Az Ujság, 1911. május (9. évfolyam, 115-127. szám)
1911-05-17 / 115. szám
Szerda, 1911. május 17. AZ ÚJSÁG • A harmadik egyetem. A Felsőoktatásügyi Egyesület ma délután hat órakor folytatta Medveczky Frigyes udvari tanácsos, egyetemi tanár elnöklésével a fölállítandó új egyetemek kérdésében tegnap megkezdett ankétjét az Akadémia üléstermében. Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke volt az első felszólaló,, aki annak a felfogásának adott kifejezést, hogy a mi állami és pénzügyi erőviszonyaink mellett több teljes egyetem nem egyszerre, csak fokozatosan állítható fel.. Szükségesnek tartja ugyan megjelölni azt a négy várost, ahol egyetem állítható föl, de az egyetemes országos érdek szempontjából közönyösnek tartja, hogy ezek közül melyik kap először egyetemet. Wlassics szerint szükség volna új műegyetemre is, a gazdasági felsőoktatást pedig a vidéki egyetemekhez csatolná. König Gyula egyetemi tanár új egyetem felállításától az ország közgazdasági javainak lényeges gyarapodását várja, éppen ezért az új egyetembe nagy szellemi és anyagi tőkét kell befektetni, mert az mindenképpen bőséges kamatokat hoz. Az egyetemet legszívesebben kivinné azokból a nagyvárosokból, amelyek elnyelik az egyetemeket; olyan helyre tenné, ahol az egyetem tölti meg a maga szellemével a várost. A felállítandó új egyetemhez már most kellene gondoskodnunk megfelelő professzorokról, elsősorban pedig megfelelő vezető egyéniségről, amivel olyanféle intézményre céloz, mint az angol egyetemi kancellária, vagy a német egyetemi kurátorság. Jendrassik Ernő egyetemi tanár a helykérdés eldöntését s itt elsősorban a kulturális miliő számbavételét tartja fontosnak, mert félő, hogy a kellően nem kulturált helyeken a város kulturátlansága elnyelné az egyetem kultúráját. Kmndy Károly egyetemi tanár az új egyetem felállításánál a magyarság erősítése, kulturális emelése érdekében elsősorban Szegedet tartja figyelembe veendőnek. Illosvay Lajos műegyetemi tanár elsősorban azokat a városokat venné számba, amelyek nagyobb anyagi segítséget adnak sközülük is azokat válogatná ki, amelyek állandó évi hozzájárulást nyújtanak. Székely István dr. egyetemi tanár kulturális okokból szükségesnek tart új egyetemet, de egyelőre csak egyet, legfölebb kettőt. Az egyetemeket elsősorban államiaknak akarja, de a felekezeti egyetemeknél is teljes állami ellenőrzést és befolyást kíván a végből, hogy azok partikuláris célokat ne szolgáljanak, ami annál könnyebben megtörténhetnék, mivel az országban sok felekezeti tendencia nemzetiségi velleitásokkal kapcsolódik. Már pedig igazságot keresni lehet vallásos érzület virágvázát, amelyben Sárika számára érkezett rózsák voltak elhelyezve. A váza eltörött, a rózsák szerencsére egészben maradtak. — Pardon — mondta Skerliszky Abris a rózsák felé fordulva, majd igen Czenczi felé tekintett, s lágyan folytatta : — Mit szólna hozzá, igen tisztelt és mélyre becsült nagysága, ha tudniillik megkérném becses kezét ? Czenczi kisasszony ijedten nézett a fotográfusra : — De tisztelt Abris úr ? Tegnap még semmi baja se volt. Skerliszky Abris tágra nyílt szemekkel nézett a leányra : — Bocsánatot kérek. Nem sértő szándékkal tettem. Az ügy érdekében. Tudniillik a sötét kamara tekintetében. Hogy megtanulhassuk teljesen a fotografálást. Igen Czenczi riadtan nézte a fotográfust : —• Furcsa ember. S egy abban a pillanatban elkezdett szaladni. Végigfutott az előcsarnokon, a műtermen, a lépcsőházon, föl az emeletre. A fotográfus futott utána: ■— Czenczi kisasszony. Egy pillanatra álljon meg. Az ügy érdekében tudniillik. És futottak. Czenczi elől, a fotográfus utána. Biztosan utoléri az utóbbi, ha véletlenül a nő be nem ugrik egy szobába, s el nem fordítja a kulcsot. Így azonban Skerbiszky Abris úr kívül rekedt az ajtón, s mikor az erélyes kopogásra se nyílt meg, szomorúan megindult lefelé : — Kénytelen vagyok várni holnapig. Az ügy érdekében. A sötét kamara érdekében tudniillik, mellett is, türelemmel, mások sérelme nélkül. (Lelkes éljenzés.) Az értekezletet holnap délután hat órakor az Akadémia üléstermében folytatják. — Változás a bosnyák-herczegovinai kormány élén. A hivatalos lap mai számában teszi közzé a már ismételve jelzett, Gödöllőn kelt királyi kéziratot, mely Varesanin Marian báró gyalogsági tábornokot, hadseregfelügyelőt és a bosznia-herczegovinai országos kormány főnökét saját kérelmére ez állásaitól felmenti és szerajevói hadseregfelügyelővé és a bosznia-herczegovinai országos kormányfőnökévé Potiorek Oszkár táborszernagyot nevezi ki. A horvátok. A horvát képviselők ma délután majdnem valamennyien elutaztak Budapestről és a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor érkeznek ismét Budapestre. Chavrak Levin osztályfőnök Bécsbe utazott. Tomasics Miklós bán itt maradt Budapesten. A kereskedelmi tárcza. — A képviselőház ülése. — A békéscsabai tragédia megdöbbentő képe piroslott fel a képviselőház mai ülésének elején. Berzeviczy Albert elnök szerencsés fogalmazása és fásult sziveket is megkapó szavakkal emlékezett meg Áchim András végzetének gyászos beteltéről. . Ezután szárazabb tárgy, a kereskedelmi költségvetés következett. Hegyi Árpád, a Kossuth-párt szónoka két óra hosszáig tartó, beszédet mondott, amelynek komoly tartalma azonban belefért volna negyedórás beszédbe is. A kereskedelmi tárcza körében annyi sok kivetni valót talált, hogy a költségveést nem fogadta el. • A második szónok horvát volt. Radicsevics Lőrincz azonban beérte, azzal, hogy tüntetés kedvéért néhány horvát szót mondjon, aztán magyarul folytatta a szónoklást, a miért meg is éljenezték. Maga a beszéde egyáltalában nem szolgált rá az elismerésre, mert sehogy sem teljesíthető horvát kívánságoknak szerénytelen hangoztatása volt. Batthyány Tivadar gróf beszéde elején tiltakozott az előadónak az ellen a felfogása ellen, hogy miniszter nem létében a vitát meg kell rövidíteni. A maga részéről derekasan rajta is volt, hogy szerény tehetségéhez képest rendíthetetlenül szaporítsa a szót. Rendkívüli fájdalommal töltötte el az a tapasztalat, hogy beszédét alig harmincz ember hallgatta. Emiatt érzett felháborodását szigorú szavakkal fejezte ki. Egyúttal komoly rosszalással nyilatkozott arról, hogy miközben oly kiváló szónok gyönyörködteti a hallgatóságot, amilyen Batthyány, akadnak oly léha emberek, akik diskurálni mernek. A zord férfiú csak azt nem vette észre, hogy éppen az ellenzéki pártok részéről mutatkozik a legkisebb érdeklődés a vita iránt és hogy a hozzája legközelebb álló függetlenségiek azok, akik még a maguk pártjabeli szónokok beszédei alatt is a legderültebb csevegéssel szoktak szórakozni. Ez különben emberileg érthető, mert az unalom ellen kiki úgy védekezik, ahogy tud. Részletes tudósításunk itt következik . (Jelentés.) Berzeviczy Albert elnök : Megemlékezik Achim András haláláról, amit más helyen közlünk ; bejelenti, hogy a kereskedelmi tárcza körül esetleg szükséges szakfelvilágosításokat a miniszter megbízásából Stetina József államtitkár fogja megadni. (A kereskedelmi költségvetés.) Hegyi Árpád : A Kossuth-párt nevében pártja politikai bizalmatlanságánál fogva nem szavazza meg a költségvetést. Kár, hogy a kormány elejtette a közlekedési akadémia tervét, és hogy nem tette magáévá az előbbi kormánynak a postások fizetésének rendezésére vonatkozó törvényjavaslatát. Határozati javaslatot ad be az iránt, hogy a postánál alkalmazott ellenőröknek, segédellenőröknek és segédtiszteknek a VIII. fizetési osztályba való automatikus előlépés biztosíttassék. A magyar államvasutak jogügyi osztálya kényelmes és bürokratikus eljárásával igen sok kárt okoz a vasútnak. A betegsegélyezési törvény reformját sürgeti, főként abban az irányban, hogy a biztosítást valóban terjeszszék ki mindenkire, akinek fizetése a 2100 koronát meg nem haladja. A törvény megengedi, hogy azok a nagyiparosok, kik háromszáznál több munkást foglalkoztatnak, úgyszólván családi keretben, saját maguknak alakíthatnak egy-egy munkásbiztosító pénztárt. Hegedűs Lóránt: Nem maguknak, hanem munkásaiknak. Hegyi Árpád : De családi keretben. Hegedűs Lóránt: Nem családi keretben, hanem a vállalatnak. Hegyi Árpád : Ez nem lényeges. A költségvetést nem szavazza meg. Radicsevics Lőrincz (horvát nyelven kezeli, magyarul folytatja) : A magyarok és horvátok testvéri szeretetét a gazdasági érdekek igazságos ápolásával lehetne leginkább ápolni. Sajnos, a kormányok nem igen tanulmányozzák Horvátország gazdasági viszonyait és intézkedéseik néha sehogyan sem illeszkednek a horvátországi viszonyokhoz. Új vasúti összeköttetéseket és igazságos tarifapolitikát követel Horvátország részére s különösen a lukai vasút minél előbb való kiépíttetését sürgeti. A közös hivatalokban a kiegyezési törvénynek megfelelően csak horvátokat kellene alkalmazni és a törvénynek azt a rendelkezését, hogy a közös ügyekben is horvát a hivatalos nyelv, következetesen végre kellene hajtani. E czélból elsősorban Zágrábban vasúti tanfolyamot kell felállítani. Abban a föltevésben, hogy a horvátok jogos kívánságai teljesedni fognak, megszavazza a költségvetést. Batthyány Tivadar gróf: Azért, hogy nincs végleges kereskedelmi miniszter, a kereskedelmi tárcaköltségeit meg lehet vitatni. Aki a magyarhorvát kiegyezési törvény alapján áll, sok tekintetben hozzájárulhat a horvát követelésekhez. A Ház már két év óta nem foglalkozott kereskedelmi költségvetéssel és így nem lehet kitérni az elől, hogy a nagy közgazdasági kérdéseket megvitassuk A vám- és kereskedelmi politika terén nélkülözzük azt az erőt, melyet az önálló vámterület nyújthat. Kétségtelen, hogy Ausztria és Magyarország között önálló vámterület esetén is igen sok czikk forgalma szabad és vámmentes volna, de az erő nem a vámokban van, hanem abban a tudatban, hogy az önállóvámtarifa, ez a hatalmas fegyver, a kezünkben van. A gazdasági életnek másik jelentős alapja a közlekedési utak kiépítése . Hieronyminak erre igen szép programmja volt, de nálunk a programmok a pénz hiányában rendesen a papiroson maradnak. A vasút és a hajózás fejlesztését sürgeti s hangoztatja, hogy olcsó víziútjainkat még nem tudjuk kihasználni. Jó közgazdasági törvények is kellenének, elsősorban egy új és nem nagyon terjedelmes ipartörvény ; revideálni kell a kereskedelmi törvényt, és ennek keretében elsősorban a biztosítás ügyét is. (Zaj.) Nagyon sajnálja, hogy mikor ily fontos dolgokról van szó, igen csekély az érdeklődés és a Házban társalgás folyik. Berzeviczy Albert elnök : Kijelenti, hogy a Házban élénk társalgás nem folyik. (Derültség.) Kelemen Samu : Egy képviselő ilyenkor látja szükségesnek lefoglalni a minisztert és az államtitkárt. Szüllő Géza : Ellenzéki volt. Múzsa Gyula : Olyat közöltem a miniszterrel, ami ■ hozzátartozik. Batthyány Tivadar gróf : A folyamhajózást is fejleszteni kell, nekünk több vízi utunk van, mint bármely más országnak, de ezeket nem használjuk ki. A mellékfolyókat a Sió-csatornával együtt minél előbb hajózhatókká kell tenni. A költségvetést nem szavazza meg. (Helyeslés a baloldalon.) (Státusrendezés, munkáspénztár.) Berzeviczy Albert elnök : A Ház engedelmét kéri ahhoz, hogy Heltai Ferencz a pénzügyi bizottság előadója most nyújthassa be a bizottság határozati javaslatát, hogy az már a mai ülés jegyzőkönyvébe felvehető legyen. (Helyeslés.) Heltai Ferencz előadó (olvassa) : »A képviselőház tudomásul veszi a kereskedelemügyi miniszternek azt a bejelentését, hogy egyrészt a kereskedelemügyi minisztérium fogalmazó tisztviselői és másrészt a központi igazgatásnak az állami építés e