Az Ujság, 1912. november (10. évfolyam, 259-271. szám)

1912-11-07 / 264. szám

16 — Megszökött gazdasszony. Siófokról Jelentik : Molnár Magda hosszabb idő óta volt Matics György andócsi gazdánál mint házvezetőnő alkalmazva. Az asszony, úgy látszik, megelégelte a szolgálatot és megszökött gazdájától, elvivén annak 4000 koro­nás takarékkönyvét és 10 éves Mariska nevű leányát is. Matics kutatott leánya után, de eddig eredménytelenül. Úgy látszik, bűnös kezekbe ke­rült. Matics bűnvádi följelentést tett gazdasszonya ellen. — Életuntak. Az éjszaka a Halászbástya lépcsőin Laczena József huszonöt éves iparossegéd a szájába lőtt és nyomban meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. — Az Erzsébet-téren egy harminczöt­­negyvenöt év körüli munkás szivenlőtte magát és nyom­ban meghalt. — Kovács Mihály vasúti alkalmazott huszonhét éves felesége a Lőportár­ utcza 6. szám alatti lakásán borotvával a nyakán elvágta az ereket, azután lugkőoldatot ivott. A Rókus-kórházba szállították. — A Tánczpalota sikere. A főváros legújabb és legelegán­sabb mulatóhelye a Palais de Danse, a megnyitás óta minden nap telve van a legelőkelőbb közönséggel. A színházak frakkos, estélyiruhás finom közönsége keresi fel a színházi előadás végeztével a pazar elegancziával berendezett csodaszép helyiséget és a jó vacsora mel­lett szívesen tapsol a műsor remek számainak, a­melyek­nek mindegyike páratlan a maga nemében. Szóbeszéd tárgyát képezi a fővárosban King Bailey-nek, a tüne­ményes ügyességű néger artistának csodás száma, a párisi és a bécsi operaházakban nagy sikerrel vendégszerepelt apache-sextott, Radjah, a gyönyörű indiai templom­­tánczosnő, Perrera, a legjobb spanyol tánczosnő, vala­mint a Hungária-ballet nagyszerű produkc­iói, köztük a világ legjobb piruette tánczosával, a moszkvai opera­ház volt első szólistájával. A kitűnő műsort méltón egé­szíti ki az éjfél utáni víg tánczmulatság, a­melynek kere­tében a legjobb párisi parquette-tánczosok mutatkoznak be a legújabb tánczokkal. Az előadás mindenkor este­­ 11 órakor kezdődik. — Szerencse-sorsjegyek ! Ha azt akarja, hogy a vélet­len egy főnyeremény alakjában kedveskedjék önnek, vásároljon szerencse-sorsjegyet a népszerű Dörge­ Frigyes bankban, Kossuth Lajos­ utcza 4. alatt. — Kiss szerencséje Nagy ! Igazán szálló igévé lett ez a mondás, mely a Kárpátoktól az Adriáig páratlan nép­szerűségre tett szert. Alig van Magyarországon ember, ki ezt a mondást ne ismerné: »Kiss szerencséje Nagy«. November 19-ikén kezdődik az új osztálysorsjáték, ez alkalommal Kiss Károly és Társa bank részvénytársaság a magyar kir. osztálysorsjáték főelárusítója (Budapest, Kossuth Lajos­ utcza 13.) a közönség figyelmébe ajánlja magát. Bővebbet a mai hirdetésében. TUDOMÁNY, IRODALOM. (•) A Kisfaludy-Társaság ülése. A Kisfaludy Társaság ma délután a Magyar Tudományos Aka­démia üléstermében felolvasó ülést tartott Berze­­viczy Albert v. b. t. t. elnöklete alatt. Az elnök megnyitója után Vargha Gyula főtitkár terjesz­tette elő a folyó ügyekről szóló jelentését, majd Jakab Ödön olvasta fel Brábek Ferencz prágai egyetemi tanárnak, a társaság levelező tagjának »Vrchlicky Jaroszláv emlékezete« czimű emlék­beszédét. A második felolvasó Berzeviczy Albert v. b. t. t. volt. »Olympia« czim alatt görögországi útirajzot olvasott fel, mely mutatványa egy hosz­­szabb cziklusnak és az utat Patrastól Olympiáig, valamint az olympiai ásatásokat és az ott Sygm­os­­tól alapított múzeum műkincseit ismertette. A nagy számban összegyűlt közönség megtapsolta az előadást, a­mely után Radó Antal olvasta fel »Boldogasszony tánczosa« czímű legendáját. Ez­után még Vargha Gyula főtitkár olvasta fel »Egy református lelkész temetése«, »Meddő kétség« és »Látogatás« czímű költeményeit. A felolvasó ülést zárt ülés követte, a­mely után a tagok társas­­vacsorára gyűltek össze a Continental-szálló külön­termében. • (-) A Földtani Társulat ma délután a Földtani Intézet előadó termében szakülést tartott Schafar­­zik Ferencz dr. műegyetemi tanár elnöklésével. Az első előadó maga az elnök, Schafarzik Ferencz ta­nár volt, a­ki néhány új ásványt mutatott be a hazai termőhelyekről, így egy igen érdekes gipsz­­kristályt Óbudáról. A második előadást Liffa Aurél dr. műegye­temi magántanár tartotta a filiipszit nevű ásvány­ról, a­melyet a badacsonytomaji nagy kőfejtőben fedezett fel, s a­mely ásvány csak még két helyen ismeretes hazánkban. A harmadik előadó Hillebrand Jenő dr. antro­pológus volt, a­ki az ősember újabb lakóhelyeiről értekezett. A negyedik előadó Lóczy Lajos egyetemi ta­nár, a m. kir. Földtani Intézet igazgatója volt, a­ki hazánk természeti ritkaságainak védelméről tartott szabad előadást. A hallgatóság az előadá­sokat nagy tetszéssel fogadta. (-) A Kir. Magyar Természettudományi Társulat állattani szakosztálya e hó­r­ikán, pénteken, este hat óra­ AZ ÚJSÁG _ Csütörtök, 1912. november 7. kor a társulat üléstermében (Esterházy-utcza 16. sz.) ülést tart, a­melynek tárgyai: 1. Fényes Dezső Egy kihallt galambfajról. 2. Lambrecht Kaimén: Magyar­­ország fosszilis madarai. 3. Soós Lajos : A Földközi-ten­ger kutatásának tervezete. (-) Előadás-sorozat. Az Országos Ismeretterjesztő Társulat ebben az évadban természet- és társadalom­­tudományi előadásokat rendez. Az első előadást: Apáthy István dr. egyetemi tanár november hó 10-én délelőtt 11 órakor Szocziálizmus és fejlődés czimen tartja az Uránia tudományos színház helyiségében. Belépődíj nincsen. Később meghatározandó napokon még Dalmady Zoltán dr. »Éghajlat és egészség«, Lephossék Mihály dr. »Az ember helye a természetben«, Bókay János dr. »A beteg gyermek«, Konkoly-Thege Miklós dr. pedig »A világegyetem« czimen fognak előadásokat rendezni, mindenkor az Uránia-színház helyiségében, egy részüket vetített képek bemutatásával. SZÍNHÁZ, zene. * Két hangverseny. A zenei forrongások idejét éljük. A régi eszközöket, az eddig használatos ki­fejezésmódokat már hosszú évek óta elégtelennek tartják a zeneszerzők gondolataik közlésére, s újabb és újabb ösvényeket keresnek a zeneköltészet továbbfejlesztése czéljából. Mint a festészetben, úgy a zenében is mind nagyobb tért hódítottak a forradalmi eszmék. Kezdetben csak a formákat tágították, majd a melódiát dobták sutba, végül a harmóniára került a sor. A zenében is színfoltok­kal, pillanatnyi érzés- és hangulatfestésekkel igyek­szik megörökíteni gondolatait az ultramodern szerző. A szabálytalanságban van a szabályosság, s az eredetiség, mely néhol bizony csak eredeties­­kedés, a főtörekvése a legtöbb ifjú óriásnak. Még azok közül is nagyon sokan rabjai lettek ennek a kivételes nagyságok kezdeményezte irányzatnak, a­kiket tehetségük és egész egyéniségük más irányba terelne. A­kik magukban talán nincsenek is teljességgel meggyőződve az újabb eszmék helyes­ségéről, de lehetetlenül vad hangzásokat írnak le, nehogy maradisággal vádolhassa őket valaki. Na­gyon gyakran úgy is látszik, mintha igazuk volna. Különösen a külföldön nem egy zeneszerzőt vett szárnyaira a hír, a­miért a nagy mesterek forra­dalmi törekvéseit hasonló modorban, de kevesebb ötletességgel és tehetséggel túlliczitálta. Csakhogy ez a népszerűség nagyon is rövid ideig tart. A modorosságokat még a túlzásokban is hamar meg­látja a zeneértő közönség, s a szerzőt, a­kinek csak mondatai vannak, de gondolatai nincsenek, hama­rosan kellő értékére szállítja alá. Radnai Miklóst, kinek szimfónikus suitejét ma este mutatták be a filharmonikusok, nem éri ez a sors. A fiatal szerző felhasználja a legújabb zenei nyelvezetet, átveszi a zene mai forradalmárainak egy-két kifejezését, de csak azért, hogy gondolatait minél érdekesebb köntösbe öltöztethesse, öt formás, tartalmas, szé­pen felépített és kitűnően hangzó tételből álló munkája nemcsak a közepeset messze felülmúló tehetségről, de erős öntudatosságról és józan ön­mérsékletről is tanúságot tesz. Az újdonságot me­legen fogadta a közönség és sokszor a dobogóra szólította a fiatal szerzőt. Az est másik érdekes­sége Eigen Cockaigne hangverseny-nyitányának a bemutatója volt. Az angolok népszerű szerzője ebben a művében is tudásának és dolgozásbeli ötletességének a javát adja, de a dolgozásbeli ötle­tek mellett fájdalmasan nélkülözzük a gondolat­belieket. Sokkal jobban tetszettek a dalai, melyek szépségét Butt Klára művészete tolmácsolta. A kitűnő énekesnőt évekkel ezelőtt már hallottuk a Lipótvárosi Kaszinó egyik hangversenyén. Akkor még nem túlságosan nagy hangja azóta szinte melegséget és erőt kapott. Ez a gyönyörű csengésű kontra­ alt már természetes anyagával is Módit. De Butt Klára nemcsak hangot visz a harczba, hanem nagy tudást és előkelő stílusosság­át is. Természetesnek találjuk, hogy lelkesen ünnepelték minden dala után. Csajkovszky Manfréd-szimfó­­niájával fejezték be a hangversenyt, mely arról tett tanúságot, hogy filharmónikusaink komolyabban fogják fel hivatásukat, mint annakelőtte é­s a mű­vészi szempontokon kívül számot vetnek a közön­ség igényeivel is. Még egy zenekari hangversenyről kell e helyütt beszámolnunk. Vasárnap tartotta meg az Orszá­gos Szimfóniás Zenekar ez évadbeli első munkás­­hangversenyét. Legutóbbi bérleti hangversenyük műsorát játszották s annak minden egyes számá­val ismételten nagy és megérdemelt sikert arattak. (9- 1 ) * Az uj Nemzeti Színház. E hónap tizenötödi­kén jár le tudvalévően Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternek az uj Nemzeti Színház épületére kihirdetett tervpályázata. Köz­vetlenül a pályázati határidő letelte után, azaz tizenhatodiktán délelőtt tíz órakor már összeül a bíráló-bizottság Náray Szabó Sándor államtitkár elnöklete alatt és hivatalosan átveszi a beérkezett pályaműveket. Az erre az ülésre szóló meghívókat most küldi szét a bíráló-bizottság elnöke. A be­érkezett pályaművek dolgában ezen az ülésen ter­mészetesen még nem döntenek, ezúttal csak a szükséges adminisztratív tennivalókról történik intézkedés. * A sarkantyú. Holnap, csütörtökön, lesz a Nemzeti Színház rendkívüli érdeklődéssel várt újdonságának, Gábor Andor és Lipthay Imre Sarkantyú czímű háromfelvonásos drámájának nyilvános főpróbája. A bemutató előadás pénteken lesz, másodszor szombaton, harmadszor vasárnap adják és mind a három előadás iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a jegyek legnagyobb része elő­vételben kelt el. Az újdonság napjainkban törté­nik Budapesten, és pedig az első felvonás Ráczék lakásán, a második a Máv. üzletvezetőség egyik hivatalos helyiségében, a harmadik ismét Ráczék lakásán, egy külvárosi bérkaszárnyában. A Sar­kantyú előadási jogát már valamennyi vidéki színház megszerezte és a holnapi főpróbán több külföldi színház képviselője is jelen lesz. * Drámaíró főhadnagy. Az egyenruhás szerzők száma ismét szaporodott egygyel. Kassáról írják nekünk, hogy Tima József főhadnagy Kardbojtért czímmel négyfel­vonásos színművet irt, melyet az ottani színház elfogadott előadásra. A drámaíró főhadnagy­ már idáig is jó nevet szerzett finom tollal írt újságtárczáival és kedves verseivel. A Kardbojtért még az idei szezonban előadásra kerül. * Az aranykalitka. Az Ostrom szenzácziós sikere bőségesen juttat időt a Vígszínháznak, hogy a soron következő újdonságra készüljön. Az előkészületeket különben már régebben kezd­ték meg, a­mennyiben Az aranykalitka (L’Amour en cage), Andre de Lorde, Frnck­ Brentano és Jean Marséle vígjátéka, a kiállítás és a színpadi technika tekintetében a szokásos méreteket messze meghaladó munkálkodást igényel. A darabot, a­melynek cselekménye a XVIII. század második felében játszik, fényes, korszerű keretben fogják előadni. Ragyogó díszletek és jelmezek készültek az Aranykalitkához. Az újdonság előkelő feladat elé állítja a művészi személyzetét, a­melynek jó­formán minden egyes tagja hálás feladathoz ju­tott. Különösen Varsányi Irén, Góthné Kertész Ella, Hegedűs és Góth találnak alkalmat érdekes, derűs alakításra. A vígjátékot Heltai Jenő fordí­totta. Holnap, csütörtökön, az Erős lánczokat adják. * Izgalmas előadás. Az aradi színházban vasár­nap este a Felhő Klári czímű népszínmű került színre, a két főszerepben Kállay Jolánnal és Balázs Bélával. Az előadás vége felé részben a nyílt szín­padon, részben a lebocsátott függönyök mögött kínos események történtek. A harmadik felvonás ugyanis azzal végződik, hogy Fátyol Ferkó agyon­lövi a feleségét, Felhő Klárit, azután önmagát. De hasztalanul nyomta-hozta a ravaszt Balázs, a pisztoly nem akart elsülni. Végre a kellékes a színfalak mögül segítségére jött és Felhő Klári szivén találva lerogyott a földre. A második lövés azonban, a­melylyel a­ gyilkosnak önmagát kellett volna kivégeznie, sehogy se sikerült. A függönyt le kellett ereszteni és a népszínmű a drámai vég helyett humorosan végződött. A színpadon sokkal komolyabb inczidens történt. Felhő Klári szemé­­lyesítője, Kállay Jolán, nem tudott felkelni a földről. Elfehérült arc­c­al ájultan feküdt. Gyorsan orvosért küldtek, a­kinek sikerült eszméletre térn.

Next