Az Ujság, 1911. július (9. évfolyam, 154-166. szám)
1911-07-11 / 162. szám
IO — Árvizek. Sepsiszentgyörgyről jelentik: A folytonos esőzések miatt az Olt folyó vízállása két és fél méterrel emelkedett s az egész vidéket viz alá temette. Az áradás egyre tart. A Feketeügy és Kovászna patakok szintén kiáradtak és a vasúti töltést több kilométerre alááztatták. Félő, hogy a további esőzés miatt a vasúti forgalom megakad. Az árvíz óriási károkat okozott. Emberélet nem pusztult el. Gyergyóbékás csikmegyei nagyközség községi bírája, Görög György a következő táviratot intézte hozzánk: s Csik megyében a román határon fekvő Gyergyóbékás nagyközségben a 6—7000 főnyi magyarságot az egy heti esőzés után a hegyekről levonuló víztömegek hajléktalanná tették. A hegyeken lakó hatezernyi román lakosság nem jöhetvén segítségre, a mentés lehetetlen volt s a lakosságra, mely a külvilágtól el van zárva, éhhalál vár. E hó 7-én kezdődött az áradás, mely a szakadatlan esőzés folytán fokozódik. A házak, melléképületek, háziállatok és takarmány elsodorva, az utak minden irányban elpusztultak, úgy hogy élelmiszerek beszerzése lehetetlen. Az a kevés élelmiszer, amely néhány kereskedőnél raktáron maradt, annyira megdrágult, hogy a koldussá lett nép nem veheti meg s ennek következtében rettenetes ínségnek néz elébe.« Felsővisóról jelentik : Az esőzések napok óta tartanak. A folyók megáradtak. Árvízveszély fenyeget az egész vidéken. Majszin községben a vizár 2500 köbméter fát elsodort. Száznál több ház áll itt víz alatt. A kár már eddig is százezrekre rúg. Marosvásárhelyről jelentik: A Maros völgyében egy hét óta tartó óriási esőzések és a havasi patakok annyira megdagasztották a Marost, hogy Szászrégentől Maroshévizig az összes árterületek víz alatt állanak. A vasúti hidak nagyrészt erősen megrongálódtak, részben elpusztultak. Dévánál a vasúti közlekedést átszállással tartják fenn, míg Palotailva felé a vasúti közlekedés teljesen megszakadt. Attól tartanak, hogy a nemrégiben fél milliós költséggel épült szászrégeni betongátat a víz áttöri, miután a gáton repedések mutatkoznak. Az egyes községek teljesen víz alatt vannak. A kár igen nagy. Köllő alispán intézkedésére Gyulafehérvárról egy század utászkatona érkezett, hogy legalább a pályatestet rendbehozhassák. A fenyegetett területen állandóan nagy viharok és jégesők vannak és még nagyobb katasztrófától tartanak. Lembergből táviratozzák, hogy a több nap óta tartó esőzések következtében a Pruth kilépett medréből és Kolomeánál elöntötte a földeket. Kolomea mélyebben fekvő városrészeiben az árvíz a lakóházak földszinti ablakáig terjed. Czernoviczból jelentik, hogy a Pruth völgyében Czernovicz közelében fekvő községek tegnap teljesen víz alá kerültek. A mentési munkálatokat az odavezényelt katonaság egész éjjel folytatta. A Pruth vízállása már csökkent. Jelentik, hogy a Pruth összes mellékfolyói is apadnak. Két ember élete áldozatul esett. A kár milliókra rúg. Bukarestből táviratozzák, hogy az állandó esőzések következtében Moldvaország folyói kiléptek medrükből. Számos község, Piatra, Bana, Neamtzu városok egy része, valamint Jassy több utczája víz alatt áll. Az áradásoknak több emberélet is áldozatul esett. A kár igen nagy. Az áradás miatt szenvedő lakosságnak mindenütt katonacsapatok nyújtanak segítséget, akik a gátakat is emelik. A vasúti közlekedés Moldovában a legnagyobb nehézségekkel küzd. Konstantinápolyból táviratozzák nekünk. A Marica és Vardar folyók az árvíz miatt kiöntötték medrükből. Le Drinápolyig a községek nagy része víz alatt áll. Több ember a vízbe fúlt. Az áradás több százezer vagyon gabonát és néhány ezer darab szarvasmarhát pusztított el. — Vasúti összeütközés. Gombosról jelentik: Tegnap délelőtt Gombos állomáson tolatás közben egy tehervonat összeütközött egy személyvonattal. Egy utas veszedelmesen, kilenc pedig könnyebben sebesült meg. Vizsgálatot indítottak, hogy kit terhel a felelősség a balesetért. — A földrengés. A szombat hajnali órájában történt földrengés országszerte olyan nagy izgalmat keltett, amelynek hatása még napok múlva is nyilvánul. Előfizetőink és olvasóink még a mai postával is küldöttek nekünk az ország minden részéből leveleket, táviratokat, amelyekben megfigyeléseiket köztik velünk. Ezeket, a hűséges ragaszkodásra és érdeklődésre valló közléseket mi most már nem közölhetjük, mert ezek időközben már napvilágot láttak lapunk hasábjain és így azokra most már vissza nem térhetünk. De amit soha eléggé nem lehet ismételni, az a köszönetnek és hálának érzete, amely lapunk szerkesztőségét megszámlálhatatlan olvasóival szemben áthatja. Szinte megindító az a gyöngédség és az a szeretet, amelylyel munkánkat, fáradozásainkat annyi sok önzetlenséggel és családias együttérzéssel igyekeznek megkönnyíteni. Miután ezeket a megfigyeléseket már előzőleg, távirati úton kaptuk meg, a mi kötelességünk csupán az, hogy a nemes szándékot köszönjük meg. Az a tiszta érzésből fakadt kapcsolat, amely Az Újságot olvasóival egybefűzi, az a kölcsönös megbecsülés és szeretet, amely a lapot és annak hűséges táborát, előfizetőit, olvasóit egyaránt áthatja, a mi munkánk legdrágább gyümölcse. Erősségünk és büszkeségünk a múltban és a jelenben, reményünk és lelkesítőnk a jövő nagy küzdelmeiben. — A vakbél-félelem. Egy berlini orvosi folyóiratban Albu dr. egyetemi tanár kikel az ellen az orvosi divat ellen, hogy a vakbélgyulladás legjelentéktelenebb tünetei mellett is azonnal megoperálják a beteget. Ma nagyon kevés orvos akad, aki vakbélgyulladás diagnózisa esetében nem fordul sebész-kollegája segítő kezéhez. Albu dr. már évek óta küzdelmet folytat a túlzott vakbélfélelem ellen. Mindig az volt ugyan a felfogása, hogy inkább tíz operáczióval többet kell végezni, mint egygyel kevesebbet, de azért a derűre-borura való, kivételeket nem tűrő operácziónak elvi ellensége. A vakbél-félelem olyan általános már, hogy a legtöbb beteg maga is a legcsekélyebb fájdalom esetében azonnal megköveteli a vakbél féregnyulványának eltávolítását. Maga a közönség kényszeríti néha a sebészt felesleges műtétekre, amelyek némi türelemmel, a betegnek még egy ideig való megfigyelésével el lehetne kerülni. Mindenesetre örvendetes, hogy a belgyógyászok és a gyakorló orvosok köréből lassanként ellenzéke kezd támadni a mindenáron való operálásnak. — Akrobaták mint anarchisták. Buenos Airesből jelentik, hogy a rendőrség anarchista merényletnek jött nyomára. Két olasz akrobatát, akiknek lakásában bombakészítő műhelyt találtak, letartóztattak. — Gyilkosság féltékenységből. Resiczabányáról Jelentik : Lukács Mihály és Uzon Juon krassócseri lakosok együtt mulattak tegnap itt egy vendéglőben. A legjobb hangulatban töltötték az estét, a midőn Uzon egyszerre felugrott, tüszőjéből kést ragadott és Lukács nyakát keresztülszúrta. Lukács azonnal meghalt. A korcsmai vendégek Uzont lefogták és átadták a csendőrségnek. Uzon féltékenységből követte el a tettet. — Sztrájkmozgalmak a külföldön, Manchesterből táviratozzák. A kikötői munkások tegnap tartott gyűlésükön elhatározták, hogy a békebíróság közvetítésével a munkaadókkal létrejött kiegyezési feltételeket elfogadják. A hajótulajdonosok béremelésre hajlandóknak nyilatkoztak. A munkások elhatározták, hogy a munkát a fuvarosok és munkaadóik közti viszály elrendezése után kezdik ismét meg. A vasúti szolgálatban alkalmazott fuvarosok szintén gyűlést tartottak és elhatározták, hogy a munkát a régi béren kezdik ismét meg, ha a többi fuvarosok ügye kielégítő módon nyer megoldást. Az utóbbiak azonban, vezéreik tanácsa ellenére elhatározták, hogy a munkaadók feltételeit nem fogadják el. A tengerészek sztrájkja az itteni kikötőben a munkaadók és az összes kategóriákba tartozó munkások közt létrejött megegyezéssel befejezést nyert. Londonból táviratozzák, hogy odaérkezett jelentések szerint a hulli gabonarakodók és kikötői munkások elhatározták, hogy a munkát nem kezdik meg holnap, mert a múlt héten a munkaadókkal létrejött megegyezést nem találják kielégítőnek. — Tosellino és a szász királyi udvar. A volt szász trónörökösné kiadás előtt lévő memoárjai, úgy látszik, nem sokat aggasztják a drezdai udvar köreit. Pedig Toselliné eleget fenyegetőzik vele. Legelőször csak annyit íratott meg az angol lapokban, hogy az emlékiratokon dolgozik. Ez a tendencziózus kerecske azonban hatástalan maradt. Erre világgá bocsátotta a grófné azt a másik szenzácziót, hogy a memoárokat ki is adják. Egy angol könyvkiadó cég vásárolta meg állítólag, amely százötvenezer márkával fizette meg az érdekes följegyzéseket, ezenkívül még minden eladott példány után is, külön jutalékot is ígérve a szerzőnőnek. A drezdai udvarra azonban, ez a hír sem gyakorolt különösebb benyomást. Ekkor aztán jött a nagy ágyú. A grófné maga mondta el egy intervjú keretében, hogy a szász királylyal való házasságának történetét fogja megírni memoárjaiban. Ez aztán végre nyilatkozatra bírta a szász kormányt is, amelynek a király régen szabad kezet adott már ebben az ügyben. A nyilatkozat azonban nem a nyilvánosságnak szólt, hanem kizárólag Tosellinének magának. A kormány megüzente ugyanis a grófnénak, hogy ha iosaiban botránkoztató dolgok lennének, akkor a királyi levéltárból előszednék 5—6 levelét abból az időkből, a mikor még szász trónörökösné volt s az egész világ tiszteletét élvezte. Ezeket a leveleket aztán majd közzéteszik. A szász kormány meg van győződve róla, hogy ezt a nyilvánosságot nem köszönné meg Montignoso grófné. Most ebben áll az ügy. A grófné egy idő óta tényleg elhallgatott a memoárjaival. Ellenben nyakra-főre kérvényekkel ostromolja a drezdai udvart, hogy engedjék meg neki gyermekeit látni. Ezeket a kérvényeket azonban az udvar ridegen elutasítja ; pedig a grófné hivatkozott az 1905 május 5-én kelt megegyezésre is, amely szerint neki szerződéses joga van gyermekeit meglátogathatni. Ezzel szemben azonban az udvar hivatkozik a megegyezés egy titkos pontjára, amely kimondja, hogy ezeket a látogatásokat a király csak akkor tartozik megengedni, ha azok gyermekei lelkületére nem lehetnek kártékony befolyással. A legelső látogatás tudvalevőleg meg is történt Münchenben, a Continentál-szállóban. A grófnő azonban azon kezdte, hogy föl akarta világosítani gyermekeit a Giron-nal való viszonya felől. Ettől kezdve természetesen eltiltották tőle a gyermekeket. Most a grófnő, sikertelen kérvényezései után, azzal fenyegetőzik, hogy a királynak magának fogja elmondani mondani valóit és pedig utczán, külföldön, ott, ahol élt. Hogy találkozzék vele, arra lesz majd gondja. Erre a fenyegetésre a szász kormány azzal felelt, hogy az európai kormányoktól kért védelmet a király személye számára. Már most Toselliné, ha botrányt akar, számítania kell a rendőrség beavatkozására is, amely pedig tudvalevőleg nem szokott nagyon kíméletes lenni az alkalmatlankodó személyekkel szemben. Ilyen szép, lefelé haladó karriert csinált pár év alatt a volt szász trónörökösné, akinek ma a trón magasan kellene tündökölnie. — Orvosi dir. Szilárd Bertalan dr. az Erzsébetkirályné sósfürdő vezető orvosának neveztetett ki. — A cseklészi várkastély. Az Esterházy grófi család cseklészi hitbizományi várkastélyának leégése alkalmából néhány budapesti lapban az a hir jelent meg, hogy a várkastély összes helyiségei — kivéve a grófi család által lakott részeket — zár alatt lennének. Illetékes helyről felhatalmaztak annak kijelentésére, hogy a megjelent közlemények e részben nem fedik a teljesen valóságot. Ugyanis a kastély helyiségei közül csakis a könyvtár és a fegyvertár voltak közjegyzői pecsét alatt és pedig a jelenlegi haszonélvező , Esterházy Károly gróf határozott kívánságára, miután ezen helyiségekben felhalmozott leltári tárgyak a grófnak a saját veszélyére történt birtokbalépése alkalmával részletesen és leltárikig átvehetők nem voltak, tehát nehogy az esetleges hiányokért a felelősség őt érje, a leltározás megejtéséig ezen helyiségeket közjegyzői pecséttel láttatta el. Az értékes könyvtár egyharmadrésze, nemkülönben az összes értékesebb bútorok és műkincsek, mind megmentettek. A tűz martalékává csak a könyvtár kétharmadrésze, a fegyvertár és a második emeleten levő csekélyebb értékű bútorok lettek. Végül megjegyezhetjük, hogy a kárnak a biztosító társaság által való megtérítése iránti tárgyalások már megkezdődtek, valamint kezdetét vette az újra való fölépítés terveinek elkészítése is. A jelenlegi haszonélvező , Esterházy Károly gróf a kastélyt a régi stílben, a leégett kastély stíljéhez teljesen hasonlóan fogja fölépíteni. AZ ÚJSÁG .Kedd, 1911. július 11