Az Ujság, 1911. augusztus (9. évfolyam, 180-192. szám)

1911-08-13 / 191. szám

Vasárnap, 1911. augusztus 13. AZ ÚJSÁG lassagyarmati kerületben (Nógrád vármegye) a sze­mek fejlődése részben igen szép s jó középtermés várható. 10. Az egri kerületben (Heves és Jász- Nagykun-Szolnok vármegye) a szőlők fejlődése jó és a korai csemegefajták már érni kezdenek. 11. A miskolczi kerületben (Borsod és Gömör-Kis- Hont vármegye) a hetek óta tartó állandó szárazság miatt a harmadgyökeres szőlők, valamint a sovány és meszes területeken levők nem fejlődnek kellő­képpen. Hegyi szőlőkben közepes, homokiban középen aluli termés várható. 12. A tarczali kerü­letben (Abaúj -Torna, Zemplén vármegye) a tartós szárazságtól a bogyók nem fejlődnek, miért is a terméskilátások csökkentek. Borkereslet lanyha. 13. A beregszászi kerületben (Bereg, Ung és Szabolcs vármegye) az aszály a szőlők fejlődését hátrál­tatja. Középtermés várható. 14. A szatmári ke­rület nagybányai és­ szinyérváraljai járásában rossz lesz a termés, a többi helyen azonban jó középtermés várható. 15. A szilágysomlyói kerü­letben (Szilágy vármegye) kedvező időjárás folytán bő termésre van kilátás. 16. A bihardiószegi kerü­letben (Bihar vármegye) jó középtermés várható. Borkészlet csekély. 17. A ménesi kerületben (Arad vármegye) a szőlő fejlődése az esőhiány miatt ugyan megállott, de azért középtermés még vár­ható. 18. A fehértemplomi kerületben (Krassó- Szörény és Temes vármegye) Verseczen és környé­kén a szőlőtermés minőségileg igen jó. 19. A kecske­méti kerületben (Pest vármegye alsó része, Csongrád, Csanád és Békés vármegye) a rendkívüli aszály a fejlődést teljesen megakasztotta. Nagy átlagban mégis középtermés várható. 20. A szabadkai kerü­letben (Bács-Bodrog és Torontál vármegye) a szőlők daczára a nagy szárazságnak még elég jó karban vannak. Középtermés várható. 21. A nagy­­enyedi kerületben (Alsó-Fehér, Szeben és Hunyad vármegye) a szőlő fejlődése kielégítő. Gyenge ter­més várható. 22. A dicsőszentmártoni kerületben (Kis- és Nagyküküllő, valamint Udvarhely vár­megye) középtermésre van kilátás. 23. A maros­vásárhelyi kerületben (Maros-Torda vármegye) ál­talában középtermés várható. Eladó bor sehol sincs. Gyümölcs. A különben sem kedvező termés­­kilátások a szárazság miatt egyre csökkennek, mert a gyümölcs igen férgesedik és hull. Az ország legtöbb vidékén még a körte és alma kielégítőnek mondható, a dió néhol bőven mutatkozik, míg a szilva a legtöbb helyen gyenge. A munkásbiztosító törvényt hatályon kívül helyezik. Négy éve, hogy életbe léptették az ipari munkások biztosításáról szóló törvényt és a végre­hajtására hivatott tényezők minden igyekvése, még sok javítás daczára sem tud a törvény igazán az életbe átmenni. Mindenki nyög alatta. A minisz­térium, az állami munkásbiztosítási hivatal, a pénztárak, a hivatalnokok, de főleg a munkások és az iparosok. Alig várják a reformot, a­melylyel komolyan senki sem mer foglalkozni. Senki sem tudja, mi lesz a törvény revíziójával, a­melyet egyre jobban sürget az érdekeltség minden rétege. Az Országos Iparegyesületnek hivatalos lapja ille­tékes helyen azt a fölvilágosítást kapta, hogy a kereskedelemügyi tárc­a ideiglenes vezetés alatt állván, kompetens helyen nem tartják helyesnek és ildomosnak egy véglegesen kinevezendő minisz­ter elhatározásának preokkupálni. Bár a novella készen van, az sem lehetetlen, hogy egy új miniszter alatt egy esetleges rendszerváltozás is szóba kerülhet. Ennek előkészítése végett — az említett lap szerint — bizonyos oldalról az az eszme is fölmerült, hogy a mostani törvényt helyez­zék törvényhozási úton hatályon kívül s hatalmazzák föl a kereskedelemügyi minisztériumot, hogy a pénz­tárak vezetését vegye a kezébe s a szükségesnek vélt reformokat léptesse életbe rendeleti uton, a­mennyi­ben pedig ezek a gyakorlatban beválnak, ejtse sorát az új törvénytervezet kidolgozásának és a törvényhozás elé való terjesztésének. Az államvasút szállítási feltételei. Az állam­­vasút által anyagok és leltári tárgyak szállítására nézve kibocsátott általános feltételek egyes in­tézkedései az államvasút szállítói körében jogosult aggodalmakat keltettek , ezért a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége elhatározta, hogy a szállítási feltételeket érdekelt tagjainak bevoná­sával beható tanulmány tárgyává téve azzal a kérelemmel fog a kereskedelmi miniszterhez for­dulni, hogy a sérelmes szállítási feltételeket az államvasút őszszel az államvasút, valamint az érdekelt szállítók képviselőinek részvételével szak­­tanácskozmány elé terjeszsze megvitatás és a feltételek megfelelő módosítása végett. Általá­nosságban azt panaszolják a szövetség tagjai, hogy a szállítási feltételek ellenkeznek a közszál­­lítási szabályzatban kifejezett azon elvvel, hogy a szerződő magánfelek a hivatallal egyenjogú szerződő feleknek tekintetnek, a­mennyiben az államvasútnak egyoldalúan hatósági jogokat biz­tosít a vele szerződő magánfelekkel szemben. Az általános feltételek különleges része is számos oly intézkedést tartalmaz, a­mely a szállító felek érdekeit egyoldalúan sérti. A felmerült óhajtások egyrészről a szerződő felek egyenjogúsága elvének következetes keresztülvitelét, bizonyos határidők kiterjesztését a szállító felek érdekében, az állam­vasút egyoldalú intézkedési jogából a szállítóra nézve származható károk elhárítását, az eset­leges kárigényeknek méltányos keretek közé szo­rítását, a szállított áruk megvizsgálása és ellen­őrzése módjának megfelelő megállapítását stb. czélozzák. Az ipartörvény revíziója. Az Országos Ipar­egyesületnek Gellért Mór szerkesztésében megjelenő hetilapja, a Magyar Ipar, megbízható helyről való értesüléseket közöl az ipartörvény revíziójának munkájáról. A lap közlése szerint teljesen készen áll a házalás szabályozásáról, valamint az építő­iparról szóló két törvényjavaslat. Ezt követik­­ a kereskedelmi alkalmazottak viszonyairól szóló, a magántisztviselők nyugdíjáról, a munkaviszony rendezéséről szóló törvényjavaslat, mely utóbbi esetleg több törvényből fog állani, körülbelül a következő beosztással : gyári törvény, sztrájk­­törvény, a munkaviszony rendezése a kisiparban és a gyáriparhoz nem tartozó többi iparcsopor­tokban. Ha ezek elkészültek, következik az ipari bíróságokról szóló törvényjavaslat és végül a mai ipartörvény revíziója, a­mely, ha a fennebbi fejeze­tek belőle önállósítva kiemeltetnek, már nem nagy munka lesz s főleg a képesítés és az ipartestületi hatáskör revíziójára fog szorítkozni. Ez az óriási munkaanyag valószínűleg egy éven belül elkészül. Panaszok az üvegkártel ellen. A táblaüveg­­kartel, a­mely a bécsi Union-bank ellenőrzése alatt dolgozik, a Magyar Kereskedők Lapja jelentése szerint olyan önkényesen bánik a kereskedőkkel és fogyasztókkal, a­milyen eljárásra még az erő­szakoskodó kartelek történetében is alig található példa. A napokban minden fajta táblaüveg árát ismét 50 fillérrel fölemelték azzal a kissé szokatlan indokolással, hogy a gyáraknak ki kell használ­­niuk az alkalmat, hogy kereshessenek. A keres­kedők és fogyasztók érdekeit mélyen sérti az, hogy a karteliroda régebben olcsóbb árak mellett létre­jött kötéseket nem respektálja és azt, a­ki ebbe belenyugodni nem akar, azzal fenyegeti, hogy három hónapig, esetleg hosszabb ideig is egyálta­lában nem ad neki árut. A megrendelésekben a származásra vonatkozó rendelkezéseket az iroda annyira nem respektálja, hogy még azért is meg­neheztel, ha a kereskedő vagy iparos magyar gyártmányt mer kérni. A kőszénfuvarok hivatalos mázsálása. A Ma­gyar Kereskedelmi Csarnok kőszén-szakosztályá­ban tömörült nagykereskedők előterjesztést tet­tek annak idején a Máv.-nál az iránt, hogy a szén­­fuvarok kötelező hivatalos mázsálását rendelje el. A Máv. igazgatósága ez ügyben külön szak­értekezletet hívott egybe, a­melyen Pozsonyi főellenőr elnöklete alatt számos szakférfiú vett részt. A Csarnok szakosztályát Weisz Ármin keresk. tanácsos, szakosztályi elnök vezetése alatt Mansfeld Pál, Sugár István és Vámos Fü­löp szén­­nagykereskedők képviselték. Az értekezlet meg­állapítása szerint a nagyközönség és a szénkeres­kedelem érdeke is, hogy a szénfuvarozásoknál előfordulható visszaéléseknek a kötelező hiva­talos mázsálás vegye elejét. A vidéki takarékpénztárak napi kérdései. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövet­sége abban a nagygyűlésében, a­melyet ok­tóber hó 1-én a Szatmár megyei Gazdasági Egysület félszázados jubileumi ünnepségének kere­tében rendez Szatmárott, több fontos napi kérdést fog tárgyalni. Mándy Lajos nyugalmazott minisz­teri tanácsos, a szövetség elnöke, a vidéki bankok agrárfeladatairól, György Endre, volt földmivelés­­ügyi miniszter a szövetkezeti és részvénytársasági formák közötti határvonalak prec­ízebb meg­vonásáról, végül Teitelbaum Hermann, a Szatmár­­vármegyei takarékpénztár és Berényi Pál dr., a szövetség igazgatója a vidéki pénzintézetek által fentartott gabona- és áruraktárak gazdasági jelentőségének és hitelforrásainak emeléséről fog előadást tartani. Készül a gyufamonopólium. A Fremdenblatt értesülése szerint a gyufamonopólium létesítésére vonatkozó tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy a következő parlamenti ülésszak elején biz­tosra várható az erre vonatkozó törvényjavaslat beterjesztése. Az argentínai hús. A Magyar Gazdaszövet­ség hivatalos lapja, a Szövetkezés szerint az osz­trák és a magyar kormány között felmerült vitá­ban bírósági döntésnek helye nincs, mert a tör­vénynek az a rendelkezése, hogy az osztrák és a magyar kormány közötti nézeteltérések felett döntő bíróság határoz, nem vonatkozik a külföldi húsbehozatal kérdésére. A titkos egyezmény úgy szól, hogy a két kormány közötti nézeteltérés esetén a szigorúbb álláspont az irányadó. Ez a ren­delkezés egészen világos. Ezért felesleges a bíróság igénybevétele. A Benz Magyar Automobil- és Motorgyár r­-t. legutóbb tartott igazgatósági ülésén Kalmár Ernő üzemvezető mérnök c­égvezetői jogosultsággal ruháztatott fel. , A portamentesség korlátozása. Lukács László, a kereskedelmi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott kereskedelmi miniszter utasítására a posta- és távirda vezérigazgatóság elrendelte, hogy a postahivatalok folyó évi szeptember hó 26-tól kezdve bezárólag október hó 8-ig, vagyis tizen­négy napon át a portómentesen feladott küldemé­nyekről különleges czélokra adatokat gyűjtsenek. , Ez az intézkedés összefüggésben van a portó­mentesség revíziójával s a további intézkedés dolga lesz, hogy lényeges korlátozás, vagy éppen teljes megszüntetés áll be ezen a téren. , A bostoni vendégek köszönete. A bostoni keres­kedelmi kamara elnöke, a­ki a minap Budapesten járt száz tagú amerikai küldöttséget vezette, meleghangú levelet intézett a budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnökéhez, Thék Endre udvari tanácsoshoz, köszönetet mondva azért a szíves vendéglátásért, a­melyben a társaságot a székesfőváros tanácsa is, a kamara is része­sítették. A bostoni kamara az európai túra tanulságait monumentális munkában meg akarja örökíteni, a­melyet Amerika minden könyvtárának és a nagyobb városok polgármestereinek meg fognak küldeni. Hogy ez a mű alapos és kimerítő lehessen, azzal a kéréssel fordul a bostoni elnök a budapestiekhez: küldjék meg e dísz­munka czéljaira szükséges adatokat és fotográfiákat, a­melyek a főváros kikötő- és közraktárberendezéseire, kórház- és szanatórium-ügyére, községi üzemeire stb. vonatkoznak. 6,1 ^Új telefonvonal Budapest—Bécs között. Buda­pest és Bécs között új telefonvonalat építenek, úgy hogy a budapest—b­ősi telefonvonalak száma ezzel tizenegyre emelkedik. Ezekből a vonalakból hat Bruckon és öt Marcheggen keresztül épült. A telefonvonal szaporításán felül még azt is tervezik, hogy az összes vonalakat akként alakítják át, hogy a telefon és táviratozás czéljaira egyszerre lehet majd használni, úgy hogy egy vonalon egy óra alatt a beszélgetések számát 12-ről 20-ra lehet felemelni. Budapest és Bécs között eddig négy vonal ilyen kettős rendszerű , most akarják a többit is ilyenné átalakítani. PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ ' ______ 'Trillióin «C^BCjy Sxcm­­lBflHi CRemek kilátás A rr.il fant,iáit w»ui a nagy tetőn ! »»gU 60 fill. 21

Next