Az Ujság, 1912. november (10. évfolyam, 259-271. szám)

1912-11-10 / 267. szám

4 A­ külföldi gabonatőzsdék mai és teg­napi árfolyamainak összehasonlítása. Bécsi utótőzsde. November 9. Osztrák hitelrészvény 600.—. Magyar hitelrészvény 779x/a. Angol bank 316.—. Bankegyesü­let 501 x/a. Union­bank 571.—. Länderbank 484x/a. Állam­vasút 674x/s. Déli vasút 103.—. Török sorsjegy 2­­11/,. Dohányrészvény 284.—. Rimamurányi 69­­ /,. Alpesi bányarészvény 956.—. Májusi járadék 64.85. Magyar koronajáradék 84.55. Irányzat gyenge. Berlin, november 9. (Értéktőzsde.) A zavaros poli­tikai viszonyok és a bécsi tőzsde gyenge irányzatának ha­tása alatt az itteni tőzsde­csökkenésekre való folytonos hajlandóság mellett határozottan kedvetlen volt. Ké­sőbb azonban csak egyes bányaértékek és török sors­jegyek engedtek. A 3%-os birodalmi kölcsön is gyengébb volt. Kanada Pacific és Baltimore épp úgy, mint New­­yorkban, itt is csökkent, m­íg villamos világítási és erő­­művi részvények 3/s% emelkedés mellett szilárdak voltak. A záró- és utótőzsdei forgalomban az irányzat általában valamivel szilárdabb volt. A készárupiac­ ipari értékei túlnyomórészt valamivel alacsonyabbak voltak. Napi pénz 4% és alább, magánkamatláb 4%%. London, november 8. Megnyitás: Angol consol 74*/1%. London, nov. 9. (Saját tudósítónk távirata.) Zárlati árfolyamok, összehasonlítva az nov. 8-ikiakkal: Ma Tagnap Különbség PARIS. ; I frank I frank j frank Btua noTeinherre..................;........... 28 45 28 05 + 0 40 » dcczeinberre ............................... 27 85 57 65 + 0 20 » január—áprilisra ...................... 27 85 27 25 + 0 10 , márczius—júniusra .................. 27 30 27 25 + 0 05 Rozs novemberre................................. 21­30 21­30 -► deezd­abeiTO ............ 2130 2130 — —­­ január— áprilisra ....................... 2126 2125­­— * márczius—júniusra .................. 21­25 2125 — Liszt novemberre............................. 37 65 37 50 + 015 — deczemberre ............................. 36 90 36 75 + 016 » januárr-aprilisra ........... 36 15 36 05 + 010 » máreziu«—júniusra ........... 35 85 85 90 •-Ojjj BERLIN. I márka I márka I márka Búza dscz«u bérré ..................... 208 — 207 60 + 0­50 * májusra ..................................... 212 — 212—----­Itokd aecaem bérré .......... 177 60 177 50----­* május­ra................................... 177 75 177 75 ----­Itab a­eczem bérré ......................... ....... 181—----­* májusra ................................... 179 25 ---------------­Nov. 9. Nov. 8. Angol consolok......................... 74 V, 74 V. Japán járadék............... .........•••.«., 86 */a 85 — 4 %-os magyar aranyjáradék .•••••.. 88 — 88 —­­Tr’eéz árui tol­ási kamatláb •».••••••••.­ 4”/*« 4­7/a Olasz járadék .............. 96 — 96 — Bécsi váltóár............................................... ~ ~ — East Band.................................................... 269 - 269 -Randmwes..................................................... 681 - 687-4%-oa rúpia.............. 68*/t 63Vi Spanyol já­'dók ..*•#••••••••••••• 90TM* 90 Canada Paciao vasút......................... 271 — 272 V* Beli vasút ........................................ 4— Banat ............................................................ 29 - 28“/u Cb. art­ered 127 — 123 — Bandfontein 140 — 140 — ©o Beers ■ • • • • • •• »•»» 29*8/18 20 m. Időjárás. Hazánk­ban tegnap válto­zóan felhős, igen hűvös idő uralko­dott és feljebb­­nagyobb (5—15 mm.) csapadék fő­leg a Tisza-Maros szögében esett. A hőmérséklet maximuma -1-11 C fok volt Crkveni­­cán, minimuma pe­dig —10 C fok Tátraf­üreden. Oroszországban nagyobb, Közép- Európa fölött pedig kisebb maximum található. Északnyugaton mélyebb depresszió közeledik és a Keleti-tengeren kisebb minimum fejlődött. Európa nyugati részein az idő enyhébb lett. Lecsapódások különösen Németországban voltak. Jóslat: Hőemelkedés és elvétve csapadék várható. ( Sü­r­gönyjóslat: Enyhébb, elvétve csapadék. —­ « — Lapunk mai száma 82 oldal. A mellékletek tartalma: Bródy Sándor: Pesti kis tükör. — Arányi Miksa: A forradalmak pszichológiája. —­ A Hét. — Vértény Jenő : Tompa búcsúlevele Jókaihoz. — Antal Sándor: Ingyenország. *— Főváros. — Igazságszolgáltatás. — I. H. Rosny: Éjjeli kaland. — Innen-onnan. —• Bélyeggyűjtés. — Közönség köréből. — Közgazdaság. — Üzleti hér. — Házasulandók névjegyzéke. — Áru- és értékpiacz. — Időjárási jelentés. — Vízállás. — Regény. — A hivatalos lapból. — Napirend. — Tőzsdetáblázat. — Az Asszonynak, a Gyer­mekeknek és Sport cziutűi mellékleteink. — Hir­dessék. AZ XTJSÍ.— Vasárnap, 1912. november 19. Konstantinápoly, Szalonikzi szabad városok? A négyes-szövetség a török birodalom felosztását követeli. — Szerbia az adriai kikötőért. — A hármas­ szövetség Szerbia Kívánsága ellen. — Poincaré közvetíteni akar Köztünk és Szerbia közt, megtagadva az adriai Kikötőt Szerbiától. — Orosz-angol elhidegülés a Dardanellák kérdése miatt. — Románia Kompenzácziókat kér Bolgárországtól és jogokat balkáni román fajrokonainak. — Konstantinápo­lban kihirdették a szent háborút. — A szultán s a török herczegek harczol­ni akarnak Konstantinápoly kapujá­nál. — De Oroszország relbízta Bolgárországot, hogy álljon el Konstanti­nápoly elfoglalásától. — Törökország újabb támadó fellépésre készül Csataldiánál, Vizánál és Lüle­burgasznál. — Drinápoly ostroma. — Fontos kihallgatások és tanácskozások Budavárán. — A vezérkari főnök Budapesten. — Mozgósítási hirek, Szerbia telhetetlensége nagy hullá­mokat vet és az európai érdeklődés közép­pontjába kerül. Tudvalevőleg arról van szó, hogy Szerbia több kikötőt akar szerezni és megtartani az Adria partján, a­mihez Albánia egy részének birtokban tartása volna szükséges. Miután ez a szerb terv egyaránt sérti Ausztria-Magyar­­ország és Olaszország érdekeit, a hármas­­szövetséghez tartozó hatalmasságok egy­értelműen tiltakozni fognak az ellen Bel­­grádban és közölni fogják a szerb kor­mánynyal, hogy sem adriai kikötő meg­tartását, sem Albánia területi épségének megsértését nem fogják megengedni Szer­biának. A hármas­ szövetségi diplomác­iá­­nak ez a lépése azt jelenti, hogy a szerb fák sem nőhetnek az égbe. Józan észszel ellenkeznék az a föltevés, hogy Bolgár­ország, vagy éppen Görögország Szerbia fegyveres segítségére fog menni, ha ez kiköt a hármas­ szövetséggel. Inkább azt kell hinnünk, hogy a bolgár és görög kormányok okosságot igyekeznek majd belepréselni szövetségesüknek túlhevült fejébe. Csak Oroszország nem hajlandó jó­zanságra inteni a felhevül­­ szerb elmé­ket s barátait, Angliát és Franczia­­országot is igyekszik megnyerni a szerb aspirácziók támogatására. Ez a törek­vése, pétervári forrás szerint, nem is volt siker nélkül, de ebben a híradás­ban kételkedni helyénvaló. C­áfolja az a párisi jelentés is, mely azt mondja, hogy Francziaország ismét közvetíteni készül, még­pedig ezúttal köztünk és Szerbia közt. Poincaré azt kívánja Szer­biától, hogy mondjon le a kikötőfoglalás ábrándjairól, mitőlünk pedig azt, hogy kompenzáczióképpen adjunk gazdasági előnyöket Szerbiának. Itt nyilván a duna­­adriai vasútról van szó. Oroszországnak van még egy másik óhajtása, sőt nyílt kívánsága, mely szá­mot tarthat a hatalmak mindkét csoport­jának támogatására. Felhívta, sőt hír szerint reá is bírta Bolgárországot, hogy álljon el a Konstantinápolyba való be­vonulás szándékától. Konstantinápoly nyilván úgy is elesik a török kéztől, de szabad, város marad, épp úgy, mint Sza­­loniki, melyet, úgy látszik, mégis hiába szálltak meg a görögök s vett birtokába a görög király. Kivíit esik az azon a vo­nalon, mely a balkán-szövetség megálla­podásai szerint is biztosítva van a görög hódítás számára. Konstantinápoly hát elesik, de a Dardanellák kérdése megol­datlan marad. Mert valótlan az a hir, hogy Anglia kész volna hozzájárulni megnyitásához s az orosz-angol entente élénk csorbát szenved ezen a kérdésen. A természetellenes barátságnak első ol­­dozkodása ez s nincs messze az idő, a­mikor még szembetűnőbben kiélesedik az áthidalhatatlan érdekellentét az északi hatalom s a brit világbirodalom közt — nem éppen csak az európai keleten, ha­nem Ázsiában is. A budai várban ma fontos tanácsko­zások voltak. A király hosszas kihallga­táson fogadta a közös külügyminisztert, s utána a bécsi német nagykövetet is. A balkáni kérdésekben fontos megálla­podások történhettek ezeken a kihall­gatásokon, melyekkel kapcsolatosan je­lentőségteljes tanácskozások voltak Berch­­toldy grófnál. Részt vettek ebben a magyar miniszterelnökön kívül a közös hadügyminiszter s a vezérkari főnök is, ki ma érkezett Budapestre. Ez utazással kapcsolatban, de már előtte is vészhírek terjedtek el Budapesten és Bécsben a mozgósításról, mely állítólag küszöbön volna, de a híreket a vezérkari főnök s külön a félhivatalos is megc­áfolta. Románia magatartása e válságban leköti érdeklődésünket. E szomszéd or­szág érdekénél s barátságánál fogva hí­ven tart ki a hármas­ szövetség mellett. A szövetségesek hódításait szívesen el­ismeri, de védi és fenntartja jogát, mely biztosítja érdekeinek érvényesülését, s balkáni fajrokonainak a szláv népeké­nél nem kisebb figyelmet s elismerést kö­vetelő életérdekét. • A király előtt. Félhivatalosan jelentik: A király Berch­­told gróf közös külügyminisztert ma délelőtt 9 órakor egy óra hosszáig tartó külön kihall­gatáson fogadta. Bei után Tschirsky bécsi né­met nagykövet jelenik meg külön kihallgatá­son a felség előtt. A vezérkari főnök Budapesten, Scheman Balázs altábornagy, a vezérkar főnöke, ma délben rövid tartózkodásra Buda­pestre érkezett. Tanácskozás: Déli tó 12-től 12-ig a királyi várpalota krisztinavárosi részében, Berchtold gróf kül­ügyminiszter lakosztályában tanácskozás volt, melyen Berchtold gróf külügyminiszteren kívül Ruttenberg Móricz lovag közös hadügyminisz­ter, Lukács László miniszterelnök és Scheman Balázs vezérkari főnök vettek részt.

Next