Az Ujság, 1910. július/1 (8. évfolyam, 156-167. szám)

1910-07-14 / 166. szám

Csütörtök, 1910. j­úlius 14. AZ ÚJSÁG get a megbetegedése körülményei felől. Holnap­után a főorvos elnöklésével értekezletet tartanak az összes kerületi orvosok, hogy megbeszéljék az ellenőrzés módozatait s a szükséges óvóintézkedé­­seket­. Ugyanekkor az értekezlet nyomán teljes részletességgel tájékoztatni fogják a főváros kö­zönségét is arról, hogy milyen módon lehet és kell elkerülni a veszedelmet. Magyarevits Mladen dr. tisztiorvos a tífusz­nak ily nagy mértékben való fellépéséről a követ­kezőképpen nyilatkozott: — Tagadhatatlan tény, hogy a hastífusz járványszerű tünetek között lépett fel a fővárosban. A­mi meglepő a dologban, ez az, hogy éppen július első felében történik ez, a­mikor járványkórhá­zaink telve vannak kanyaró- és vörhenybetegek­­kel. Egyébként is szokatlan ebben az időben a hastífusz járványszerű fellépése. Rendes körül­mények között augusztus végén és szeptember elején, szóval a fő dinnye-szezonban van dolgunk vele. A bajon, hogy a járványkórházakban kevés a helyünk, úgy segítettünk, hogy kiürítettük a Szent István-kórház egyik pavillonját. Jelenleg körülbelül hetven hastifuszos betegünk van, a­mi magában véve még nem jelent járványt, de a megbetegedések szaporaságánál, s ama körülmény­nél fogva, hogy ez az idő nem a tifuszos megbete­gedések ideje, arra kell következtetnünk, hogy veszedelmes járványnyal állunk szemközt,­­ olyan járványszerű bajjal, a­mely a leggondosabb és legkörültekintőbb óvóintézkedéseket igényli. Már eddig is megkíséreltem, hogy a rendelkezésemre álló eszközökkel megállapítsam, hogy mi okozza a tífusz terjedését. Konstatáltam, hogy az ivó­vizünk — már tudniillik a vízvezetéki víz­ee kifogástalan. A baj csirája ilyenformán másutt keresendő. Nem lehetetlen, hogy a veszedelmet a környékbeli falvakból hurczolták be a fővárosba, a­hol könnyen lehetnek fertőzött vizű kutak, vagy pedig a fővárosból kirándulók ihattak forralatlan tejet, a­mi egymagában véve is hastífuszt jelent. — Egy két nap múlva mindenesetre tudni fogom a veszedelem okát. Addig is nem tanácsol­hatok okosabbat a főváros közönségének, mint hogy kellő óvatossággal igyék a környékbeli fal­vakban vizet, s a tejet csak forralt állapotban fo­­gyaszsza. Ijedelemre, vagy éppen riadalomra egyelőre még nincs ok. A tiszti főorvosi hivatal tudja a kötelességét, s mindenki meg lehet győ­ződve, hogy igyekezni fogunk minden eszközzel gátat vetni a veszedelem továbbterjedésének. A dologra vonatkozólag báró Müller Kálmán doktor, a balparti kórházak igazgatója a követke­­zőket mondta tudósítónknak : — Mint valami, a csillagászok által jól kiszá­mított napfogyatkozásra, úgy vagyunk elkészülve minden esztendőben július végén vagy augusztus ele­jén a hastifuszos esetek rohamos emelkedésére. Ez a szaporodás az idén talán nyolc­-tíz nappal előbb következett be, mint a­hogy vártuk. A­mi a kór­házakban való helyet illeti, az nagyon természetes, hogy már előre gondoskodnunk kellett a betegek elhelyezéséről. Az idén kissé nehezebben ment ez, mert már hosszú idő óta sok a skarlátbeteg és tulajdonképpen ezek foglalják le a legtöbb helyet. — Mit gondol, m­éltóságos uram, nem az ivó­víz az oka az évenként megismétlődő hastífusz­­szaporulatnak ?­­— Nem. Az ivóvizet egészen ki kell kapcsol­nunk, mert az tiszta és jó. — Nem függ össze talán a dolog a gyümölcs­éréssel ? Mert hiszen mindig a gyümölcsérés kez­detén fordul elő ? — Nincs kizárva. Évek óta kutatjuk okát, de még nem jöttünk rá. A beszélgetés további folyamán Müller Kál­mán azt mondotta, hogy kár rémizgetni a közön­séget a híresztelésekkel, mert a baj elfojtására, mint minden esztendőbe­­n, most is megtétettek a kellő intézkedések. SZÍNHÁZ. ZENE. KIRALYJARAS. Királyjárás van Párisba. Legutóbb Ferdinánd bolgár czár volt ott nejével, most pedig a belga királyi pár. A rendőrség szokatlan óvóintézkedé­seket tett, hogy a kormányfőknek valahogy bajuk ne történjék, de ez igyekezete közben boszantó túlzásokba esett. A franczia sajtó természetesen nem hagyja a nagy rendőri lelkendezést kiaknázatlanul és jókedvűen humorizál felette. Kedves Clovis Huguesnek szatírája, melyet egyben legkisebb drámájának nevezett el. Íme: EGY DRÁMA, Előjáték. (Egy előkelő szálloda 167-es számú szobájában. Nászutasok.) A férj. Legjobb volna itt a szobában ebédelni. A feleség. Csakugyan. A mama úgy is sok elemózsiát pak­kolt be. A férj. Nagyszerű ! Gyere a karjaimba. A feleség. Kis uram ... Első felvonás. (A szálloda folyosóján. A férj. A szobapinezér.) A férj. Gusztáv! A szobapinezér. Parancsoljon. • A férj. Hozzon nekem egy nagyon élesre fent kést. Második felvonás. (A rendőrségen. A kerületi kapitány. A szobapinezér.) A kerületi kapitány. Hogy mondta ? Egy nagyon élesre fent kést ? A szobapinezér. Szóról-szóra. Harmadik felvonás. (Az utczán. A detektív. A férj. A tömeg.) A detektív. A törvény nevében letartóztatom ! A férj. Esküszöm ... A tömeg. A gazember ! ! ! Negyedik felvonás. (A rendőrségen. A férj. A kerületi kapitány.) A férj. Tiltakozom a személyes szabadság korlá . .. ! A kerületi kapitány. ..u tozása ellen. Rendben van. Ötödik felvonás. (A börtönben. Egyedül.) A férj. És mindez, a­miért a szalámit egy éles késsel akar­tam felvágni. (Sir. Függöny.) * Operaelőadás Budoln. Rossi Rosina, a czerno­­viczi színház énekesnőjének és Rózsa S. Lajos, az Operaház tagjának vendégjátékául m­a este a Budai Színkörben Verdi Rigolettó­ja került színre. Rossi Rosina asszony Gilda szerepét énekelte. Hangja igen kis terjedelmű, de szép csengésű szoprán. Rózsát (Rigoletto) —­ a­ki a múlt évben még Kre­csányi társulatának tagja volt — már színrelépte­­kor hosszasan tapsolták és gyönyörűen előadott énekszámai után megismétlődött a taps. Erőteljes, érczes baritonja, kiváló alakítása méltán meg­érdemelte a közönség meleg rokonszenvét. Igen szépen énekelt Bejczi (a herczeg), úgyszintén Albert Erzsi (Magdolna). A színházat az utolsó helyig megtöltő közönség a felvonások végével sokszor a lámpák elé tapsolta a vendégművészeket és a Krecsányi-társulat kitűnő együttesét. A zenekart Orbán Dezső dicséretreméltóan dirigálta. (p. b.) * Poór Lilly Kolozsvárott. A kolozsvári nem­zeti színház kiváló gárdája a jövő szezonban igen értékes tehetséggel lesz gazdagabb. Janovits igaz­gató szeptembertől kezdve szerződtette Poór Lillyt, a jeles drámai művésznőt, a­kit a fővárosi közön­ség igen előnyösen ismer, bárha csak kisebb szín­padokról. A Modern-színházban igen jelentős si­kerei voltak, nagy és nehéz szerepekben, olyanok­ban, melyek már kívül estek a kabarét vidám mű­során. Szerződtetése határozottan nyereség a kolozsvári színháznak, a­mint hogy az lett volna bármelyik fővárosi színház számára is. * Kis Színház. Sziklayné Rózsa, Németh Antónia, Németh József, a Király­ Színház népszerű komikusa és Sziklay Kornél ma, csütörtöktől kezdve naponta fellép­nek a Kis Színházban. Németh József Egy magyar nótá­rius utazása Budára czímszerepét játszsza. Vasárnap a délutáni előadásban kerül színre a darab a négy vendég­fellépéssel. * A Kis vulkán bemutatója. A budai nyári színház­ban csütörtökön lesz a bemutató­ előadása Engel és Friedmann A kis vulkán czímű mulatságos bohózatának, a­melyet Tábori Emil fordított magyarra. Ez előadás keretében lép fel először Báthori Mária, a színtársulat új naivája, a­ki eddig a debreczeni színháznál működött. Az újdonságot Krecsányi igazgató rendezi. Főszereplői: Andor Mária, Haraszti Miczi, Bánházy Teréz, Bálint, Bérczy, Tábori, Bárdy Gabriella, Latabár, Virágh, Kö­­vessi és Csolnakossy lesznek. 13 TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Felolvasás. Hódmezővásárhelyről írják: A Jövendő irodalmi és művészeti társaság Július 10-én művészestét rendezett, a­melynek legnagyobb sikerű programmpontja Alba Nevis felolvasása volt. A kiváló költőnő illatpárás levegőjű, forró verseinek legjavát mutatta be. Erősen egyéni, ér­dekes költészetével lelkes tapsra ragadta a hálás közönséget, mely melegen ünnepelte a költőnőt. FŐVÁROS. (A főváros vízműépítő végrehajtó­ bizottsága) Buzáth János dr. elnöklésével ülést tartott. A bi­zottság a budai vízmű kibővítésével kapcsolatos e­raut melletti és a budakeszi­ úti átemelő telep magas építési és vasbetonmedenc­e építési mun­káinak vállalatba adása felett döntött. A bizott­ság a beérkezett ajánlatok közül a magasépítési munkálatot annak az ajánlattevőnek javasolja kiadatni, a­ki 258.035 korona 99 fillérért, a vas­betonmunkákat pedig annak, a­ki 99.129 korona 15 fillérért vállalja a munkák végzését. (A főváros közjótékonysági bizottsága­ ma délelőtt Almády Géza tanácsnok elnökletével ülést tartott. Napi­rend előtt Acsay Antal üdvözölte Almády tanácsnokot, a­ki hosszú betegsége után ma elnökölt először a bizott­ságban. A bizottság több kisebb alapítványi ügyet inté­zett el, majd 36 egyesületnek 18.700 korona megszava­zását javasolta a tanácsnak. Megállapították ezután a nagyobb jótékonysági egyesületek jövő évi segítésének a költségvetésbe való beállítását. Ez a segítés a jövő évben körülbelül 180.000 koronát fog kitenni. Ez az összeg a múlt évi összeghez képest körülbelül 140.000 korona emelkedést mutat, a­minek az az oka, hogy a Poliklinika­ Egyesület építési segítség czímén 100.000 koronát kér a fővárostól, azonkívül pedig több köz­hasznú egyesület segítő összegének felemelését is java­solja a bizottság. A poliklinikára vonatkozólag úgy hatá­rozott a bizottság, hogy a kérelem teljesítését pártolandó­nak tartja, de anyagi elintézését a pénzügyi bizottságra ruházza. (Gépkocsik a közigazgatás szolgálatában.) A főváros törvényhatósági bizottsága június 8-án tartott közgyűlé­sében elhatározta, hogy a székesfőváros központi hiva­talai, a kerületi elöljáróságok, valamint a külső intézetek közötti szolgálat gyorsabb ellátására 36.000 korona költ­séggel három gépkocsit szerez be. A belügyminiszter a közgyűlés e határozatát jóváhagyta. (A szegényházak költségvetése.) A főváros szegény­házi bizottsága ma ülést tartott. A bizottság megállapí­totta a jobb- és balparti szegényházak 1911. évi költség­­előirányzatát. A költségelőirányzatot, a­mely a kiadáso­kat 890.000 koronában állapítja meg, a bizottság tudo­másul vette és ahhoz hozzájárult. Megemlítjük, hogy a jövő évi költségelőirányzat körülbelül 70.000 koronával múlja felül az 1910. évit. A költségtöbbletet az élelmezés fokozatos javítása és az élelmiszerek árának nagymérvű emelkedése idézi elő. (Az árvaházak költségvetése.) A főváros árvaházi bizottsága mai ülésében tárgyalta az árvaházak 1911. évi költségelőirányzatát. Ez a költségelőirányzat a ki­adásokat 259.491 koronában állapítja meg és né­pi emel­kedést mutat az 1910. évi költségvetéshez képest. (A tűzoltóság költségvetése.) A főváros tűzoltó házi­bizottsága ma tartott ülésén állapította meg a tűzoltóság jövő évi költségelőirányzatát, a­mely szerint a kiadások 1.058.915 koronát tesznek ki. Ez az előirányzat az 1916. évi költségvetéshez képest 214.465 koronával több ki­adást tüntet fel, a­mi abban találja magyarázatát, hogy az egyik őrséget motorokkal szerelik fel, a tiszti létszámot pedig kettővel szaporítani óhajtják. EGYLETEK. (­ A Budapesti Újságírók Egyesülete Betegpénztárá­nak igazgatósága ma délután Singer Zsigmond elnöklé­sével ülést tartott, a­melyen tudomásul vették Roóz Rezső titkári és Alföldi Béla dr. orvosi jelentését a betegpénztár félévi működéséről. A Pesti Hírlap útján beküldött negyven korona adományt az igazgatóság kö­szönettel nyugtázta. Több folyó ügy elintézése után az ülés véget ért. () A F. M. K. E. központi igazgató-választmánya Nyitrán július 22-én délután­­43 órakor, a vármegye­­háza­i emelet 21. számú termében ülést tart. )

Next