Az Ujság, 1909. október/2 (7. évfolyam, 245-258. szám)

1909-10-16 / 245. szám

Szombat, 1909. október 16. AZ Ú­JSÁG hözött, melyekkel a katolikus püspöki kar a pápai dekrétumot kisérte. A két protestáns egyház közös bizottsága legutóbbi ülésén már foglalkozott ezzel a kérdéssel, s egy albizottságot küldött ki a protes­táns lelkészekhez szétküldendő utasítások meg­szövegezésére. A mai ülésen ezt a munkálatot tárgyalták. Jelen voltak: Tisza István gróf, Zsi­linszky Mihály, Zelenka Pál, Antal Gábor, Babtik Frigyes, Gyurátz Ferencz, Soltz Gusztáv, Ke­­nessey Béla, Ádám Kálmán, Fejes István, Raffay Sándor, Sas Béla, Kincs Gyula, Bánffy Dezső báró, Prónay Dezső, Meskó László, Zsigmondy Jenő, Stehló Kornél, Haviár Dániel, Dókus Ernő, Pod­­maniczky Géza báró, Degenfeld József gróf, Nagy Dezső, Meczner Béla, Baksa Lajos. A bizottság tárgyalás alá vette az albizottság javaslatát, de Tisza István gróf javaslatát fogadta el, a­mely a többi közt ezeket mondja : »Honorálni akarjuk azt a tényt, hogy a Ne­temere rendelkezéseiben rejlő sérelem az esetek nagy többségére nézve orvosoltatott, s még inkább az eredeti rendelkezés megváltoztatásában nyilvá­nuló hajlandóságot. Ennélfogva a pápai rendel­kezéssel szemben további intézkedések szükségét fenforogni nem látjuk. Fájdalom azonban, a ma­gyar püspöki kar oly körlevéllel bocsátotta ki a pápai konstitucziót, a­mely a katolikus hi­veknek a­ vegyes házasságoktól való visszarettentését, az ilyen házasságkötések megakadályoztatását czé­­lozza, továbbá azt, hogy ha az ilyen házas­ságra lépéstől valaki a hívők közül elállani nem akar, akkor »minden erővel« azon legye­nek, hogy a katolikus fél az előírt bizto­sítékokról gondoskodjék, főképpen pedig a mindkét nemű gyermekeknek katolikus vallás­ban neveltetését biztosítsa. »Mert habár — mondja a püspöki utasítás — a polgári törvények és fő­ként az iskolai szabályzatok az ilyen gyermekek katolikus neveltetését nehézzé teszik, de hogy nem teszik lehetetlenné, a mindennapi tapasztalat eléggé bizonyítja. A­mennyiben az ilyen kato­likusok bűnüket meg nem bánnák és azokat, a­melyeket az egyház, a mikor a vegyes házas­ságokat megengedi, el nem mulaszt megkívánni, teljesíteni nem volnának hajlandók, az ilyenek kétségtelenül teljességgel méltatlanokká teszik magukat a feloldoztatásra.« A püspöki körlevél a Provida közhírré tétele alkalmából jónak látja a papokat arra is utasítani, hogy ne nyugodjanak meg abban, ha a vegyes házasulok minden táv­beszélés és zaklatás ellenére reverzális nélkül házasságra lépnek. Ezzel a támadással szemben védekeznünk kell. A katolikus klérus ezen akc­ió­­ját a protestáns lelkészi kar nem nézheti tétlenül. A jogos önvédelem terére kell lépnie. Egyházunk jogos érdekeit, híveink lelki nyugalmát védenie kell, nem a leleményesség, a törvény kijátszására kioktató furfang, hanem az igazság, a testvéri szeretet, a lelkiismereti szabadság és a jogegyenlő­ség nemes fegyvereivel. Minélfogva azon indít­­ványnyal fordulunk mindkét testvéregyház illeté­kes főhatóságai elé,­ hogy lehetőleg mielőbb dol­goznának ki, s léptetnének életbe oly utasítást, a­mely a vegyes házasságra lépő, vagy abban élő hiveink fokozott lelki gondozását s a születendő gyermekek vallására vonatkozó egyházunkra káros megállapodások elleni védekezést a lelkészi kar imperativ kötelességévé tegyék, s e körüli teendőit részletesen körülírják.«­­ A bosnyák országos kormány köréből. A király Zuranio Tivadar dr. és Kuli Pál Róbert dr. kormánytaná­csosokat a közös pénzügyminisztérium bosnyák-hercze­­govinai ügycsoportjában udvari tanácsosokká, Paul Ottó kormány­tanácsosi czímmel és jelleggel felruházott kor­mányzósági titkárt és Konflach Alajos kormányzósági titkárt ugyanazon ügycsoportban kormánytanácsosokká. Pitner Károly báró V. napidíjosztályba sorozott kerületi főnököt a szerajevói országos kormány közigazgatási osztályában udvari tanácsossá nevezte ki só Petraschek Károly udvari tanácsosnak, állandó nyugalomba helye­zése alkalmából, szolgálataiért, legfelsőbb megelégedését tudtul adta. A közös pénzügyminiszter minisztériumának bosnyák-herczegovinai ügycsoportjában Fischt Oszkár dr. és Wallis Frigyes gróf kormányzósági segédtitkárokat kormányzósági titkárokká, Ledenik Ottokár dr. állam­­ügyészi helyettest kormányzósági segédtitkárrá, végül Lavandali Jurie Erik és Ivanskai Duvaj Adolf dr. II. oszt. politikai segédeket kormányzósági fogalmazókká kinevezte. Nincs n­ kabinet. — Wlassics nyilatkozik. Zichy Aladár kihallga­táson, Wekerle Bécsben.­­ Egyelőre nincs új kabinet. Wlassics Gyula ma délután kijelentette, hogy ő már tegnap elhárította magától és pedig véglegesen, azt az ajánlatot, a­mit Wekerle, Apponyi, Kossuth, Andrássy tettek neki, hogy vállaljon átmeneti kormányzatot. A mi tegnapi értesülésünk egészen más volt s a­mennyiben Wlassics en­nek ellenkezőjét ma nem pusztán taktikai okokból mondja, azt alig vezethetjük vissza egyéb körülményre, mint hogy a függetlenségi párt álláspontja ma délelőtt nyert csak vala­melyes megvilágítást. Hoitsy Pál, a párt egyik alelnöke délelőtt tárgyalt Kossuth Ferencz­­czel, azután Wekerle Sándor miniszterelnök­kel és közölte velük, hogy nézete szerint a párt semmiféle átmeneti vagy békéltető kor­mányt nem támogathat, az indemnitás meg­adása, vagy ennek lehetővé tétele pedig, a­mit a Wlassies-kormány tervezgetésében számí­tásba vettek, a kabinet nyilvánvaló támoga­tását jelentené. Különösen Justh Gyula hívei tüzelnek, egyrészt a miatt, hogy Kossuth és Apponyi megint a hatvanhetesekkel tárgyal­nak s a pártot befejezett tények elé akarják állítani, másrészt a­miatt, hogy a pártnak kezéből éppen a legerősebb fegyvert, az ex­­lexet akarják kicsavarni az indemnitás bizto­sításával. A Wlassics-kabinetre vonatkozó terv ez volna : 1. A kormány átmeneti jellegű ugyan, de teljesen alkotmányos alapon vezeti az ügyeket. 2. A miniszterek 67-es és 48-as politikusok volnának, a függetlenségi párt néhány tagja is belép a kabinetbe, a személyek megválasztásában egyéb­ként Wlassicsnak szabad kezet biztosítanak. 3. A parlamentet nem oszlatják fel, el sem na­polják, de a parlamentnek a kabinet részére három hónapos indemnitás­t kér! 'adnia’. 4. Ez alatt a pártvezérek tárgyalásokat foly­tatnának, melyeknek a 67-es elemek tömörülése, illetve egy új pártalakulás volna a végczélja. Ha Wlassics csakugyan nem vállalkozik, —­ a minek aktái tudtunkkal még nincsenek egészen lezárva — akkor más miniszterelnök­jelöltet fognak, a­kivel bizonyára ugyanezen az alapon egyezkednek. Ma Hieronymi Károly volt belügyi, majd kereskedelemügyi minisz­tert emlegették leginkább, azzal a kommentár­ral, hogy küldetése végett Lukács László Bécsben tartózkodik, Lukács azonban Buda­pesten volt és a kombináczióról az érdekeltek is csak hírlapok révén értesültek. Ma este a Nemzeti Társaskörben, a melyet némely ol­dalról mindenképpen bele akarnak rántani a koalicziós politika hínárjába, ma este Tisza István gróf és Khuen-Héderváry Károly gróf is megfordultak és a jelen voltak mosolyogva tárgyalták azt az erőlködést, a­melylyel a volt szabadelvű párt egyes tagjait látható czélzatossággal a kibontakozási kombiná­­cziókban szerepeltetik. Jósika Samu báró volt a­­latere miniszter a másik jelölt. Szapáry László gróf a harmadik, a­ki erre azt mon­dotta ma egy újságírónak, hogy ezidejűleg semmiféle politikai akczióval nem hajlandó foglalkozni. Szinte úgy látszik, mintha itt csak arról volna szó, hogy Wekerle a maga és társainak nélkülözhetetlenségét demon­strálja. Van ugyan egy hír, a­mely szerint a miniszterelnök, a­ki ma Bécsbe utazott, még a Wlassics-féle tervről se tett le s ennek egyik alapföltételével szeretne hazatérni : a kilen­­czes bizottsági programm egész teljességben való effektuálásával. Ennek azonban nem sok valóságos hívője akad. Wekerlét a királynál Zichy Aladár gróf miniszter előzte meg, a­ki ma délután volt Schönbrunnban kihallgatáson. Állítólag az a kézirat volt a kihallgatás tárgya, a­melyet holnap kellene Wekerlének meg­kapnia, a kabinet lemondásának elfogadtatása és a kormánynak az ügyvitellel való meg­bízatása tárgyában. (Wlassics Gyula nyilatkozata.) A kormány körében erősen hangoztatják, hogy a Wlassics-féle vállalkozás még nem dőlt meg. Wekerler miniszterelnök bécsi útja összefüggésben van Wlassics várható küldetésével és hogy a tár­gyalások holnap vagy holnapután nyernek be­fejezést. — Én pedig — mondotta ma Wlassics egy újságírónak, a­ki e hírekről neki referált — már tegnap végleges választ adtam : nem megyek bele a dologba. Közel egy óra hosz­­száig tárgyaltunk tegnap délelőtt s azzal vál­tunk el, hogy én elhárítottam magamtól a kormány ajánlatát. Ennek oka egyszerűen az, hogy nincs kedvem hozzá. Anime nélkül pedig ilyen feladatot vállalni nem lehet. Ismétlem, a magam részéről a dolog be van fejezve. — Vajjon kivel fognak ezek után kísér­letezni — kérdezte az újságíró. — Bizony, azt jó volna tudni — mondta Wlassics. Wlassics ma délelőtt a közigazgatási bíróság­nál volt, rendes hivatali munkáját végezte. (Nem adnak indemnitást.) Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter ma délelőtt a kereskedelmi minisztériumban Hoitsy Pálnak, a függetlenségi párt ügyvezető alelnöké­­nek látogatását fogadta, a­kivel majd egy óra hosszáig tárgyalt a helyzetről. A tanácskozás után Hoitsy Pál ezeket mondotta az újságíróknak: — A politikai helyzetről tanácskoztunk, de Wlassicsról szó sem volt közöttünk. Nem tudom elképzelni, hogyan támadhatott Wlas­sicsnak az a különös gondolata, hogy mi irt­­demnitást adjunk neki ? Hogy aztán egy ka­tonai kormány készen találjon pénzt és föl­hatalmazást a maga számára ? Ilyen dőreséget mi nem követhetünk el. • / ■ Hoitsy­­után Holló Lajos, Szatmári Mór­, és más képviselők jártak Kossuthnál. Hoitsy Kossuth Ferencztől Széll Kálmánhoz ment látogatóba, majd Wekerle Sándor miniszter­­ellököt kereste föl az igazságügyminisztériumban, a­kivel a Wlassics-féle vállalkozásról és ezzel szem­ben a függetlenségi párt várható magatartásáról értekezett. (Wekerle Bécsbe ment.) Wekerle Sándor miniszterelnök ma dél­után Bárczy István titkárral Bécsbe utazott s holnap délelőtt kihallgatáson jelenik meg a király előtt. A­mint a félhivatalos mondja: jelentést tesz a helyzetről az utóbbi időben a kibontakozás dolgában folytatott tárgyalá­­sásairól. Az audiencziáról szóló bécsi jelentések szerint jelentést fog tenni a miniszterelnök a kibontako­zási akc­ió állásáról. A kísérletek közül, első helyen van még mindig a mérsékelt elemek fúziójának, vagy a­mint most nevezik : konc­entrácziójának eszméje. Ezek az elemek azon a czímen tömörül­nének, hogy a választóreform művét befejezzék, a bankkérdést és a katonai követelményeket ki­kapcsolják addig, a­míg az új országgyűlés összeül. E terv keresztülvitelének feltétele volna a függet­lenségi párt radikális szárnyának kirekesztése. A másik kbontakozási terv a hatvanhetes pártok konc­entrác­iója. E terv végrehajtásának feltétele a mostani országgyűlés fölolvatására való meg­hatalmazás és katonai konc­essziók megadása volna. Csak abban az esetben, ha a két terv megvalósít­­hatatlannak bizonyulna, kerülne sorra a kibontako­zási minisztérium megalakítása, a­mely az ország­gyűlést elnapoltatná és a pártokkal új tárgyalást kezdene. A függetlenségi kormányférfiak szerint azonban egy új kibontakozási tervet is visz magával a miniszterelnök, a­mely valami deklaráczión alapulna, és a bankcsoportot is kielégítené. Ezzel kapcsolatban egy megjegyz 3

Next