Az Ujság, 1912. december/1 (10. évfolyam, 285-297. szám)

1912-12-11 / 293. szám

10 JUMIWy» NEM LESZ BÉKEDÍJ. Az a bizottság, a­mely a Nobel békedíj ügyében dönt, — mint Krisztiániából jelen­tik — elhatározta, hogy ebben az esztendőben nem adja ki a békedíjat. Ez demonstráczió akar lenni a bábom ellen. Vannak még mulatságos dolgok a világon. Még olyan szomorú kérdések körül is, mint a­mi­lyen a háború. Tehát a Nofcel-bizottság az idén nem adja ki a békedíjat. Mért ? Mert háború van. De tavaly, meg harmadéve mégis kiadták. Pedig akkor is volt háború. És negyedéve is volt háború s negyed­éve is kiadták a békedíjat. Igaz, tavaly Tripoliszban ölték egymást az emberek, azelőtt meg Mandzsúriában, még azelőtt a Napföldön. De a háborút akkor is európai nem­zetek viselték, s egyik esetben se az ázsiai vagy afrikai hordák támadtak rá az európai kultúrára, hanem az európai kultúrnépek akarták az ázsiai és afrikai hordákat letiporni és igába hajtani. Tehát a tavalyi hó nem volt hó, hanem az idei hó az már aztán igazi hó. Demonstrálni akarnak a Nobel-díjas intézők, azért nem adják ki a békedíjat. Demonstrálni akarnak, azt a rézangyalát ennek a gonosz, mara­kodó világnak ! De hát mit demonstrálnak ezzel a demonstráczióval ? Hogy nem szeretik a hábo­rút ? Persze hogy nem szeretik. Hisz azért tűzték ki a békedíjat. Vagy azt demonstrálják-e, hogy a békét szeretik ? Ezt a gyerekek is tudják. Azért tűzött ki Nobel díjat a legnagyobb és leghatáso­sabb békebarátnak. Jutalmazzák a béke előmozdítóit, igazabban csak a rajongóit akkor, a­mikor béke van, és nem jutalmazzák őket, a­mikor háború van. Hol itt a raison ? Béke idején kapnak díjat, pedig nem ők csinálták a békét. Háború idején nem kapnak díjat, pedig nem ők csinálták a háborút. A­ki szereti a békét, a­kinek a lelke tele van emberszeretettel, bizonyos, hogy háború esetén még jobban vágyódik a béke után, még elkesere­dettebb, szívósabb, igazabb híve a békének, mint a­mikor úgy is van béke. Az egészségét is csak akkor szereti az ember igazán, akkor ápolja és dicsőíti, a­mikor már nincsen meg. A pénzt is akkor tudjuk teljesen megbecsülni, a­mikor már elköl­töttük. A szerelem édessége is,akkor legkívánato­sabb, a­mikor a szerelem keserűségeivel van a szí­vünk tele. S ilyenkor nincs békedíj, mert az urak ott Krisztiániában demonstrálnak. Ha őszintén lehetne beszélni az eféle dol­gokról, a Nobel-díjnak olyan kevés köze van a békéhez, vagy a háborúhoz, mint a kisújszállási harang bugásának. Búghat az a harang, a­mennyit akar, mégse tudja elkergetni az égiháborút. S a Nobel-díj pályázói se csináltak még sohase békét, mint a­hogy nem is tudnának háborút csinálni. Kár ezeknek az uraknak demonstrálni. Ki kell adni a dijat! Vagy ha már nagyon eszi a lelki­ismeret a májukat, csináljanak úgy, mint az Aka­démia a Teleki-pályázattal. Adják ki a Nobel­­dijat szégyenparagrafussal. Ez is demonstrálás. Vulpes. KSk*B 1H9I AZ ÚJSÁG TELEFON­SZÁMAI»mm B(*■ in profim Szerkesztőség: József 13—35 Kiadóhivatal: József 16-26 és 13-36 Olvasóterem és­­ IQ „„ fiókkiadóhivatal;/ “0­:se^ ^ ^ Interurbán külföld és vidék 57. ■sa s AZ ÚJSÁG Szerda, 1912. deczember 11. Görög támadás a Dardanellák ellen. (A görög csapatok elfoglalták Szedil-Bakr erődjét a Dardanellák bejárójánál. — A török flotta üt­közetre készül. — Tizenhatodikán kezdődik Lon­donban a béketárgyalás. — A görög-török fegyver­szünetet állítólag már holnap aláírják.) A béketárgyalás megkezdését f. hó 13-áról f. hó 16-ára halasztották. Való­színűleg azért, mert a meghatalmazottak máskülönben nem érkezhetnének kellő időben Londonba. Különösen áll ez Da­­nevre, az első bolgár meghatalmazottra nézve, a­ki ma reggel hagyta el Bukares­tet és Bécsen, Berlinen, Párison át uta­zik Londonba, hogy a hatalmasságok álláspontjáról teljesen tájékozottan je­lenhessék meg a béketárgyaláson. Ér­dekes, hogy a görög meghatalmazottak, élükön Venizelosz miniszterelnökkel, már útban vannak London felé, holott a görög hadműveletek még nem szűntek meg. A görög-török fegyverszüneti jegy­zőkönyvet, hír szerint, szerdán fogják aláírni. Ha való a konstantinápolyi hír, mely ezt mondja, akkor a görögöknek a Dardanellák kapujánál, a Gallipoli­­félszigeten végzett sikeres katonai ope­­rác­iói csak azt a czélt szolgálhatják, hogy kedvezőbb fegyverszüneti feltéte­leket csikarjanak ki a törököktől. De török részről, mint látszik, nem nyug­szanak meg a görög sikerben s a török flotta mégis ki akar merészkedni az Égei­­tengerre, hogy megütközzék a görög hajó­haddal. Úgy lesz-e, megtudjuk majd a holnap híreiből? Tárgyalás a békekötésről. Mikor kezdődik a tárgyalás? London, deczember 10. A béketárgyalás nem deczember 13-án, hanem csak 16-án fog megkezdődni. Venizelosz—San Giuliano. Brindisi, deczember 10. Venizelosz miniszter­­ elnök és a londoni békekonferenczia többi görög küldöttje a Maczedónia görög segédczirkáló fedél­zetén ideérkezett. Venizelosz miniszterelnök San Giuliano mi­niszterelnökhöz a következő táviratot intézte: »Abban a pillanatban, mikor olasz földre lépek, nagyrabecsülésem és mély tiszteletem érzelmeit kívánom kifejezésre juttatni a kitűnő államférfiú iránt, a­ki a nagy testvérnemzet kül­politikáját irányítja, és kifejezést kívánok adni újból köszönetemnek Giolitti miniszterelnök­nek a kamarában a szigetekre vonatkozólag tett nyilatkozataiért. Sajnálom, hogy a rendel­kezésemre álló idő rövidsége folytán köszönete­­met nem fejezhetem ki személyesen Rómában.« San Giuliano márki ezt válaszolta : »Szívből köszönetet mondok exczellencziád­­nak az Olaszország és Görögország közti kölcsö­nös barátság érzelmeiért, melyeket exczellen­­cziád oly szívélyesen és oly ékesszólóan jutta­tott kifejezésre és a­melyekben a kormány és az olasz nemzet teljes mértékben osztoznak.­ Venizelosz és a többi görög delegátus délben Londonba utazott. A meghatalmazottak: Konstantinápoly, deczember 10. Resid, Szali tábornok, Ozmán Nizami, Ali Riza ezredes és Resid Szava titkár Constanzán át Londonba utaztak. Konstantinápoly, deczember 10. Hír szerint a római török nagykövet, a­ki részt vett a török-olasz béketárgyalásokon, vagy Husszein Hikni pasa bécsi követ fognak kineveztetni Törökország meg­­hatalmazottainak a londoni béketárgyalásokra. * Görög-bolgár fegyverszünet Konstantinápoly, deczember 10. Görögország holnap írja alá a fegyverszüneti jegyzőkönyvet, hogy a londoni béketárgyaláson részt­ vehessen. Bolgárország a békekötés útján. Szófia, deczember 10. (P. G.) Bulgáriában általában remélik, hogy a londoni tárgyalás, a­melyet a szövetkezett Balkán-államok és Törökország delegátusai fognak egymással foly­tatni, sikeres eredményre vezet, s meghozza Bulgáriának a háború rendkívüli áldozatai és s a hadsereg dicsőséges harczai után a békét. A kormány már­is foglalkozik azokkal az in­tézkedésekkel, a­melyekkel az ostromállapotot még karácsony előtt megszüntetné s azt akarja, hogy a bíróságok, valamint a többi állami hatóságok, a­melyek a háború kezdetekor megszüntették működésüket­, ismét teljes mér­tékben funkczionáljanak. , A háború. A görögök a Dardanellák kapujánál. Konstantinápoly, deczember 10. (Saját tudósítónk távirata.) A görög flotta által Galli­­polin partraszállított csapatok tegnapelőtt, el­foglalták Szedir-Bahr tengerparti várost, kitűz­ték a görög zászlót és több más erőd ellen roha­mot intéztek. A görög csapatok immár egy órányira vannak Gallipolitól ( Tengeri ütközet előtt. Konstantinápoly, deczember 10. (Saját tudósítónk távirata.) A török fekete-tengeri hajóraj parancsot kapott, hogy induljon az Égei-tengerre. A Maidosz előtt horgonyzó négy torpedónaszádot Szmirnába rendelték. Ten­geri csatát várnak. Ki foglalta el Szalonikit? Athén, deczember 10. (Athéni ügynökség.) A Bestia közli a Central News és a Daily Telegraph haditudósítóinak levelét, a­kik Szaloniki átadása idején a görög főhadiszálláson tartózkodtak. E levél a bolgárokkal szemben megállapítja, hogy október 27-én (régi naptár szerint) a görög csapa­tok vonultak be elsőnek Szalonikiba. Vasárnap, október 28-án, délelőtt egy század szerb lovasság és este egy bolgár ezredes és egy főhadnagy érke­zett a városba, míg a bolgár sereg csak hétfőn, 29-én, vonult be Szalonikiba. . A háború rémségei, London, deczember 10. A Daily Telegraph közli bécsi külön tudósítójának, Dillon dr.-nak táv­­latát, melyben jelenti, hogy legközelebb nyilvá­nosságra fognak hozatni azok a borzalmas csele­kedetek, melyeket a balkáni katonák követtek el, s melyek felülmúlnak minden embertelenséget, me­lyet háborúban valaha elkövettek. Dillon dr. Buka­restből és Konstantinápolyból értesüléseket kapott embertelen mészárlásokról, melyeket keresztény katonák követtek volna el Szaloniki környékén a fegyvertelen mohamedán lakosság ellen. Dillon hozzáteszi, hogy ezeknek a kegyetlenkedéseknek részletei nem sokáig fognak ismeretlenek maradni, mivel a nagyhatalmak konzuljai már részletes táv­irati tudósításokat küldtek kormányaiknak. Konstantinápoly, dec­ember 10. (Saját tu­dósítónk távirata.) Gallipoliból érkezett menekü­lők megerősítik azt a hírt, hogy kurd és láz mür­zsák Sefket Thorgut pasa engedélyével több mint negyven keresztények lakt­a falvat felgyújtottak és a lakosokat felkonczolták. Egy török hadihajó megsérülése. Konstantinápoly, deczember 10. (Saját tudó­sítónk távirata.) A Hamidje czirkálót bolgár tor­pedónaszádok súlyosan megrongálták. Kétszáz munkásnak két hétig kell még dolgoznia rajta hogy kijavítsa. Az összes kár 25.000 török fontot tesz ki. (Tudósításunk folytatását Legújabb rova­­tunkban találja az olvasó.)

Next