Az Ujság, 1912. április/2 (10. évfolyam, 91-103. szám)

1912-04-28 / 102. szám

Vasárnap, 1912. április 28. AZ ÚJSÁG A horvát ezukoripar r.-t. mérlege. Eszékről jelentik : Az első horvát-szlavón ezukoripar r.-t. ma délután Mihalovics Antal volt eszéki főispán, a társaság igazgatósági elnöke, elnökletével igaz­gatósági ülést tartott, a melyen Aczél dr. igazgató előterjesztette a múlt év mérlegét. Elhatározták, hogy a május 19-re egybehívott közgyűlésen az­ 1.311.443 koronát tévő tiszta nyereségből 4%-os osztalék fizetését fogják javasolni (70 koronát részvényenként, a tavalyi 35 koronával szemben). A tartalékalapot 110.000 koronával, az érték­csökkenési alapo az alapszabályszerű leírásokon kívül (200.740 korona) 400.000 koronával dotálják és 44.642 koronát új számlára írnak. A Törlesztési Bank rendkívüli közgyűlése. A Törlesztési Bank, a­melynek elnöke, Szivák Imre öngyilkos kézzel vetett véget életének, ma dél­előtt rendkívüli közgyűlést tartott, hogy döntsön a maga sorsáról. A közgyűlést Szájbély Gyula al­­elnök nyitotta meg, azután fölolvasta az igazgató­ság jelentését, a­mely beszámol a bank összeomlását előidéző ismert okokról. Beterjesztette az igazgató­ság mérlegét, a­mely mintegy nyolczszázezer korona aktív vagyont tüntet föl s ezzel szemben a hitelezők által késztettt mérleget, a­mely bár kisebb, de még mindig aktív vagyont mutat ki. A közgyűlés lefolyása gyors és sima volt , minden határozatot egyhangúlag hoztak. Szájbély Gyula indítványára kimondták a bank fölszámolását. Megválasztották a következő fölszámolókat :Száj­­bély Gyula, ifj. Csávossy Béla báró, Lakatos Gyula dr. ügyvéd és az érdekelt pénzintézetek képviselőit. A közgyűlést Szájbély Gyula zárta be rövid beszéd­del, a­melyben kifejezte azt a reményét, hogy nem­csak a hitelezőket fogják kielégíteni, hanem hogy a­ részvényesek is hozzájutnak pénzük töredékéhez. A Ganz-féle villamossági részvénytársaság ma délután tartotta évi rendes közgyűlését Harkányi János báró elnöklésével. A bemutatott igazgatósági jelentés szerint a társaság tiszta nyeresége 664.675.59 K. A nyereség hováfordítására nézve az igazgatóság azt javasolta, hogy részvényenként 28 K. azaz 7% osztalékot fizessenek, a fenmaradó 104.675.59 K.-ból jutalék czimén kapjon az igaz­gatóság 34.467.56 K.-t, míg 50.000 K.-val a tarta­lékalap, 15.000 K.-val pedig a tisztviselők nyugdíj­alapja dotáltassék. A fenmaradó 5.208.03 K. pedig hozzávéve az előző év nyereség áthozatalát, azaz 115.142.49 K.-t, összesen 120.350.52 K. az 1912. év üzlet-eredm­ény-számlájára vitessék át. A köz­gyűlés a jelentést és a mérleget, valamint a tiszta nyereség felosztása iránt előterjesztett javaslatot elfogadta és a felmentvényt mind az igazgatóság­nak, mind a felügyelő bizottságnak megadta. Végül beválasztották az igazgatóságba a vissza­lépő Günther György helyébe Madarassy-Beck Marcell báró dr.-t és a felügyelő bizottságba Bán Józsefet, Ervin Kálmánt, Sebesta Kolost, Szászy Lajost és Werderber Józsefet. Az 1911. évi szelvé­nyeket május 1-től kezdve 28 koronával a Magyar Általános­ Hitelbank váltja be. A kínai kölcsön és a Skoda-gyár. Londonból jelentik : A Daily Mail jelenti Pekingből. A Car­­berg und Co. berlini c­ég, a­mely egy osztrák szin­dikátust képvisel, a kínai pénzügyminiszterrel kilenczmillió márkás kölcsönüzletet kötött. A köl­csönt 95%-os árfolyammal bocsátják ki és bizto­sítására Peking város aktívái zálogosíttatnak el. A kínai kormány kötelezte magát, hogy az egész kölcsönösszegen ágyukat rendel a Skoda-gyártól. Az ogulini pályaudvar kibővítése. Fiuméból jelentik: Az államvasutak igazgatósága a meg­növekedett forgalomra való tekintettel régebben nagy területet vásárolt az ogulini pályaudvar mel­lett, a­hol a fakereskedelmet bonyolították le. Azóta a kibővített pályaudvar is szűknek bizo­nyult és az igazgatóság elhatározta, hogy az ogu­lini pályaudvart a forgalom igényeinek megfele­lően kibővíti, a­melyet úgy terveznek, hogy az Ogulin—Knin—Dalmácziai vonalnál is felhasznál­ható legyen. A munkálatokat nemsokára meg­kezdik. A második tavaszi luxuslóvásár. Ma kezdő­dött meg a fővárosi Tattersall lóvásártelepén a második tavaszi díjazással­­egybekötött luxusló­­vásár, a­melyre rendkívül gazdag lóanyagot jelen­tettek be és hajtottak fel. A loovakat naponta dél­előtt fél tíztől fél tizenkettőig és délután háromtól ötig hajtják fel a telepen, a­mi gyönyörű hippikus látványt nyújt. Hétfőn délelőtt tartja meg a szo­kásos díjazást a székesfőváros tanácsa által meg­hívott bíráló bizottság. Eldöntésre kerül Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter nagydíja és a főváros tanácsa által adományozott 12 díj. A­­ vásári forgalom már most igen élénk. Jellemző az élelmes külföldi kereskedőkre, hogy már a mai elő­vásáron megszerezték a vásár legszebb példányait. A vásár május hó 2-ig bezárólag tart. Az élelmiszertörvény. A földmivelésügyi mi­niszter az OMGE-től véleményt kért az 1895. évi XLVI. t.-cz. revíziójára vonatkozólag. Az OMGE kebeléből kiküldött szűkebb körű bizottság minap készült el munkájával és mindazokat a javaslatokat, melyeknek tekintetbevételére a bizottság a tör­vény revíziójánál súlyt helyez, az egyesület köz­­gazdasági szakosztályának Emődy József elnöklé­­sével ma tartott ülésén nagyobb előadás keretében terjesztette a szakosztály elé. Javaslatai szerint a törvény revíziója alkalmából a törvény c­élzatá­­nak megfelelően több elvi kiegészítés volna szük­séges a kihágás megállapításánál, a büntetések szigorításánál, a kihágás által károsított fél kár­talanításánál és a másod minta vizsgálatoknál. Utalt ezután azokra a kívánságokra, hogy a tör­vény hatálya a hamisításnak kitett lehető sok czikkre terjesztessék ki és hogy különösen egy meg­felelő tápszertörvény hiányában ezen törvény hatálya az összes tápszerekre kiterjesztessék. A vegyvizsgáló és vetőmagvizsgáló állomások szaporításának, a termények, termékek és czikkek közforgalmi ellenőrzésének, valamint a mintavétel eszközeinek beszerzési és kezelési ügyére, majd az 1895. évi XLVI. t.-cz. részletes bírálata után az 1896. évi 38. 286. számú miniszteri rendelettel foglalkozott, bőven megindokolván mindazon ja­vaslatokat, melyeket a törvény revíziójának elő­készítésére kiküldött bizottság elfogadásra ajánl a szakosztálynak. Ezt beható vita követte, a­melynek bezárása után Szilassy Zoltán válaszolt az egyes észrevéte­lekre, mire a szakosztály az előadói előterjesztést a módosítások tekintetbevételével egyhangúlag magáévá tette. Fiumei vállalkozók egy miniszteri döntés ellen. Fiuméból jelentik: A magyar államvasutak igaz­gatóságának előterjesztésére a kereskedelemügyi miniszter megbízott egy zágrábi horvát vállalko­zót, hogy kilenczszázezer koronáért építsen fel a fiumei állomáson egy vasbetonraktárt. A munkát pályázat mellőzésével adták ki s azzal indokolták ezt az eljárást, hogy »vészmunká«-ról van szó, mert a nyers czukrot nem tudják elhelyezni. Most egy ugyanilyen méretű raktárt hétszázötvenezer koronáért épít Fiuméban a Baranyai és Benedikt­­ezég, mely­ ezért az árért hajlandó lett volna sürgő­sen felépíteni a c­ukorraktárt is. A fiumei vállal­kozók körében a miniszteri döntés nagy elkesere­dést szült és ennek következtében most akc­ió indult meg, melynek czélja, hogy küldöttséget meneszszen a kereskedelemügyi miniszterhez és a képviselőházban interpelláczió alakjában szóvá­­tétesse ezt a méltánytalan döntést. Német közgazdák Magyarországon. Megírtuk, hogy a berlini Handelsvertragsverein, a legelő­kelőbb német gazdasági érdekképviseletek egyike a múlt hónapban bejelentette a magyar keres­kedelmi minisztériumnak, hogy tanulmányutat tervez Magyarországra és nevezetesen a nagyobb budapesti ipa­telepeket, egy nagy magyar minta­­gazdaságot, egy magyar borvidéket kíván meg­tekinteni és felolvasásokat hallga­ni a magyar gazdasági viszonyokról. Beöthy László kereskede­lemügyi miniszter a további teendőkkel a Keres­kedelmi Múzeumot bízta meg. A fogadó­ bizottság gazdag és érdekes programmot állapított meg, a­mely az illető német körökben igen erős érdeklő­dést keltett f­el annyira, hogy több nagy német gazdasági érdekképviselet vezetősége, ezek közt a Band der Deutschen Industriellen czímű nagy egyesület szintén részt óhajt venni a tanulmány­útban és a propaganda czéljából a tanulmányút elhalasztását kérte. A kereskedelemügyi miniszter erre való tekintettel beleegyezett abba, hogy a május 6—11-iki napjaira tervezett kirándulást később, de szélesebb keretekben tartsák meg. A Magyar Telepítő és Parczellázó Bank r.-t. irodahelyiségeit V., Béla­ utcza 8. szám alá he­lyezte át. A vidéki pénzpiaci helyze­t. Nagyváradról je­lentik : A budapesti bankok hitelmegvonása és a visszleszámítolási üzlet korlátozása következtében igen sok vidéki bank és takarékpénztár kényel­metlen helyzetbe jutott. Még olyan intézetek is, melyek jól vannak fundálva, erősen érzik a hitel­­restringálást. A nagyváradi piac­ eddig viszonylag elég ellentálló képességet tanúsított a krízissel szemben, mely azonban tartósságánál fogva mégis csak veszélyt rejt magában. A Nagyváradon mű­ködő Magyar Bank Részvénytársaság a legutóbbi napokban a visszleszámolási hitel megvonása kö­vetkeztében válságba jutott. Budapesten mintegy 3 millió korona visszleszámítolási hitelt­ élvezett, a­melyet azonban megvontak. Az eddigi lejára­tokat akadálytalanul beváltották ugyan, azonban ez csak úgy volt lehetséges, hogy a bank igazgató­sági tagjai közül többen ingatlanaikra kölcsönt vettek fel és ezt bocsátották az intézet rendel­kezésére. Tekintettel arra, hogy a bank likvid esz­közei egyáltalában nem állanak arányban a meg­szavazott és váltók által fedezett hitelekkel, sőt azt mintegy 2 millió koronával felülmúlják, a Ma­gyar Bank Részvénytársaság szanálása vált szük­ségessé. Tárgyalások indultak meg a Nagyváradi Leszámítoló és Jelzálogbank részvénytársasággal, mely a két intézet fuzionálását czélozza. Bank­körökből vett értesülésünk szerint a tárgyalások igen jó mederben folynak és tekintettel arra, hogy a Magyar Bank bonitása kétségen felül áll, ártár­gyalások valószínűleg eredményre is fognak­­ve­zetni. A hajózás állapota. Az utóbbi két hét alatt a hajózás óriási forgalmat bonyolított le a Dunán és mellékfolyóin. Az összes hajósvállalatoknak összes uszályparkja működésben áll és az előjegyzéseket az érdekeltség két hónapi időtartamra előre sér­­ti. A múlt hét óta az aldunai tengerikampány Budapest­, Ausztria é Németország felé teljes mértékben megindult és akkorának ígérkezik, hogy az elszállítás eltart az új aratásig. Oka ennek nagy részben a török-olasz háborúban, illetőleg a Dardanellákban beállott hajózási zavarokban ke­resendő. A­mi a gabonaforgalmat illeti, Szerbia felől még mindig sok gabonanemű érkezik. A ma­gyar vízi vidékről is igen nagy az elszállítás. Az őrleményforgalom az utóbbi időben kissé meg­csappant és a fővárosi malmoknak finom liszt­­készlete meglehetősen fölszaporodott. A pozsonyi átrakodónak őrleményforgalma, valamint a Buda­pest fölött fekvő vízi állomások gőzmalmainak lisztkivitele megfelelően élénk, azonban az alsó viszonylatoknak átrakodó forgalma gyenge. A darabáruforgalom minden vonalszakaszon igen nagy. Legnagyobb a darabáru behozatal Németország és Ausztria felől. Az elszállított mennyiségnek ötöd­részét Budapest szolgáltatja. Az Aldunára és a Levantére irányuló darabárukivitel fokozódik. A szénforgalom a felső viszonylatokból gyérült és hetenként csak 8—10.000 méter mázsára rúg, mert a kiürülő gabonás uszály haj­óknak legnagyobb része darabáru alá kell. A zuhatagról a szénszállítás zavar­talanul folyik, ellenben a Duna torkolatában gyér. A faforgalom a Szávából és mellékvizeiből a hosz­­szan tartó magas vízállás következtében nehezen indult, de most már úgy Regensburg, mint Sziszek felé megélénkült. Az Aldunán a deszkakivitel a há­borús zavarok miatt meggyérült. A tűzifaforgalom uszályhajóknak hiányában minimális. A tégla-, homok- és kavicsszállítás a főváros felé akadálytala­nul folyik és hetenként mintegy 200.000 méter­mázsára rúg. A lefelé irányuló kőszállítás azonban uszály ha­jóknak hiányában pang. Az utasforgalom a megjavult időjárás következtében élénkebb, mint eddig volt. A vízállás a Dráva kivételével kedvező. Igy vic­inális, Zalaegerszegről jelentik: A ke­reskedelmi miniszter a Tapolcza állomástól kiinduló Lesenczetomaj, Németfalu, Zalaszántó, Cserhát­­major, Vindornyalak, Senye, Udvarnok, Szőllős és Kisgörbe községeken át Zalaszentgrótig terjedő új vasútvonal építési­ engedélyét megadta. Az »Adria« Magyar Királyi Tengerhajózási Részvény- Társaság hajóinak járatairól a következő távirati jelen­tések érkeztek : Adria Algerban rakodik hazafelé az észak­afrikai vonalon. Az Andrássy Niceben rakodik hazafelé B-vonalon. Az Arad április 25-én innult Cardiffból Velen­­czébe. Az Árpád Messinában rakodik Marseille részére B-vonalon. A Balaton április 22-én indult Máltából London, Rotterdam és Anvers­be. A Báró Fejérváry április 24. óta Buenos-Ayresben rakodik UK/Continent részére. A Baross április 22-én indult Methilből Fiuméba. A Báró Kemény április 21. óta Cardiffban rakodik Velencze és Ancona részére. A Buda II. április 18. óta Glasgowban rakodik Malta s az adriai kikötők részére. A Carola Siracusa és Malta között közlekedik. A Deák április 26-án indult Milazzóból Bordeauxba. A Duna Fiuméban Brazilia részére rakodik. A Jókai április 23-án indult Glasgowból Málta és az adriai kikötőkbe. A Kálmán király április 23-án indult Máltából Triest­ és Fiuméba. A Kassa Fiuméban rakodik Marseille és Spanyolország részére A-vonalon. A Kolozs­vár Algerban rakodik Malta, Fiume és Triest részére. *­ ­Moskamosan fellörik a baja, ha akár a gyomor, akár a gége és torok bántalmainál nem használja azonnal a szapronczai­­korona-gyógyvizet ! Főraktár BRÍZAY Kálmán czégnél Baross­ utcza 43

Next