Az Ujság, 1911. szeptember/1 (9. évfolyam, 207-219. szám)
1911-09-01 / 207. szám
Péntek, 1991. szeptember 1. AZ ÚJSÁG vei, a többit a pénzügyi és közigazgatási bizottságnak is ki akarja adatni. Berzeviczy Albert elnök jelenti, hogy húsznál többen névszerinti szavazást, ugyanennyien a szavazás elhalasztását kérték, így intézkedik. Bemutatja a sátoraljaújhelyi, a zombori, komáromi, nagykőrösi, a tolnai és szabadkai népgyűlések feliratát az általános szavazatjog mellett és a katonai javaslatok ellen ajánlja, hogy ezek a tárgyalás alatt levő javaslattal együtt nyerjenek elintézést. Mádi-Kovács János : A feliratok bizottsági tárgyaltatását indítványozza. Berzeviczy Albert elnök: Húsznál többen a névszerinti szavazást s ennek elhalasztását kérték ; elrendeli a kiskunmajsai felirat felett tegnapról mára maradt szavazást, 10 ellen 110 szóval mellőzik az ellenzéki indítványt, a többi szavazási indítványokat pedig visszavonják. (A véderő-reform.) Antal Géza engedélyt kér a Háztól, hogy visszatérhessen arra a közbeszólására, mely miatt annak idején Tisza Kálmán gróf árpádi beszéde kapcsán az ellenzék annyira felháborodott. (A Ház megadja.) Ő akkor csak annyit mondott, hogy a többség a tisztességes vitától nem idegenkedik. Az ellenzék emiatt zárt üléseket provokált, s azt hangoztatta, hogy nem enged semmiféle tárgyalást, míg a sérelem nem reparáltatik. A fenyegetőzésből semmi se lett. Meggondolták a dolgot, s öt nap múlva mindent elfelejtettek. . Csuzy Pál: Kikapcsolták. (Zaj.) Antal Géza : Ez az inczidens jellemző az ellenzékre, amely mindent ürügyül használ fel a technikai obstrukczióra, s örökös ellentmondásokból él. Ott volt a koalícziós küzdelem. Nem a magyar vezényszóért indult-e ez meg és nem kapcsolták-e ki ezt is? Az 1908-iki obstruczió ellen, amelyet annak idején a balpárt folytatott, Justh Gyula valósággal háborgott. Justh egy makói beszédében azt mondotta akkor, hogy a helyzetből nincs más kibontakozás, mint a házszabályok revíziója. (Nagy derültség a jobboldalon. Állandó zaj balról.) Bakonyi Samu : Egyebet is mondott! Antal Géza: Ugyanekkor történt, hogy a folyosón emlékeztették Justhot, hogy három évvel ezelőtt foglalta el az elnöki széket, s most az évfordulót a házszabályrevízióval akarja megünnepelni. »Nem is ünnepelhetném méltóbban«, mondotta Justh Gyula ekkor. (Nagy derültség jobbról. Felkiáltások balfelöl: Ez komédia !) Horváth Gyula : Ez is mutatja, milyen tisztességes ember Justh! (Állandó zaj.) Ercsey Péter: Csak rossz politikus .(Derültség a jobboldalon.) * • képei után felébred. A drámaíró ugyanezt a vigasztalan körforgást mutatja. Az emberiség sorsa nála is az a hullám, mely dagad, aztán lesimul. Láthatjuk, minő hatást tehetett ez a költemény Madáchra, mert az Ember tragédiáján érezni lehet. De a monológ még nem ért véget. Milyen a befejezés ? Művészi biztossággal egészíti ki a kezdet ünnepélyes nyugalmát. A látszólag nyugalmas kezdetből félelmesen nagyszerű képekben bontakozik ki a lét vigasztalan perspektívája. Azt hihetnők, hogy az »Irtóztató, irtóztató !« felkiáltás után nem is lehet fokozni a megdöbbentő látványt. A költőnek van még ereje hozzá. Egy hasonlat az egész, de minő hasonlat! Kit még meg nem szállott e gondolat, • Nem fázott az soha, Nem tudja még , mi a hideg ? E gondolathoz képest Meleg napsugár a kígyó, Mely keblünkön jégcsap gyanánt Vérfagylalón végigcsúszik, Aztán nyakunkra tekerőzik, S torkunkra fojtja a lélekzetet... Petőfi huszonnégy éves volt, mikor e költeményt irta. Ekkor lett nagykorú. A huszonnégy éves ifjú képes volt versenyre kelni a brit szellemóriás Hamlet-monológjával. A filozófia és költészet olyan csodás harmóniában egyesül itt, hogy mását csak éppen Petőfinél találjuk. Vájjon minő alkotásokat hozott volna létre ez a nagy szellem, ha több évig élhetett volna ? Antal Géza : Justh Gyula azt is mondotta 1908-iki makói beszédében, hogy ő köztudomás szerint mindig ellensége volt az obstrukcziónak, s hivatkozott arra is, hogy ő egy izben másfélórás beszédben óvta ettől a pártot. (Folytonos derültség a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) Bocsánat, azt hittem, hogy ha én ugyanazt mondom, amit Justh Gyula mondott, Justh és önök lesznek az elsők, akik mint elvtársat, üdvözölnek. (Taps a jobboldalon.) Bakonyi Samu : Ez nem programm! Antal Géza: Idézi Andrássy kassai levelét, melylyel elitélte a Justh-párt viselkedését, arra hivatkozva, hogy e párt buktatta meg a koalcziót, és azzal fenyegetődzik, hogy az esetleges többség ellen a parlamentben forradalom eszközeivel, az obstrukcióval is érvényesíti akaratát, s óva intette tőlük a kassaiakat. Kozma Andor : Nagyon bölcs beszéd volt ez ! Antal Géza : Apponyi Albert a jászberényiekhez intézett levelében a legsúlyosabb szavakkal nyilatkozik a Justh-párt felfogásáról, az obstrukcióról, így nyilatkozott halasi beszédében is s azt mondta, sohase lesz olyan harezmodornak a szószólója, mely a parlament működését lehetetlenné teszi. Justh János : Azért beszélt úgy, mert nem tudta, hogy milyen lesz a választás! (Úgy van a baloldalon.) Lovászy Márton : Hát kövessék Andrássyt! Holló Lajos : Tisztességes választást! Barabás Béla: Vegyék le a napirendről a véderőjavaslatokat, akkor nem obstruálunk! Antal Géza : Kossuth Ferencz 1908-ban Czegléden a többek közt ezeket mondta : »Az ország ki van téve annak, hogy akármilyen czélért egy czím alatt összeverődhetik húsz ember és tönkreteheti az országot azzal, hogy hónapokig, sőt évekig elhalaszthassa még a magyar törvényhozás működését is. (Derültség. Felkiáltások a jobb- és baloldalon: Éljen Kossuth!) Mikosevics Kanut: Ez az igaz ! Lovászy Márton: A zentaiak mit üzentek, Kanut ? (Egy hang jobbról: Hát Kristóffy ?) Mikosevics Kanut: Majd megmondom! Sümegi Vilmos : Ott ülnek ! (Felkiáltások a jobboldalon: Hol ?) Justh János : Rudnay ott ül önökkel! Rudnay Béla : Nagyon sokat emlegeti a nevemet ! (Zaj.) Antal Géza : Miért veszi tőle rossz néven ezek után az ellenzék, ha elítéli az obstrukcziót. Csodálkozik Kossuth és Apponyi mostani viselkedésén, akik az obstrukcziót most helyeslik. Reméli, hogy még meggondolják a dolgot. Zlinszky István : Hiába fütyülnek, nem ejtjük ki a sajtot! Rosenberg Gyula : Polónyiból nincs idézet ? Polónyi Géza : Pápai szentelt viz ez a beszéd. (Zaj.) Antal Géza : Hogy a kormány a nyári szünet idején is tárgyaltatja a katonai javaslatokat, ezért a Justh-pártot terheli a felelősség. (Felkiáltások a baloldalon: Jó vicct !) Ez a párt akadályoz meg minden hasznos munkát a Házban, mely az ország gazdasági és szociális bajain segíthetne. Hock János : A katonai javaslat majd segít ezeken a bajokon. Antal Géza : A 68-iki országgyűlés ugyancsak a nyári hónapokban foglalkozott a véderőtörvénynyel, pedig akkor különb szellemi munkát végzett a Ház, mint ma az ellenzék. (Derültség a jobboldalon.) A koalíczió idején Wekerles Kossuth több ízben elismerte a véderőreform szükségét, s ezt akkori kijelentéseik igazolják. Zlinszky István : Nemzeti engedmények ellenében ! Antal Géza : Az 1910-iki választáson ugyanaz a közhangulat adott többséget a mostani kormánynak, amely 1906-ban a koalícziótól a királylyal való békés megegyezést várta. Azt, hogy a katonai kérdésre e választáson a nemzetet meg ne kérdezték volna, egyrészt a miniszterelnök, másrészt Apponyi és Kossuth akkori nyilatkozatai cáfolják meg. Justh Gyula a századnyelvet és Andrássy indítványát porhintésnek nevezte. (Derültség a jobboldalon.) És kivivták-e a koalícziós kormány alatt azt a bizonyos századnyelvet? Apponyi Albert gróf: Nem , azért el is mentünk ! Miskolczy Imre: Más oka is volt annak ! Bakonyi Samu : Hát a készfizetéseket meghozták ? Antal Géza : Ha a koalíciónak egyéb érdeme nem lett volna, mint az, hogy azokat, akik ma az ész politikája alapján akarják vinni az országot, nem illetik többé a hazafiatlanság vádjával, ez az egy érdem is elég a koalicziónak. (Öt perc a szünet után.) A koaliczió 1906-ban elismerte, hogy a király a haderőre vonatkozó felségjogot, bármiként ítélkezik is a nemzet, továbbra is úgy gyakorolhatja, amint addig tette. (Mozgás a baloldalon.) Apponyi azt mondta akkor, hogy a parlamenti többség tehetetlenebbnek bizonyult, mint az az előtt volt kisebbség, mert a kisebbség legalább kierőszakolta a kilenczes bizottsági megállapodásokat. A hadsereg szellemét ne a közösségnek tulajdonítsák, hanem annak, hogy a hadsereg mindenütt a konzervatív erőt képviseli, a polgárság pedig a progresszív erőt. 1904-től 1909-ig a katonai kiadások háromszázkilenczvenegy millióról hatszázhuszonhárom millióra emelkedtek. A mostani javaslatok sem foglalnak magukban nagyobb tehernövekedést. Követelik, hogy a koalícziós kormány valósítsa meg. Ez olyan, mintha a vagyon bukott, hitelét vesztett kereskedő azt követelné attól, aki az üzletet újra megvette, hogy fizesse ki az ő tartozásait is. (Derültség.) Az ellenzék összekapcsolja a védőerőreformot a választói jog dolgával. Pedig a katonai javaslatokat éppen azért kellene a választói reform előtt elintézni, hogy ezután megtörténhessék az egészséges pártalakulás a választói jog különböző felfogása alapján. (Helyeslés a jobboldalon.) A mai pártalakulások minden tekintetben egészségtelenek, olyanok harcolnak együtt, akik a nemzeti ellentállás idején halálos ellenségei voltak egymásnak. (Felkiáltások jobbról: Justhék együtt vannak Kristóffyékkal! Nagy zaj a baloldalon.) Lovászy Márton : Hát tessék szétbomolni! Láng Mihály báró : Majd önök után ! Antal Géza : Mikor Justh Gyula a Tattersallban a szoczialistáknak szónokolt, elfelejtette egy régebbi beszédét, melyben úgy nyilatkozott, hogy nagyon meg kell fontolni a választói jog dolgát (Derültség a jobboldalon.) és panaszkodott, hogy a munkások nem háromszinü lobogó alatt ünnepelnek s nem a nemzeti himnuszt énekük. (Nagy derültség a jobboldalon.) Természetellenes pártalakulás a mai, mikor olyanokkal szövetkeznek, akiket az előtt hazátlan bitangoknak neveztek !, Lovászy Márton : Ott van Rudnay, oda tessék beszélni! (Nagy zaj.) , Antal Géza : Nagyon érti a Justh-pártot... Lovászy :Hont...Perczel-párt! Ábrahám Dezső: Nem oly szégyen Justhy Gyulát követni, mint Perczelt. (Zaj.) Antal Géza : A függetlenségi párt megcsappant erejét oly párttal való szövetkezéssel akarja pótolni, amely pártnak a maga elvéhez való ragaszkodása annak bizonyos nimbust ad. (Taps a jobboldalon.) Mert az elvhez való ragaszkodás mindig elismerésre méltó. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Rudnay mondja!) Rudnay Béla : Joggal mondom, meg is szenvedtem érte! Antal Géza : Ha a mostani pártkeretek megszűnnek, akkor Kossuth, Apponyi és Andrássy is jobban fölhasználhatja azt a nagy erkölcsi erőt, amelylyel rendelkeznek. (Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Csak igy lehet a király és a nemzet közt az egyetértést helyreállítani. Szilágyi Dezső milleniumi beszédéből czitál, mely ezt az összhangot dicsőíti s ebben keresi a nemzet erejét. (Fölkiáltások balról: Olvassa föl a chlopyi parancsot. A nyomort és szenvedést! Nagy zaj !) Abban a meggyőződésben van, hogy a katonai javaslatok a nemzetet ismét nagggyá és erőssé teszik s ezért elfogadja a reformot. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon. A szónokot a munkapárt tömegesen üdvözli.) Mikosevics Kanut válaszolni akar Lovászynak arra a közbeszólására, hogy mit üzentek neki Zentáról. Héderváry Lehel: Meglátjátok, most leteszi a mandátumot! (Nagy derültség.) Fráter Lóránt: Azt nem teszi. Az nagyon drága volt neki! (Derültség.) Mikosevics Kanut: Egy népgyülés még senkinek sem adott mandátumot. Ezt Héderváry Lehel is tudja. A zentai gyűlést különféle választójogi felfogású ellenzéki képviselők vezették s az onnan jövő kritikát visszautasítja. Justh Gyula: A házszabályok czímén szólva kijelenti, hogy Antal támadásaira majd a vita során fog válaszolni. Egyelőre csak annyit állapít meg, hogy politikai pályáján három obstrukczióban vett részt. Az obstrukcziót egyetlen esetben helytelenítette, Széll Kálmán alatt, az indemnitás tárgyában. Inkonzekvencziát tehát nem lehet a szemére vetni. Antal Géza jobb szerette volna, ha Justh ki- 3