Az Ujság, 1910. november/1 (8. évfolyam, 259-271. szám)

1910-11-01 / 259. szám

Kedd, 1910. november 1. AZ ÚJSÁG szervezéséről szóló szabályrendelet-tervezetet, a­melyet részleteiben is úgyszólván változtatás nél­kül fogadtak el. Nagyobb vitát provokált a gáz­gyár szervezéséről szóló szabályrendelet-tervezet. A tervezeten több módosítást eszközölt a bizottság, a­melyek közül lényegesebbek a következők: A közgyűlés hatáskörébe kívánja utaltatni a bizottság a főbb tisztviselők alkalmazási feltételei­nek megállapítását ; az igazgatóság tagjainak szá­mát a tervezettel szemben 11 tagban (öt helyett) javasolja megállapítani a bizottság, még­pedig oly módon, hogy ezek közül hatot a közgyűlés választ, ötöt pedig a tanács extraneusökből nevez ki. A bizottság az igazgatóság tagjai részére megjelenési díj megszavazását tartja indo­koltnak, a­melynek összege azonban mind a tizenegy tagra vonatkozólag egy évben 15.000 koronát meg nem haladhatja. Fontosabb módosítás még az is, hogy a gázbizottság tagja nem lehet az igazgatóság tagja is. A tervezet többi pontját változatlanul fogadta el a bizottság. (A kelenföldi bérkocsi-állomás.) Annak idején, mikor a közgyűlésen Willinger Ferencz bizottsági tag a kelenföldi állomáson bérkocsi-kirendeltséget sürgette, szóba került az is, hogy a bérkocsi-kirendeltség létesítésének nagy aka­dálya, hogy a sósfürdőnél lévő pénzügyi kirendeltség megállíthatja a kocsit és az érkező utas podgyászát ott fogyasztási adó szempontjából megvizsgálhatja. A köz­gyűlés akkor úgy határozott, hogy a főváros ennek az anomáliának megszüntetése érdekében lépjen érintke­zésbe a pénzügyigazgatósággal, hogy a pénzügyi kirendelt­ség a pályaudvarra helyeztessék ki. A pénzügyigazgatóság most azt mondja, hogy a kelenföldi vasúti állomás kívül esik az adóvonalon és az állomáson magán csak úgy lehet pénzügyi kirendeltséget létesíteni, ha a pályaudvart a főváros zárt adóterületébe bevonják. (Rédli-sport.) A III. ker. főgimnázium azzal a kére­lemmel járult a főváros tanácsa elé, hogy az Eszter­­utczát az intézet tanulói részére ródli-sport czéljaira en­gedje át. A főváros ezt a kérelmet áttette a rendőrség­hez, a­mely azonban a kérést nem tartja teljesíthetőnek, mert nem engedi meg azt, hogy egy utczát más sport­kedvelő közönség kizárásával csak egy intézetnek enged­jenek át. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Az Akadémia összes ülése. A Magyar Tudományos Akadémia ma délután Berzeviczy Albert v. b. t. t. elnöklésével összes ülést tartott. Az elnök megnyitó beszédében néhány meleg szóval megemlékezett az Akadémia halottairól, Fabriczy Kornélról, az Akadémia tiszteleti tagjáról és jótevőjéről és Laky Adolfról, a­ki ritka nagyságú alapitányt tett az Akadémiának. Indítványára az összes ülés Fabriczy emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg és egyúttal felhívta a II. osztályt, hogy emlékbeszédet tartasson felette. Laky Adolf alapítványáról így szólt az elnök: Az Akadémia, a­melyet sokszor méltatlanul megtámadnak és ócsárolnak, hálás kegyelettel fogadja Lakynak ezt a nagy alapítványát, a­melylyel bebizonyította, hogy még sokan vannak olyanok, a­kik az Akadé­mia munkásságától nem vonják meg az elismerést. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Apathy István, kolozsvári egyetemi tanár, levelező tag megemlékezett Dohm Antal kültagról, ki múlt év szeptember havában halt meg 70 éves korában és alapítója s haláláig vezetője volt a nápolyi zoológiai állomásnak, a híres aquariumnak. Majd Heinrich Gusztáv főtitkár referált folyó ügyekről. Jelentést tett a Bolyai János matematikai nagy­­­díj odaítéléséről. A bizottság intézkedett, hogy a 10.000 koronás díjat Hubert Dávid heidel­­bergi matematikusnak, a nagy díj nyertesének megküldjék. Ezután bejelentette, a főtitkár, hogy Vámbéry Ármin igazgatósági és tiszteleti tagot az Akadémia megbízásából az elnök vezetése alatt nála megjelent küldöttség üdvözölte abból az alkalomból, hogy Vámbéry immár ötven éve tagja az Akadémiának. A főtitkár ezután előadta, hogy a közös hadügyminiszter az Akadémiához átiratot intézett és ebben tudatta, hogy a minisztérium Ausztria-Magyarország történetét 1789-től a jelen korig kívánja megiratni. Felhívta a hadügyminisz­ter az Akadémiát, hogy működjék közre ebben az ügyben és jelölje ki képviselőit, a­kik az alakí­tandó szervező­bizottságban résztvesznek. Az ösz­­szes ülés tudomásul vette a hadügyminiszter át­iratát és a részletek kidolgozásával a II. osztályt bízta meg. Végül bejelentette a főtitkár, hogy Angyal Dávid tag legutóbb a kelet-poroszországi Schlebittenben a Dohna herczegi levéltárban meg­állapította, hogy négy Dohna herczeg 1686-ban részt vett Budavár bevételében. Ennek a négy her­­czegnek az arczképét a család az Akadémiának ajándékozta. Végül Szily Kálmán főkönyvtáros bemutatta annak a levélnek az eredetijét, a­melyet Metternich herczeg 1845. május 1-én írt Széchenyi István gróf­nak. A levélben Metternich felkérte Széchenyit, hogy a magyar közlekedésügyi tanács munkáiban vegyen részt. Az eredeti levelet Faik Miksa hátra­hagyott iratai közt találták meg és az elhunyt public­ista családja most a Széchenyi-múzeumnak ajándékozta. (-) A Társadalomtudományi Társaság november 1-én, kedden, este 6 órakor saját helyiségében ülést tart, melynek tárgya: Vita dr. Szende Pálnak .­Az ügyvédi proletariátus Magyarországon« czimű­ előadása felett. Felszólalnak: Pollák Illés, Jacobovics Leó dr., Doroghi Ervin dr., Rédei József dr. KÖZOKTATÁS. A VII. kerületi munkásgimnázium ün­nepe. A józsefvárosi munkásgimnázium, a­melyet három évvel ezelőtt Déri Gyula és Rácz Jenő fő­gimnáziumi tanár alapítottak, vasárnap délelőtt tartotta meg évnyitó ünnepét a Práter­ utczai polgári iskola nagytermében. Az ünnepen nagy és előkelő közönség jelent meg. Ott voltak : Molnár Viktor államtitkár, Gonda Béla miniszteri tanácsos, Havass Rezső királyi tanácsos, Halniss Géza egye­temi magántanár, botfai Hűvös Iván, Rózsavölgyi Antal elöljáró, Zombory Gyula számtanácsos, Algöver Andor református lelkész, Bossányi Iván és Hajdú Marczel dr. bizottsági tagok. A közgyű­lést Haverland Antal gyáros, a munkásgimnázium elnöke nyitotta meg. Utána Havass Rezső üd­vözölte a megjelent államtitkárt és a vendégeket. Azután Molnár Viktor mondott buzdító beszédet. Majd Lengyel Alajos igazgató beszámolt a gimná­zium eddigi működéséről. Végül Csatáry András, a gimnázium egyik kitűnő hallgatója köszönte meg az igazgatónak és a tanári karnak munkálko­dását. Az ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget. *** Az állami tanítók mozgalma. A szolnoki állami tanítóság mozgalmat indított anyagi hely­zetének javítása érdekében. A mozgalomhoz csatla­kozásukat jelentették be ez ideig: a pozsonyi, nagybecskereki, gyulai, szakálházai, az isaszegi és a délmagyarországi állami tanitók. Az előjelek arra mutatnak, hogy az állami tanitók ezrei fogják a miniszter előtt föltárni panaszukat s arra kérik, hogy szerezzen érvényt a törvénynek, mely a tanítót állami tisztviselőnek minősíti. A tanitók azt is kérni fogják, hogy az őket meg­illető rangsorba osztassanak be s a fizetésük ren­dezéséhez szükséges összeg már most beillesz­­tessék a költségvetés keretébe. Az állami tanító­kat az egyesület elnöke arra az időre fogja egybe­hívni, mikor az országgyűlés együtt lesz. *** Tanítók gyűlése. A Budapesti (budai) Tanító­egyesület ez évi október 29-én tartotta meg őszi közgyű­lését Koncsek Lajos elnöklete alatt a tagok szokatlanul nagy érdeklődése mellett. A lendületes elnöki megnyitó után, a­mely az egyesület kulturális és humánus czéljait összegezte, Bárány Zsigmond egyesületi tag előadta a temetkezési jutaléknak felemelése érdekében szakértővel végzett számításokat. Ezek megnyugtatók, ezért a köz­gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy 1911 január 1-től az elhunyt tagok hátramaradottjainak 200 korona he­lyett 300 korona segélyt ad a nélkül, hogy ellenértékűl a tagoktól nagyobb anyagi áldozatot kívánna, mert az alapnak 23.000 koronás tőkéje ezt megengedi. Ezzel a tagoknak régi óhajtása teljesedett. Ezután Gondos Miksa tanár Az Írástanítás fejlődéstörténete czimen vetített képekkel kisért érdekes felolvasást tartott. Végül a köz­gyűlés pályatételt tűzött ki az elemi iskolai I. osztály számtani tananyagának módszeres feldolgozására 1911 márczius 31-iki határidővel. *** A gyógypedagógiai intézetek tanárainak sérelmei. Az 1911. évi költségvetési előirányzat fukarul bánt a siketnémák, vakok és gyöngeelméjűek intézeténél alkal­mazottak fizetésével. A budapesti intézetek tantestületei, melyeknek körében e körülmény nagy elkeseredést szült, tanácskozásra gyűltek és elhatározták, hogy a­mennyi­ben a költségvetésről tudomásukra jutott adatok a való­ságnak megfelelnek, minden megengedhető módot fel­használnak, hogy jogos és méltányos kívánságaik kielé­gülést nyerjenek. Nagygyűlés tartását határozták el és ennek előkészítésére héttagú bizottságot választottak. *** Az Erdélyrészi Tanítóegyesületek Szövetsége. Az erdélyrészek 15 megyei tanítóegyesülete 29-én tartotta meg közgyűlését Nagyszebenben. A közgyűlésen mint­egy 300 tanító vett részt, köztük tekintélyes számban a vidéki oláh iskolák tanítósága. A közoktatásügyi kormányt Wallbaum Frigyes, Szeben megye főispánja képviselte. Wallbaum főispán a magyar nemzeti kultúra érdekét kötötte a tanítóság lelkére. A közgyűlés elé terjesztett javaslatok közül élénk vitát támasztott a tanítóképzés államosítására vonatkozó javaslat. E nagyfontosságú kérdés részletes tárgyalását a szövetség az egyes tanító­egyesületek elé utalja azon tervezet alapján, melynek elkészítésével Gerencsér István dr.-t bízza meg. *% Jubiláló igazgató-tanító. Fiuméból jelentik: Kárpáti György igazgató-tanító ma ünnepelte szolgálatá­nak harminczadik évfordulóját. Ez alkalomból kartársai meleg ünneplésben részesítették. *% A tanfelügyelőség koréból. A vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter Eördög Bek szepesvármegyei kir. segédtanfelügyelőt a bács-bodrogvármegyei kir. tanfel­­ü­gyelőséghez eddigi minőségében áthelyezte. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Magyar fénykép-művésznő kitüntetése. A «Birmingham Photographic Society« huszonötéves jubiláris nemzetközi kiállításán Gajduschek Erzsi művészi arczképf­el­vételei­vel kettős kitüntetést kapott : a nagy aranyérmet és kitüntető oklevelet, melyet az elnökség meleg elismerő sorok kíséreté­ben küldött meg a művésznőnek. A fotográfiák «Tanulmányfej« jelzésű képeit a társaság meg is vásárolta az állandó kiállítás részére. ** A Hollósy- és Feiks-kiállítás. Szépszámú közönség jelenlétében nyitották meg vasárnap délelőtt a Könyves Kálmán szalonjában Hollósy Simonnak, Feiks Jenőnek, Feiks Alfrédnak és Hollósy mester növendékeinek ki­állítását. A megnyitáson a kultuszminisztérium részéről K. Lippich Elek miniszteri tanácsos, a művészeti osztály vezetője és Majovszky Pál dr. osztálytanácsos jelentek meg. Az előkelő közönség soraiban a budapesti festő­művészek majdnem valamennyien ott voltak s megjelent a müncheni festészeti akadémia tanára, Strobenz Frigyes is, a­ki nagy érdeklődéssel nézte végig a művészek fest­ményeit. A megnyitás után nyomban megindult a mű­­­vásár és több képet megvettek. ** Telepy Károly síremlékének felavatása. Telepy Károly festőművésznek, az Országos Képzőművészeti Társulat örökemlékezetű műtárosának Róna József által mintázott márvány síremlékét holnap, kedden, délelőtt 11 órakor avatják fel nagyszabású ünnep keretében. A síremlékre, mely a Kossuth- és Deák-mauzóleum között emelkedik, már ma sok virágot és koszorút helyeztek. Klotild királyi herczegasszony, a­kinek gyermekeit Telepy oktatta a festőművészeire, ma táviratilag jelezte, hogy képviseletében a holnapi ünnepen Paul Hugó udvari titkár fog megjelenni. József királyi herczeg és családja szintén táviratilag mentette ki elmaradását. A Lipót­városi Kaszinó képviseletében a művészi bizottság jelenik meg és koszorút helyez a síremlékre. A felavató­ ünnepen művészi intézményeink vezetői teljes számban lesznek képviselve. ** A Glatz-kiállítás meghosszabbítása. Glatz Oszkár­nak és felesége Wildner Máriának a Nemzeti Szalonban rendezett gyűjteményes kiállítása iránt oly nagyon érdek­lődik a mabarát közönség, hogy az igazgatóság elhatá­rozta a tárlatnak november 10-ig való meghosszabbítását. E szerint a tárlat naponként reggel 9 órától délután 5 óráig tekinthető meg egy korona belépődíj mellett. ** A pancsoval műkiállítás. A Nemzeti Szalon választmánya tegnap Molnár Viktor államtitkár elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen behatóan megvitatták a negyvennegyedik vidéki műkiállítás rendezése körüli teendőket. Radda Ignácz dr., Pancsova szabad királyi város polgármestere e czélból felutazott Budapestre és a Nemzeti Szalon igazgatójával végérvényesen megálla­pították a kiállítás programmját. Dániel Tibor báró főispán, a kiállítás védnöke és Radda dr. polgármester átmennek Belgrádba és meghívják Forgách János gróf nagykövetet a vernissagera, a­mely november hó 6-án, délelőtt 11 órakor lesz az állami főiskola nyolc­ termében. A kiállítás sikerének előmozdításán Dániel Tibor báró elnöklése mellett 100 tagú hölgybizottság fáradozik. A megnyitási ünnepélyen a Nemzeti Szalon igazgatósága képviseletében Róna József alelnök, Bruck Miksa, Kézdi- Kovács László és Kacziány Ödön jelennek meg, míg a kiállítás rendezői: Déry Béla igazgató és Rubovics Márk műtáros már ma elutaztak Pancsovára. A megnyitásra induló művészeknek féláru kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványok állanak rendelkezésre a Nemzeti Szalonban. ** Az eperjesi vándorkiállítás. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat rendezte felvidéki vándor­kiállítás a negyedik városban, Eperjesen, vasárnap dél­előtt nyílt meg nagy és fényes ünnepség keretében a kormány megbízottja, Semsey Boldizsár főispán elnök­lésével. A kiállítást a Széchenyi­ Kör termeiben helyezték el s azt Bruck Miksa festőművész rendezte igen ízléses módon. Különösen a hölgyek lelkes agitálásának köszön­hető, hogy már a megnyitás is fényesen sikerült. A meg­nyitásra a Képzőművészeti Társulat részéről Jendrassik Jenő helyettes-igazgató utazott fel Eperjesre Lesskó János helyettes titkárral; a szolnoki művészkolóniát Szlányi Lajos, a kassait pedig Halász Hradil Elemér képviselte. A vernissagera zsúfolásig megteltek a termek előkelő közönséggel. Ott voltak: Vályi János v. k. t. t. püspök, Kovaliczky Kornél nagyprépost, Taby József alispán, Szinyei-Merse István volt főispán, Ghyllányi Imre báró, a Széchenyi-kör elnöke és Szinyei-Merse Félix országgyűlési képviselők, Straysell Aladár polgár­­mester, Beszkid Antal és Kovaliczky Zénó kanonokok, Bánó Árpád és Egerer Ferencz főszolgabírók, Tergina Gyula tanfelügyelő, Tóth Sándor és Gömöry János fő­gimnáziumi igazgatók, Valentiny Samu, a Széchenyi­ kör titkára, Koós Árpád, a kereskedők egyesületének elnöke, Mercker Tivadar, a 18. számú tábori ágyuezred parancs­noka, Ferbstein Márk dr. vármegyei főorvos, Holénia Gyula dr. városi főorvos, Máriássy Béla dr. árvaszéki elnök, Bánó Aladár vármegyei főjegyző, Goldits István püspöki titkár és igen sokan mások a vármegye és a város vezető férfiai közül. Az evangélikus teológia ének­kara éneke után Krausell Aladár polgármester üdvözölte a kormány képviselőjét, a Képzőművészeti Társulat hivatalos kiküldöttjét és a kiállító művészeket. Jendrassik Jenő festőművész, a Képzőművészeti Társulat helyettes­igazgatója fejtette ki ezután nagyszabású beszédben a képzőművészetek hivatását. Semsey Boldizsár főispán, a kormány megbízottja szíves szavakkal üdvözölve a művészeket, megnyitotta a kiállítást. Az erkélyen az ötödik gyalogezred zenekara rázendített a Rákóczi­­indulóra. A kormány képviselőjét és az előkelőségeket Bruck Miksa festőművész és Balogh Bertalan, a kiállítás igazgatója kalauzolták. Délben a Feketesas-szállóban a művészek tiszteletére ebéd volt, a­melyen részt vett a főispán, a polgármester és úgy a megyének, valamint a városnak számos előkelősége. A vendégek az esti vonattal visszatértek a fővárosba. U­ ID

Next