Az Ujság, 1909. július/1 (7. évfolyam, 154-166. szám)

1909-07-06 / 158. szám

Kedd, 1909. július 6. AZ ÚJSÁG láb alól Berei a fenyegeti szándékról értesült , hogy megelőzze a szerelmes cserepest, tegnap este a Budafoki­ ut 91. számú házban lévő korcsma előtt megleste Bakot és egy nagy zsebkéssel háromszor nyakszirten szúrta. Bak szörnyet halt. Bereit a rendőrség letartóztatta. — — A részeg ember szerencsétlensége. Eichener József 39 éves házmester tegnap részegen ment haza Váma­ utcza 3. számú lakására. Botorkálása közben lezuhant a pinczébe. Oly súlyos zúzódásokat szenvedett, hogy néhány óra múlva meghalt. Holttestét bevitték a törvényszéki orvos­tani intézetbe. — Bártfafürdőn közvetlenül a fenyveserdő köze­lében megnyilt a Széchenyi szálloda. Nagy kényelem, elsőrangú kiszolgálás és mintaszerű vezetés. Felvilá­gosítással és prospektussal készséggel szolgál Heltai Simon, igazgató. — Úszó-öltönyök, fürdőköpenyek a legizlésesebb kivitelben Sigmund Józsefnél, Budapest, IV., Váczi­­utcza 28. (Városház-tér.) • — Gillette biztonsági borotva főraktára: Marton Alajos czégnél Váczi­ utcza 10. — Minden szenny azonnal eltávolítható, ha a »Szarvas« jegyű »Schicht«-szappant használjuk. Oldóképessége ki­tűnő és a fehérneműt tisztítja, a­nélkül, hogy fonálzatát megtámadná. Tisztaságáért 25.000 koronával szavatolunk. Ügyeljünk a »Schicht« névre és a »Szarvas« jegyre! — Inkvizíczió, egy 400.000 számból álló sorsjáték sorsolásánál, egy zárt helyiségben részt venni és bevárni, míg az összes számok kisorsoltatnak. Azért a Liga, figyel­mes rendezősége a húzást a Vigadóból a Beketow-czirkusz árnyas, szellős helyiségeibe tette át, a­hol a sorsolás nap­onta délután 3—6 óra között folytatólag eszközöl­tetik. Holnap a késő délutáni órákban fog a lilaszinó csoport 2 főnyereménye kisorsoltatni és azért az ezen csoporthoz tartozó sorsjegyszámok csakis holnapig­ áru­­sittatnak. A Jardin de Parisban, daczára a kedvezőtlen idő­­járásnak, állandóan zsúfolt ház nézi végig a kitűnő kabaret-előadást és a Tabarin Bal Mabille elsőrendű tánczszámait. Folyó hó 1-én premier volt a nemzetközi kabaretben. A siker oroszlánrészén természetesen Kornál Berta és Mascha Dignam osztoztak testvériesen. Folyton kac­agtatta a közönséget Josef Schaffer mulatságos jeremiádjaival, épp úgy mint Varjas Tóni és Sajó Géza, kik régi kedvenczei a közönségnek. Nagy sikere volt az újonan bemutatkozók közül Hildegard Bork kisasszony­nak. A Tabarin Bal Mabille különben is kitűnő műsorát újabb attrakc­iók is gazdagítják, mint például a csoda­szép Rosalda, az új mezítelen tánczosnő miss Eytha és a kitűnő orosz »Saschoff« tánczcsoport. Esténként ünnepli a közönség a kedvenczeit, a három szép Aguileras nővért és Maurice és belle Leona új tánczát. »■ ' ' ''..... ■' ...... . ........... ...... -SZÍNHÁZ, zene. * A Don Quijote Kolozsvárit. Liptai Károly és Garami Béla dr. szép zenéjű operettesét, a Don Quijote-t tegnap mutatták be a kolozsvári nem­zeti színházban. A szöveg vidám ötletein nagyon jól mulatott a közönség, a fülbemászó melód­iájú, finoman harmonizált, hangulatos zene pedig min­denkit meghódított. A czímszerepet Szántó Gáspár énekelte. Nagyterjedelmű érc­es hangja minden fekvésben szépen csengett, kiváló énektudása pedig játszva birkózott meg szerepének összes nehézségeivel. Átgondolt alakítását zajos tapsok­kal jutalmazta a közönség. A női főszerep Berki Lili kezében volt. Bájos megjelenésével, élénk tem­peramentumával, szép énekével és kecses tán­­czával teljes sikerre vitte Sanchetta szerepét­ , Simon Mariska Polifánia szerepében exc­ellált. Kedves humorával állandó derültségben tartotta a közönséget. Makrai Dénes mint Sancho Pansa érvényesítette kiváló képességeit, Horti pedig a borbély szerepében jeleskedett, ötletes alakítá­suk, derűs humoruk és eleven játékuk jelenetről­­jelenetre fokozta a közönség jókedvét. Kápolnainé, Mészáros kisasszony, továbbá Dezséri, Gáthy, Pajor, Pálfi, Puskás, Gálosi, Ihász, Mátrai, Bérczi, Belle és Bereny buzgólkodtak még a siker érdeké­ben. A szép díszletek és a gyönyörű jelmezek Janovics Jenő igazgató áldozatkészségét dicsérik, a kitűnő rendezés pedig Hetényi Elemér szakava­tott kezére vall. Az újdonságot, mely legközelebb Budapesten a Fővárosi Nyári Színházban is szinre­­kerül, Stefanidesz József karmester tanította be s ő is vezényelte előrelátó gondossággal. A közön­ség nagyon melegen fogadta az új operettek et. Sok zeneszámot megismételtetett, a jelenlévő zeneszerzőt, Garami Béla dr.-t pedig, kit tisztelői több babérkoszorúval leptek meg, a szereplőkkel együtt számtalanszor szólította a lámpák elé. * Színigazgatók adósságai. Bizony az idén rájár a rúd a vidéki színigazgatókra. Közülük ugyanis — mint néhány nap előtt megírtuk — többen nagyobb összeggel vannak hátralékban s a rossz szezonok csak fokozzák a terheiket, a he­lyett, hogy könnyitenének rajtuk. Azok a direkto­rok, a­kik máig sem egyenlítették ki tartozásaikat, folyó évi augusztus tizenötödikéig kaptak halasz­tást az egyesülettől. Huszonnegyedikén pedig — az eddigi szokásoktól eltérően — már összeül a színészek tanácsa és tárgyalni fogja a hátralékos direktorok dolgát. S ha lesz közöttük olyan, a­ki addig sem fizeti ki az adósságát, az szeptember­ben nem kezdheti meg működését, mert az egye­sület az illető konc­esszióját be fogja vonatni. * Az Operaház ügyvéd-tenoristája. Megemlí­tettük, hogy Székelyhidy Ferencz dr. ügyvéd az Operaház igazgatósága előtt próbát énekelt. A széphangú fiatal énekes próbálkozása teljes siker­rel járt, a­mennyiben Mészáros igazgató három évre szerződtette Székelyhidyt nyolczezertől tizen­kétezer koronáig emelkedő évi fizetéssel. Az új tenorista a jövő évad elején mutatkozik be a fő­város közönségének. * A megélemedett Caruso. Caruso megéleme­­dett poraiból, ha ugyan hinni lehet az olasz lapok­nak, a­melyek hasábszámra számolnak be a mű­vész legújabb sikeréről. Caruso az elmúlt héten esztendőben lépett föl háromszor is, a világhírű fürdőhely fényes nemzetközi közönsége előtt. A lapok szerint sikere semmivel se volt jelentéktele­nebb mint betegsége előtti korában. Egy-egy föl­léptéért megint öt-ötezer frankot kapott csak úgy, mint fénykorában. A hangverseny után amerikai szerződését is nyomban meghosszabbították öt esztendőre. Della Vedova tanár, milánói gége­­spec­ialista, a­ki Carusót megoperálta, részletesen elbeszélte egy újságírónak, hogyan gyógyította meg Carusót. A híres tenoristának az volt a baja, hogy a hangszálai megvastagodtak s azonfelül apró csomók támadtak rajtuk. Della Vedova professzor műtét segítségével teljesen megszabadította tőlük Carusót. Egy éjjeli táviratunk szerint jelentik London­ból, hogy Caruso augusztus 20-án kezdi meg Anglia legnagyobb városaira tervezett körútját. Az a szándéka, hogy külön e czélra berendezett szalonkocsiban fog lakni és egész útján magával viszi szakácsát. A körút négy hétre terjed és százhatvanezer márkát jövedelmez az énekesnek. *A Wiener Tonkünstlerek új karmestere. Hosszú tárgyalások után a bécsi Tonkünstler zene­kar Nedbal Oszkárt, a m. kir. Operaházban is színrekerült Mesevilág czímű ballet szerzőjét szerződtette első dirigensének. Nedbal nemcsak a Tonkünstlerek összes bécsi hangversenyét fogja vezényelni, de elkíséri a társaságot külföldi útjain is. Ezek közé tartozik a budapesti állomás is, a­hol Nedbal, illetőleg a Tonkünstlerek a jövő szezonban négy hangversenyt fognak rendezni. Ugyancsak négyszer fognak játszani Moszkvában, kétszer Rómában és egyszer Párisban. A Katonazenekar a nagyváradi színházban. A nagyváradi Szigligeti-színházban állandóan nagy bajokkal járt a színházi zenekar működtetése. Ezért Erdélyi Miklós színigazgató, csakúgy mint az országban több kollégája, elhatározta, hogy katonazenekart szerződtet. Tegnap tárgyalta ezt az ügyet a nagyváradi színügyi bizottság, a­mely kimondotta, hogy egy esztendőre elfogadja próba­képpen a katonazenekart. * Pirkadás. Ez a czíme egy igen érdekes és az orosz c­enzúra által betiltott drámának, mely­nek egy igen tehetséges fiatal orosz író, az alig harmincz esztendős Nikolai Krasennikov a szerzője. A darabot most Luttner Berta bárónő fordította le németre és igen megható bevezetést írt hozzá, a­melyből megtudjuk, hogy a szerző kiváló irodalmi és politikai tevékenységet fejt ki és megkapó hangon írt mindenkor országa súlyos szenvedéseiről. A darab az orosz-japán háború idején játszik. Szyeganov kapitány éppen most érkezik vissza Mandzsúriából. És nem tudja el­felejteni azokat a rémségeket, melyeket a háború­ban látott; állandóan szeme előtt lebeg annak a fiatal japáni tisztnek az alakja, a­kit ő szúrt agyon. Nap-nap után felfrissülnek agyában a véres emlé­kek, rabszolgájává lesz a rettenetes visszaemlékezé­seknek, a szenvedései határtalanok. És a derék katona számára megváltás a halál. Vele együtt jött haza a háborúból Sokoljskii hadnagy, a­kinek egyik karját ellőtték. Ő is a háború borzalmainak hatása alatt áll, idegzete el van rongyolva és lelki fájdalmai közel hozzák a megőrüléshez. Végső kétségbeesésében találkozik az imént elhunyt Styeganov kapitány leányával, a­ki azonban apja fájdalmainál asszisztálva, maga is elvesztette lelki egyensúlyát. A szerencsétlen leány kedély­állapota azokra a fegyenczekre emlékeztet, a­kik sötét börtönökben töltik életüket és felemésztőd­tek a szabadság és világosság után való epekedés­ben. A falakat harapják, ordítanak, sírnak, zokog­nak, de senki sem hallja meg őket. Lázálmaik van­nak, hátborzongató vízióik, a­míg végre elfásultan és nyomorúságosan elpusztulnak. Ilyenek azok az emberek, a­kikről Krasennikov drámát írt. Oroszország a börtönük és a dráma hangja mintha a fegyházak falai közül jövő lesújtó vád volna mindenki ellen, a­kinek Oroszország kormány­zásában része van, így hát érthető, hogy a c­en­zúra sürgősen eltiltotta a Pirkadás színrehozatalát. * A színházi közzene. Már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy Ausztriában a színházigazgatók körében mozgalom indult meg, mely a színházi közzene eltörlését czélozta. A drámai színházak igazgatói ugyanis súlyos érveket hoztak fel amaz állításuk mellett, hogy a közzene senkit nem érde­kel, amolyan régi hagyomány ez a felvonások közötti muzsika, sokkal többet árt, mint használ, annak is elrontja a hangulatát, a­ki a szünetek kö­zött nem megy ki a nézőtérről. Persze az osztrák zenészszövetség teljes erejével küzdött mindmáig az igazgatók e reformja ellen, de úgy látszik, ered­mény nélkül. Elsőnek a bécsi Bürgertheater je­lentkezik, mely szélnek ereszti zenekari tagjait. Próbálták megkörnyékezni Franz igazgatót, hogy vonja vissza e rendelkezését, de ő hivatkozással arra, hogy ez a teljesen felesleges, sőt a legtöbb színházi látogatónak ellenszenves közzene évi har­­minczezer koronába kerül, nem állott kötélnek, még Luegernek sem, a­ki pedig elsőnek írta alá a zenészszövetségnek azt a beadványát, a­melyben Bürgertheater közzenéjét fentartani kérik. * Bécsi színészek Párisban. Suzanne Després, a nálunk is jól ismert párisi művésznő, a­kinek itteni vendégszereplésekor igen nagy sikere volt, Bécsben összebarátkozott Kainz Józseffel, a Hof­burgtheater világhírű tagjával és őszinte csodálója nagy művészetének. Suzanne Després most levél­ben is megismétli Kainznak már Bécsben tett meghívását; azt szeretné, ha az osztrákok egyéb­ként magyar születésű művésze egy társulatot szervezne és elmenne vendégszerepelni Párisba. A terv szerint Kainz társulatával Suzanne Després férjének színházában, a Theatre l’Oeuvreben ját­szana, annyiszor, a­hányszor jól esik. Kainz állí­tólag rokonszenvezik ennek a párisi kirándulásnak eszméjével és valószínű, hogy vagy 1910-ben, vagy a rákövetkező évben tizenöt estén vendégszerepelni fog a szajnaparti metropólisban. * Vidéki színészet. Tapolczán Fehér Vilmos jól szer­vezett társulata öt heti működés után befejezte az idei szezont és innen Harkányba megy. A társulat prima­donnája a fővárosban is előnyösen ismert Kállay Kor­nélia, ősztől kezdve a gráczi városi színház tagja. A társu­lat kiválóbb erői még: Lányi Szidi, Lorándi, Fehér Vil­mos és Halász Imre. Csornán Kiss Árpád jól szervezett társulatával fog legközelebb játszani. A társulat kiválóbb tagjai az igaz­gató­páron kívül Gyárfás Ödön, Madarassy Berta, Budai Ilona, Ernyei E., Szántó Jenő, Völgyi József, Asbóth Lili, Gálitzky Margit, Keller Antal és Bartos Ernő. Kolozsvárott legutóbb Farkas Imre dr. nagy nép­szerűségnek örvendő­ »Iglói diákok« czímű műve került színre. A nagy sikerben része van a két vendégművész­nek : Király Ernőnek és Mészáros Alajosnak is, de azért tagadhatatlan, hogy a közönség még mindig kedveli a csinos népdalokkal sűrűn telerakott darabot. Az este is sokat tapsoltak az egyes szereplőknek, kik közül Király Ernő, Mészáros Alajos, Pataki József, Mészáros Gizella, Horti Sándor, Dezséri, Makrai, Kürthy arattak sok dicső­séget. Keszthelyen Szálkai Lajos színtársulata a közön­ség állandó elismerése mellett működik. A pártfogás is elég élénk. A hét műsorán Borbély Lili jutalom játékául a Lili czímű daljátékot adták. A jutalmazott a szokott kedvességgel játszott. Elismerés illeti Szálkait, a Tanítónő színtehozásáért. Bródy Sándornak ez a kitűnő darabja mély hatást keltett mindazokban, a­kik szeretik az élet igazságait a színpadon látni. Pénteken a Tolvaj­t adták Verő Janka jutalomjátékául. 13 TUDOMÁNY. IRODALOM. (-) Varázsrontó. (Kalandozás a vendégszavaink bűvös báját árasztó rejtelmek világában.) Irta: Egy ázsiai. (Budapesten, Kilián Frigyes utóda. 1909. Ára 12 korona.) E különködő czimü vaskos munkának szinte daczosan hangzó álnév mögé bujt szerzője, Toldy Géza budapesti ügyvéd, a­ki már néhány évvel ezelőtt egy jogszolgáltatásunk furaságait kipellengérező és visszásságait ostorozó

Next