Az Ujság, 1911. december/1 (9. évfolyam, 285-298. szám)

1911-12-02 / 286. szám

14 csak arra való, hogy a gyapját lenyitják, aztán rúgjanak rajta egyet. Felhasználja ezt az alkalmat, hogy a kormány kvalifikálhatatlan eljárása ellen Szavát itt felemelje. Szabó Sándor tiszti főügyész­helyettes szolgált ezután még felvilágosítással az elmebetegek elhelyezése dolgában, Feleki Béla dr. pedig azt kérte, hogy sürgessék meg a kormány­nál a harmadik elmebetegkórház felállítását. A bi­zottság ezután az előterjesztést Herzog Péter báró indítványával egyetemben egyhangúlag elfogadta. (Bédy alpolgármester üdvözlése A pénzügyi bizottságnak ma délelőtt Vasziljevics János alpol­gármester elnöklése mellett tartott ülésén a napi­rend előtt Herzog Péter báró üdvözölte Bódy Tivadart, mint újonan megválasztott alpolgármes­tert. Bódy meghatva mondott köszönetet az üd­vözlésért. (A költségvetés.) A törvény rendelkezése sze­rint a költségvetés tárgyalását minden év november hónapjában kell a pénzügyi bizottság ülésén tár­gyalni, hogy a kész anyag a költségvetési év le­járta előtt a közgyűlés elé kerülhessen. Az idén késedelemmel jár ez a dolog s így az első bizott­sági tárgyalásra csak hétfőn délelőtt fog a pénz­ügyi bizottság összeülni. (Hűvös László szobra.) Hűvös László szobrász­művész az Operaháznak ajándékozta Beethoven márvány mellszobrát. Az Operaház ma azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy adja meg az engedélyt a szobor felállítására. A főváros részéről a színház­bizottság járt el a helyszínen és a szobor helyéül az Operaház előcsarnokát jelölte meg. A tanács a szobor felállítására az engedélyt meg­adta. A sikerült szobrot legközelebb felállítják az Operaház előcsarnokában. (A választók összeírásának költségei.) Az 1910. évi képviselőválasztói névjegyzék összeállításával bizonyos költségek merültek fel, a­melyekhez a kormány ezer név után 3 koronával járult hozzá. A pénzügyi bizottság mai ülésén Feleki Béla dr. kikelt ez ellen, mert mindenütt az országban az állam viseli az összeírásnak a költségeit, csak itt a fővárosban nem. Ugyanilyen értelemben szólt Plattky György dr. is. A bizottság elhatározta, hogy ilyértelm­ű felterjesztést intéz a kormányhoz. (Jelölés.) A főváros kijelölő választmánya ma délután Fülepp Kálmán főpolgármester elnök­lésével ülést tartott, a­melyen, megejtette a jelö­lést a szerdán választás alá kerülő tanácsnok­­főjegyzői, öt közigazgatási tanácsosi, két műszaki tanácsnoki, egy árvaszéki ülnöki­ és egy főügyész­helyettesi állásra. Tanácsnokfőjegyzőnek első he­lyen Buzay Károlyt, második helyen Marker Aladár dr.-t, harmadik helyen Bukovszky Viktort és negyedik helyen Wittinger Gyula dr.-t jelölték. Az öt közigazgatási tanácsosi állásra jelöl­ték első­­ helyen : Em­őd József dr.-t, Dévény Gyulát, Csaplovics Pált, Rupp László dr.-t és Buzáth János dr.-t. Második helyen: Sántha Dénest, Vita Emil dr.-t, Márkus Jenő dr.-t, Csupor József dr.-t és Vigh Ján­ost. Harmadik helyen Harrer Ferencz dr.-t, Widner Ödön dr.-t, Bérczes Jenő dr.-t, Szaszovszky Józsefet és Demjén Géza dr.-t. A két műszaki tanácsnoki állásra, miután Mihályfy József műszaki tanácsos visszalépett, első helyen : Krátky Jánost és Fock Edét jelölte a választmány. Második helyen jelölték: Szívós Gyulát és Szilágyi F. Lajost, harmadik helyen: Thirring Károlyt és Bárdy Istvánt­. Árvaszéki ülnökül első helyen : Balla Károlyt, második helyen : Hámory Zoltánt, harmadik he­lyen : Ágoston Géza dr.-t jelölték. Főügyészhelyettesnek jelölték első helyen: Alker Emilt, második helyen : Kobler Ferenczeté, harmadik helyen : Szabó Imre dr.-t és negyedik helyen Roncs Boldizsár dr.-t. (Az építési engedélyek.) A középítési bizott­ság mai ülésén tárgyalták Szabó Józsefnek azt az indítványát, hogy­ azokat az építési engedélyeket, a­melyeket a tanács a magánépítési bizottság­­ javaslatától eltérően ad meg, hivatalból közöljék a magánépítési bizottsággal. Az ügyosztály azt javasolta, hogy a középítési bizottság ezt az indít­ványt mellőzze, mert a magánépítési bizottságnak nincsen felebbezési joga és így nem érhető el az a czél, a­melyet az indítvány szolgálni akart. De még a tanács teljes anyagi és erkölcsi felelősség mellett határoz. Szabó József, Quittner Zsigmond, Erős Sándor és Harrer Ferencz helyettes tanácsnok felszólalása után a bizottság Szabó indítványát 13 szóval 5 ellen elfogadta. (Nagy Kristóf szobra.) A középítési bizottság Steinhardt Antal indítványára úgy határozott, hogy Hűvös Iván Nagy Kristóf czímű szobrát IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. A vakok egyletének rejtelmei. — ítélet a Fényes-ügyben. — (Saját tudósítónktól.)­­V.v A budapesti büntető törvényszék ma tárgyalta folytatólag azt a sajtópert, a melyet Vitár Dezső, a vakok egyletének gondnoka és a többi panaszos indított Fényes László hírlapíró és még hat újság­író ellen, a­kik a vakok egyletének beléletét a lapokban szellőztették. Fényes ezúttal is megokolt előterjesztést tett az iránt, hogy a valódiságot a kereteken belül bizonyíthassa. Kijelentette azt is, hogy a női becsületre való tekintettel az egyik sér­tett ügyében bizonyítani nem kíván, ezt a pana­szost egyébként sem bántotta meg, nevét sem írta ki teljesen. Azt is kijelentette, hogy az erkölcstelen üzelmekre vonatkozó vádakat is olyan alakban fogja bizonyítani, hogy egyetlen egy női név nem kerül felszínre. A bíróság a vádlottat kérelmével elutasította és csupán két tanú kihallgatását és egyes iratok felolvasását rendelte el. Az ítéletet esti tíz órakor hirdették ki. A törvényszék Fényes Lászlót 11 rendbeli rágal­mazás sajtóvétségéért 330 korona pénzbüntetésre ítélte, egyes vádak alól pedig felmentette. A többi vádlottakat is elítélte minden egyes vádra vonatkozólag 30—30 korona pénzbüntetés­re, a vádlottak közül csupán Falk Richard hírlapírót mentették fel teljesen. A mai tárgyalásról a következő tudósítást kö­zöljük : A tárgyalást Fü­zesséry dr. elnök meg nyitván, felhívja a vádlottakat előterjesztésük megtételére. Fényes László vádlott előterjesztést tesz, kéri, hogy a bíróság Ekecs János és nejének pana­szát az esküdtbíróság elé utalja. Igaz, hogy ők is közhivatalnokok, de fegyelmi vizsgálat a panasz tárgyában nem volt ellenük, tehát ő reájuk nem vonatkozhatni az, hogy jogerős fegyelmi bírósági ítélettel fel vannak mentve és hogy így velük szemben a bizonyításnak nincs helye. Balás dr. ügyész utal arra, hogy a női becsü­let ügyében a törvény úgyis tiltja a bizonytást, tehát az indítvány elutasítandó. Fényes : Az ügyész úr Ekecsék ügyében nem vállalta a vád képviseletét, tehát semmiségi pa­naszt jelent be azért, hogy ő az indítványhoz hozzászólott. A bíróság a vádlott előterjesztését elutasítja, mert Ekecsék a vakok egyletében ugyan alkal­mazást kaptak, de ennek a minősége nem olyan, hogy őket közhivatalnokoknak lehetne tekinteni. Fényes semmiségi panaszt jelent be. Fényes László kijelenti, hogy Ekecs Irmával szemben eláll attól, hogy a bizonyítást kérje, ellenben Vitárral, a közhivatalnokkal szemben bizonyítani is kíván. Az a szegény, hályogos szemű ember­, a­mikor azt látja, hogy minden fórumon keresztül hiába panaszkodik, utóvégre is az újságíróhoz folyamodik. Az újságíró meg­írja az igazat, azt bizonyítani akarja és tudja. A bíróság feladata nem lehet az, hogy fegyelmi hatóság ítéleteit szankc­ionálja avagy dezavuálja, hanem hogy függetlenül állapítsa meg az igaz­ságot és ennek alapján mondja ki az ítéletet. Negyvenkét tanúval és öt hivatalos okirattal akarja a megtörtént erkölcstelenségeket, két pana­szos mesterségének köztisztességbe ütköző fog­lalkozását bizonyítani, nők neveit mellőzni fogja a bizonyításr­ól. Igazolni kívánja, hogy a vakokat ütötték, verték az intézetben. A többi vádlott csatlakozik a valódiság bizo­nyítása iránt tett előterjesztéshez. Balás Elemér dr. az illetékességi kérdésben hozott határozat alapján kérte a törvényszéket, hogy a bizonyítást tagadja meg. A Vitár Rezsőre vonatkozó dolgokban a fegyelmi bíróság már min­den egyes megírott tényre kiterjeszkedve, fel­mentő döntést hozott. Ez tehát a bizonyítást kizárja. A vádlott a többi esetekre vonatkozólag kijelentette, hogy a női becsületet nem akarja támadni, azonban a törvény nemcsak a megneve­zett, hanem a kétségtelenül felismerhető nők becsületébe vágó dolgok tárgyalását, illetve bizo­nyítását sem engedi meg. Az pedig, hogy Ekecs Jánosné találkahelytulajdonos nő-e vagy­­sem, a női becsület kérdésébe vág. Széky Antal dr. a főmagán­vádló Vitár Rezső részéről hozzájárult a legtágabb körű bizonyításhoz. Fried Leó dr., Ekecsék képviselője, ugyancsak hozzájárult a bizonyításhoz, de a maga részéről az ellenbizonyításra is bejelent tanukat. A bíróság a bizonyítás elrendelése iránti kérel­meket elutasította. Fényes László semmiségi pa­naszt jelentett be A délutáni tárgyalás folyamán a fegyelmi vizs­gálat iratait, valamint az előző bűnügyek iratait olvasta fel a bíróság. A felolvasás után Fényes a bizonyítás kiegé­szítését kérte arra vonatkozólag, hogy Ekecsék brutálisan bántak a vakokkal. Erre vonatkozólag néhány tanút jelentett be.Es kérte továbbá, hogy konstatálja a bíróság, hogy a fegyelmi hatóság nem összes czikkei alapján mentette fel Vitáit, hanem csak a czikkek egy részét vette figyelembe. Balás dr. ügyész hangoztatta válaszában,­ hogy a fegyelmi bíróság az összes vádakat figyelembe vette. A bíróság a vádlott kérelmére Szabó Já­nosné és Szántó Károly kihallgatását elrendelte. Először Szántó Károly katolikus lelkészt hallgatta ki a bíróság. Az elnök : Van-e tudomása "arról és hogyan jutott tudomására, hogy Ekecs és felesége a va­kokkal durván bántak ? A tanú : Van róla tudomásom és pedig ugy, hogy saját szájukból hallottam, a mint szemét­népnek, söpredéknek titulálták a vakokat. — Mindegyikkel igy bántak ? — Nem. Némelyikkel kivételeztek, különb­séget tettek közöttük, de nem tudom miért. Szabó Jánosné elmondta, hogy őt egy izben Ekecs a helyiségből kilökte. Ekecs erre kijelenti, hogy ő csak kivezette az asszonyt. Ezután a perbeszédekre került a sor. Balázs Elemér dr. ügyész rövid beszédben kérte a vád­lottak elitéltetését és különösen Fényesnél, Szei­nernél és Kádárnál a bűnhalmazat megállapítását. Fényes László védelmében elmondotta, hogy ő a bizonyítást a végletekig forszírozta. Szegény emberek érdekében írta czikkét, mert az remélte, hogy a bíróság előtt bebizonyíthatja az igazát. Ma megtanulta, hogy nemcsak az rágalmaz, a­ki hazudik, hanem az is, a­ki igazat ír, mert nem engedik bizonyítani. Csányi Géza dr., Békefi Géza és Falk Richárdt védőjének, valamint Weisz Ödönnek, Kádár Endre és Szabó Mór védőjének felszólalása után a Bíró­ság Ítélethozatalra vonult vissza. A törvényszék esti tíz órakor hirdette ki az ítéletet, a­mely Fényes Lászlót a Vitár Rezső ter­hére elkövetett hétrendbeli, Ekecs János és Ekecs Jánosné terhére pedig négyrendbeli rágalmazás­ban mondja ki bűnösnek, írig ,Vitár Rezsővel szemben egy-, Ekecs és Ekecs Jánosnéval szemben kétrendbeli, Ekecs Irmával­­szemben egyrendbeli vád alól felmentette. A tizenegyrendbeli rágal­mazásért tizenegyszer húsz korona fő- és tizen­egyszer tíz korona mellékbüntetésre ítélte a bíró­ság Fényest. A többi vádlottakat hasonlóképpen kimondott a nyomtatvány utján elkövetett rágal­mazásban bűnösnek a bíróság és ezért esetenként AZ ÚJSÁG Szombat, 1911. deczember 2. az Andrássy-út végén, a Műcsarnok és a szökőkút közötti parkban helyezték el. (Iskolaszéki választások.) Az igazoló-választmány az iskolaszéki tagok választását végleg igazolta. (A szücsipari kongresszus.) A pénzügyi bizottság hozzájárult ahoz a javaslathoz, hogy a város adjon a szücsipari divatkiállítás és kon­gresszus czéljára 600 koronát.» Szózat a jogászokhoz ! 71 szervezett novella a meg­valósulás stádiumában­­ 71 joggyakorlati idő meg­hosszabbítása küszöbön f­olt átmeneti idő egy esztendői Tegye le sikerrel mielőbb vizsgáját ! Egyetlen biztos mód Dr. ERŐS VILMOS jogi szemináriuma IV., Sztiff­ utcza 6. Telefon 118-57 „A jogi vizsgák vezérfonala" tájékoztató ingyen Jogász-otthon ! Gyönyörű szobán! — Tanulmányi felügyel­et Kitűnő ellátás!

Next