Az Ujság, 1912. február/1 (10. évfolyam, 27-39. szám)

1912-02-04 / 30. szám

Vasárnap, 1912. február 4. AZ ÚTJSÁG kevés , a legnagyobbik leányukkal is történt valami baj. Karolának hívják és akkor 17 éves volt. Az üllői­ úti szivargyárba járt dolgozni, hetenként 12 koronát keresett, a­miből villamosra fizettek el hár­mat. Karola egy nap — fiatal és szép volt — meg­ismerkedett egy kishivatalnokkal. És hát belenyu­godott abba, hogy elvenni őt a hivatalnok nem fogja. Hanem abba már nem bírt belenyugodni, hogy a hivatalnok még az utc­án sem ment vele végig, mert azt mondta, hogy igen, ha rendes blúza és valami kis kalap volna legalább. De így, blúz és legalább kis kalap nélkül, egy hivatalnok igazán nem mehet végig egy leánynyal az utczán. Hogy rövid legyek — az anya Julis és a leá­nyok mindent hosszan elmondtak nekem, — egy­szerűen beleháborodott abba, hogy nincs blúz és kalap. És hogy otthon nyomorúság van. Nap­hosszat hevert mozdulatlanul s a­hogy nem evett, úgy nem dolgozott, ősz felé aztán annyira erőt vett rajta a melancholia, hogy beszállították a megfigyelő intézetbe. Ott volt nyolcz hónapig. 1911. áprilisában kiengedték, hogy most már job­ban van. Annyira volt jobban, hogy három hónapra reá, most a nyáron, elkezdett dühöngeni és neki­szaladt az üvegajtónak és azon törte össze magát. A­ki lefogja : nem volt, mert apa, anya tehetetlenül feküdtek a házban, minden munkát a gyerekek végeztek. Most aztán, hogy Karola összevágta magát, a telep lakói féltek tőle, reáüzentek tehát a nagy­tétényi orvosra, Preszl doktor arra, hogy jöjjön ki és vitesse be a bolondot a Lipótm­ezőre. Preszl doktor azt a tanácsot adta, hogy miután az úgy sem ér semmit, ha ő írást ad, minek az a sok irka­­firka, fogják meg és vigyék ki a leányt jó messzire valahová az útra és akkor bocsássák szabadon. Akkor majd belekerül a Lipótmezőre. Ez nem mese, ez így volt. Nem vitték ki azonban az útra Karolát, nem is kellett, magától ment és — az egyszerűség kedvéért megint meg kell előznöm az eseményeket — Preszl doktor csakugyan praktikus tanácsot adott, Misik Karola csakugyan bekerülhetett a Lipótmezőre, mert onnan már kapott értesítést Misikné : haza vihetné már a lányát, mert kell a hely. A másik négy gyerek közül a tizennégy éves Károly fodrásztanoncz az Örömvölgy­ utczában. A tizenhét éves Juli pedig a Posner-gyárban mun­kásnő és heti ágyon lakik a Szigony-utcza 9. alatt. Itt is, de a Posner-gyárban is csak­ a legjobbat mondják Misik Juliról : szorgalmas, pontos, csen­des, jóleány s tudják, hogy egész vasáánap otthon van a Baross Gábor-telepen nyomorék anyjánál. Ez mondta, hogy a múlt héten is négy koronát hozott haza. A másik két kis­gyerekről tudjuk, hogy ott­hon vannak, úgyis mint küldönczök Tétényie és Budapestre, és úgyis, mint anyjuk ápolói és a háztartás ellátói. No, az utóbbival sok dolguk nincs. Vissza kell most mennem Misik Károlyhoz magához,­ a­kihez Preszl doktor nem ment ki hat korona nélkül, s mitán az asszony a gyerekek útján dec­ember 2-án szerzett hat koronát, a fuvart nem Preszl doktor arért küldte, hanem felpakoltatta a férjét és bevitette Budapestre, a­hol a kocsis a telep-utczai kórházban szerencsésen le is rakta. Ott nagyon jó lett volna, volt tiszta ágy, volt ennivaló, és a jó doktor urak a sebeket ki is tisztították, de szegény embernek szegény a szerencséje — mind e jókkal nem ért rá élni, mert harmadnap, deczember hó 5-én Misik Ká­roly elhunyt az Urban. A járandóság megszűnt, a kétmankós asszony ott a Baross Gábor­ utczai telep üres szobájából már az ágyat felsűtötte, és a két öklömnyi kis leány, a kilencz éves Margit és a tizenkét éves Mari Nagytétényt és Nagy-Budapestet már össze­járták, hogy segítsenek rajtuk. Tetszett olvasni előbb a levélben, hogy a budapesti elöljáróságok mit üzentek. A nagytétényi jegyző, Főző László úr pedig kétizben bizottsággal kiszállva, tíz koro­nát utalványozott a község pénztárából. De meg­üzente, hogy csinján bánjanak a pénzzel. Kór­házba pedig nem tudja elszállíttatni. Nagytétény­ben pedig csak olyan szegényt helyeznek el a szegényházban, a­ki dolgozni tud. * Mindezekért Misik Károlyné győzött a nyo­morúságával. ő az a szerencsés, a­kit a harminc­­­egy pályázó közül megírok. Tudom, ismerem a magyar közönség minden más társadalom fölött álló jószívűségét, egyelőre segítve lesz rajtuk. De. És ha nem. És ajkamra tolul minden tiltakozó szó és azokkal együtt, a­kik adnak, vagy a­kik csak átgondolják ezt az állapotot, azt kérdezem : hát szabad ilyennek megtörténnie­­! A sok hivatal, a sok jótékony­ egyesület. Egy nincs, a­melyikhez odaküldhettem volna azt a Misik Julit, vagy azt a kis Misik Marit és azt mond­hattam volna nekik : — Siessetek oda. Az az ur ott a hivatala szerint azonnal intézkedni fog és addig is a kézi­­pénztárból kaptok tiz koronát. Én, mint polgár, utánjárás alapján igazolom a helyzeteteket s ha felültettem a hatóságot, nemcsak a tíz koronáért vagyok felelős. A hivatalokban és egyesületekben a papírt fogyasztják az urak s ha azt akarjuk, hogy valami nyomorúság megenyhüljön, ismét és ismét a zsebünkbe kell nyúlni. Hogy a kis Misik Margitot látom magam előtt, eszembe jut, hogy Gyermekvédelmi Központi Épület czímén most határozták el egy nyolc­­­milliós palota építését. • Fényes László, á mmn báli áj. Budapest egy farsangi szezonban valóban Mekkája a mulatságnak. Talán a kontinens egy fővárosában sem zajlik le annyi bál és táncz viga­lom, mint ebben a nagy dunaparti metrotzolisban. Egy farsangi Campagne alatt százakra tehető az estélyek száma és egyiken zajosabb a siker, mint a másikon. A mai szombat piros betűs helyet érdemel a farsangi naptárban. Eltekintve a Szé­­chenyi-báltól, mely az idei farsang szenzácziója, ma este rendezték a legtöbb mulatságot. Tető­pontra hágott szép fővárosunkban a vigadás, az ifjúság bőven kiveheti részét a táncz örömeiből. Modern világot élünk és így már eléggé el­avult az a szokás, hogy minden báli tudósításnál megismétlődjék a fényes siker, a termeket zsúfo­lásig megtöltő közönség úgyszólván unalmas le­írása. Még a legkisebb estélynek­ is megadjuk a kellő tiszteletet s igy, megnyugtatott lelkiismeret­id, vonjuk össze a mai mulatságok leírását. Annak a ténynek konstatálása pedig, hogy a lezajlott vigalmak sikere pompás volt, valóban megilleti a mai estélyeket. Mindenütt szépszámú vendég­sereg gyűlt össze, a jókedv és a tánc­szenvedély mindenütt egyforma volt, természetesen már a keretnek megfelelőleg. Ma este az Emberszeretet jótékony egyesület a Lipótvárosi Polgári Körben, a Lakatos ipar­testület a Royalban. A Nemzeti Sport Club derék gárdája az utazók egyesületének helyiségében, a Budai Polgári Casino saját termeiben, a Budai Dalárda a Korvin-téri Vigadóban, a Kereskedő Ifjak Társulata új Otthonában, a Ferenczvárosi Sport Club a Polgári Körben, a Házfelügyelők Egyesülete az Építőmunkások dísztermében, a Melocco-gyár a Lloydban, az urasági alkalmazot­tak a Katolikus Körben, a hetedik kerületi külső jótékonysági egyesület az aréna-úti iskola helyi­ségeiben, az Erzsébet Gyermekruhagyár személy­zete a Tisztviselő Kaszinóban, a Nyugat ifjak társasága (irodalmi estély) a régi zeneakadémia dísztermében és a Máv. gépgyár tűzoltót­est­ü­lele (műkedvelő előadás) a gépgyár nagy termében­­ rendezett farsangi összejövetelt. A fiatalság ez estén sokat tánczolt s minden mulatság vigalmi bizottsága meg lehet a sikerrel elégedve. A dicséret megilleti méltán a mai mulat­ságok rendezőségét. A bálokon résztvett hölgyek névsorát itt adjuk: Közjótékonysági mulatság. Asszonyok : Bárczy Ist­vánná, Benedek Dezsőné, Szász Istvánná, Gyulányi Istvánná, Gyulányi Aladárné, Dobsa Árpádné, Chermak Józsefné, Búza Jánosné, Czigler Gézáné, Pántok Fe­­renczné, Szántó Mórné, Roskay Ernőné, Horváth Ig­­náczné, Győrffy Jánosné, Erdős Józsefné, Bischoff Li­pótné, Récsey Jánosné, Balogh Jánosné (Kassa), Mihályi­stvánné, Sugár Andorné, Domby Antalné, Horváth Antalné, Gerő Pálné, dr. Kovács Béláné, özv. Wollák Imréné, Kalisztka Nándorné, Tamáskovics Nándorné, Csillag E. Béláné, Sümegi Imréné, Kerezsy Györgyné, Löblovitz Zsigmondné, Radó Józsefné, Friedrich Fe­­renczné, Radó Ödönné, Kindjerszky Gyuláné, Házas Nándorné, Steiner Ignáczné, Perl Miksáné, Reicher Gyuláné, Baumhorn Lipótné, Ravay Györgyné, Morva Károlyné, dr. Kulcsár Ferenczné, Drégely Dezsőné, Szlovák Pálné, dr. Spitzer Árminné, Aczél Zsigmondné, Horváth Dezsőné, Lengyel Antalné, özv. Vajda Oszkárné és még számosan. Leányok: Gyulányi Natika és Manczika, Csermák Erzsike, Szántó Angéla, Rákosi Böske, Horváth Etel, Erdős Márta, Győrffy Mariska, Bischoff Edith és Ágota, Récsey Gizi, Domby Aranka, Kardos Böske, Szász Tip­ka, Radó Józsa, Katicza és Sarolta, Menkő Viktória, Lichner Rózsik­a, Weisz Teréz, Lengyel Auguszta és Ilona, Fried­rich Rózsa, Klein Lili, Baumhorn Margit, Ravay Anna, Merva Irén és Manczi, Krón Róza, Szlovák Jolán és Gizella, Riez Piroska, Horváth Rózsika, Lengyel Mar­git, Bárth Katalin és még számosan. A Nemzeti Sport­ Club bálja. Sportéletünk kitűnőségei közül ott láttuk : Röser A. Edvint, Iszer Károlyt, Kér­eti Bélát, Maliczky Románt stb. A bál védnöknője: Röser A. Edvinné. Asszonyok: Röser A. Edvinné, özv. Vajda Jó­­z­sefne, Finn­pé, Végh Jánosné, Gerö Manóné, özv. Rippert Ferenczné, Franeisy Béláné, özv. dr. Horváth Gy.-né, Krakovich Dávidné, Majer Gézáné, Kohn Dávidné, Bauer Aladárné, Marczali Arminné, Wolf Manóné, Fried­mann Ignáczné, Kánitz Bernátné, Klein Miksáné, Böhm Károlyné, Rótt Miksáné, Auspitz Lipótné, Vogel Dóriné, Goldfinger Vilmosné, Hlavay Kálmánná, Almási Elemérné, Sterr Adolfné, Stankovits Sándorné, özv. Stenzelné, Géczy Nándorné, id. Hlavay Györgyné, Réminé, Szabó Arturné, Fischer Józsefné, Sklenár Mihályné, Bartos Bajorné, Steiner Hugóné, Leipnik Márkusné, Weisz Bernátné, Bedő A.-né, Éliás Bertalanná, Berczelyné, Beck Marezellné. Leányok: Vajda Irma, Finn nővérek, Neuwirth Janka, Végh Bőske, Gerő Berta, Sturm Ilonka és Margit, Stobbe Krisztina, Vasvári Magda, Kovács Rózsi, Traub Rózsi, Illés Rózsi (Dunaföldvár), Wolf Nelli, Krakovicsi Margit, szili Horváth Ilonka, Dános Ilona, Májer Cz­ezilia, Kohn Elvira, Ortner Etelka (Genf), Marczali Olga, Góth Ilonka és Emma, Friedmann Angyalka, Kanitz Elza és Ilonka, Schiff Etelka, Kohnstein Margit, Auschpitz Erzsike, Gü­nzberger Anny és Irmuska, Havas Ilike, Sler Esztike, Sztankovics Palika, Hannover Rózsi és Ilike, Győry Manczika, Czizevits Ilonka, Safári Manczika, Hlavay Annuska, Puhász Viola, Góczy Rónika, Pajerlo Szidónia, Kelen Erna,­Rémy Zelma és Irm­ia, Schuller Irénke és Mariska, Fán Berta, Fischer Irmuska, Buzási Emma, König Torus és Bözsike, Leipnik Paula, Bedő Ella, Éliás Klára, Berczely Ida és Olga, Beck Fridus, Böhm Kamilla, Palócz Böske. Az Emberszer­etet tánczestélye. Asszonyok: Bauer Dezsőné, Gárdonyi Zsigmondné, Arányi Ignáczné, Soblan­­ger Mórné, Salgó Gyuláné, Hajdú Lajosné, Quitt Lipótné, Ungár Jakabné, Lobi Marczelné, Abfel Józsefné, Neu­mann Arminné, Haas Zsigmondné,­Klein Mátné, Kertész Károlyné, Fuchs Izidorné, Reich Béláné, Pfeifer Izsóné, Poslak Aladárné, Könyves­ Dezsőné, özv. dr. Szili Adolfné, Waldmann Bernátné, Sterk Jakabné, Böhmné, Rott­­mann Hermanné, Garaminé, Rávészné (Marosvásárhely), Löwingerné, dr. Soós Béláné, Nádas Ignáczné, dr. Keustler Józsefné, Kovács Ernőné, Friedmann Jakabné, Hartmann Izidorné, Szabó Sándorné, Holzspach Lajosné, Rácz Lajosné, Gerő Gyuláné, Lukács Sándorné, dr. Gorova Nándorné, Nagel Dezsőné, Vécsey Tiborné, Scheer Ottóné, Bárdi Róbertné, Heschkiné, Korányi Sándorné,­ Farkas Ferenczné, Jászai Istvánné, Szarka Mihályné, Grünbaum Zsigmondné, Neubarth Dezsőné." Leányok: Mechner Elza, Gárdonyi Hilda, Pesner Olga (Nagykároly), Ungár Renée és Olga, Lukács Klári, Jakabffy Elize, Wahrmann Alicze, Szenes Erzsiké, Hor­váth Niki, Apfel Rózsika, Klein Annus (Kassa), Kálmán Renée, Fuchs Gizike, Blau Aranka, Reich Margit és Lili, Waldmann Lenke és Franczika, Szili Erzsike, Sterk Annus és Hilda, Freund Etus, Rottmann Alicze, Lö­winger Elza és Margit, Stricker Gizike, Neufeld Olga, Neményi Margit, Klein Róza, Keustler Loczo és Hus, Friedmann Olga, Hartmann Elza, Szabó Stefiké, HolzSpach­ Manezi, Rácz Magda, Gerő Lili, Lukács Emmi, Gorove Miczi, Nagel Elza, Vécsey Lenke, Scheer Edith, Bihari Matild, Hallamascher Miczi, Bandi Ilonka,­ Heschki Elza, Korányi Margit, Farkas B­lith, Jászai Panna, Szarka Klári. Lakatosmesterek bálja. Asszonyok: Haverland An­talné, Rostély Györgyné, Molnár Lajosné, Molnár Józsefné, Rácz Ferenczné, Schödl Istvánné, Gaál Istvánné, Mohifia Istvánné, Szigetvári Gyuláné, Hajós Bálintné, Simor Döméné, Bulyovszky Károlyné, Lefkovics Mzidorné, Langermann Jakabné, Spitzer Samuné, Földessy Istvánné, Sultzberger Józsefné, Fröhlich Aladárné, Katz Abrahámné, Hufnagel Imréné, Tetlák Gyuláné, Polgár Károlyné, Matusek Józsefné, Katzky Lajosné, Wächter Antalné, Graffy Alajosné, Bucsinszky Viktoré, Bojda Imréné, Münczer Vilmosné, Héber Sándorné, Lampl Ödönné, Szabó Mihályné, Rakonczai Józsefné, Lötwy B. Ferenczné, Egyed Jánosné, Dreszmayer Károlyné, Pozsgay Lipótné, Pantocsek Józsefné, Cető Samuné, Gerő Móráé, Beké 17

Next