Az Ujság, 1911. március (9. évfolyam, 64-76. szám)

1911-03-16 / 64. szám

Csütörtök, 1911. márczius 16. _________ AZ ÚJSÁG a Szent Imre-kör, melynek megalapítása is az ő nevéhez fűződik, igazgatójának választották meg. Ő vitte keresztül, hogy a Szent Imre-körnek már a fővárosban is van palo­tája. A Szent Vincze-Egylet felkarolása is az ő érdeme. 1909. év februárjában a budapesti tudomány­egyetem hitszónoklattani tanszékének nyilvános rendkívüli ta­nára lett. Számos egyházi beszéde és több műve tanús­kodik az egyházi irodalom terén kifejtett munkálkodásáról. Váradig L. Árpád 1966-ben Temesváron született. Teológiai tanulmányainak elvégzése után a központi papnevelő-intézetben, Bécsbe az Augustineumba ment. 1888-ban a­ temesvári szemináriumban tanulmányi fel­ügyelő és tanár lett. 1896-ban vallás- és közoktatási mi­niszteri osztálytanácsos, 1898-ban cikádori apát, 1939-ben Csanádi kanonok, 1902-ben sebenicei czimzetes püspök, , 1905-ben pedig miniszteri tanácsos lett. 1906-ban a Szent­­László-Társulat alelnökének, majd pedig a Csanád-egyház­­megyei missziótársulat elnökének választották meg. — A belügyminiszter és a fiumei alpolgár­mester. A Magyar Tudósító jelenti : Ma érkezett Fiuméba a belügyminisztérium döntése Wickenburg István gróf kormányzóhoz Corossac Ferencz kép­viselőtestületi első alelnök panasza ügyében. A bel­ügyminiszter döntését Wickenburg István gróf kor­mányzó azonnal átküldötte a városhoz. Corossac a belügyminiszternél panaszt tett a községi válasz­tói névjegyzék megtekintésére kiküldött kormány­zósági tisztviselő ellen azért, hogy ez a tanács­­vezetőhöz fordult, nem ő­­hozzá. A belügyminiszter leiratában kimondja, hogy a statútum 87. és 103. §-ai alapján képviselőtestü­leti első alelnök a polgármesternek nem általános helyettese, mert csak az­ állandó választmány elnökségében helyettesíti a polgármestert, de hiányzik a törvényes felhatalmazás, továbbá az eskü és fegyelmi felelősség. Corossac tehát illeték­telenül avatkozott bele a kormányzósági tiszt­viselő eljárásába és igy­­panasza figyelembe vehető nem volt. Minthogy az első alelnök a polgármester összes jogait és teendőit magának igényli és a tanácselnököt is maga alá akarja rendelni, a bel­ügyminiszter felkérte­­Wickenburg­ gróf kormányzat, hogy a statútum rendelkezéseinek pontos betartása és a hatáskörök épségben tartására való tekintettel hívja fel a­ képviselőtestületet, hogy az első alelnök illetéktelen ténykedését szüntesse meg és szerez­tessen érvényt annak a jogi állapotnak, hogy a polgármester akadályoztatása, vagy üresedés ese­tén a közigazgatás végrehajtása a tanács, illetve a tanácselnök hivatása legyen.­­ Tanácskozás a véderőreformról. Bécsi táv­iratunk szerint ma délután az osztrák honvé­delmi minisztériumban Schönaich báró közös had­ügyminiszter elnöklésével tanácskozás volt, me­lyen mindkét honvédelmi miniszter, valamint a közös hadügyi és­ az osztrák honvédelmi miniszté­rium szakreferensei vettek részt. A tanácskozás tárgya az új véderőtörvénynyel összefüggőleg a személyzetre vonatkozó intézkedések voltak, min­denekelőtt a hosszasabban szolgáló altisztek al­kalmazásáról szóló törvény, melyet az új véderő­­törvényjavaslattal és a leavatási törvényjavas­lattal egyidőben szándékoznak a h­úsvét utáni ülésszakban a parlamentek elé terjeszteni. Félhivatalosan jelentik: Azok a tanácskozások ,amelyeket Hazai Samu honvédelmi miniszter a legutóbbi napokban a közös hadügyminiszterrel és az osztrák honvédelmi mi­niszterrel Bécsben folytatott, a mai nappal véget értek. Hazai Samu honvédelmi miniszter ma este hét órakor Budapestre visszaér­kezett. A kétéves katonai szolgálat bevezetése aránytalanul sok altisztet igényel és a kor­mány igyekszik a továbbszolgált altiszteknek tisztességes megélhetést nyújtó polgári pályát biz­tosítani, hogy minél több altisztet nyerjen meg a hadseregben való továbbszolgálásra. Az altisztek alkalmazásának kérdését külön törvénynyel ren­dezik. A tervezet szerint, a­melyet az érdekelt mi­­nisztérium­okban mostanában fognak letárgyalni, minden altisztnek, a­ki tíz évet aktív s ebből leg­alább hét­ és fél évet altiszti szolgálatban töltött, igényjogot biztosítanak állami vagy magánalkal­maztatásra, tízek az­ altisztek az állami hatóságok­nál, továbbá városi és­ tart­omán­yi hatóságoknál, végül az államilag engedélyezett vállalkozásoknál az alkalmaztatás tekintetében kiváltságos jogokat élveznek s fentartják számukra a szolgai és azokat a hivatalnoki állásokat is, a melyeknél felsőiskola vagy különleges szakképzettség nem kívántatik A horvá­­szszá­f,yilék és a feliLapMisisék. — Saját tudósítónktól. — A zágrábi lapok országgyűlési tudósítói »helyzetet« csináltak. Hadat üzentek a zág­rábi országgyűlésnek, ott hagyták az üléster­met, és erre a rettenetes hatalmú »népképvi­selet«, nem tudván mitévő legyen, felfüggesz­tette tanácskozását. Más szóval, a nagy­­mérkőzésben a hír­­laptudósítóké lett a győzelem. Az eset, ha nem Zágrábban történik, szinte ellenállást nem tűrve dobná felszínre a parlamentarizmus csőd­jének nem első ízben feszegetett kérdését. Mert hiszen a népképviseletnek elvileg erősebb­nek, okosabbnak kell lennie a rajta kívül álló tényezők mindenikénél, még akkor is, ha ezek összefognak. Nem kicsinyeljük a zágrábi sajtó hatalmát. De végtére ez is csak egy szerve a közéletnek. S íme, e­z a szerv meg se mozdul a maga egészében, csak néhány tagja felfüg­geszti rendes munkáját és a »népmilliók« földi gondviselése, a szábor tehetetlenné válik. Zágrábból jelentik : Az országgyűlés mai ülé­sén a napirend előtt Superm­a alelnök azt a meg­jegyzést tette, hogy a zágrábi lapok országgyűlési tudósítói helytelen tudósítást közölnek az ülésen történő eseményekről; az Qbzor például ma azt írja, hogy az elnök Hervoj és Radics képviselők tegnapi összetűzéséből­ folyólag csak az elsőt utasí­totta rendre, holott ő, az elnök, Radics képviselőt is rendreutasította. A teremben és­ a karzatokon nagy lárma keletkezik. — Mi is csak Hervoj rendreutasítását hal­lottuk ! — kiabálnak a karzatról. E közben a laptudósítók elhagyták a termet, mire az elnök az ülést felfüggesztette. Az országgyű­lési laptudósítók az újságíró egyesületbe mentek. Egy idő múlva a háznagyi hivatal felkérte az újságírótestületet, hogy küldjön megbízottakat az országgyűlés elnökségéhez, hogy a hírlaptudósítók sérelmének orvoslása, különösen pedig a lapoknak és a közönségnek az országgyűlésről való informálása iránt megállapodjanak. Közölték velük egyúttal, hogy az országgyűlés ülése, egyelőre felfüggesztve marad. Az újságírók három tagú küldöttséget küldtek ki.. Az országgyűlés háznagyi hivatalában Papra­­tovics dr. országgyűlési első alelnök várta a ki­küldötteket s itt tárgyalták az ügyet. A laptudó­sítók részéről kijelentették, hogy a tudósítók csak a Hervét képviselőnek szóló rendreutasítást hal­lották, a Rádiósnak szólót nem. Szándékosan hamis tudósítást nem közöltek még abban az eset­ben sem, ha Superina második alelnök Radics képviselőt tényleg rendreutasította. Papratovics ezután két óra hosszáig különböző képviselőkkel tárgyalt és az újságíróknak kijelen­tette, hogy Superina az országgyűlésen megfelelő nyilatkozatot fog tenni, a nyilatkozat tartalmát azonban még nem közölheti. A hírlapírók kijelen­tették, hogy ezzel nincsenek megelégedve és távoztak. Superina dr. ezután újból megnyitotta az országgyűlés ülését, nyilatkozatot tett, hogy Her­voj­t és Radicsot rendreutasította, de meg kell állapítania, hogy a lármában és tumultusban a tár­­lapírók­ a rendreutasítást bizonyára nem hallották, és hogy a tudósítások nem szándékosan közölték ezt helytelenül. Távol állott tőle, hogy az újságírókat sz­ándékosan hamis tudósítással vádolja. Prebej azt javasolta, hogy az újságíróknak tel­jes elégtételt adjanak. Erre az ülést berekesztették. Délután öt órakor a hírlaptudósítók és a hír­­lapíró-egyesület tagjai egyhangúlag elhatározták, hogy az elnök nyilatkozatával nem elégszenek meg és a holnapi lapokban kifejtik a tényállást s az országgyűlés elnökségét értesítik, hogy a lapok tudósítói­­ mindaddig, a­míg megfelelő elégtételt nem kapnak, az országgyűlés tárgyalásairól tudó­sításokat nem közölnek. _____ meg. Az altisztek száma a kétéves szolgálat be­hozatala esetén a közös hadseregben körülbelül negyvenezer lesz. Hz H!ság feSussissi ÉMt: Szerkesztőság: ■ 56—16. Kiadófelvatal: 162-63, és 53-03. Olvasóterem és HóMüadó­vatal: 71—31. Merurban (külföld és vidék): 57. »© K« KÜLFÖLD. Kínai-orosz viszály. Oroszország nem bocsátja szabadon Kínát és addig fojtogatja, a­míg nem teljesíti követeléseit. Ha fenyegető diplomác­iai jegyzékekkel nem ér czélt, akkor a fegyverhez fog folyamodni. Az orosz kormány tegnap újabb nagyon rövid és nagyon nyomatékos jegyzéket küldött Pekingbe, a­melyet az orosz követ ma vagy holnap nyújt át a kínai külügyi hivatalnak, egy­idejűleg hangsúlyozván, hogy a Keletázsiában érdekelt összes hatalmasságok, különösen pedig Japán, helyeslik Oroszország eljárását. Ez az állí­tás nehezen egyeztethető össze a japán külügy­miniszter minapi nyilatkozatával, a­melyben erő­­­sen hangsúlyozta Kína területi épségének sérthe­tetlenségét. A legújabb orosz jegyzék elégedetlensé­gének ad kifejezést Kína válaszával szemben és ki­fogásolja a pekingi kormány álláspontját a tea-mo­nopólium, valamint új orosz konzulságok létesítése ügyében. A jegyzék az összes orosz kívánságok feltétlen teljesítését követeli, mert­­ máskülönben súlyos következmények várnak a mennyei biro­dalomra. Az orosz külügyi hivatal azt reméli, hogy a mandarinok beadják derekukat és hogy a minden tekintetben kielégítő kínai válasz nyolct­­űíz nap alatt megérkezik Pétervárra. Az orosz jegyzékben említett súlyos követ­kezmények alatt elsősorban Kuldsa megszállása, másodsorban további katonai rendszabályok ér­tendők. Lovasságból és tüzérségből összeállított csapat már parancsot kapott, hogy a legelső jelre Kuldsa irányában lépje át a kínai határt. Az orosz csapatok ezidőszerint Kulcsától hatvan mért­­földnyire Vargselánban vannak. Abban az eset­ben, ha ez a lépés sem törné meg a kínai ellen­szegülést, az orosz kormány 30.000 főnyi sereget fog Mongolországba küldeni. A kínaiak sem maradnak tétlenek. Az orosz áruk bojkottálása már megkezdődött, az orosz­­kínai határ egyes pontjain pedig Irinai csapatok gyülekeznek. Londonból sürgönyzik lapunknak. Olyan körökben, a­melyek a keletázsiai viszonyo­kat ismerik, azt állítják, hogy ha a pekingi kor­mány engedne, ez a központi kormány és az al­­királyok közt összeütközést idézne elő. A határ­széli kerületek lakossága el van rá tökélve, hogy az oroszokkal szemben a legnagyobb ellentállást fogja kifejteni. Kínát az orosz csapatmozdulatok­kal való fenyegetés sem rémítette meg, ellenkező­leg, ez az egész nyugati határon csak növelte az izgalmat. Hogy milyen komoly a helyzet, azt eléggé jellemzi az a kiáltvány, melyet a pekingi kormány parancsára Mongolországban terjesztenek. A mani­­fesztum így szól: »Az oroszoknak az a szándékuk, hogy annektálják Mongolországot. Vitéz mongol lovasok, a­kiknek az ősei egykoron az egész vilá­got megremegtették, felhívunk benneteket, hogy a hazát védelmezzétek meg !« Berlin, márczius 15. (Saját tudósítónk táv­irata.) Pétervári távirat szerint a »Rjecs« Kar­­binból azt jelenti, hogy a kínai csapatokat az orosz vasúti konc­esszió területén fölfegyver­­zik és meghatározott helyeken központosítják. Zizikarba tömegesen küldenek puskát és töl­tényt. Ott nagy csapattestek összevonását ter­vezik. Karbinban erősen hiszik, hogy az össze­ütközés Kína és Oroszország között elkerül­hetetlen. A haditanács Pekingben tartott leg­utóbbi ülésén elhatározta, hogy Oroszország­nak a kinai ügyekbe való minden beavatkozá­sát határozottan visszautasítják. A kínai vezér­kar most végzi a Lungari folyó partjának topo­gráfiai felvételét. Pétervár, márczius 15. (Saját tudósítónk távirata.) Oroszország ultimátuma, a­melyet Kínához intézett, annál élesebb, mert az orosz követre bízza elutazása idejének megállapítá­sát. Kína válaszát e hét végére várják. A határ­kerületek kínai lakossága el van szánva arra, hogy az oroszokkal szemben a legnagyobb ellenállást fejtse ki. A Turkesztán* keleti részé­ben végbement orosz csapatmozdulatok egy­általán nem ijesztették meg­ a kínaiakat. A nyugati­, határon az izgalom nőttön nő. ’^ A görög király és a német császár. Athéni táviratunk szerint György görög király márczius végén Korfu szigetére érkezve, üdvözölni fogja Vilmos császárt, majd Volóra rándul, az április hó első napjaiban tartandó olimpiai játékok meg­nyitására. Venizelos miniszterelnök és Gryparis külügyminiszter hír szerint szintén rövid látoga­tást tesznek Korfu szigetén, hogy bemutatkozza­nak a német császárnak« . 3 ...­ .....' "■- --------------------------*

Next