Az Ujság, 1913. május/1 (11. évfolyam, 103-115. szám)
1913-05-15 / 115. szám
6 A szövetségesek egymás ellen. Bonyodalmak a leszerelés kérdi. London, május 14. A szófiai kormány felszólalt az ellen, hogy Albániából már most hazaszállítják a török csapatokat, még mielőtt a békeszerződés alá volna írva. Ennek következtében a görög kormány is visszavonta azt az előbbi ígéretét, hogy nem fogja háborgatni a török csapatok hazaszállítását s utóbb hivatalosan kijelentette Konstantinápolyban, hogy erre nézve kötelező ígéretet csak akkor tehet, ha szövetségesei is hozzájárulnak. A szerb-bolgár konfliktus: Belgrád, május 14. A lapok folytatják támadó hadjáratukat Bulgária ellen s azt mondják, hogy Szerbia ragaszkodik a szövetségi szerződés revíziójához és a megszállott macedóniai területeknek Szerbiába való bekebelezéséhez. Monasztir város küldöttsége, amely tegnap érkezett meg, nem jött szabad akaratából. A szerb katonai hatóságok felszólították a várost, hogy deputácziót küldjön Belgrádba. Két bolgár ember, akit a küldöttségbe megválasztottak, vonakodott Belgrádba menni s egy görög ember csak Szalonikiig ment el a küldöttséggel, ott visszamaradt. A küldöttségben Belgrádba való megérkezésekor csak három szerb, négy kuezó-oláh és két mohamedán ember volt. Belgrád, május 14. (Saját tudósítónk távirata.) A minisztertanács öt órás tanácskozás után, amely késő éjjelig tartott, elhatározta, hogy az elfoglalt területekből semmit sem áldoz fel és erről hivatalosan, írásban értesítik Bulgáriát, kifejtve az okokat, amelyek különösen abban rejlenek, hogy Bulgária úgyis nagyobb területeket hódított meg, mint aminőket a szövetségi szerződésben részére szántak. Franczia kölcsön Szerbiának. Majna-Frankfurt, május 14. (Saját tudósítónk távirata.) A Frankfurter Zeitungnak jelentik Párisból, hogy Szebria a Societé Financier a d'Orient vezetése alatt álló csoporttal 200 millió franknyi kölcsön és 30 millió frank előleg iránt tárgyal. Az albán expedíczió: Esszad pasa serege. Czetinje, május 14. San Giovanni di Mediába Esszad pasa seregének 2500 embere érkezett, hogy bevárja a Konstantinápolyból érkező szállítóhajókat. A fzancsia javaslat, Bécs, május 14. Az albán kérdések lebonyolítása igen lassan halad előre. Az Albániából, főképp Vedonából érkező hírek azt mutatják, hogy ott még mindig bizonytalan a helyzet, másrészről pedig Francziaország és Oroszország ma is azon dolgoznak, hogy a nagyköveti reuniónak Albániára kimondott határozatait megváltoztassák. Oroszország a török szuverenitással akarja megbénítani Albániát, de a hármas szövetség erről tudni sem akar. Még furcsább most Francziaország magatartása. A franczia kormány eddigelé erősen ellenezte Ausztria-Magyarország és Olaszország albán expedíciójának tervét. Most egészen új javaslattal lépett a hatalmak elé és azt kívánja, hogy egy nagyobb nemzetközi detachement szábja meg Albániát. A franczia javaslat ilyen módon akarja megakadályozni azt, hogy a monarchia és Olaszország egyedül járjanak el Albániában. E hírek hatása alatt Olaszországban ismét kezdik hangoztatni az albán expedíció tervét. A félhivatalos Tribuna most sajnálkozik azon, hogy Olaszország nem szállotta meg Albániát. Más olasz lapok Valona megszállását sürgetik. Azt is beszélik, hogy Jagov német külügyi államtitkárnak bécsi látogatását az albán zavarói tették szükségessé. Annyi bizonyos, hogy az albán kérdés megoldásáról beszélni még korai volna. " Gheyka herczeg Valejában, Valona, május 14. Ghyka herczeg ide érkezett és az ideiglenes kormány tagjaival tárgyal. Jövetelének czélját nem tudják s a herczeg maga kijelentette, hogy jövetelével személyes érdekek nincsenek összekötve. ’ AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1913. május 15. Ada iilsli Higyírországi. Bekebelszáre Krassó-Szörény vármegyébe. A balkáni határeltolódások kapcsán Magyarország területe is növekedett valamivel. Ada Kaleh szigetét a napokban bekebeleztette a magyar kormány Krassó- Szörény megyébe. A dolog legközelebb a parlamentet is foglalkoztatja, a bekebelezés kérdését mindenesetre fölvetik a képviselőházban. Egy színes folt a Duna közepén, Orsova és Verciorova közt — ez Ada Kaleh. Ahány török és mohamedán lakója van, annyi a török és mohamedán alattvalója Magyarországnak a bekapcsolás napjától fogva. Ez a kis mozlim népcsoport egy új kapcsolatot teremt Szent István birodalma és a kalifátus közt. Magyarország mohamedánjainak száma mindenesetre a legkisebb lesz, ha ama keresztény országok statisztikáját nézzük, amelyeknek muzulmán alattvalóik vannak. Nagy-Britanniának hetven milliónyi mozlim alattvalója van Indiában, Oroszországnak tizennegyedfél millió töröktatárja az egész birodalomban, Magyarországnak az ada-kalehi muzulmánokkal lesz félezer. A hivatalos aktusról, amely a sziget annektálását tartalmazta, a következő tudósítást kaptuk: Az Orsova közelében fekvő Adakaleh nevű török szigetet Medve Zoltán dr. krassószörény megyei főispán pünkösd hétfőjén, május 12-ikén a magyar kormány meghagyásából annektálta és azonnal birtokba is vette. Hétfőn délben tizenkét órakor Medve Zoltán főispán, Issekutz Aurél alispán és Podhraczky orsovai főszolgabíró egy csendőrtiszt és négy csendőr kíséretében megjelentek Adakaleh szigetén és a kormányzói épületbe mentek, ahol a sziget kormányzója, Sherif Edin bej fogadta őket. A főispán felmutatta a magyar kormány határozatát, amelynek magyar szövegét felolvasta. A kormány e határozatban utasítja a főispánt, hogy Adakaleh szigetét ő felsége a király nevében annektálja és azonnal birtokba vegye. A főispán azután az alispánhoz és a főszolgabíróhoz fordulva magyar nyelvű beszédben röviden vázolta az esemény jelentőségét és szívükre kötötte, hogy működésükben szigorúan ügyeljenek arra, hogy a sziget lakosságának eddigi szokásait, különösen vallásuk gyakorlatát tiszteletben tartsák és működésükkel igyekezzenek mielőbb elérni azt, hogy a lakosok minél előbb egyenjogú polgároknak érezzék magukat a haza többi fiaival. Végül felszólította a főszolgabírót, hogy a szigetet mint Krassó- Szörény megyéhez tartozó területet, mint közigazgatási hatóság vegye át. Az annexió megtörténtéről azután jegyzőkönyvet vettek fel. Sheriff Eddin bej kormányzó kijelentette, hogy az annexiót tudomásul nem veheti, mert a török kormán részéről semmiféle utasítást nem kapott. Kénytelen tehát a jegyzőkönyv aláírását megtagadni és a sziget elfoglalása ellen tiltakozni. Medve Zoltán főispán utalt a magyar kormány határozatára és kijelentette, hogy a kormányzó tiltakozását figyelembe nem veheti. A főispán azonban kijelentette, hogy nincs kifogása az ellen, ha a kormányzó továbbra is a szigeten marad, amíg a kormányától részletes utasításokat nem kap. Erre a főispán meghagyta a csendőröknek, hogy az annektálás megtörténtének jeléül a csendőrök a szigeten maradjanak és ott a rend és csend fentartásáról gondoskodjanak, a főispán és kísérete ezzel eltávoztak a szigetről. Egy újabb híradás szerint Sheriff Eddin bej tegnap este a szigetről elutazott, azonban senki sem tudja, hogy hova. Környezetében csak annyi hírlik, hogy a török kormány a sziget annektálása ellen a legerélyesebben tiltakozni fog a hatalmaknál. Késő éjjel kaptuk a hírt. A dolog előzményeit, az ezek kapcsán fölmerülő kérdéseket nem állapíthatjuk meg. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy az adakalchi serif Bécsbe érkezett s ma többször volt a török nagykövetnél. Telefonon felkértük Medve Zoltán császári és királyi kamarás főispánt : mi történt, hogyan történt, de Medve főispán nem nyilatkozott. Ada Kaleh szigete Orsovától négy kilométerre a Duna közepén van, 1,75 kilométer hosszú és 4—500 méter széles, lapos terület, melyen kis helység és pusztulófélben lévő erősség van. Lakói tiszta törökök és mohammedánok, adó- és hadmentesek, kik dohány-, szőlő-, rózsaművelésből, halászatból, kiskereskedésből élnek. A szerb-román-magyar hármas határon, Herkulesfürdő kiránduló helye. Ezerhétszáztizenhatban az osztrákok a törököktől elvették ; ez időből származik az erőd is . 1738 augusztus 15-én a törökök négyhavi ostrom után visszafoglalták s ettől fogva birtokukban volt 1878 május 25-ig. Miután azonban Szerbia és Románia a török birodalom alól teljesen fölszabadult, e napon a szigetet az osztrák-magyar hadcsapat szállta meg. A sziget ötszázfőnyi lakosságának politikai állása máig se volt tisztázva. * A berlini szerződés alkalmával megfeledkeztek a szigetről s vannak előkelő jogászok és politikusok, akik a szigetet, mióta a monarchia megszállotta, Magyarország területéhez számítják. Az egész sziget vár volt, ma pedig romhalmaz, aminek akkor se volna katonai jelentősége, ha falai épek volnának. A Duna túlsó oldalán emelkedő Tokija hegyről a mai ágyukkal félóra alatt tarthatatlanná tehetnék Ada Kaleht, bárhogyan volna felszerelve. AZ ÚJSÁG Az Újság előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba: egy hónapra TM 2 kor.40 fill negyedévre „ „ 7 kor. — füL félévre .................. 14 kor.ÜK egész évre ...... „ 28 kor. — fia Az Újság előfizetési ára külföldre:18 német birodalom államainak területére: egy hónapra.-------4 márka ( 4 kor. 80 illél negyedévre-------12 » (14* 49 » )