Az Ujság, 1913. április/2 (11. évfolyam, 90-102. szám)

1913-04-27 / 100. szám

Vasárnap, 1913. április 27. AZ ÚJSÁG után egyhangúlag elfogadták az alapszabályokat, a­melyek alapján Krunth Károly gyárost tisztelet­beli elnökké, Bründl Jánost és Tors Józsefet al­­elnökké, a Biró M., Bründl János, Fort Oszkár és társa, Heim H., Knuth Károly, Körting B. és E., Lucas és Simkó, Pöhlmann Hugó, Szepessy Sándor utóda és Wagner Hugó c­égek képviselőit a vá­lasztmány tagjaivá választották. Elhatározta a szakosztály, hogy megalakulásáról megfelelő for­mában értesíti a kereskedelmi minisztériumot és a hatóságokat, valamint a műszaki társegyesülete­ket is. Azután Koffler Károly dr. titkár ismertette a szakosztály munkaprogrammját. Rámutatott arra, hogy az iparfejlesztésről szóló törvény köz­­szállítási intézkedéseinek szellemében különbséget kell tenni a magyar ezég és a Magyarországon be­jegyzett ezég között s ebben a tekintetben az érde­kelt iparágak bizton számítanak a kereskedelmi minisztérium és a hatóságok hathatós támogatá­sára. Ismertette azokat a konkrét eseteket, a­me­lyek a hazai c­égek körében a legnagyobb nyugta­lanságot keltették, a­midőn azt kellett tapasztal­­niok, hogy egyes hatóságaink a közszállítási intéz­kedések megkerülésével egyenesen kedveztek a külföldi c­égeknek a hazai ipar rovására. A kül­földi c­égek versenyével szemben annál nagyobb szükség van a közvélemény és hatóságok megfelelő tájékoztatására, mert azon az alapon, hogy nálunk be vannak jegyezve, mint magyar czégek igyekez­nek szerepelni, de a megrendelőkkel szemben a kül­földi czég hírnevére hivatkoznak. Hy módon a magyar czégekre nézve szinte elviselhetetlenné teszik a versenyviszonyokat, a­mi annál nagyobb sérelme a magyar iparnak, mert a külföldi szakértők is elismerik e téren a magyar ipar egyenrangúságát. A szakosztály végül elhatározta, hogy haladékta­lanul megteszi a szükséges lépéseket szervezetének teljes kiépítésére, hogy munkaprogrammját az összes érdekelt hazai c­égek közreműködésével mielőbb megvalósíthassa, Kobrák Mór gondnokság alatt. A nemrégiben csődbe került Kobrák-féle czipőgyár megalapító­ját és volt tulajdonosát, Kobrák Mórt a budapesti kir. törvényszék gondnokság alá helyezte elme­­gyengeség és tékozlás miatt. A hivatalos lap mai száma a gondnokság alá helyezésről a következő sorokban ad hirt: ►A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kobrák Mór 76 éves, izr. vallású, tőzsdeügynök és ház­­tulajdonos, budapesti lakost saját kérelmére, az 1877. évi XX. törvényczikk 28. §-ának b) és c) pontjai alapján, elmegyengeség és tékozlás okából gondnokság alá he­lyezte.­ Kobrák Mór, mint már tegnap megírtuk, a a váczi czipőgyárnál és a bécsi Guttentag-féle czipő­­nagykereskedő c­égnél vállalt nagy összegű érde­keltséget. A váczi czipőgyár hitelezőivel Kobrák úgy egyezett ki, hogy mintegy 800.000 koronát kifizetett nekik s erre őt kiengedték összes obli­­góiból Kobrák még azokat a kötelezettségeket is magára vállalta, a melyek az ő tudtán és akaratán kívül, de mégis az ő nevével kapcsolatban jöttek létre. Bizonyos az, hogy több milliót kitevő va­gyonának nagy részét elvesztette. A Balkánhoz való gazdasági viszonyunk. Né­meth József miniszteri osztálytanácsos, a földmi­­velésügyi minisztériumnak szerbiai és konstanti­nápolyi gazdasági tudósítója, a­ki a balkáni ke­reskedelmi és gazdasági viszonyokat­ évek óta köz­vetlenül figyeli, a Pesti Lloyd-Társulat elnökségé­nek meghívására május 2-án, pénteken, este fél hét órakor a Pesti Lloyd-Társulat dísztermében előadást tart »Gazdasági helyzetünk a Balkánon« czímen. Az előadás iránt igen nagy érdeklődés mutatko­zik. Vendégeket a Pesti Lloyd-Társulat szívesen lát. Az aradi tőzsde megnyitása. Aradról jelentik, hogy május 1-én nyílik meg az aradi tőzsde. A tőzsde, valamint a kebelében alakult tőzsde­­bíróság ugyanolyan szabályok szerint működik, mint a budapesti áru- és értéktőzsde. A Magyar Hajózási Egyesület igazgató-vá­lasztmánya tegnap délután Kovács-Sebestyén Ala­dár műegyetemi tanár elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen a Török Emil dr. igazgató és Ribári Ernő dr. titkár által kidolgozott évi jelentés terve­zetét elfogadták. A közgyűlés május 24-én lesz. Végül elhatározták, hogy Auguszt István hajó­­kapitánynak a Száva-folyóról írt munkájának ki­adását anyagi hozzájárulással lehetővé fogják tenni. Textilgyárosok ülése. A Magyar Textilgyáro­sok Országos Egyesületének tegnap Herczog Péter báró elnöklésével tartott ülésén Mahler Lénárd dr. főtitkár referált azokról a kívánságokról is, a­melyeket a küszöbön álló szerb vámszerződés revíziója alkalmából érvényesíteni kellene. Ri­chards Richard és Glatz András hozzászólása után filipzi Wein Károly ajánlatára elhatározták, hogy a kérdést teljes ülésben újból meg fogják beszélni. A szakosztályok működéséről szóló jelentést, to­vábbá több hajózási ügyet, nevezetesen a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság és a Levante tengerhajózási társaság díjszabási és conossement javaslatát több hozzászólás után el­intézték. Loki Ármin igazgató javaslatára az ülés foglalkozott az érdemes textilmunkások és mű­vezetők kitüntetésének kérdésével, mire folyó ügyeket intéztek el. A Pénzintézetek Országos Nyugdíjegyesülete ma tartott ülésén Hantos Elemér dr. elnöklete alatt megállapították az 1912. évi mérleget, vala­mint a nyugdíjegyesület által már legközelebb be­vezetendő több új biztosítási módozatot. Radó Béla ügyvezető-igazgató felvételre ajánlotta a legutóbbi ülés óta jelentkezett 91 pénzintézeti ta­got. A nyugdíjegyesület vagyonállománya 188.549 korona 17 fillérrel emelkedett. Az egyesület köz­gyűlését június 7-én fogja megtartani. A szilva vasúti díjszabása. A Magyar Keres­kedelmi Csarnok terményákviteli szakosztálya Strauss Antal vezetése mellett ma ülést tartott, a­melyen a Máv-nál a szilva- és szilvaizre nézve fennálló díjszabást tárgyalták. A szakosztály egy­hangúlag megállapította, hogy a jelenleg fennálló vasúti díjszabások alapján a magyarországi állo­másokon feladott száva- és szilvasz küldemények után magasabb fuvardíjakat kell fizetni, mint a külföldi, különösen pedig a szerbiai állomásokon feladott küldemények után. A szakosztály szerint kívánatos, hogy a Máv­ és a boszniai állomásokon feladott küldemények a szerb állomásokon fel­adott küldeményekhez hasonló elbánásban része­süljenek.­­ A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete és Munkásügyi Szervezete Méhely Kál­­­mán vezértitkárt az egyesület ügyvezető-igazga­tójává nevezte ki. Az Országos Műszaki Egyesület ez idei köz­gyűlése alkalmával elhatározta, hogy országos moz­galmat indít az ismét felszínre került műszaki ka­mara törvényjavaslata ellen. Az egyesület felhívja mindazokat, a­kik az említett törvény által sérel­met szenvednének, hogy saját érdekükben írásban haladéktalanul jelentkezzenek közös állásfoglalás czéljából. Nagyobb fizetésképtelenség. A Resch és Türk újpesti közműárukereskedő elég beszüntette fize­téseit. Az árutartozás 120.000, a pénztartozás 86.000 koronát tesz. Ezzel szemben a raktár 80.000, a berendezés 25.000, a küntevőség 10.500 koronát képvisel. A fizetésképtelen czég bíróságon kívüli egyezség iránt tett lépéseket folyamatba. Pünkösdi vásár a Ferenczvárosban. A Ferencz­­városi Iparosok és Kereskedők Kaszinója május 4-től bezárólag május 12-ig pünkösdi vásárt rendez a kaszinó Mester­ utcza 4. szám alatt lévő helyi­ségeiben. Az érdekes kísérlet iránt az üzletemberek körében nagy az érdeklődés. Új egyesület: A Budapesti Kereskedők Köre holnap, vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor tartja alakuló közgyűlését a budapesti kereske­delmi és iparkamara dísztermében. Az üzleti záróra kérdése. A Fűszer-, Vegyes- és Kiskereskedők Országos Egyesületének vezető­sége holnap, vasárnap délután három órakor nagy értekezletre hívta össze a főváros fűszer-, csemege- és élelmiszerkereskedőit, hogy a záróráról szóló törvényjavaslat hiányosságaival szemben a to­vábbi teendőket megállapítsák. A hajózás helyzete. A gabonaforgalom emel­kedőben van. Legnagyobb volt a felhozatal ten­geriben. A búzaforgalom 78.000 méter mázsára rúgott. Zab és rozs közepes mennyiségben érkezik a fővárosba. Árpában csekély volt a forgalom. Román repere és köles egy-egy uszályrakomány érkezett. Az Aldunának gabonakivitele közepes. A román gabonának Szerbiába való fölhozatala egyelőre gyér. A kartelen kívül álló gabona-dij­­tételek, az Aldunáról Szulina felé irányuló viszony­latnak kivételével, szilárdak. Az őrlemény-forgalom még mindig nem üti meg a kellő mértéket. A hajók a hét derekáig Budapesten 49.000 méter mázsa liszt- és 5000 métermázsa korpaforgalomat bonyo­lítottak le. A darabáru-forgalom, a Drávának ki­vételével elég élénk és az utolsó heti kimutatás szerint Budapesten 134.000 métermázsára rúgott. A szén­szállítás ismét élénkülni fog. Az utolsó heti­ kimutatás szerint, a hajók felülről 24.000 méter mázsa szenet hoztak. Az épületfa-forgalom élénkül. Tűzifa-forgalom a Dráva felől nincs, a zuhatagokról a tűzifának szállítása kellő mérték­ben folyik. Az aldunai deszkakivitel, mióta több tengeri gőzös látogatja a Duna torkolatát, rend­kívül élénkül A tégla- és tetőcserép- forgalom min­den viszonylatban közepes. Terméskövet eleget szállítanak. A kőforgalom 31.000 méter mázsa volt, kavicsot és homokot pedig 175.000 méter mázsát hoztak. A czement-szállítás úgy fölfelé, mint le­felé élénk és a Levantére is állandóan gyarapszik. A nyers- és finomított kőolajnak forgalma minden viszonylatban kifogástalan. A sószállítás a rendes mederben folyik. Az utasforgalom, a megjavult időjárásnak következtében, mindenfelé élénkül. A vízállás a héten általában javult, de a hét vége felé a Drávában ismét teljesen kedvezőtlenné vált. Birtokvétel: Déváról jelentik : Zsakó István nyugalmazott curiai biró, bokaji földbirtokos bir­tokát 150.000 koronáért megvásárolta egy nagy­szebeni szász pénzintézet. Kisgazdák tanulmányútja. A mezőhegyesi táj­­fajta lótenyésztők május 6—19. napjain a föld­­művelésügyi minisztérium támogatásával táv­­kocsizással egybekötött gazdasági tanulmányutat rendeznek a Makó, Csongrád, Czegléd, Budapest, Székesfehérvár, Balatonszántód, Keszthely, Ka­posvár, Bonyhád, Ba­ja, Szabadka és Szeged vidéki gazdálkodás, továbbá az egyes városok művelődési intézményeinek tanulmányozása czéljából. A ren­dezőbizottság, melynek vezetője D’Orsay Olivér gróf ezredes, a tanulmányutat különösen azzal teszi érdekessé, hogy ez után a tájfajta lovakat, azok használati képességét illetően próbának veti alá. Új Cunard-hajó. A Cunard társaság »Aqui­tania« nevű legújabb óriáshajóját e hó 21-én bo­csátották vizre egy clydebanki hajógyárban. Az »Aquitania« a legnagyobb hajókolosszus, mely valaha épült az angol partokon és sikeres vízre­­bocsátásának érdekében egészen újszerű és szokat­lanul nagyarányú technikai intézkedésekre és be­rendezésekre volt szükség s a vizrebocsátás szín­helyén a Clyde folyó medrét is mélyíteni és szélesí­teni kellett. Az »Aquitania« hossza 901 láb, széles­sége 97 láb, mélysége 92 és fél láb, tonnatartalma 47.000 tonna s nagyszerű gépeivel óránként 23 ten­geri mértföld sebességet bír kifejteni. A hajó össze­sen 3250 utas kényelmes elhelyezésére van a leg­­pazarabb fényűzéssel berendezve, bele nem értve ebbe a számba a körülbelül 1000 főre rugó hajós­­személyzet lakosztályait. A hullámzás okozta him­bálózás legyőzésére az »Aquitania« is fel van sze­relve azokkal a Frahm-féle berendezésekkel, a­melyek a Cunard »Laconia« hajóján a kívánt czél­­nak oly tökéletesen megfeleltek. A minden igénye­ket kielégítő kényelmi berendezéseken kívül az »Aquitaniá«-n tornaterem és uszoda is lesz és összesen 8 fedélzet fog az utasok rendelkezésére állani. Biztonsági szempontból a hajó berendezései sokkal tökéletesebbek, mint azt bármilyen szabá­lyok és törvények megkívánják s mentőcsónakjai közt 2 motoros csónak is van. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rész­vénytársaság hajóinak járatairól a következő távirati je­lentések érkeztek: Az Adria Oranban rakodik az észak­afrikai vonalon kifelé. Az Andrássy Nápolyban rakodik Marseille felé B. vonalon. Az Arad április 20-ikán haladt el Gibraltár mellett London, Rotterdam és Antwerpen felé. A Balaton április 20-ika óta kirakodik Velenczében. A Báró Fejérváry április 16-ika óta Mariupolban rakodik Rotterdam részére. A Baross április 22-ike óta Milazzó­­ban kirakodik. A Báthory április 24-ikén indult el Glas­gowból Málta, Velencze, Trieszt és Fiuméba. A B. Ke­mény április 18-ika óta kirakodik Scherpenessban. A Buda II április 26-ikén indult el Sebenicóból Bordeaux és Glasgowba. A Carola Malta és Siracusa között közlekedik. A Deák április 15-ikén indult Cardiffból Velenczébe. A Duna április 10-ike óta Fiuméban rakodik Lisszabon, Leixoes és London részére. A Jókai április 24-ike óta Rio de Janeiróban rakodik Fiume és Trieszt részére. A Kálmán király április 16-ika óta Roméban rakodik Benghazi, Tripolisz, Málta, Bilbao, Rotterdam és Antwer­pen részére. A Kassa Valencziában rakodik hazafelé A. vonalon. A Kolozsvár Triesztben rakodik északafrikai vonalon. A Lederer Sándor Marseilleben rakodik Bar­­czelona és Valenczia részére. A. vonalon. A Matlekovits január 3-ika óta kirakodik a marokkói partokon. A Má­tyás király február 14-ike óta javítás alatt áll Fiuméban. A Nagy Lajos április 23-ikán indult Rouenból Glasgowba. A Rákóczy Bariban rakodik Marseille és Spanyolország részére A. vonalon. A Stefánia április 20-ikán indult Car­diffból Velenczébe. A Szápáry április 24-ikén indult Cata­­niából Fiuméba B. vonalon. A Széchenyi Cataniában rako­dik hazafelé A­ vonalon. A Szeged április 23-ika óta ki­rakodik Rouenban, innen Dunkerqueba indul. A Széll Kálmán április 15-ikén indult Génuából Braziliába. A Szent István április 25-ikén indult Triesztből Spalato Ancona, Malta, Nápoly, Livorno és Genua és Braziliába. A Szent László Fiuméban rakodik Marseille és Spanyol­­ország részére A. vonalon. A Tibor április 24-ike óta kirakodik Velenczében. A Tisza április 23-ikán indult Máltából Trieszt és Fiuméba. A Zichy Nizzában rakodik hazafelé B. vonalon. A Zrinyi Nápolyban rakodik hazafelé A­ vonalon. 61

Next