Az Ujság, 1913. május/1 (11. évfolyam, 103-115. szám)

1913-05-15 / 115. szám

6 A szövetségesek egymás ellen. Bonyodalmak a leszerelés kérdi. London, május 14. A szófiai kormány felszó­lalt az ellen, hogy Albániából már most hazaszál­lítják a török csapatokat, még mielőtt a béke­szerződés alá volna írva. Ennek következtében a görög kormány is visszavonta azt az előbbi ígé­retét, hogy nem fogja háborgatni a török csapatok hazaszállítását s utóbb hivatalosan kijelentette Konstantinápolyban, hogy erre nézve kötelező ígéretet csak akkor tehet, ha szövetségesei is hozzá­járulnak. A szerb-bolgár konfliktus: Belgrád, május 14. A lapok folytatják támadó hadjáratukat Bulgária ellen s azt mondják, hogy Szerbia ragaszkodik a szövetségi szerződés revíziójá­hoz és a megszállott mac­edóniai területeknek Szerbiába való bekebelezéséhez. Monaszt­ir város küldöttsége, a­mely tegnap érkezett meg, nem jött szabad akaratából. A szerb katonai hatóságok fel­szólították a várost, hogy deputácziót küldjön Belgrádba. Két bolgár ember, a­kit a küldöttségbe megválasztottak, vonakodott Belgrádba menni s egy görög ember csak Szalonikiig ment el a kül­döttséggel, ott visszamaradt. A küldöttségben Belgrádba való megérkezésekor csak három szerb, négy kuezó-oláh és két mohamedán ember volt.­­ Belgrád, május 14. (Saját tudósítónk távirata.) A minisztertanács öt órás tanácskozás után, a­mely késő éjjelig tartott, elhatározta, hogy az elfoglalt területekből semmit sem áldoz fel és erről hivatalosan, írásban értesítik Bulgáriát, kifejtve az okokat, a­melyek különösen abban rejlenek, hogy Bulgária úgyis nagyobb területeket hódított meg, mint a­minőket a szövetségi szerződésben részére szántak. Franczia kölcsön Szerbiának. Majna-Frankfurt, május 14. (Saját tudó­sítónk távirata.) A Frankfurter Zeitungnak je­lentik Párisból, hogy Szebria a Societé Finan­cier a d'Orient vezetése alatt álló csoporttal 200 millió franknyi kölcsön és 30 millió frank előleg iránt tárgyal. Az albán expedíczió: Esszad pasa serege. Czetinje, május 14. San Giovanni di Mediába Esszad pasa seregének 2500 embere érkezett, hogy bevárja a Konstantinápolyból érkező szállítóhajókat. A fzancsia javaslat, Bécs, május 14. Az albán kérdések lebo­nyolítása igen lassan halad előre. Az Albániá­ból, főképp Vedonából érkező hírek azt mutat­ják, hogy ott még mindig bizonytalan a hely­­­zet, másrészről pedig Francziaország és Orosz­ország ma is azon dolgoznak, hogy a nagy­követi reuniónak Albániára kimondott határo­zatait megváltoztassák. Oroszország a török szuverenitással akarja megbénítani Albániát, de a hármas­ szövetség erről tudni sem akar. Még furcsább most Francziaország magatartása. A franczia kor­mány eddigelé erősen ellenezte Ausztria-Ma­­gyarország és Olaszország albán expedíc­iójá­­nak tervét. Most egészen új javaslattal lépett a hatalmak elé és azt kívánja, hogy egy na­gyobb nemzetközi detach­ement szábja meg Al­bániát. A franczia javaslat ilyen módon akarja megakadályozni azt, hogy a monarchia és Olaszország egyedül járjanak el Albániában. E hírek hatása alatt Olaszországban ismét kezdik hangoztatni az albán expedíc­ió tervét. A félhivatalos Tribuna most sajnálkozik azon, hogy Olaszország nem szállotta meg Albániát. Más olasz lapok Valona megszállását sürgetik. Azt is beszélik, hogy Jagov német külügyi államtitkárnak bécsi látogatását az albán za­varói­ tették szükségessé. Annyi bizonyos, hogy az albán kérdés megoldásáról beszélni még korai volna. " Gheyka herczeg Valejában, Valona, május 14. Ghyka herczeg ide érkezett és az ideiglenes kormány tagjaival tárgyal. Jö­vetelének czélját nem tudják s a herczeg maga kijelentette, hogy jövetelével személyes ér­dekek nincsenek összekötve. ’ AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1913. május 15. Ada iilsli Higyírországi. Bekebelszáre Krassó-Szörény vármegyébe. A balkáni határeltolódások kapcsán Magyarország területe is növekedett vala­mivel. Ada Kaleh szigetét a napokban bekebeleztette a magyar kormány Krassó- Szörény megyébe. A dolog legközelebb a parlamentet is foglalkoztatja, a bekebe­lezés kérdését mindenesetre fölvetik a képviselőházban. Egy színes folt a Duna közepén, Or­sova és Verciorova közt — ez Ada Kaleh. A­hány török és mohamedán lakója van, annyi a török és mohamedán alattvalója Magyarországnak a bekapcsolás napjától fogva. Ez a kis mozlim népcsoport egy új kapcsolatot teremt Szent István bi­rodalma és a kalifátus közt. Magyaror­szág mohamedánjainak száma minden­esetre a legkisebb lesz, ha ama keresz­tény országok statisztikáját nézzük, a­melyeknek muzulmán alattvalóik van­nak. Nagy-Britanniának hetven milliónyi mozlim alattvalója van Indiában, Orosz­országnak tizennegy­edfél millió török­­tatárja az egész birodalomban, Magyar­­országnak az ada-kalehi muzulmánokkal lesz félezer. A hivatalos aktusról, a­mely a szi­get annektálását tartalmazta, a követ­kező tudósítást kaptuk: Az Orsova közelében fekvő Adakaleh nevű török szigetet Medve Zoltán dr. krassó­­szörény megyei főispán pünkösd hétfőjén, május 12-ikén a magyar kormány meg­hagyásából annektálta és azonnal birtokba is vette. Hétfőn délben tizenkét órakor Medve Zoltán főispán, Issekutz Aurél alispán és Podhraczky orsovai főszolgabíró egy csendőrtiszt és négy csendőr kíséreté­ben megjelentek Adakaleh szigetén és a kor­mányzói épületbe mentek, a­hol a sziget kormányzója, Sherif Edin bej fogadta őket. A főispán felmutatta a magyar kor­mány határozatát, a­melynek magyar szö­vegét felolvasta. A kormány e határozat­ban utasítja a főispánt, hogy Adakaleh szigetét ő felsége a király nevében annektálja és azonnal birtokba vegye. A főispán azután az alispánhoz és a főszolgabíróhoz fordulva magyar nyelvű be­szédben röviden vázolta az esemény jelentő­ségét és szívükre kötötte, hogy működé­sükben szigorúan ügyeljenek arra, hogy a sziget lakosságának eddigi szokásait, külö­nösen vallásuk gyakorlatát tiszteletben tart­sák és működésükkel igyekezzenek mielőbb elérni azt, hogy a lakosok minél előbb egyenjogú polgároknak érezzék magukat a haza többi fiaival. Végül felszólította a fő­szolgabírót, hogy a szigetet mint Krassó- Szörény megyéhez tartozó területet, mint köz­­igazgatási hatóság vegye át. Az annexió megtörténtéről azután jegyzőkönyvet vettek fel. Sheriff Eddin bej kormányzó kijelentette, hogy az annexiót tudomásul nem veheti, m­ert a török kormán részéről semmiféle utasítást nem kapott. Kénytelen tehát a jegyzőkönyv aláírását megtagadni és a sziget elfoglalása ellen tiltakozni. Medve Zoltán főispán utalt a magyar kormány határozatára és kijelentette, hogy a kormányzó tiltakozását figyelembe nem veheti. A főispán azonban kijelentette, hogy nincs kifogása az ellen, ha a kormányzó to­vábbra is a szigeten marad, a­míg a kor­mányától részletes utasításokat nem kap. Erre a főispán meghagyta a csendőröknek, hogy az annektálás megtörténtének jeléül a csendőrök a szigeten maradjanak és ott a rend és csend fentartásáról gondoskod­janak, a főispán és kísérete ezzel eltávoztak a szigetről.­­ Egy újabb híradás szerint Sheriff Eddin bej tegnap este a szigetről eluta­zott, azonban senki sem tudja, hogy hova. Környezetében csak annyi hírlik, hogy a török kormány a sziget annektálása ellen a legerélyesebben tiltakozni fog a hatalmaknál. Késő éjjel kaptuk a hírt. A dolog előz­ményeit, az ezek kapcsán fölmerülő kérdése­ket nem állapíthatjuk meg. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy az ada­­kalchi serif Bécsbe érkezett s ma többször volt a török nagykövetnél. Telefonon felkértük Medve Zoltán császári és királyi kamarás főispánt : mi történt, hogyan történt, de Medve főispán nem nyilat­kozott. Ada Kaleh szigete Orsovától négy kilo­méterre a Duna közepén van, 1,75 kilométer hosszú és 4—500 méter széles, lapos terület, melyen kis helység és pusztulófélben lévő erősség van. Lakói tiszta törökök és moham­­medánok, adó- és hadmentesek, kik dohány-, szőlő-, rózsaművelésből, halászatból, kiskeres­kedésből élnek. A szerb-román-magyar hár­mas határon, Herkulesfürdő kiránduló helye. Ezerhétszáztizenhatban az osztrákok a törö­köktől elvették ; ez időből származik az erőd is . 1738 augusztus 15-én a törökök négyhavi ostrom után visszafoglalták s ettől fogva bir­tokukban volt 1878 május 25-ig. Miután azonban Szerbia és Románia a török biro­dalom alól teljesen fölszabadult, e napon a szigetet az osztrák-magyar hadcsapat szállta meg. A sziget ötszázfőnyi lakosságának poli­tikai állása máig se volt tisztázva. * A berlini szerződés alkalmával megfeled­keztek a szigetről s vannak előkelő jogászok és politikusok, a­kik a szigetet, mióta a monarchia megszállotta, Magyarország területéhez szá­mítják. Az egész sziget vár volt, ma pedig rom­halmaz, a­minek akkor se volna katonai je­lentősége, ha falai épek volnának. A Duna túlsó oldalán emelkedő Tokija hegyről a mai ágyukkal félóra alatt tarthatatlanná tehetnék Ada Kaleht, bárhogyan volna felszerelve. AZ ÚJSÁG Az Újság előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba: egy hónapra TM 2 kor.40 fill negyedévre „ „ 7 kor. — füL félévre .........­......... 14 kor.­­ÜK egész évre ...... „ 28 kor. — fia Az Újság előfizetési ára külföldre:1­8 német birodalom államainak területére: egy hónapra.-------4 márka ( 4 kor. 80 illél negyedévre-------12 » (14* 49 » )

Next