Az Ujság, 1912. január/1 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1912-01-02 / 1. szám
Kedd, 1912. január 2. AZ ÚJSÁG niszter, Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter, Székely Ferencz igazságügy miniszter, Beöthy László kereskedelmi miniszter és Hazai Samu honvédelmi miniszter, Kálmán Gusztáv, Bohonyi Gyula, Balogh Jenő, Stetina József, Jakabffy Imre, Némethy Károly, Kazy József, Karácsony Lajos, Jeszenszky Sándor államtitkárok, Bohus Zsigmond báró, 31árffy Emil főrendiházi tagok, Láng Lajos báró, a delegáczió elnöke, Hollón Sándor miniszteri tanácsos, Fodor István dr. udvari tanácsos, Esterházy Kálmán gróf főispán, Thék Endre udvari tanácsos, Szegedy-Maszák Hugó, Szekula Gyula királyi tanácsos, a Ksod. helyettes elnöke és sokan mások. ■ Plász Sándor titkos tanácsos üdvözölte a miniszterelnököt, A midőn ma, ujesztendő küszöbén előtted megjelentünk, — mondotta — nem adhatunk neked ajándékot, mert amit mi adhatnánk, a bizalmat, ragaszkodást és szeretetet, az már régen a birtokodban van. De új biztosítékát adjuk annak, hogy veled szemben a mi bizalmunk és érzelmünk továbbra is változatlan marad. Erre bizton számíthatsz. (ügy van !) Bízunk benned, mert ismerjük áldozatkészségedet, hazaszeretetedet, bízunk vezéri képességeidben, politikai belátásodban, energiádban és kitartásodban. Ha veled együtt minden félreértés és minden homály nélkül hatvanhetes alapon állunk. Ez legjobban biztosítja hazánk létérdekét és fejlődését. Hangsúlyozom ezt abból az alkalomból, hogy most van tárgyalás alatt a véderőjavaslat. A mi álláspontunk ezzel szemben magától érthető: mi megszavazzuk a véderő fejlesztését, mert úgy tudjuk, hogy így legjobban biztosíthatjuk hazánk védelmét. A mi pártunk a munka, jegyében született. A munkának előfeltétele a munkaképes parlament. A múlt év eseményei fokozott jelentőségében elénk helyezik ezt a kérdést, a parlament munkaképességének, munkaképessége biztosításának kérdését. Ámbár sikerült a bankegyezményt, amely hazánk közgazdaságának egyik alapját biztosítja, törvénybe iktatni s ámbár sikerült egyes más üdvös törvényalkotásokat is létesíteni, az év nagy része mégis meddő időtöltéssel tett el. Nem kívánom ezeket az időket, azoknak történetét vázolni, sokkal élénkebb emlékezetben van az mindnyájunknak. (ügy van !) Az ország levonta a múlt év eseményeiből a tanulságot és mondhatjuk, ma közóhaj, hogy a parlament munkaképessége helyreállíttassék. (Élénk helyeslés.) Az ország békét akar, munkát vár megválasztott képviselőitől, munkát, a mély vitális érdekeit kielégítse. Hisz és remél, hogy a hazafias belátás minden oldalról diadalmaskodni fog és hogy a képviselőház tárgyalásai ajövőben a házszabályok valódi intenciójának megfelelő mederben fognak haladni. Mi abban a nézetben vagyunk, hogy a parlamenti kormányrendszer és a parlament munkaképessége elválaszthatatlanok egymástól; aki az előbbit akarja, annak akarnia kell az utóbbit is. A parlament munkaképessége nem pártérdek, az közérdek, amelynek megóvását tulajdonképpen minden képviselő, megválasztatásának elfogadásával magára vállalta. (Élénk helyeslés.) Meg lehetsz győződve, hogy mi, a kik törekvéseidet, amelyek a parlament munkaképességének hdgrediktását czélozzák, teljes odaadással szolgáljuk- Amint követtünk a múltban a türelemben és a mint támogattunk a békés kibontakozásra irányuló kísérleteidben, nem fogunk visszariadni erősebb küzdelmektől sem. (Zajos helyeslés és taps.) Támogatni fogunk a parlament munkaképességének helyreállítására irányuló munkádban, mert a véderőjavaslatokon kívül még több fontos, az ország jövőjére messze kiható kérdés vár ennek az országgyűlésnek az elintézésére. Ilyen a választójog, ilyen a közigazgatási reform kérdése. (Úgy van ! ügy van !) — Boldog új esztendőt kívánunk neked és minisztertásaidnak és erőt a nagy munkához. (Éljenzés és taps.) (A miniszterelnök válasza.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök a szűnni nem akaró éljenzés és taps csillapultával a többi közt így válaszolt: — Az újév alkalmából kifejezett meleghangú üdvözlésiekért, amely mélyen meghatott, minket, fogadjátok minisztertársaim nevében is legmelegebb köszönetünk nyilvánítását. Az a viszony, amely köztünk a közélet terén való együttműködésünkben kifejlődött, a mint tisztelt szónokotok is szíves volt hangoztatni, az elvek azonosságán alapul. Az éppen általad is hangoztatott hatvanhetes alapelvek ezek, amelyeket a nemzetnek bölcs államférfiak higgadtan, átgondolva teremtettek meg. Ezeket akarjuk mi fentartani, ápolni és terjeszteni, hogy mély gyökeret verve a nemzet széles rétegeibe, ezáltal igaz hitünk szerint hosszú időkre olyan biztos, nyugodt alapot teremtsenek, amelyen a nemzet egész életét berendezhesse nagy czéljainak elérésére. És ha van még valami, ami ezen nagy czélok elérésére minket továbbra is egyesít , ez az a szabad gondolkozás, az a szabaddvűség, amely pártunkban mindnyájunknak közkincsévé vált. A parlament munkaképességéről voltál szíves említést tenni. Hiszen nekünk, akik, amint helyesen mondtad, a munka jegyében születtünk meg, nekünk első feladatunk arról gondoskodnunk és minden tehetségünket, minden erőnket arra szentelnünk, hogy a parlamenti életnek ezen előfeltételét a magunk részéről is biztosítsuk. Szíves voltál jelezni, hogy követtetek a múltban abban, amit eljárásomban szükségesnek és helyesnek tartottam. Hálás szívvel mondok nektek ezért köszönetet. Még inkább köszönöm azt, hogy jövőre is kilátásba helyezitek szíves támogatástokat. (Lelkes éljenzés.) Ha meddő volt is talán a parlament működésében a legutóbbi félév, nem mondhatjuk, hogy a mi eljárásunk hiábavaló lett volna. (Igaz ! Úgy van !) Ellenkezőleg, én úgy tudom és úgy érzem, hogy két irányban is nagy előnyöket biztosított nekünk ezen meddőnek mondott munkánk., Az egyik abban áll, hogy ezen magunk tartása által megnyertük a nemzet szimpátiáját. Ezt mutatja a törvényhatóságoknak általam nem eléggé hangoztatható hálával fogadott megnyilatkozása. De még egymást is eredményezett ez az idő. És ez az, hogy — ha ugyan ez egyáltalában lehetséges volt — még jobban összeforrasztott bennünket. Minket, akiket az elvek hoztak össze, ez a küzdelem olyan barátokká, olyan szövetségesekké tett, minket, pártot és kormányt, hogy ez a két momentum : a nemzetnek helyeslése egyfelől és erőinknek ez az egyesülése és az egyesülés által való növelése másfelől megadja a hitet, megadja a reményt arra, hogy czéljainkat el is fogjuk érni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Én, aki az életben elég hosszúra nyúlt politikai működésemiatt mindig a küzdelem középpontjáit állottam, és nem egyszer élesebb harczra is kényszerültem, nem riadtam ettől sem vissza, ha meggyőződésem szerint csak úgy tudtam szolgálni hazám érdekét, így vagyok ma is. De valamint minden áldozatra készen vagyok e téren, azért mégis, épp úgy, miként a múltban, a jövőben sem akarok kizárni egy békés fejlődést sem, ha ez a nemzetérdekeivel és becsületével összeegyeztethető, de csak ezen az áron, egyébként nem. (Élénk tetszés és éljenzés.) Egész határozottsággal egy czél felé törekszünk. És e tekintetben mindig ugyan törvényes, de olyan eszközökkel is kívánunk élni, amelyek czéljaink elérését csakugyan biztosítják is. E tekintetben nyugodt lélekkel nézhetünk a jövőbe. Mert hiszen mit is kívánnánk ma, az újév első napján a nemzetnek mást, mint békét és nyugalmat ? Ezt óhajtva szívünkben, tudjuk, hogy megfelelünk a nemzet érzéseinek is, mert hiszen a nemzet is csak békét és nyugalmat óhajt. De ha vár valamit tőlünk a nemzet, elvárja tőlünk a munkát. (Élénk helyeslés.) Mi ebnek is meg akarunk felelni, mi dolgozni akarunk, mi munkálkodni akarunk, a,mint hogy ez természetes kötelességünk is, mert hiszen a nemzet bizalma azért fordult felénk, mert ezt a munkát várta tőlünk és ezt várja a jövőben is. (Élénk helyeslés.) A magunk részéről nemcsak sikert kívánunk mindnyájatoknak munkálkodásotokban és azt az örömet, amelyet, az elért siker jelent, de azonkívül nektek egyénenként és kedves családotoknak minden jót, boldogságot, megelégedést, egészséget a legmelegebben kívánunk. (Hosszantartó,meg-meg- újuló, lelkes éljenzés és taps.) A miniszterelnök és a kormány jelenlévő tagjai még jó ideig szívélyes társalgást folytattak azüdvözlésre megjelent párttagokkal, akikkel egyéenenként is kicserélték a boldog újév kívánást, majd a párt tagjai a kormány tagjaival együtt a képviselőházba vonultak a Ház elnökének üdvözlésére. A nemzeti munkapárt az újév alkalmából a következő távirattal üdvözölte a párt gyöngélkedő elnökét, Perczel Dezsőt. Nagyzaáhógágu Perczel Dezső valóságos belső titkos tanácsos urnak, az országos nemzeti munkapárt elnökének, Bonyhád. A nemzeti munkapárt nevében az uj esztendő küszöbén épp oly mély és őszinte tisztelettel, mint igaz és meleg szeretettel azon hő óhajunk kifejezése kapcsán üdvözöljük nagyméltóságodat, hogy teljes egészségben és jó színben mielőbb viszontláthassuk körünkben. Danid Gábor, Gheány Imre báró, Vojnits István báró, alelnökök. Perczel Dezső, a nemzeti munkapárt elnöke, a következő távirattal válaszolt: Szívből köszönöm az évforduló alkalmából nyilvánított szíves üdvözletét és viszonzom pártunk összes tagjai részére a jókívánságokat. Peresei Dezső: A képviselőházban. A képviselőházban Ghillány Imre báró üdvözölte Náray Lajost, a képviselőház elnökét. Nagy sajnálattal — mondotta — láttuk egyik kiválóságunkat, a te nagynevű elődödet távozni azon magas polezról, amelyre a Ház bizalma téged jelölt ki, hogy tudásoddal, tekintélyeddel és tapasztaloddal te irányítsd a jövőben a törvényhozásnak alkotásnak hivatott munkáját. Az a magas polez pártod fölé helyez téged, hogy mindnyájunk részére és a Ház minden tagja részére egyforma mértékkel mérd az igazságot és ezzel biztosítsd nemcsak a törvényhozás alkotó munkáját és tekintélyét, de a nemzet akaratának érvényre jutását. Már egy évtizede tapasztaljuk, hogy a túlzott formalitások bálványozása mint nehezíti meg a nemzet javát czélre alkotó munkásságot. De bízunk a mai nemzetünk politikai érzékében és egyúttal a velünk szemben álló pártok hazafiságában ésbelátásában és támaszkodunk azon elhatározott akaratunkra, hogy tisztán hazafias érzésből önzetlenül szolgáljuk hazánk ügyét és reméljük, az áldatlan viszonyok jobbra fordulását. Návay Lajos, a képviselőház elnöke a következő szavakkal válaszolt: — Őszinte hálával veszem azon meleg üdvözlőszavakat, amelyeket mélyen. barátom hozzám és elnöktársaimhoz intézni kegyes volt. Abban az állásban, amelyet most a t. Ház bizalma folytán elfoglalok, tényleg minden pártok felett kell, hogy azon teendőket ellássam, amelyeknek nagy fontossága hazánk alkotmányos életének fennállásával egyértelmű. Nehéz a helyzetem, minthogy olyan kiváló előd után kell e tisztséget betöltenöm, amit mindnyájan tiszteltünk és mindnyájan szerettünk. És én azt hiszem, hogy azon tradíciók, amelyek a Ház elnöki állásához hosszú idők óta fűződnek, az én szerény működésem által nem fognak megszakadást találni. Én az állásomba egy tulajdonságot vittem be, azon komoly kötelességtudást, amely eddig közpályám minden lépésében kísért. Tisztában vagyok azzal, hogy az én állásom a maga egészében rendkívül nehéz. Mindenkor nehéz és különösen nehéz most, amidőn sok tekintetben éles ellentétek választják el az ország politikai pártjait, amidőn az elnöknek inkább, mint valaha, a független bíró szerepét kell betölteni, hogy egyrészt mindenkinek az igazságot szolgáltassa, másrészt szem elől soha se tévessze azt, hogy a Ház elnöke nemcsak díszes állás, de mindenekelőtt egy nagy kötelesség az, hogy hazánk életében a parlamentnek életképességét és működési képességét a házszabályokon belül biztosítsa. Hogy ez mennyiben fog az én gyönge erőmnek sikerülni, ezt nem óhajtom megjósolni, hisz a Ház elnökének nem lehet hivatása, hogy a Ház munkaképességét biztosítsa, vagy pótolja. Remélem azonban, hogy széles e hazában nyilvánvaló lesz azon tudat és beismerés, hogy bármilyen széleskörű ellentétek választják is el egymástól a napi politika kérdéseiben az egyes pártokat, nem képzelhető, hogy akadhasson magyar ember, aki elfeledje azt, hogy a parlament tekintélyét és ezzel alkotmányunk lényegét veszélyezteti, ha a parlament szabad működése bármi után gátoztatik, illetve lehetetlenné tétetik. (ügy van! Élénk helyeslés és taps.) Én azt hiszem, mélyen t. barátaim, ezt minden pártköteléken felülállva is elmondhatom. Azt hiszem, a legszélesebb ellentétek is a történelem ítélőszéke előtt el fognak némulni és azon nagy ellentétek, amelyek bennünket elválasztanak, tulajdonképpen a történelem itélőszéke előtt úgy fognak megjelenni, mint momentán elválasztó vonalai különböző utakon haladó, de egyaránt nemzeti és hazafias érzésű embereknek. Csakis ezen általános nemzeti és hazafias érzés az, amely remélni engedi, hogy a magyar parlament mg 3 !