Az Ujság, 1911. május (9. évfolyam, 115-127. szám)

1911-05-17 / 115. szám

Szerda, 1911. május 17. AZ ÚJSÁG • A harmadik egyetem. A Felső­oktatásügyi Egyesület ma délután hat órakor folytatta Med­­veczky Frigyes udvari tanácsos, egyetemi tanár elnöklésével a fölállítandó új egyetemek kérdésé­ben tegnap megkezdett ankétjét az Akadémia üléstermében. Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke volt az első felszólaló,, a­ki annak a felfogásának adott kifejezést, hogy a mi állami és pénzügyi erő­viszonyaink mellett több teljes egyetem nem egy­szerre, csak fokozatosan állítható fel.. Szükséges­nek tartja ugyan megjelölni azt a négy várost, a­hol egyetem állítható föl, de az egyetemes orszá­gos érdek szempontjából közönyösnek tartja, hogy ezek közül melyik kap először egyetemet. Wlassics szerint szükség volna új műegyetemre is, a gazda­sági felső­oktatást pedig a vidéki egyetemekhez csatolná. König Gyula egyetemi tanár új egyetem fel­állításától az ország közgazdasági javainak lényeges gyarapodását várja, éppen ezért az új egyetembe nagy szellemi és anyagi tőkét kell befektetni, mert az mindenképpen bőséges kamatokat hoz. Az egyetemet legszívesebben kivinné azokból a nagy­városokból, a­melyek elnyelik az egyetemeket; olyan helyre tenné, a­hol az egyetem tölti meg a maga szellemével a várost. A felállítandó új egye­temhez már most kellene gondoskodnunk meg­felelő professzorokról, első­sorban pedig megfelelő­­ vezető egyéniségről, a­mivel olyanféle intézményre c­éloz, mint az angol egyetemi kanc­ellária, vagy a német egyetemi kurátorság. Jendrassik Ernő egyetemi tanár a helykérdés el­döntését s itt első­sorban a kulturális miliő számba­vételét tartja fontosnak, mert félő, hogy a kellően nem kulturált helyeken a város kulturátlansága el­nyelné az egyetem kultúráját. Kmnd­y Károly egyetemi tanár az új egyetem felállításánál a magyarság erősítése, kulturális emelése érdekében első­sorban Szegedet tartja figyelembe veendőnek. Illosvay Lajos műegyetemi tanár első­sorban azokat a városokat venné számba, a­melyek na­gyobb anyagi segítséget adnak s­­közülük is azokat válogatná ki, a­melyek állandó évi hozzájárulást nyújtanak. Székely István dr. egyetemi tanár kulturális okokból szükségesnek tart új egyetemet, de egyelőre csak egyet, legfölebb kettőt. Az egye­temeket első­sorban államiaknak akarja, de a fele­kezeti egyetemeknél is teljes állami ellenőrzést és befolyást kíván a végből, hogy azok partikuláris c­élokat ne szolgáljanak, a­mi annál könnyebben megtörténhetnék, mivel az országban sok felekezeti tendenc­ia nemzetiségi velleitásokkal kapcsolódik. Már pedig igazságot keresni lehet vallásos érzület virágvázát, a­melyben Sárika számára érke­zett rózsák voltak elhelyezve. A váza eltörött, a rózsák szerencsére egészben maradtak. — Pardon — mondta Skerliszky Abris a rózsák felé fordulva, majd igen Czenczi felé tekintett, s lágyan folytatta : — Mit­­ szólna hozzá, igen tisztelt és mélyre becsült nagysága, ha tudniillik meg­kérném becses kezét ? Czenczi kisasszony ijedten nézett a foto­gráfusra : — De tisztelt Abris úr ? Tegnap még semmi baja se volt. Skerliszky Abris tágra nyílt szemekkel nézett a leányra : — Bocsánatot kérek. Nem sértő szándék­kal tettem. Az ügy érdekében. Tudniillik a sötét kamara tekintetében. Hogy megtanul­hassuk teljesen a fotografálást. Igen Czenczi riadtan nézte a fotográfust : —• Furcsa ember. S egy abban a pillanatban elkezdett sza­ladni. Végigfutott az előcsarnokon, a műter­men, a lépcsőházon, föl az emeletre. A foto­gráfus futott utána: ■— Czenczi kisasszony. Egy pillanatra áll­jon meg. Az ügy érdekében tudniillik. És futottak. Czenczi elől, a fotográfus utána. Biztosan utoléri az utóbbi, ha vélet­lenül a nő be nem ugrik egy szobába, s el nem fordítja a kulcsot. Így azonban Skerbiszky Abris úr kívül rekedt az ajtón, s mikor az erélyes kopogásra se nyílt meg, szomorúan megindult lefelé : — Kénytelen vagyok várni holnapig. Az ügy érdekében. A sötét kamara érdekében tudniillik­, mellett is, türelemmel, mások sérelme nélkül. (Lel­kes éljenzés.) Az értekezletet holnap délután hat órakor az Akadémia üléstermében folytatják. — Változás a bosnyák-herczegovinai kormány élén. A hivatalos lap mai számában teszi közzé a már ismételve jelzett, Gödöllőn kelt királyi kéz­iratot, mely Varesanin Marian báró gyalogsági tábornokot, hadseregfelügyelőt és a bosznia-hercze­­govinai országos kormány főnökét saját kérelmére ez állásaitól felmenti és szerajevói hadseregfel­ügyelővé és a bosznia-herczegovinai országos kor­mány­főnökévé Potiorek Oszkár táborszernagyot nevezi ki.­­ A horvátok. A horvát képviselők ma dél­után majdnem valamennyien elutaztak Budapest­ről és a pénzügyi tárc­a költségvetésének tárgya­lásakor érkeznek ismét Budapestre. Chavrak Levin osztályfőnök Bécsbe utazott. Tomasics Miklós bán itt maradt Budapesten. A kereskedelmi tárcza. — A képviselőház ülése. — A békéscsabai tragédia megdöbbentő képe piroslott fel a képviselőház mai ülésének ele­jén. Berzeviczy Albert elnök szerencsés fogal­­mazása és fásult sziveket is megkapó szavak­kal emlékezett meg Áchim András végzeté­nek gyászos beteltéről. . Ezután szárazabb tárgy, a kereskedelmi költségvetés következett. Hegyi Árpád, a Kossuth-párt szónoka két óra hosszáig tartó, beszédet mondott, a­melynek­ komoly tartalma azonban belefért volna negyedórás beszédbe is. A kereskedelmi tárcza körében annyi sok kivetni valót talált, hogy a költségve­ést nem fogadta el. • A második szónok horvát volt. Radicsevics Lőrincz azonban beérte, azzal,­­ hogy tüntetés kedvéért néhány horvát szót mondjon, aztán magyarul folytatta a szónoklást, a miért meg is éljenezték. Maga a beszéde egyáltalában nem szolgált rá az elismerésre, mert sehogy sem teljesíthető horvát kívánságoknak szerény­telen hangoztatása volt. Batthyány Tivadar gróf beszéde elején tiltakozott az előadónak az ellen a felfogása ellen, hogy miniszter nem létében a vitát meg kell rövidíteni. A maga részéről derekasan rajta is volt, hogy szerény tehetségéhez képest rendíthetetlenül szaporítsa a szót. Rendkívüli fájdalommal töltötte el az a tapasztalat, hogy beszédét alig harmincz ember hallgatta. E­miatt érzett felháborodását szigorú szavakkal­­ fe­jezte ki. Egyúttal komoly rosszalással nyilat­kozott arról, hogy miközben oly kiváló szónok gyönyörködteti a hallgatóságot, a­milyen Batthyány, akadnak oly léha emberek, a­kik diskurálni mernek. A zord férfiú csak azt nem vette észre, hogy éppen az ellenzéki pártok részéről mutatkozik a legkisebb érdeklődés a vita iránt és hogy a hozzája legközelebb álló függetlenségiek azok, a­kik még a maguk pártjabeli szónokok beszédei alatt is a leg­­derültebb csevegéssel szoktak szórakozni. Ez különben emberileg érthető, mert az unalom ellen kiki úgy védekezik, a­hogy tud.­­ Részletes tudósításunk itt következik . (Jelentés.) Berzeviczy Albert elnök : Megemlékezik Achim András haláláról, a­mit más helyen közlünk ; be­jelenti, hogy a kereskedelmi tárcza körül esetleg szükséges szakfelvilágosításokat a miniszter meg­bízásából Stetina József államtitkár fogja meg­adni. (A kereskedelmi költségvetés.) Hegyi Árpád : A Kossuth-párt nevében pártja politikai bizalmatlanságánál fogva nem szavazza meg a költségvetést. Kár, hogy a kormány elej­tette a közlekedési akadémia tervét, és hogy nem tette magáévá az előbbi kormánynak a postások fizetésének rendezésére­ vonatkozó törvényjavas­latát. Határozati javaslatot ad be az iránt, hogy a postánál alkalmazott ellenőröknek, segédellen­őröknek és segédtiszteknek a VIII. fizetési osz­tályba való automatikus előlépés biztosíttassék. A magyar államvasutak jogügyi osztálya kényel­mes és bürokratikus eljárásával igen sok kárt okoz a vasútnak. A betegsegélyezési törvény reformját sürgeti, főként abban az irányban, hogy a biztosí­tást valóban terjeszszék ki mindenkire, a­kinek fizetése a 2100 koronát meg nem haladja. A tör­vény megengedi, hogy azok a nagyiparosok, kik háromszáznál több munkást foglalkoztatnak, úgy­szólván családi keretben, saját maguknak alakít­hatnak egy-egy munkásbiztosító pénztárt. Hegedűs Lóránt: Nem maguknak, hanem munkásaiknak. Hegyi Árpád : De családi keretben. Hegedűs Lóránt: Nem családi keretben, ha­nem a vállalatnak. Hegyi Árpád : Ez nem lényeges. A költség­­vetést nem szavazza meg. Radicsevics Lőrincz (horvát nyelven kezeli, ma­gyarul folytatja) : A magyarok és horvátok testvéri szeretetét a gazdasági érdekek igazságos ápolásával lehetne leginkább ápolni. Sajnos, a kormányok nem igen tanulmányozzák Horvátország gazdasági vi­szonyait és intézkedéseik néha sehogyan sem il­leszkednek a horvátországi viszonyokhoz. Új vasúti összeköttetéseket és igazságos tarifapolitikát köve­tel Horvátor­szág részére s különösen a lukai vasút minél előbb való kiépíttetését sürgeti. A közös hivatalokban a kiegyezési törvénynek megfelelően csak horvátokat kellene alkalmazni és a törvény­nek azt a rendelkezését, hogy a közös ügyekben is horvát a hivatalos nyelv, következetesen végre kellene hajtani. E czélból első­sorban Zágrábban vasúti tanfolyamot kell felállítani. Abban a föltevés­ben, hogy a horvátok jogos kívánságai teljesedni fognak, megszavazza a költségvetést. Batthyány Tivadar gróf: Azért, hogy nincs végleges kereskedelmi miniszter, a kereskedelmi tárc­a­­költségeit meg lehet vitatni. A­ki a magyar­­horvát kiegyezési törvény alapján áll, sok tekintet­ben hozzájárulhat a horvát követelésekhez. A Ház már két év óta nem foglalkozott kereskedelmi költségvetéssel és így nem lehet kitérni az elől, hogy a nagy közgazdasági kérdéseket megvitassuk A vám- és kereskedelmi politika terén nélkülöz­zük azt az erőt, melyet az önálló vámterület nyújthat. Kétségtelen, hogy Ausztria és Magyar­­ország között önálló vámterület esetén is igen sok czikk forgalma szabad és vámmentes volna, de az erő nem a vámokban van, hanem abban a tudatban, hogy az önálló­­vámtarifa, ez a hatalmas fegyver, a kezünkben van. A gazdasági életnek másik jelentős alapja a közlekedési utak kiépítése . Hieronyminak erre igen szép programmja volt, de nálunk a programmok a pénz hiányában rende­sen a papiroson maradnak. A vasút és a hajózás fejlesztését sürgeti s hangoztatja, hogy olcsó víziútjainkat még nem tudjuk kihasználni. Jó közgazdasági törvények is kellenének, első­sorban egy új és nem nagyon terjedelmes ipartörvény ; revideálni kell a kereskedelmi törvényt, és ennek keretében első­sorban a biztosítás ügyét is. (Zaj.) Nagyon sajnálja, hogy mikor ily fontos dolgokról van szó, igen csekély az érdeklődés és a Házban társalgás folyik. Berzeviczy Albert elnök : Kijelenti, hogy a Házban élénk társalgás nem folyik. (Derültség.) Kelemen Samu : Egy képviselő ilyenkor látja szükségesnek lefoglalni a minisztert és az állam­titkárt. Szüllő Géza : Ellenzéki volt. Múzsa Gyula : Olyat közöltem a miniszterrel, a­mi ■ hozzátartozik. Batthyány Tivadar gróf : A folyamhajózást is fejleszteni kell, nekünk több vízi utunk van, mint bármely más országnak, de ezeket nem hasz­náljuk ki. A mellékfolyókat a Sió-csatornával együtt minél előbb hajózhatókká kell tenni. A költségvetést nem szavazza meg. (Helyeslés a bal­oldalon.) (Státusrendezés, munkáspénztár.) Berzeviczy Albert elnök : A Ház engedelmét kéri ahhoz, hogy Heltai Ferencz a­ pénzügyi bi­zottság előadója­­ most nyújthassa be a bizottság határozati javaslatát, hogy az már a mai ülés jegyzőkönyvébe felvehető legyen. (Helyeslés.) Heltai Ferencz előadó (olvassa) : »A képviselő­ház tudomásul veszi a kereskedelemügyi miniszter­nek azt a bejelentését, hogy egyrészt a kereskede­lemügyi minisztérium fogalmazó tisztviselői és másrészt a központi igazgatásnak az állami építés­ e

Next