kálmán elnöklésével gyűlést tartott. Hajdú Frigyes képviselő beszéde után kimondotta a párt, hogy az önálló banknak 1911. január 1-én való felállításához rendületlenül ragaszkodik. Beszterczebányán a függetlenségi párt választmánya tegnap ülést tartott. Petrogalli Oszkár képviselő ismertette a politikai helyzetet. Olgyai Bertalan, Holesch István és Dohnányi pénzintézeti igazgató felszólalása után a választmány elhatározta, hogy tizenkét tagú küldöttséget meneszt a budapesti országos függetlenségi pártgyűlésre. Alsókubinból jelentik, hogy a megyei közgyűlés Szabolcs megye átiratát az önálló bank felállítása dolgában nem pártolólag vette tudomásul, hanem csak egyszerűen. Mezőcsáton Kubik Gyula képviselő ma beszámolót mondott. Támadta a pluralitást; az önálló nemzeti bank felállításának föltétlen híve, ígéri, hogy rendületlenül ki fog tartani az önálló nemzeti bankért folytatott küzdelemben. Táviratilag üdvözölték Kossuth Ferenczet, Justh Gyulát, Batthyány Tivadart és Holló Lajost. A mezőkovácsházai függetlenségi kör választmánya nevében Kádas Mihály elnök, Görög János titkár üdvözlő táviratot küldött Justh Gyulának. Hódmezővásárhelyen a függetlenségi párt hétfőn népgyűlést tartott, melyen Endrey Gyula, Lovászy Márton, Kállay Tamás és Becsey Károly képviselők és Koszó István, a szegedi függetlenségi párt elnöke az önálló bank felállítását sürgették. Kisjenőn a függetlenségi párt Lengyel József és Lázár Zoárd felszólalása után kimondotta, hogy ellenzi a bankszabadalom meghosszabbítását. Sátoraljaújhelyen a függetlenségi párt az önálló bank ügyében gyűlést tartott. Az országgyűlési függetlenségi párt részéről Visontai Soma, Petregally Oszkár, Máriássy Mihály, Zakariás János, Bernáth Béla, Fried Lajos, Nagy Barna és Potoczky Dezső képviselők voltak jelen. A gyűlésen Kincsessy Péter pártelnök, Matolay Etele nyugalmazott alispán és a képviselők beszéltek. Désen a függetlenségi párt pünkösd hétfőjén Gogomann Antal pártelnök elnöklésével gyűlést tartott s elhatározta, hogy a Budapesten tartandó országos függetlenségi pártgyűlésen küldöttségileg képviselteti magát. A peéri kerületnek Győrszentmártonban összegyűlt függetlenségi polgárai pünkösd hétfőjén Markos Gyula képviselő beszámolója alkalmával népgyűlést tartottak az önálló bank mellett. Bácsalmáson pünkösd hétfőjén népgyűlést tartottak az önálló magyar nemzeti bank érdekében. A gyűlésen Lázár Pál, Baloghy Ernő és Lányi Mór képviselők is beszéltek. A szentesi függetlenségi párt képviseletében Csúcs Lajos elnök és Vajda Antal vezetése alatt nagy küldöttség jelenik meg a budapesti függetlenségi gyűlésen, lál, hogy még egyszer álljanak a szlávok élére a németek gazdasági terjeszkedése elleni küzdelemre. A szerb delegátus hangsúlyozta, hogy a szerbek, mint a többi szlávok, reményeiket tisztán Oroszországba vetik. Klosácz reichsrathi képviselő tagadja, hogy a szláv eszme diadala másképp mint az orosz néptömegek közreműködésével, lehetséges volna. A csehek anyagi, szellemi és kulturális tekintetben erős Oroszországot tartanak szükségesnek. Este a szláv vendégek tiszteletére banker volt, amelyen a város, a kereskedővilág, a művészet, a tudomány és a szláv kolónia képviselői vettek részt. Pétervár, május 30. A prágai nagyszláv kongresszus végrehajtóbizottsága, a szláv bank megvitatására kiküldött bizottság és a meghívott szakértők befejezték tanácskozásaikat. A tanácskozásokban azt a kérdést vitatták meg, vájjon a szlávok egységének létrehozására irányuló további tevékenység a következő négy körülményre való tekintettel lehetséges-e. 1. A szláv népek véleményének szétágazása az annexió kérdésében ; 2. egyenetlenség a bolgárok és szerbek között ; 3. hiánya oly jeleknek, melyek arra engednének következetetni, hogy oroszok és lengyelek között Oroszországban a testvéresülés alapján a viszonyok javulni fognak és 4. állandó ellentét a galicziai rutének és lengyelek között. A tanácskozások során konstatáltatok, hogy ezek a jelenségek nem képeznek áthághatatlan akadályt a prágai kongresszuson megkezdett s a szlávok kulturális és gazdasági egyesítésére irányuló munka számára. Az annexió az osztrák-magyar monarchia kormányának egyoldalú cselekedete volt, a népképviselet abban nem vett részt és ennélfogva nincs alapja annak az állításnak, hogy Ausztria-Magyarország szláv népképviselői és közvéleménye ne teljesítsék erkölcsi kötelességüket és ne hassanak teljes erejükből oda, hogy Bosznia és Herczegovina népeinek ne biztosítsanak széleskörű önkormányzatot és nemzeti és kulturális feljlődésük feltételeit. A szláv egyesülés összes hívei meg fogják tenni a magukét, hogy a prágai kongresszuson kihirdetett elvet az összes szláv népek teljes egyenjogúsítását illetőleg győzelemre fogják juttatni. Ezzel a nagyszláv kongresszus végrehajtó bizottságának legközelebbi konferencziáját 1910. január havára halasztották. TÁVIRATOK. A szláv kongresszus, Moszkva, május 30. A szláv kongresszus tíz delegátusa, közöttük Kramatz és Klosácz reichsradi képviselők, ide érkezett. A polgármester üdvözölte a pályaudvaron a vendégeket, akiket viharos ovácziókban részesítettek. A szláv vendégek délután a szláv kultúra emelését munkáló egyesület ülésén vettek részt. Trubeckoj Jenő herczeg hosszabb beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette, hogy a közös érdekeken kívül a közös ideálok is egyesítik Oroszországot a szlávokkal és hogy az oroszországi szlávok nem akarják érinteni egyetlen szláv nép szellemi egyéniségét sem. Kramarz dr. képviselő beszédében hangsúlyozta a közös gazdasági munka szükségességét. A nyugati szlávokat lelkesedésük erősebbé teszi, mint Oroszország és félelem nélküli előőrsei Oroszország védelmének esetleges német betörés alkalmával. Bobcsev (bolgár) az oroszokhoz appel Az új rend Törökországban. Konstantinápoly, május 31. A kamara befejezte az elbocsátott hivatalnokok kártalanítására vonatkozó javaslat első olvasását. A porta a kamara elé terjesztette a módosított véderőtörvényt, amely kimondja, hogy keresztények is besorozhatók a hadseregbe. A perzsa nagykövet a portánál ma sürgette a török csapatoknak, valamint a kurdoknak egyes megszállott perzsa helységekből való visszavonására vonatkozó válaszát. A keleti vasutak ügye: Konstantinápoly, május 31. A keleti vasút igazgatói és a német bank igazgatója a kormány bizottságával ma tárgyalták a keleti vasút kérdését eredmény nélkül, minthogy a porta ajánlata nem kielégítő. Az igazgatók táviratilag utasításokat kértek az igazgatótanácstól. Álláspontjukat szerdán a minisztertanács kezdete előtt fogják közölni a kormánynyal. Egyelőre csak az összegről van szó. Forradalom Peruban, Páris, május 30. A Havas-ügynökség jelenti Limából tegnapi kelettel : Pierola vezérlete alatt a tömeg megtámadta a kormánypalotát és hatalmába kerítette Leguia elnököt, hogy lemondásra kényszerítse. A kormányhoz hű csapatok azonban megszabadították Leguiát és megindították a tüzelést a tömeg ellen, amely több mint negyven halottat hagyott a küzdelem színhelyén. Ezzel a forradalom el van fojtva. A perzsák forradalma, Pétervár, május 31. Tebriszi jelentések szerint Sattar khán és Bajakhán, a török konzulátusra menekült naczionalista vezérek embereik által be akarták záratni a bazárokat. E kísérlet azonban meghiúsult. A vezérek és híveik azon óhajnak adtak kifejezést, hogy török alattvalókká válhassanak. Egyben azt híresztelték, hogy török csapatok közelednek Tebrisz felé. Tényleg a perzsa kurdok Mianseb és Saubsuk vidékén pusztítják a falvakat. 3