Az Ujság, 1912. április/2 (10. évfolyam, 91-103. szám)

1912-04-20 / 95. szám

FŐVÁROS. Egy villamos telep megváltása. — Saját tudósítónktól. — Azt a törekvést, hogy a főváros a közhasznú üzemeket saját kezelésébe vegye, általában véve helyeseljük. így a főváros megváltotta és saját kezelésébe vette a gázgyárat, akkor rá kellett kerülnie a sornak azokra a világítási vállalatokra is, amelyek a gázgyárnak a konkurrensei. A főváros mindjárt a gázgyár megváltása után megkezdte a tárgyalásokat telepük átvétele céljából úgy a Magyar Villamossági, mint a Budapesti Általános villamossági részvénytársasággal. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre s igy a város kénytelen volt egy önálló városi villamossági telep felállításáról gondoskodni. &S* Az új villamossági telepet már építik. Ez a körülmény puhítólag hatott a két magánvállalatra. A nemrég kiderült adópanamák által a sárga földig kompromittált Magyar Villamossági Részvény­társaság engedett először merev ellentállásából s nemrég hajlandónak nyilatkozott a telep átadására nézve a fővárossal alkudozásokba bocsátkozni. Az alkudozások eredményre vezettek. Ezt a hírt bizonyára megelégedéssel fogja Budapest egész lakossága fogadni, ha a megváltás csakugyan hasz­not jelent a kommunitásra nézve. E kérdésben a világítási és vízvezetéki ügy­osztály előterjesztést dolgozott ki, a­melyet ma tárgyalt a villamos világítási kérdés előkészítésére kiküldött bizottság. Az ülésen Bárczy István dr. polgármester elnökölt és Buzáth János dr. tanácsos ismertette a tanács álláspontját. Az elnöklőt polgármester kiegészítette az elő­terjesztést és kijelentette, hogy a tanács az ügy­osztály javaslatához már hozzájárult. A határozat elfogadása nem azt jelenti, hogy a főváros már most elhatározza a megváltást, hanem az termé­szetesen a bírói becsű eredményétől függ, mert ha ez a becsű azt igazolná, hogy a főváros a megvál­tással nem jól jár, akkor lemond nyolcz esztendőre a szerződés értelmében a megváltás jogáról. A javaslat felett megindult vitában elsőnek Hajós Zsigmond dr. vett részt. Azt hiszi, hogy épp a szerződésszerű megváltás megindítása a legked­vezőtlenebb. Jobb volna, ha a városi telepet előbb üzembe helyeznék, mert akkor talán nyomást le­hetne gyakorolni a meglevő társaságokra és csak azután a megváltás terére lépni. K Bárczy István polgármester felvilágosító sza­vai után Heltai Ferencz szólalt fel, a­ki üzleti szem­pontból világította meg a kérdést. Kifejtette, hogy a főváros előtt három alternatíva áll. 1. A város megmarad a múlt évben megállapított keretben, hogy t. i. a főváros saját áramszükségletének ellá­tására létesíti a villamostelepet, ily módon is meg­élhet, de akkor le kell mondania arról, hogy a vil­­lamosvilágításra döntő befolyást gyakoroljon. 2. A város elhatározza, hogy a városi telepet­ és kábel­­hálózatot már most oly módon építi meg, illetve fekteti le, hogy mindkét meglevő társasággal fel­veszi a harcrot.­­ Ezt abban a pillanatban el kell határoznia, a­mikor lemond a 3. alternatíváról, a­mely arról szól, hogy a két társaság egyikét meg­váltsa. Mindenesetre annak kell a végc­élnak lenni, hogy a főváros a villamos világítást monopolizálja, mert sokkal jövedelmezőbb a gázvilágításnál is. Rámutatott ezután arra, hogy a két meglevő villa­mos világítási társaság­ a városi telep üzembe­helyezése előtt mily módon iparkodik magának a fogyasztókat biztosítani és lekötni öt-tíz évre és azokkal szemben, a­kik ily lekötésbe nem mennek bele, a legridegebb bánásmódot tanúsítja. Teljes meggyőződéssel ajánlja a tanács javaslatának elfogadását. Blücksthal Samu szerint a bírói becsű előtt, melynek alapján a megváltás végbe menne, meg kellene azt a tényt állapítani, hogy a Magyar Villa­mossági Részvénytársaság telepe és üzeme meny­nyire elavult. Feleki Béla dr. viszont szükségesnek tartja, hogy akár milliók árán is megszabaduljon a főváros saját telepe ,egy olyan versenytárstól, a­mely ve­­szedelmessé lehetne rá. A bizottság a javaslathoz egyhangúlag hozzá­járult. " V r p*- i (Polónyi nélkül.) A Saskörből kiugrasztott Polónyi utódának, Prey­er Hugónak, a Saskör új elnökének s az új alelnököknek tiszteletére tegnap fényes lakomát rendeztek a belvárosi bizottsági tagok a Saskör helyiségében. A vacsorán megjelent Bárczy István dr. polgármester és Bódy Tivadar alpolgármester is. Ott voltak még Sigray Pál, Burián Béla, Székely Ferencz, Wodianer Hugói- Papp József dr., Herczeg Mihály dr. udvari tanácso­sok, Girardi József királyi tanácsos,­­Acsay Antal dr. egyetemi tanár, Kurcz Jenő dr.,­ Folkusházy Lajos, Márkus Jenő fővárosi tanácsosok, Goreczky, Zsigmond kerületi elöljáró, Pesti Ferencz nyug. elöljáró, Gál Vilmos táblabíró, Bakács János apát­­plébános, számos fővárosi bizottsági tag és a Sas­­kör tagjai csaknem teljes számban. Az­ első fel­köszöntőt Sigray Pál mondotta. Szép szavakban ismertette Preyer Hugó önzetlen és nagy közéleti tevékenységét és az ő egészségére ürítette poharát. Felköszöntőt mondottak még Eulenberg Salamon, Burián Béla, Nigrinyi György, Bárczy polgár­­mester, ki Preyert éltette, Acsay Antal, Székely Ferencz,­­ Bódy Tivadar­­polgármester, Gara Ferencz, Girardi József és mások. Polónyiról egy szó sem esett. (A gázgyár telke.) A főváros új gázgyárába jövő év folyamán üzembe helyezik és ennek foly­tán felszabadul az a nagy telektömb, a­melyen ma a józsefvárosi gázgyár a Tisza Kálmán­ téren áll. A gázművek igazgatósága előterjesztést tett ennek a teleknek a felosztására és szabályozására. Az előterjesztés szerint a mostani területből öt tömböt kellene alakítani, a­melyek többek között gázgyári igazgatósági épület, raktár és tisztviselői lakóház czéljaira szolgálnának. A fenmaradó terü­letet pedig­­értékesíteni lehetne. A városépítési ügyosztály ezzel az előterjesztéssel szemben a terü­letből három tömböt alakított és azt javasolta,, hogy ezek közül a középső és legnagyobb tömbnek a rendeltetését a jövőben állapítsák meg, a fen­maradó két tömböt pedig részben városi üzemek hivatalai czéljaira, részben pedig lakóházak czél­jaira fordítsák- Az előterjesztés felett a középítési bizottság ma tartott ülésében döntött. Quittner Zsigmond azt indítványozta, hogy az ügyet adják vissza az ügyosztálynak azzal a megbízással, hogy a tömb közepén olyan területet hasítson ki, a­mely az építendő népkönyvtár czéljaira minden tekin­tetben megfelel. A terület megmaradó részéből kellő számú és szélességű, utczák kihasításával olyan telkeket alkosson, a­melyek lakóházak czél­jaira alkalmasak, tekintet nélkül a gázgyári igaz­gatóság épületére. Bódy Tivadar rámutatott arra, hogy a közgyűlés a népkönyvtár­­ elhelyezésében már döntött és annak a nézetének adott kifejezést, hogy a telek a gázgyár tulajdonát képezi és így a bizottság annak felhasználása tekintetében nem dönthet. Reichtold szór.dr. jogi szempontból szólott a kérdéshez. Szerinte a telkek a főváros tulajdonát képezik, a­mit legjobban bizonyít az, hogy az osztrák légszesztársulat a telek iránt indított pert nem a gázművek, hanem a főváros ellen indította. Csatlakozik Quittner indítványához, mert ezzel meg lehet reparálni egy rossz döntést. Különben is a Józsefvárosnak éppen ez a része az, a­mely a legalkalmasabb a városrész egészséges fejlődésére. A bizottság túlnyomó többsége Quittner indít­,­ványát tette magáévá. (A kiszépítési bizottság­ ma délután Bódy Tivadar dr. alpolgármester elnöklésével ülést tartott. A napirend előtt Ripka Ferencz dr. az I. kerületi bizottsági tagok megbízásából, és a Krisztinavárosi Kaszinó nevében azt az indítványt terjesztette a bizottság elé, hogy­­az Alkotás­­utcz­a egy részét, továbbá, a Csörsz-, Ugocsa- és Böször­­ményi-utczák között elterülő városrészt az új építési szabályzatban a VI. helyett a II. építési övezetbe soroz­­­zák. A bizottság az indítványhoz hozzájárult. Ugyancsak napirend előtt Palóczi Antal szóvá tette azt, hogy a fő­város hegyvidékeinek beépítésénél nem járnak el azzal a körültekintéssel, a­mint kellene. Ezt bizonyítja az az építési engedély is, a­melyet legutóbb a Toldy-utcza egy telkére megadtak. Az itt emelendő épület el fogja takarni a Halászbástyának egy részét. Az elnöklő alpolgármester megnyugtató felvilágosításai után áttért a bizottság a napirend tárgyalására. A kövözési és csatornázási ügyosztály azokra az útépítésekre és burkolásokra vonatkozólag, a­melyeknek­­ költségeit a költségvetés keretében fedezni nem lehetett, a­melyeknek végrehajtása azonban már halaszthatatlan, programmot mutatott be. A végrehajtásra összesen 4.137.000 korona kell. A munkálatok végrehajtását az­­ ügyosztály a­z 1912. és 1913. ,évre tervezi. A programot­.' ban szereplő utak közül fölemlítjük az Erzsébet királyné utat (350.000 korona),, az Üllői­ utat (320.000 korona), a­­ Budafoki-utat (300.000 korona), és végül az Andrássy­ utat, a­melynek od­a­kocsi­ útjain a faburkolatot tömörí­tett aszfalttal fogják, felcserélni. A bizottság a programolót Pálóczi Antal és Quittner Zsigmond felszólalása után egyhangúlag elfogadta. (Az Andrássy-út és a városháza.) A Magyar­­ Építőművészek Szövetsége tegnap este Lechner Ödön I. építőmester elnöklete alatt ülést tartott, melyen Vágó József részletesen ismertette az Andrássy-út befejezésének,, a városháza elhelyezé­sének és a VII. kerületen át nyitandó új Erzsébet-­ útnak kérdését. A közérdekű tárgy nagy érdeklő­dést keltett és számosan hozzászóltak a kérdés­hez : Lajta, Málnai, Medgyes, Rainer, Pollák, Hegedűs, Janszky, Spiegel, é­s általában az egész közhangulat — olyképen nyilatkoztak, hogy az új Erzsébet-út kérdése a városház elhelyezésé­nek és az Andrássy-út befejezésétől függetlenül megoldható, annál is inkább, mert a városháznak mostani helyén való elhelyezését egyáltalán nem tartják czélszerűnek. A szövetség végül elhatá­rozta, hogy felkéri a polgármestert, hogy az eszmék tisztázása érdekében az Andrássy-út befejezésé­nek a városház elhelyezésével kapcsolatos meg­oldására sürgősen írjon ki eszmei nyilvános pá­lyázatot. (A városi gázgyár.) Heltais Ferencz dr. vezér­igazgató ma a tanács elé terjesztette a városi gázművek 1911. évi működéséről szóló jelentését és a városi gázgyár első üzleti mérlegét. A jelen­tés részletesebben fejti ki azokat az adatokat, a­melyeket Heltai Ferencz dr. vezérigazgató a gáz­gyári bizottságnak ma egy hete tartott ülésén már ismertetett és a­melyekről akkor részletesen meg­emlékeztünk. A ma előterjesztett jelentés hű képét adja annak a munkásságnak, a­mi az elmúlt esztendőben a városi gázgyárakban lefolyt, és a­melynek eredménye az lett, hogy a városi gázgyár azonfelül, hogy a gázgyár meg­váltására fordított összeg kamatát és tőketörlesztését saját maga fedezte, készpénzben, értékekben és vagyon­­szaporulatban 1.597.677 korona 81 fillér hasznot juttatott a főváros háztartásának. A jelentéshez csatolva van a városi gázgyár mérlege, veszteség- és nyereségszámlája, és a költségelőirányzattal való összehasonlítás. A mérleg valamint a nyereség- és veszteségkimutatás szerint 713.379 korona 65 fillér a tiszta üzleti felesleg. A városi gázgyár melléktermékekből közel 900.000 koronával, a gázeladás­ból közel 700.000 koronával vett be többet, mint a­mennyi előirányozva volt. Az összes bevétel 1.763.506 korona 45 fillérrel nagyobb az előirányzatnál. A jelentés előterjesztése után Heltai Ferencz dr. vezérigazgató javaslatot tesz, hogy a mérleg nyereség- és veszteségszámláját fogadják el, és elfogadás, illetve meg­állapítás czéljából a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszszék; hagyják jóvá, hogy Budapest székes­­főváros gázművei az értékcsökkenési alapból fedezhessék a jelentésben részletesen ismertetett munkák 1.429.296 korona 53 fillért kitevő költségeit; vegyék tudomásul, hogy Budapest székesfőváros gázműveinek 713.379 korona 65°fillér tiszta nyereségéből 650.000 korona beszá­llíttatott a központi pénztárba, és végül határozzák el, hogy a tiszta nyereségből a központi pénztárba beszállított 650.000 korona levonása után fenmaradó 63.379 korona 65 fillér összeg, az igazgató kivételével, a gázműveknél alkalmazott havidíjas és havibéres személyzet, beleértve a lámpakezelőket is, jutalmazására fordíttassék. Ugyan­ezen czélra fordíttassék a felszerelési üzletek mérlegében tartalékolt 17.067 korona 25 fillérből a felszerelési üzle­tekben alkalmazott személyzet jutalmazására 13.653 ko­rona 80 fillér. A jutalmazás egyénenkénti megállapításá­val a törvényhatósági bizottság közgyűlése a tanácsot hatalmazta fel. (Nyugdíjazás.) A tanács Szabó József polgári­­iskolai igazgatót, szolgálatainak elismerése mellett nyugdíjazta. (Új óvoda.) A tanács tudomásul vette, hogy az I. ker. Fehérvári­ utón létesített kisdedóvoda elkészült és megnyílt. A tanács az óvodába felvehető gyermekek számát 150-ben állapította meg és az óvoda vezetésével Piperkovics Aranka óvónőt bízta­ meg. az újság VIDÉK. co Nagybecskerekről jelentik: Torontál megye köz­igazgatási bizottsága tegnap tartotta rendes havi ülését Bellimanics Lajos dr. főispán elnöklésével. Az ülésen Tóth István miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató elő­adta, hogy a megállapított adótartozás 3,793.364 korona 55 fillér, a­melyre 1,511.868 korona 70 fillér befizetés történt. Hadmentességi díjban a megállapított tartozás 198.794 korona 94 fillér, befizettek 19.459 korona 94 fillért. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. (Beküldött kézíratok megőrzésére és visszaküldésére semmi esetre sem vállalkozunk.) — Többeknek. Ismételten megüzentük, hogy szin­­há-'i rovatunk szerkesztője Szomory Emil. Ugyancsak a K­­gy. Sze. és Lerry jelek alatt. Megtalálható napon­­ként a szerkesztőségben 6—7 óra között. — K. B. Kedves sorait hálásan köszönjük. — Szőke leány. Először is nem csúnya dolog, ha egy fiat­a­ leány elpirul, másodszor meg nem is szokatlan. Ha­­ többet jár társaságba,­­majd nem fog minduntalan és­ minden ok nélkül elpirulni. — K. B. Hálásan köszönjük, de kapunk tudósítást. — K. P. Dorozsma. Kérdését nek­ i­­ egészen értjük. Mink legjobbnak találnék, ha egyelőre az anyjánál hagyná a gyermeket. — W. M.­­ Karlócza. Köszönjük s alkalomadtán felhasználjuk. -

Next