Az Ujság, 1910. november/1 (8. évfolyam, 259-271. szám)
1910-11-01 / 259. szám
Kedd, 1910. november 1. ________AZ ÚJSÁG________ viseletében érkezett Bécsbe, hogy a miniszterelnöknek a horvát választásokról jelentést tegyen. «_ A polgári perrendtartás. Ma délután a polgári perrendtartás reformja átesett az első erős retorján, a képviselőház igazságügyi bizottsága befejezte a javaslat tárgyalását. Székely Ferencz igazságügyminiszter nevéhez fűződik a régóta tervezett és várt újítás, amelyről remélhető, hogy hamar törvényerőre emelik. A bizottságnak a perrendtartás dolgában ma volt a tizenötödik ülése. Erdély Sándor elnökölt. A kormány részéről jelen volt Székely Ferencz igazságügyi miniszter Bakonyi Gyula és Tőry Gábor államtitkárokkal. Plusz Sándor előadó előterjesztette a függőben hagyott szakaszok új szövegezését s az ezeknek megfelelő egyéb igazításokat. A bizottság egyes pontoknál keletkezett kisebb viták után a módosításokat elfogadta. Nagyobb vitát csak a 222. §. okozott, mely korábban elfogadott új intézkedés gyanánt 600 koronáig terjedhető bírságot szab a félre vagy képviselőjére, ha tudva nyilvánvalólag valótlan tényeket vagy tagadásokat terjeszt a bíró elé. Az új intézkedést a bizottság csaknem egyhangúlag elfogadta. Megjegyzendő, hogy a tárgyalások során ismételve érvényesültek a helyes magyarság szempontjai is. A javaslat végső szövege megállapíttatván, Darvas Fülöp meleg szavakban emlékezett meg a javaslat európai hírű alapvetőjének, Plász Sándornak érdemeiről és becses kodifikáló munkásságáról, egyben jegyzőkönyvi köszönetet indítványozott. Lengyel Zoltán, a ma jelen volt egyetlen ellenzéki képviselő, a maga részéről ehhez őszinte elismerésével csatlakozott. A bizottság éljenzés közt em telte határozattá az indítványt. Végül Székely Ferencz igazságügyi miniszter köszönte meg a bizottságnak és jelenlevő minisztériumbeli munkatársainak a kitartó közreműködést. A bizottság ezután elhatározta, hogy Plósz Sándor előadó mellé Kenedi Géza és Várady Zsigmond bizottsági tagokat küldi ki pótelőadókul. A módosított javaslatot Plósz Sándor előadó a bizottság jelentésével a képviselőháznak előreláthatólag szombaton tartandó legközelebbi, ülésén fogja előterjeszteni s igy annak tárgyalása november közepére várható. A megyei tisztviselők státusrendezése. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének igazgatótanácsa szombaton délután Fazekas Ágoston elnöklésével ülést tartott. A tárgysorozaton szerepelt a státusrendezés kérdése is, azzal, hogy a jövő évi költségvetésben nincs gondoskodás a státusrendezés fedezetéről, holott a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az »Andrássy Gyula gróf belügyminiszter által már elkészített javaslatot rövidesen törvényerőre fogja emeltetni«. Horváth József dr., az egyesület igazgatója azt hangoztatta, hogy az egyesületnek most már kötelessége a legerélyesebb agitácziót kifejteni. Az igazgatótanács erre elhatározta, hogy november közepére az egyesület nagy választmányát fogja összehívni, szerzett s azután a pénzével vakmerő és szerencsés színházi vállalkozásokba kezdett, a kontinensen ő az első, aki szerzőkkel, színházakkal és színészekkel olyan nagystílű manipulácziókat vitt véghez, aminőkhöz csak a legnagyobb amerikai vállalkozók hadműveletei hasonlíthatók. Ő »csinálta meg« Lehárt, Fall-t, ő tört be Párisba a Vig özvegygyel, ő rabolta ki Londont az osztrák operettel, az ujjai elnyúlnak Argentínáig, tantiémeket szed a sivatag lakóitól, ha egy színdarab számára egy színház kell neki, hát azt egyszerűen mindenestől megveszi, megbukik egy operettje ? Nevet rajta s adatja százszor, amíg muszáj belódulni hozzá a publikumnak, a színházi üzletnél a legnagyobb tapasztalata van s azonfelül szinte csalhatatlan szimatja — és most tévedett. Tévedett, amikor azt hitte, hogy »A balga szűz« Berlinben és Németországban nagy sikert fog aratni, óriási spekulácziót épített rá, s nagyon sok pénzt fizetett érte Bataillenak, s íme, a darab Berlinben kegyetlenül megbukott. Sokkal jobban, mint a premiere után éreztük, annyira reménytelenül, hogy a színház, mely rá építette a szezonját s egy évig egyfolytában akarta játszani, rohanva készíti elő az uj darabot s a Terichte Judigfrau néhány előadás után lekerül a repertoire-ról. .. S a többi nyolcz nagy német városból is, ahol a berlini premierrel egy napon volt a bemutató, csupa kedvezőtlen havettéri tudósítás érkezik, s a nagyobb helyeken: Frankfurtban, Hamburgban félsiker, a bukás. Nekünk a bukás után kényelmes és könynyű dolog magyarázatokkal szolgálni. Persze, ez a színdarab Berlinben nem is arathatott sikert. A franczia és a német színműirodalom között pont egy világ fekszik. Az Ibsenen és Hauptmanon nevelkedett közönség mindig sekélyesnek fogja érezni a francziák filozófiáját s gyermekesnek a módot, ahogy a problémáikat elintézik. A kritika meg egyenesen irtózik az olyan abszolúte kész színdaraboktól, mint a Bataille-é. Itt minden világos, sima és kimondott, sehol egy hézag, ami mögött fekszik valami (hogy oda lehetne bújni és kikutatni, mi az), semmi homályosság (amit kitűnően lehetne megvilágosítani és pedig több oldalról). Semmi, amit magyarázni és fejtegetni lehetne, amit keressenek ők, a született megmagyarázók, az ilyen dolognál ? A franczia a színházban szórakozik, a német értékel, — és igaza van, ha »A balga szüz«-et az értékelésnél gyengének találja. Azután a probléma, — hogy a herczegkisasszony szüzessége áldozatul esett — hát aztán ? Ez Berlinben nem probléma többé. S azután német színpadon nem is tudják játszani az ilyenfajta darabot, — ők majd mindent tudnak — de elegánsnak és előkelőnek lenni, — ha mindjárt színpadon is — ez részükre túl nehéz feladat. S azután Bertens, ez a rettenetes színésznő, akit a német kritika mindig az egekig emel, — nem, utólag világos, hogy itt nem lehetett siker. De hogy lehet az, hogy Slivinszky ezt előre nem tudta ? Egy ilyen nagy tétet elveszteni ! Az ember a maga bőrén is sokszor tapasztalta, hogy milyen csupa bizonytalanság a színházi siker, — egy nagyszerű szerencsejáték az egész — de mikor egy ilyen tapasztalt, öreg, mindent tudó üzletembert lát, akit még az ívás gőze sem szédített meg s mégsem volt képes a tényekkel számolni, akkor kezdünk hitelt adni azoknak a homályos fejtegetéseknek, amelyek a színjátszás misztikus és vallásos eredetéről beszélnek. A színdarabok sorsa még ma is csak félig van a földi emberek kezében ... =*] Az unitáriusok és a Borromeus-encziklika. Kolozsvárról jelentik : A magyarországi unitárius egyház főtanácsa Kolozsvárott vasárnap kezdte meg évi rendes főtanácsi ülését Perencz József püspök és Petrichevich-Horváth Kálmán báró főgondnok elnöklésével. A gyűlést megnyitó elnöki beszédben Ferencz József püspök büszkén mutatott rá azokra a fényes ünnepségekre, melyek keretében folyó évi augusztus havában nemcsak a hazai, hanem az angol és amerikai unitáriusok is megünnepelték Dávid Ferencznek, az egyház alapítójának négyszázadik évfordulóját. A püspök ezután foglalkozott a Borromeus-encziklikával, mely az egész protestáns világ méltó felháborodását idézte elő és élesen elítélte és visszautasította ; a Ne temere után a Borromeus-encziklikát felháborítónak mondotta és a római kúriát, melynek nagy része volt, hogy a pápa az encziklikát kibocsátotta, a legnagyobb rosszhiszeműséggel vádolta. Minda mellett, ismerve a római katolikus papság hazafiságát és az egyház vezető férfiait, kik a felekezetek közti békét óhajtják, azt tanácsolja az egyházi főtanácsnak, hogy sajnálatát és megbotránkozását fejezze ki a szóban lévő encziklika felett és abban a reformátorokra és a történelem meghamisítására szótt vádakat a leghatározottabban utasítsa vissza. A midőn a békeszeretetnek ezzel is jelét adja, kívánja, hogy résen legyenek az egyházat és a vallást érintő minden támadással szemben. Ezután a Nagy Lajos püspökhelyettes elhalálozásával megüresedett főjegyző-püspökhelyettesi állásra Boros György dr. teológiai dékánt választották meg.* A választójog. Hódmezővásárhelyen a választójog ligája vasárnap délután népgyűlést rendezett, amelyen elhatározták a liga fiókjának megalakulását. Rendzavarás nem történt. Megvan a megoldás. (Khuen-Héderváry gróf, Bienerth báró, Lukács a királyné. A miniszterelnökök és pénzügyminiszterek.) Egyik kormány se mondott le. A megoldás megvan, a magyar kormány álláspontjának számbavehető győzelmi kilátásával. A két kormány tovább tárgyal. Röviden mondva — bécsi híradások szerint — ez a tegnapi és mai nap válságeseménye. (Mert válság, az van, ha újból egyezkednek is. Csakhogy már most alighanem az osztrák kormány körül van.) Khuen-Héderváry gróf vasárnap reggel Bécsben, megérkezése után, Bienerth báróval egy óra hosszáig tárgyalt a készfizetésről. Délelőtt tíz órakor Schönbrunnban a király kihallgatáson fogadta Khuen grófot, aki jelentést tett a készfizetés kérdésének állásáról és ezzel kapcsolatban a várható politikai helyzetről is. A kormány köréből jövő hírek szerint az ötnegyedórás audienczia egyszerű informatív jellegű volt. Más hírek úgy szólnak, hogy a miniszterelnnök a magyar kormány lemondását is jelezte arra az esetre, ha a kérdés a magyar kormány szempontjainak megfelelő megoldást nem nyerhetne. Hogy a király mit felelt, erre nézve talán abból a körülményből következtethetni legalaposabban, hogy, egyrészt, ez után nem sokára — délben egy órakor — Bienerth báró osztrák miniszterelnök is megjelent a királynál, másrészt hogy Khuen-Héderváry gróf az ötnegyedórás kihallgatás után azonnal telefonált Budapestre Lukács László pénzügyminiszternek, hogy jöjjön Bécsbe. Khuen-Héderváry gróf még a külügyminisztériumba ment, értekezett Aehrenthal gróffal, azután az egész délutánt lakásán töltötte Hazai Samu honvédelmi miniszter társaságában. Lukács László vasárnap este tizedfél órakor Bécsbe érkezett, fölkereste Khuen- Héderváry grófot, késő éjjelig tanácskoztak s ma délelőtt is folytatták. Lukács László ma reggel értesítést kapott, hogy a király délután két órakor kihallgatáson fogadja. A királynak ma délután alkalma volt a tárgyalás mostani állásáról és a jövendő eshetőségekről Lukács Lászlótól is tájékozást szereznie. Az audienczia tovább tartott háromnegyed óránál. Lukács Lászlót az audienczia után Bilinski pénzügyminiszter várta. Már voltaképpen külső jelenségek utat nyitottak annak a föltevésnek, hogy az a feszültség, amely a szakreferensek múlt heti tanácskozásának eredménytelensége és a magyar kormány pénteki határozata folytán keletkezett, lényegesen csökkent. A magyar kormány egyik beavatottja így vázolta a helyzetet: " Most az osztrák kormány is rendbe akarja hozni ezt a kérdést, de azzal a föntartással, hogy a végleges elintézést későbbi időpontra halasztja. A magyar kormány ez ellen a legnagyobb határozottsággal tiltakozik és azt mondja, hogy ideiglenes elintézést semmi szín alatt sem fogadhat el, hanem azt akarja, hogy a készfizetést minden irányban határozottan és állandóan intézzék el. Koronatanácskozásról ez idő szerint nincs szó. Az bizonyos, hogy a magyar kormány a kérdést nem csak a 3 . Alföldi szocziáldemokrata párt. Szegeden vasárnap akkoit meg 500 küldöttel az alföldi kerületi szocziáldemokrata párt. A népgyűlésen Achim András képviselő, Vadász Armand dr., Szabó Béla dr., Hollós József dr., Buckinger Manó és Csizmadia Sándor beszéltek. A párt székhelyét Békéscsabáról Szegedre helyezik át. Titkárrá Jócsák Kálmánt választották meg. A párt azt is elhatározta, hogy fogyasztási és termelő szövetkezeteket alakít. Rajki Sándor orosházi földműves indítványára kimondotta a gyűlés, hogy 1914-ben Dózsa György halálának négyszázados évfordulóján Dózsának szobrot állítva erre a czélra országos gyűjtést indít.