Az Ujság, 1910. március/2 (8. évfolyam, 63-76. szám)
1910-03-16 / 63. szám
Szerda, 1910. márczius 16. AZ ÚJSÁG ja a BHippi pályaudvaron pedig nagy közönség s Bethlen Balázs gróf vezetésével Szolnokdobokamegye hatvantagú küldöttsége fogadta. Üdvözlő beszédet Schreiber Ferencz beszterczei polgármester mondott. A bevonulást lovasbandérium nyitotta meg. A megyei közgyűlésen Lámi Godofréd alispán elnökölt, a ki Lázár Alfréd volt főispánt meleghangú beszédben búcsúztatta el. Az uj főispánt küldöttség hívta meg. Fejérváry Jenő letette az esküt s beköszöntő beszédet mondott, mire a bizottsági tagok nemzetiségek szerint üdvözölték. Közgyűlés után tisztelgések voltak az új főispánnál. Komárom megye márczius huszonegyedikén rendkívüli közgyűlést tart, amelyen Beniczky Lajos főispán installácziójának napját állapítja meg. Szombathely : Székely Ferencz igazságügyminiszter, a nemzeti munkapárt jelöltje, április másodikán tartja programmbeszédét. (A nemzeti munkapárt programmja.) A nemzeti munkapártnak a részletes pártprogramra kidolgozására kiküldött kilenczes bizottsága Csáky Albin gróf elnöklésével ülést tartott. Azt tárgyalták, hogy a programra ölelje fel az államélet egész területén tervbe vett összes reformokat és tervezéseket. A bizottság e végből fölkérte a kormány valamennyi tagját, hogy készítsék el az egyes resszortok munkaprogrammját; ezeknek a munkaterveknek beérkezte után fogja a kilenczes bizottság a párt munkaprogrammját a szakminiszterek terveinek fölhasználásával elkészíteni. A bizottság előadójává előreláthatólag Tisza István grófot fogják felkérni. (Kristóffy József röpirata.) Az úgynevezett darabont-kormány volt belügyminisztere , Kristóffy József, aki még számot tart aktív politikai szerepre, vagy legalább az abba való beleszólásra . A választójogi harcz czím alatt polemikus politikai iratot adott közre. Az irat politikai fejtegetésébe vagy cáfolatába nem kívánunk belebocsájtkozni, s így annak egyszerűen csak gondolatvázát adjuk. Az egész tulajdonképpen Tisza István gróf Január 24-iki hires főrendiházbeli beszédének kritikája. Tisza személye iránt több helyütt illő tisztelettel nyilatkozik és másban sem téved le a személyes invektivák, vagy túlságos politikai szenvedélyességek területére. Okfejtése az egykori Fejérváry-kormány választási tervének (általános, közvetlen, titkos választási jog) védelméből áll. Ezt részben gyakorlati okokkal, részben azonban a »történeti materializmus« elméleti okaival végzi. Szerinte az általános választási jogot már Deák Ferencz hirdette a városokra nézve. A függetlenségi párt csak azután vette programmjába és végig hirdette is. A Fejérváry-kormány nem kapkodásból és nem is azdu tezáróla vette föl, mivel rég megérett és szükséges reformnak tartotta. A Bánffitól számított tíz éves parlamentáris krízisnek is az általános választójog hiánya az oka. Ezt a krízist sem Tisza gróf nem volt képes november 18-án orvosolni, sem pedig a koalíció. Az úgynevezett nemzeti engedmények sem képesek erre. Egyedül csak az általános választási jog, amely Ausztriában sem ártott, sőt az osztrák politika szolgálatába fogta az eddig kifelé húzó jogtalan tömegeket is. Magyarországon ennek hiánya a parlamentarizmus elzüllésére fog vezetni. A kivándorlási adatok is azt mutatják, hogy a gazdasági aspirációknak helyet kell adni itthon, a parlamentben. A nemzetiségek kifelé gravitációját is ez szüntette meg Ausztriában és nálunk is ez szüntetné meg. A mai rendszer mellett a magyar választók egyre fogynak, ellenben az általános választójog a magyar faj politikai erejét emelné, sőt a mai viszonyok közt a magyar állam nemzeti jellegének föntartása végett is szükséges. Az asszimácziót rá lehetne akkor bízni a gazdasági érdekek »vegybontó hatására«. Nem is volna az a sötétbe való ugrás, mivel már harminc év óta anachronizmusban élünk. Néhány ezer ipari munkás fölvétele a jog keretébe azonban hatástalan, mivel a széles népréteg a paraszt-proletárságból, a Nincsetlen Jánosokból áll. Nem dúlná föl e jog a nemzeti szervezetet sem. Az arisztokrácziát meghagyná, de véget vetne az oligarchiának az államhatalom gyakorlásában. És második fölszabadítása lenne a magyar népnek. Hogy a vármegye és községi igazgatás államosítását is megkívánná, bizonyos. De a vármegye úgyis elavult intézmény. A reform a polgárság nagy fölemelkedésével, s ezzel a nemzeti munka roppant föllendülésével járna. A szoczializmus maga is kénytelen volna nemzeti alapra helyezkedni, kivált, ha az új jog az írás-olvasás kautélájához köttetnék. A szavazás titkossága pedig kormányzati érdek. Szerinte új haladásra van szükség, mivel a liberalizmus haladási eszméi kimerültek, s az ország holtpontra jutott. A 82 lapra terjedő határa 1 korona. (Pártkörök.) A Kossuth-pártkör ma csöndes volt, márczius tizenötödike alkalmából a képviselők nagy része vidéken jár. Szombaton pártértekezlet lesz. A függetlenségi párt körében a képviselőház hétfői ülésére szóló tervezgetésekről beszéltek, így arról, hogy nem lehetne-e megakadályozni a királyi leiratok kihirdetését és tudomásul vételét. Justh Gyula holnap érkezik haza s szombaton vagy vasárnap pártértekezletet tartanak. Thaly Ferencz, az igmándi kerület képviselője kilépett a pártból, mert a választójog dolgában nem ért egyet a pártelnökséggel. Kilépett a pártból Bárczay Sándor szikszói képviselő is s bejelentette, hogy ő egyelőre teljesen visszavonul a politikától. A Nemzeti Társaskörben leginkább a jelölések voltak szóban ; a nemzeti munkapárt végrehajtóbizottsága ma este Dániel Ernő báró elnöklete alatt értekezett; a jelölések dolgában azonban ma is csak a beérkezett informácziókat tárgyalta s érdemleg majd csak az országgyűlés feloszlatása után tárgyal. Tisza István gróf ma este Nagyváradra utazott. (Pártszervezés.) Kölesd. A nemzeti munkapárt Sztankovánszky János elnöklete alatt megalakult. Az alakuló gyűlésen Gyimóthy Jenő, Borzé-Kovács József fejtegették a párt programmját. Ujverbász. A nemzeti munkapárt megalakult, elnök Mank Adolf lett. Monor. A Kossuth-párt a márczius tizenötödiki emlékünneppel összekapcsolta a maga pártalakító gyűlését. Amikor az ünnepély szónoka beszédét befejezte, Förster Aurél pártelnök, meg sem várva, hogy a dalárda a Himnuszt elénekelje, felállott az emelvényre s megnyitotta a pártgyűlést. A Justh-párt azonban, amelynek Szemere Huba a jelöltje, zászlók alatt megjelent a téren s a Kossuth-pártgyülés folytatását megakasztotta. A két párt emberei folytonosan éljenezték és abczugolták a jelölteket mindaddig, amig a csendőrök az egymással szembenálló pártok közé férkőztek s azokat elválasztották egymástól. Erre azután a Kossuth-párt szónokai megpróbálták beszédeik elmondását, a beszédekből azonban az ellentáborbeliek szakadatlan lármája miatt alig lehetett valamit hallani s mindössze annyi volt kivehető az egyik szónok szavaiból, hogy Kossuth Ferencz a kerület Kossuth-párti képviselőjöltjéül Förster Aurélt ajánlja, akit a Kossuth-párt a Justh-pártiak folytontartó lármája között képviselőjelöltül ki is kiáltott. Förster Aurél ezután beszédet mondott, a nagy lárma miatt csak röviden. Megválasztották még a pártelnökséget és a végrehajtó bizottságot s a pártgyűlés végeztével a csendőrség gondoskodott arról, hogy a tömeg rendzavarás nélkül oszoljon szét. Kula. A nemzeti munkapárt Récsei Ede dr. elnöklete alatt megalakult; pártelnökké Deák Béla ügyvédet választották meg s táviratiiag üdvözölték Vojnics István bárót. (Budapest.) II. kerület. Márczius tizenötödike alkalmából a budai Vigadóban a kerület országgyűlési képviselője beszámolót mondott. Kifejtette, hogy felette sajnálatosnak tartja a párt kettészakadását, ha most a veszély pillanatában az egyesülés elé mesterséges akadályokat gördítenének, az akadály ugyanis most csak mesterséges lehet, mert az önálló bank követelése, amely miatt az elválás történt, mind a kettőnek közös programmja. Szebeny Antal, Chillány Mihály beszéltek ezután. VII. kerület: Eötvös Károly ma egy újságírónak a többek között ezeket mondotta : — Ehrlich elmegy Khuenhez, hogy angazsálja magát Márkusért. Khuen megígérte ezt. Khuentől magától tudom, akit ezáltal a legnagyobb zavarba hoztak. Itt volt Márkus nálam. Beszélt mindenféléről, de hogy nem lép fel ellenem, azt elfelejtette megmondani. Ellenben bizonyosan tudom, hogy Márkus szombaton Khuennél járt és kérte tőle a kerületet. Ehrlichtől viszont azt hallom, hogy Khuen erőszakolja Márkust a jelöltség elfogadására. Az én sejtelmem az, hogy Tisza István keze működik a játékban. Ha sejtelmem valóra válik, rögtön kilépek a munkapártból és leszek továbbra is független ember, aki voltam. Az Ehrlich—Morzsányi párt ma este tartotta jelölő értekezletét az Erzsébetvárosi Kör nagytermében, mely egészen megtelt. Az értekezletet Morzsányi Károly nyitotta meg. Azzal kezdte, hogy támogatni kell azt a kormányt, mely az ország nyugalmát helyre akarja állítani. Nem akarta most összehívni az értekezletet, de egy frakció már megkezdte a mozgolódást a kerületben s ezért nekünk is meg kell mozdulnunk. Ehrlich Gusztáv felemlíti, hogy egy töredék már megkezdte a választási heczetet. Nekünk a feladatunk a megfelelő jelöltet megtalálni. Elmondta, hogy beszéltek Szterényivel, Eötvössel, akit igen tisztel. Szterényi azonban kijelentette, hogy ő Brassóban kíván fellépni. Eötvös már január 1-én kijelentette, hogy nem kíván többé politikával foglalkozni, ő e napokban maga is kijelentette, hogy Eötvösnek nincs többsége a kerületben. Kijelentette Eötvös, hogy ő ezt maga is tudja. Maga is csak azt kívánta, hogy alkalmas férfiú legyen az utódja, kinek van ideje a polgárok érdekében eljárni. Végre találtunk egy férfiút, aki a legalkalmasabb a kerület képviselőségének elvállalására. Ez Márkus József. (Élénk éljenzés.) Ő az egyetlen ember, aki a kerülethez legméltóbb. De ha van valaki, aki alkalmasabb jelöltet tud ajánlani, ő aláveti magát a többség akaratának. (Felkiáltások : Éljen Márkus József !) Ezután felolvasták Szterényi József levelét, melyben kijelenti, hogy csak Brassó mandátumát fogadja el. Felolvasták aztán Eötvös Károly válaszát, midőn nála a küldöttség járt a jelöltetés érdekében. E válaszban kijelenti, hogy az irodalomnak kíván élni, s nem vállalja el a jelöltséget. Morzsányi Károly bejelenti, hogy a húsvéti ünnepek után választói nagygyűlést fog összehívni, melyen két indítványt fognak előterjeszteni. Először kimondják a munkapárt megalakítását, másodszor jelölni fogják Márkus Józsefet. (Élénk éljenzés.) Márkus kijelentette, hogy ha a nagygyűlés jelöli, a jelöltséget elfogadja. Ezt a jelöltséget a kormány is szívesen látja s örömmel fogadja. Benedek Dezső a hetedik kerületi polgári kaszinó nevében csatlakozását jelenti ki. Lajta Béla annak kimondását kívánja, hogy a kerület az általános, egyenlő és titkos választói jogot kívánja. Morzsányi Károly: Ez korai. Ne menjünk részletekbe. Ehrlich Gusztáv figyelmezteti Lajtát, hogy Márkus három év előtt is az általános egyenlő titkos választójog mellett nyilatkozott. A jelenlevők erre átalakultak végrehajtóbizottsággá. Ezzel az értekezlet véget ért. (A nemzetiségek.) A nemzetiségi párt márczius huszonegyedikén értekezletet tart. A román nemzetiségi párti képviselők külön tanácskoznak s előkészítik a román országos választói konferencziát, amelyet április elején Nagyszebenben tartanak. Goldis László, a radnai kerület román nemzetiségi képviselője beszámolót és programmbeszédet mondott Ménesen. Beszédében kifejtette, hogy helytelennek tartja Tisza István grófnak azt a törekvését, hogy a nemzetiségi pártok beolvadjanak a magyarok táborába. A szerb radikális párt végrehajtó bizottsága Zomborban tartott ülésén elhatározta, hogy a következő kerületekben állít jelöltet: Törökbecsén, Nagykikindán, Ozorán, Törökkanizsán, Fehértemplomban, Titelben, Kölpényben és Bácstóvárosban. Ezekben a függetlenségi párt a szerb radikális jelöltekre szavaz. A többi délmagyarországi kerületekben a szerb radikálisok a Justhpárt jelöltjeit fogják támogatni. A mérsékelt románok egyelőre lemondtak arról, hogy külön pártot alakítsanak. Ennek oka az, hogy Tisza István gróf kijelentette, hogy mérsékelt párt alakítását sem tartja elfogadhatónak és 3